Debreczen, 1878. január-június (10. évfolyam, 1-121. szám)

1878-05-04 / 87. szám

1878. X. évfolyam. 87. szám. Szombat, május 4. V­E­O 8­E­Y - HÁZ FÖLDSZINT » szerkesztő­­»égbe bérm­entve küldendők. Előfizethetni helyben : TELE« Dl K. LAJOS és ifj. CSÁTHY KÁROLT kötny­vkereskedésében s a szerkesztösdíjnól. — "1 Egyebütt a pontahi­vatalok utján, a fel_______________________________<& ÖthasáboB patitsorórt & kr. „ _ r _ _ A r­­ , . f , _ .. _ .. Név- vagy bérmentetlenil beküldött k­ilehrecKen­-iIdekl í lenses­ narr4 koxlnnye. — •*««“ - ««»«.. / 7 íratok tám­adóinak «Ima Megjelen hetenkint ötször: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. ----------------------------­petit aura Jfi kr né/-U «».oh r ——^ T%X^"01P 178^^7 Helyben é. postán küldve: B B Wfö­­ |g“^L If^ fl| M jÉT m B» ® l%| Egy évre 10 fit — kr. Negyed évre 8 frt 50 kr. Jjg| jfäjW JO J&S& JH JMB JgS J» vfifey J8& i||g SH HB Nagyobb terj.n­elmü , mint »kinUn több ilb.ll FŐJ ővro 5 „ _ „ Egyes szám — „ 10 „ ^j^g|ggjgg^gj||g BSSBESESBS É^HBSSShBI SHBBBHSBS BB^wEl Bl­b • r­d . > ő­s­s­k. slku «l.rlnt • lígtalóMl Előfizetési pénz s minden közlemény : FÖ-PIACZ, k­r­é­r­k ’ r---------------­Hirdetési dij: r m% ________• ________ Bélyegdíj i míndau beigtatAadrt Vülfón 80 kr.­ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HÍRLAP. , — Tisza Kálmán lelkiismerete. „ Öröködbe 11 rompogányok jöttek, és szent templomodat m­e­g­f­e­r­t­ő­z­t­e­tt­ék.“ A bosszankodás és keserűség tárja tollunk alá az idézett szavakat, hib­­­a meggondoljuk azt, hogy alkotmányunk tize­dik esztendejében akad hazánkban oly miniszterelnök, ki népünk vallásos érzel­meit is meg meri támadni rendeleteivel, csak azért, hogy megmutathassa, misze­rint Tisza Kálmánnak lábainál hever a magyar nemzet. A képviselőház május 1-én tartott ülésében került szőnyegre a vallásügyi miniszter rendelete, mely törvényellenes­sége miatt méltán felháboríthatta hazánk polgárainak még azon részét is, kik a politikai dolgok iránt a kormány hit­ványsága miatt már teljes közön­nyel viseltetnek. A nép oly áhítattal, oly buzgalom­mal szokta nagy királyunk névünnepét évenkint megtilti, hogy csakis azt lehet következtetni a miniszter által kiadott rendeletből, hogy utált, megvetett, tör­vényellenes intézkedése által, magát az ünnepet akarta megvetette, utálttá tenni a nemzet előtt. O ! Tisza Kálmán, ki ambitiójának, s a kényelmes bársonyszéknek kész volt feláldozni nemzetünk életérdekeit, ki meg­merte szorítani a magyar nép ősi kivált­ságát, a népgyülésezési jogot, mit gon­dolt azzal, hogy egy törvénytelenséggel több vagy kevesebb fogja-e nyomni sár­gafeketére mázolt lelkiismeretét. Mit gondol a bécsi kamarilla által sugalt miniszterelnök azzal, hogy hazánk törvényei mily jogokat biztosítottak a protestáns vallású polgároknak ?! Igaz ugyan, hogy az 1790/91-diki 18-ik t. czikkben teljes szabatossággal körvonalazva van, miszerint a protes­tánsokat vallásukkal el­lenkező cselekvén­yre eről­tetni nem szabad, de hát mit gondol már az 1878-iki Tisza Kálmán az 1790-ben alkotott törvényekkel ? ! Igaz, hogy ő előtte megkisérlette már a boldogtalan emlékű cancellaria és helytartótanács is ezt a protestánsokra erőltetni, de a protestánsok azt vétójuk­kal rendesen megakadályozták Azt hitte talán, hogy az, mi az ab­­solutistikus kormányzatoknak nem sike­rült, sikerülni fog neki a reactió zsoldo­sának ? Oh ! ebben nagyon csalatkozott. Ha még mindig volnának pártfelei és követői, kik és azért ragaszkodtak hozzá, mert hitték, hogy a vallást nem fogja otromba intézkedéseivel megtámad­ni csak azért, hogy a bécsiek előtt újabb érdemeket szerezhessen magának, úgy ezen rendelete után már ezek is belát­hatják, miszerint ez ember mi mindenre képes, csakhogy megmaradhasson a kor­­mánypolc­on, melyért egész múltját oly czudarul arczul ütötte. És ezt az a Tisza Kálmán teszi, a ki fiatalkorában, mint a protestantismus előharczosa a reactiónak vallása elleni támadásait mindig erélyesen védte, és si­keresen verte vissza. Most már láthatják a debreczeniek, hogy az általuk hajdan bálványozott Tisza Kálmán ke­zében a vallás is csak esz­köz volt arra, hogy a népet félreve­zesse, elbolondítsa. Magyarország polgárai között lehet ugyan politikai dolgokban elvi különb­ség, de a vallásszabadság korlátozásával pártkülönbség nélkül kell a nemzetnek egymás közé sorakozni a miniszter tör­vénytelen intézkedéseinek megakadályo­zásában A választó­polgárság pedig okuljon, rázódjék fel közönyéből és szavazatai­nak ostorával űzze ki a nemzet templo­mából a vallási dolgokkal üzérkedő fa­rizeusokat. Hentaller Lajos: A kormányelnök és pénzügyminiszter felutaztak Bécsbe, hol a még fenforgó kie­gyezési differenciák fölött ismét megkezdőd­nek a miniszteri értekezletetek. Minisztereink ez alkalommal csak pár napig időznek Bécs­­ben, s már hétfőn jelen lesznek a képviselő­ház ülésén, jelenlegi útjok a delegációk egy­­beülési időpontjának megállapításával is kap­csolatban áll. A részleges mozgósításra a közös hadügyminisztériumban minden előkészület meg van téve, ki fog terjedni a monarchia déli ha­tárainak egész hosszára , vagyis Erdélytől Dal­máciáig. Erdélyben két hadtest fog felállít­­tatni. E rendszabály egyik részét fogja képezni, úgy látszik, Bosznia okkupálása is, mel­lyel esetleg Szerbiába is be fog vonulni egy hadtest. A képviselőház tegnapi ülésén a köz­oktatásügyéi költségvetése tárgyaltatott. Tá­madt egy kis felekezeti vita is. A miniszter megígérte, hogy az állam által kiadott tan­könyvekről az évi jelentésben részletes szá­madást tesz, s a középiskolai oktatásmód re­formja tárgyában mielőbb értekezletet hív egybe szakférfiakból. Fenn az ernyő, nincsen kas. Az új fuzionált párt elnökévé b. Bánhidy Béla vá­lasztatott ; jegyzők : Halász Bálint, dr. Molnár Antal, Szivák Imre és Tomcsányi László, a közgazdája Sztupa György. Tehát — van már kis szék, csak lába­kén A múlt idők penészes morzsái. Levél a szerkesztőhöz Budapest, május 3 Oda kerültek a régiségek közé ! A bi­hari pontokat a mostani kormánypárt igyek­szik megsemmisíteni, de megmaradnak azok jelvényei : „a baloldali kör pecséte“ és „az országos baloldali végrehajtó bizottság pecséte“ a múzeumban. Tegnap adattak át ez ereklyék Pulszky Ferencznek. Nem Tiszáék őrizték meg­ eddig sem azokat, hanem a sennyeisták. A bihari pontok egykori hősei, a midőn régibb elveiket lomtárba tették, nem jó szív­vel nézték a pecséteket a­mik folyvást poli­tikai jellemtelenségek élő szemrehányói voltak. Odaadták tehát az asztallal együtt a pecséte­ket a sennyei­stáknak, ezek ismét az uj fúzió által felemésztetvén, a Tiszapart elvtelenségé­­nek örök időkre szóló emléke gyanánt betet­ték ama tárgyakat a múzeumba. Hadd pihenjenek ott! Mi, a­kik egykor elveink jelképe gyanánt tekintek ama pecsé­teket, kegyelettel nézhetünk ezekre. S nincs okunk pirulni. BUDAPESTI HÍREK. A kereskedelmi akadémia ifjúsága f. hó 11-én a város­liget­ben zártkörű táncrestélyt rendez. Az állatkert igazgatósága legközelebb befejezi az alkudo­zásokat hamburgi szállítókkal új állatok be­szerzése iránt. A fővárosban, kivált a korzón, a koldusgyermekek rendkívül elszaporodtak. A májusi ezredgyakorlatok bevégezte után a fővárosi helyőrség ezredenként felváltva a pi­lis­csabai táborba vonul. Budapesten a múlt héten született 270 gyermek, meghalt 304 egyén. A király a bártfai tűzkárosultaknak 1000, a liptósz­miklósiaknak 600 frtot adomá­nyozott magánpénztárából. Megyei törvényhatóság. Meghívás Hajdumegye 1878-dik évi május hó 14-dil napján délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli köz­gyűlésre. A megüresedett árvaszéki elnöki állo­másnak választás utjáni betöltése. Névszerinti szavazással leendő elhatározása annak, hogy az árva pénzek, mely pénzintézetnél helyezen­­dők el. A h.-böszörményi arányositási ügyben 1SUS/1878­ számú belügyminiszteri rendelet foly­tán igazolandóknak polgármester utjáni iga­zolása után az ügyiratoknak visszafelterjesz­­tése. Nánási mezőrendőri szabályzat, mely az állandó választmány szakosztályához utasitta­­tott. Alispáni kimutatás, a beteg ápolási alapba 1877. évben befolyni tartozott és befolyt, ille­tőleg hátrányban levő tartozásokról. II. Újabb beadványok : Rázsó szolgabiró jelentése a békés-debreczeni után Gyula Szovát alatt levő híd megépítésének szüksé­gességéről. Nánási képviselőtestület folyamod­ványa uj hivatalok felállításának engedélye­zése iránt, melytől a visszaküldött költségelő­irányzat kiigazítása függővé tétetett. Liptó­­vármegye felhívása az orosz hatalom terjesz­kedése elleni feliratának pártolására. Máté Miklós folyamodványai külömböző nánási ügyek­ben. Dregán Gergely nádudvari közbirtokos­­sági igazgatónak kérvénye a Báránd-P.-La­­dány-Nádudvar-csegei útvonalnak az országos utak közzé soroztatása iránt. VIDÉK. A „Debreczen“ levelezése. Ér-Mihályfalva, május hó Haladunk mi is. Önkéntes tűzoltó-egyle­­teink a közművelődésnek is áldozni óhajtván, dalegy­letet alakított, mintegy 20 tagból, Alber József karnagy vezérlete alatt. Közelebbről érdekes ünnepélyt tartott a dalegylet, ugyanis a derék karnagynak emlé­kül s fáradhatlan működésének elismeréséül, igen szép emléket adott át. Az ünnepély Minori jó l­ir­i vendéglőjében folyt le, kedélyes baráti színezetű körben. Az ünnepeknek Lovas István elnök adta át érte­lemteljes beszédben az ajándékot. Majd a pohárköszöntések eredtek meg, s éltették lelkesen az egylet vezérférfiait s az ünnepeltet. Sokan voltak jelen a tűzoltóegyleti ta­gokon kívül a polgárság köréből is. — Csak előre ! Apróság. Nagy György választókerületében egy utszéli korcsma ajtaja bezáratott­ s a falra ezt írták: „bor és pálinka nem adatik ; a korcsmáros megszökött.“ E „hotel" — hir szerint — a közelebbi válasz­tási időben fog újra megnyittatni — Nagy György kö­vetjelölt tiszteletére telt. Sok jel azt sejteti, hogy az uj keleti drámát török-orosz összeütközés fogja meg­nyitni. Török hadi készülőd­ések A sorozás, mely a fegyverszünet folytán, elhalasztatott most kezdődött meg. A garda, ruméliai, syrai, mezopotámiai, és arab hadtest számára 95.000 újonc hivatik zászló adá. Cserkesz Abdi tábornok Kons­tantinápolyban, Assar pasa Brassában önkény­­teseket toborz. A török menekültek tömege­sen jelentkeznek; minden önkénytes öt font sterlinget kap ezüstben. A konstantinápolyi csapatoknak három havi zsoldhátralékot fizet­tek ki a napokban. Layard angol követ la­kásán ápr. 30-án Mukktár, Ozmán, Izzed pa­sák s Hornby angol tengernagy három órai tanácskozást tartottak. Gróf Széchenyi Ödön hazánk­fia dandár­tábornokká nevezte­tett ki. rura, Anglia Anglia erejéhez méltóan készül a habo-Malián 3000-nél több szarvasmarha tarto­­zik készletbe, hogy a csapatok friss hússal el legyenek látva. A hadi sütők éjjel nappal dol­goznak. Angliából minden hajó hoz conservhust főzeléket nagy mennyiségben. Ezenkívül a te­mérdek arsenál raktárjai zsúfolásig telnek min­den nemű élelmi­szerrel. Indiában roppant a lelkesedés a bennszü­löttek közt. Dicsekesznek, hogy „Angolország oldala mellett harczolnak szívesen az oroszok ellen.” A kormány 3 hóra előre kifi­zette a zsoldot a hadseregnek. A felkelők. A bulgáriai felkelők nem akarnak muszkákkal alkudozni, mivel ők tatományukban a nem ösmerik el a muszka uralmat. Ők csak akkor alkusznak, ha a tárgyalásokon az angol és török követek is részt vesznek. Thracziában újabb csata volt a felkelők és muszkák közt, melyben az oroszok megve­rettek. Kelet: Görög-angol szövetség Anglia és Görögország közt alkudozások folynak. Görögország ezek szerint kötelezi magát, hogy Angliának rendelkezésére adja egész hadseregét, viszont Anglia kötelezi­ ma­gát, hogy a portától, ha szövetségre lép vele kieszközli Thessalia és Epirus tisztán görög részeinek átengedését, a porta fenhatósága alatt. Oroszország A muszka újból lényegesebb engedmé­nyeket hajlandó tenni Angliának. Ez enged­mények a congressus lehetővé tételére irá­nyulhatnak, mert a muszka nem óhajt Ang­liával külön egyezkedni. Tottleben, az új muszka fővezér is alkudozik az angol hajóraj parancsnokával és a török kormán­nyal, utób­bitól Sumla, Várna és Batum átengedését igyekszik kierőszakolni. A porta azonban eré­lyesen tartja magát s arra hivatkozik, hogy az orosz kormány sem tartotta meg a san­ ste­­fanói szerződés minden határozatát, így teh­át ő sem fogja annak minden pontját haladékta­lanul végrehajtani. E nyilatkozat miatt az orosz hadak Várna és Sumla közzé rendeltet­VIDÉKI HÍREK. A Brassóban levő ka­tonai foglyok fellázadtak, az őrséget megtámad­ták, de csakhamar megfékezték őket. Ez al­kalommal egy foglyot lelőttek. A kassai püs­pök a bártfai leégettek javára 400 frtot ado­mányozott. A nagyváradi fiatalság torna- és vívó­egyletet szándékozik alakítani. György pestmegyei derék földbirtokos, Patay élte 49-ik, házasságának 17-ik évében Gombán el­­hunyt. A boldogult bűn­ tetemei a Báji csa­ládi sirboltban fognak örök nyugalomra té­tetni. Pozsonyban a Salvator ezred egyik köz­legénye gyilkossági szándékból szakaszvezető­jére lőtt, ki összerogyott. A közember azt hí­vén, hogy a szakaszvezető meghalt, önmagát lőtte agyon. Ő rögtön maghalt, a szakaszve­zető halálosan megsebesült. Pálóczon, Ung me­­gyében 32 ház a lángok martaléka lett. Történelmi csarnok A főiskolai tűzoltó egylet, (Tizennegyedik közlemény.­ Azonban egész 1840-ig­ ingatag alapon állott a pénztár; nem volt szigorúan megha­tározva a közeg, mely az egylet pénzére fel­­ügyeljen és esetleg arról számoljon, a pénz­tárnokok és elnökök többször minden számo­lás nélkül adák azt át utódaiknak. Így történt az aztán, hogy talán sem a bevételek sem a kiadások pontosan ne jegyeztetvén fel, 1840-ben fel lett fedezve a hiány; azonban bár ez nem nagy volt is, és nagyobb részt az egylet e vagyonára való nem gondolásból eredt, min­denesetre előállott a szüksége annak, hogy az ügyek tisztáztatván az egylet pénzvagyon biz­tos alapokra helyeztessék. Ez eszközöltetett a fent érintett évben 1840-ben midőn esküdt el­nök Nagy Áron előadja, miszerint ő mindent elkövetett, hogy az egylet elveszett vagyona megtéríttessék , de fájdalommal kénytelen azon kedvezőtlen választ adni a társaságnak, hogy minden igyekezete, a fentebbi időkben volt pénzkezelők ás elnökök többszöri felszóllítása a­mennyiben ők ismét az előttük collegi­umi pályályokról is lelépett pénzkezelők gondat­lanságára és hanyagságára hivatkoznak —■ — siker nélküli, így a társaság bármily igaz­ságos levéu is keresete, nem akarván különö­sen fő elnöknek több alkalmatlanságot szerezni, irántai tiszteletből, keresetével felhagyott. — Hogy pedig a társaság jogaival többé ily vis­­­szaélések ne történjenek, — határozta a gyűlés a következőket: „Ezentúl a társaság­ a pénzét, vagyonát kezelő másod­elnök, szoros felvigyázata alatt legyen az első elnöknek, különösen a pénzre nézve semmit annak tudta vagy megegyezése nélkül ne tehessen, ha va­laki a társaság pénzéből kölcsönözni akar, azt az elnökkel azonnal közölje, a számadást legpontosabban tegye, s elnök, mihelyt a ke­­­zelő hanyagságát veszi észre, melynek követ­keztében a társaság pénze veszélyeztetnék, azonnal számoltatni tartozik. Ezen intézkedés által meg lett kötve a pénz­kezelő másod­elnök keze, a főelnök tud­tán kívül semmit sem tehetvén, de még saját belátása szerint bármikor megszámoltathatta, sőt a közgyűlés előtt kivántatván — a pénz­tár állásáról előterjesztést tartozott tenni. És ezen intézkedés sok lehető estélyektől védte az egylet pénztárát. Azonban, hogy a pénztár még biztosabb alapokra állíttassák, a fent­­érintett intézkedés sem tartatott elégnek, ugyanis : 1845. nov. 25-én tartott gyűlés jegy­zőkönyvébe szorul szóra ezt találom felje­gyezve ; választassák egy bizottság, mely a pénztár czélszerűbb kezelésére nyújtson be egy tervet a gyűlésnek, s ezen bizottság tag­jaiul Kálmán László, Orbán Mihály, Révész Imre, Hajnal Antal és Havas István tagok­ megválasztatnak, mely bizottság működése eredményét — hogy t. i.u. a pénztárnokság vá­lasztassák külön minden más hivataltól, ki is rendszeres pénztári jegyzőkönyvet vezessen, működéséről számoljon karácson, húsvét és pünküst után tartandó gyűléseken, utóbbi idő­ben tett számadásával végezvén be hivatalát is. A kölcsön adott összeg két forintnál több nem lehet, minden forint utáni kamatul egy krajczár vétetvén, két kezes aláirásával adott kötvény mellett történhetik, kik magokat (in solidum) az egész summáig kötelezik a kivett kölcsön minden ünnep után pontosan befizet­tessék. — 1846 febr. 22-én tartott gyűlésnek bemutatván, az a pénztár kezelésére vonatko­zólag elfogadtatik. Ugyanekkor titkos szava­zat útján pénztárnokká Orbán Mihály válasz­­tatik, és a pénztárban levő pénz neki Kálmán László, Igaz Károly és Havas István előtt át is adatik. Ettől kezdve teh­át már levéltárunk­ba is meglétező pénztári jegyzőkönyv mutatja az egyleti pénztár koronkénti, hogy állását és a pénztárnok működését is. Íme teh­át ilyen módon lett szervezve ezen korszak végén az egylet pénztára, és bár nem nagy értékűek valának is a fent em­lített pénztárra vonatkozó határozatok financi­­ális tekintetben, mindazáltal megvédték ezek az egylet vagyonát, megőrizték a pénztárno­­kot a legkissebb botlástól is. És épen ezen szabályok eszközölték azt, hogy dac­ára jóté­kony működésének, az egylet pénztára szapo­rodott. Ezen szabályok alapján, de már na­gyobb kiterjedésben készült tervezet — esz­közölte azt, hogy egyleti pénztárunk a virág­zás oly szép fokát érte el. (Folyt. köv.) ÚJDONSÁGOK: lenségi kérelem. A vargautczai függet­választó polgárok tisztelettel kéretnek, hogy holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor a „függet­lenségi kör“ társalgó termében rövid é­r­­tekezletre megjelenni szívesked­jenek. Debreczen, 1878. máj. 4. A „füg­getlenségi párt“ kerületi elnöksége. * Méh. Fischbein József hajdumegyei bizottsági tag, nádudvari nagybirtokos és köz­birtokossági választmányi tag temetése nagy részvét mellett ment végbe tegnap reggel.­­ A holttetem már nyolcz órakor szállíttatott innen külön vonaton Kabáig, s itt a vasutig igen szép számú közönség kísérte ki az elhunytat. Kabára érve a vasúti indó­­háznál a közönség a gyászszertartásban részi­­ l­t fiatal ain­oaj sajtójából, Töred­ék­. Régi, boldog órák ! édes emlékek . 1 . Oly jól esik visszaszállni az emlékezet szárnyain azon boldog korba, midőn oly ki­csinységek is, oly nagy érdekkel bírtak előt­tünk, midőn holdsugáros, illatos éjjelen a fia­tal lélek elszenderül s alkot magának felleg­várakat, édes ábrándképeket. Boldog órák ! édes emlékek ! !! Midőn epedve várjuk a perczet, melyben először a világba vezettetünk s dobogó szívvel lépjük át a fényes terem küszöbét s megza­varodva fogadjuk a hódolónak előttünk ed­dig még ismeretlen bókjait; vagy midőn fe­szült érdeklődéssel lessük a perczet, melyben megláthatjuk az ifjat, kinek csupán látása forrongásba hozza a vérünket és sebessé teszi szívverésünket, kinek önkéntelenül adjuk tud­tára szivünk lázas vágyait és áruljuk el keb­lünk legszentebb érzelmeit! Vagy midőn fé­lénk suttogással találgatjuk a falevelek tépde­­sése közben hogy: „szeret, nem szeret,“ és örülünk, ha szivünk vágyával megegyezett az elhullott levél, s busán sóhajtunk fel, ha ros­­­szat mond az egyszerű jóslat. Régi, boldog órák ! édes emlékek! ! ! Van az emberi szívben egy érzelem, me­lyet oly kevesen éreznek és oly sokan mutat­nak, mely lakója, úgy a királyi fényes palo­táknak, mint az egyszerű nádfedeles kuny­hóknak, mely uralkodik szivén s agyon, mely hatalmasabb minden emberi érzelemnél és rombolóbb minden szenvedélynél, . . . s ez a szerelem. Szerelem! szerelem! te legfőbb földi hatalom! Sugaraid szebben ragyogják át a kebel világát, mint a nap, hold és az éj csi­l­lagmilliárdja összesen !..............Oh ! mi édes kéjt, üdvöt lehelsz te a szívre balzsamul! — Bódítóbbat, mint Persia minden illata ! . . . s mélyebb sebet ütsz a keblen a fájdalom szag­gató fegyverével, mint a hideg vas, mely a szív életét képes kioltani!. . de nem halált, ha­nem hosszas Uinteljes h­ervadást idézesz elő, mely százszorta gyilkolóbb, mint amaz ! . . . ki egyszer életed lombsátora alatt a boldog­ság arany álmait élvezé, az nem vágyik menny üdve után, — mert itt a földön bírja a azt! .... De ki általad vesztett hitet, re­ményt, annak a menny minden boldogsága is enyhet nem ad, mert reá ott is örök, emésztő fájdalom vár ! Én is éreztem egykor e szerelmet s mint ifjú asszony most is érezem, tudom, hogy érte elitél a világ, de, bár legyen, én most is sze­retek. Minden perezben előmbe tűnik ő, a barna ifjú, ki midőn először rám veté kifeje­zésteli szép fekete szemeit, oly kimondhatat­lan, oly kéjes érzet futotta át egész lényemet, és ki midőn először mondá ki e szavakat : „szeretem önt Helén, szivem mélyéből, ifjúsá­gom egész hevével,a szivem alig fért meg porhüvelyében a boldogság érzetétől s önkén­telenül dőltem ölelő karjai közzé és önkénte­lenül csattant el ajkainkon az első forró sze­relmi csók. — Aztán..................Ah!! . . . Miért is nem lehetünk mindig 16 éves leányok! ? ! : Azt mondják, hogy a házasság a boldog­ság netovábbja, földi paradicsom. — 8 való­ban a költő oly szépen, oly szindusan festi a házas élet boldogságát, midőn igy szól • Hogy ha fakadó hajnalon Virágcsokrot kötünk össze, Melyet napsugár meg nem ért S éj könyébe van fürösztve, S felébredő nőnknek nyújtjuk „íme édes feleségem“ ! Mosolyogva csókol az meg, „Én szeretett férjem nékem“ Oh ! csak ez a paradicsom ! ! hogy valóban nekem is egykor e boldog­ság elérhetése legfőbb vágyam, fő óhajom vala. —­De kik oly szépnek festik a házas élet általuk annyira magasztalt kellemeit, azok azt vagy soha nem élvezék vagy szivük minden vágya, óhaja teljesedésbe ment ez által. De kinek ábrándos lelke oly fényesnek, oly boldognak képzelte a jövőt, ki fellen­gős remény­eiből annyira alázuhant, mint én; ki­nek a szerető ifjú helyett egy örökké komoly zsémbes férj jutott életpályatársul, — kinek nincs egyetlen epedő pillantása, egyetlen édes mosolya sem neje számára, kinek még csóaja is oly hideg, — oly fanyar, — ah­­ az para­dicsomnak bizonnyal nem tartja a házas éle­tet. — Úgy ülik az ily pár egymáshoz, mint a viruló rózsabokor a száradó jegenye mellé. S aztán mégis bűnül fújják fel nemünk­nek, ha szivünk a főkötő alatt is megszólal s szeretni óhajt ! ! Avagy élhet-e a virág napsugár s bár­mely teremtmény eledel nélkül ? — Ugy­e azt felelitek, hogy nem. És egy nő vajon élhet-e e szerelem nél­kül? Erre már magam felelem azt, hogy nem, nem és nem. Hiszen a nő csak azért eped, mit min­den lény szeret. A virág a napsugarat . . . . . . . . ó a szerelmet. Szerelem! szerelem ! nagy a te hatal­mad ! 1

Next