Délkeleti Krónika - Heti Délkelet, 1994. július-december (2. évfolyam, 26-40. szám - 1. évfolyam, 1-11. szám)

1994-09-01 / 34. szám

A2 ül évbah •mm­ap-kelte sztárriportere, Havas Henrik vagy nyolc perc­cel a rendkívüli megyei közgyűlés előtt konferálta fel azt a rövidke riportot, amelyből a nem megyénkbeliek is megtud­hatták: hol, mennyire áll (vagy nem áll) a talajvíz a megyei Jókai Színház békéscsabai, Andrássy úti épületében. „Balatoni nyaralásomon Cseh Éva búgó hangjára éb­redtem és tudtam meg a rádióból, hogy baj van Csa­bán, a Jókaival” - kezdte az egyik megyei közgyűlési kép­viselő hozzászólását az elmúlt péntek délelőttjén azon a rendkívüli ülésen, amelynek egyetlen témája ez volt: kap-e a színház pénzt a vagy 320 milliós rekonstrukció után kiderült nézőtéri „vízalattiság” megszüntetésére, vagy­­ akár­­ el is marad az évadkezdés. Néhány, bizony kabarétréfába illő hozzászólás és jelenet után (ez utóbbiról később) a T. Közgyűlés elfogadta azt a variánst, amelynek értelmében 42 millió forintig (ellentétben azzal, amelyet több napilap félreérthetően közölt - a szerk.) állják a több mint százéves eklektikus épület elhasználódott, eliszaposodott, a mostani felújítás során sem igazán ki- és felderített drénezésének komplett cseréjét, s ha telik, akkor a teljes székcserét a földszinti nézőtéren. Amennyiben - ki tudhatja manapság előre akár két-három hétre is, hogyan alakul az inflációs elv alapján - a limitet elérné a felújítás bekerülési összege (értelemszerűen megpályáztatják a kivi­telezést), akkor a székcserén spórolnak, csak azokat cseréli ki, amelyek a vízben állás következtében valóban teljesen „elhasználódtak”, talapuk „sózottá vált”. Vis maior a dolog - állapodtak meg a képviselők, már­mint akik eljöttek, 43-an. Vagyis lehetőség van-lesz (?) ar­ra, hogy a bár egyelőre üres, de bízhatóan hamarosan fel­­töltött állami bukszából ha nem is teljes összeget, de lega­lább egy részét megkaphassák e célra. S ha hiány van? Marad a hitelfelvétel lehetősége. A felújítást - megszakítva az évadot - decemberben kez­dik, s remélhetően a „zárlat" csupán 6-8 hétig tart. S ami a „kabaré-jelenetet” illeti: ezen az ülésen próbál­ták ki a megjelent képviselők a parlamentihez hasonló ú.n. szavazógépet. Finoman fogalmazva: sikertelenül. Bár a csa­bai valamivel praktikusabb, de mégis... Egy képviselő-polgár­mester szerint: ....a hatéves lányom is többet ért a szá­mítástechnikához, az efféle ketyerékhez, mint ez az egész társaság...” Mi, újságírók, nyugtázhattuk: igaza van... Különben a közgyűlés - dr. Simon Imre elnöknek ja­vaslatára - egy határozatot is hozott: az őszi ülésszak első összejövetelére, szeptember 30-ára dr. Szabó Ferencnek, a megyei múzeumi szervezet igazgatójának részletesen be kell számolnia a nem kis botrányt kavaró, lapunk hasábjá­­n is megjelent „leletátmentési" ügyről. N.­K. L. 6 AZ ELSŐ KAPAVÁGÁS Nem hulladékégető, csak hulladékkezelő Békéscsaba környezeti állapota alapvetően jónak mondható, hiszen itt nincse­nek olyan ipari üzemek, amelyek termelésük mellék­­termékével­ szennyeznék a környezetet. Viszont van egy közvetlen szennyeződést okozó forrás, ez pedig a je­lenlegi szeméttelep - kezdte sajtótájékoztatóját Domokos László alpolgármester a me­gyeszékhely több száz milli­ós beruházásáról megtartott sajtótájékoztatóján. Az elmúlt évtizedek ma­gyarországi gyakorlata sze­rint művelt telepre ellenőri­zetlen formában került ki a város, illetve néha a környék hulladéka. Ebből adódóan a felszíni, illetve a felszín alat­ti vizek szennye­zettsége időnként már a kritikus szin­tet is eléri. A le­vegő védelme is indokolja, hogy ezen szennyező forrás megszünte­tésére gyorsan és hathatós megol­dást találjanak. Nos, ez történt meg ezen a na­pon, az elmúlt hét pénteken, 26-án - persze jelképesen. Hiszen a hulladék­­hasznosító mű előkészítése már másfél éve tart; a tel­jes befejezést is ennyi időre tervezik, amint a kivitelező, a Kelet-magyarországi Ví­zügyi Építő Vállalat képvi­selője, Szteimer Péter meg is erősített. Bánfi Ádám városi fő­mérnök tájékoztatott az idén befejezésre kerülő munkák­ról, így többek között a te­rület körbekerítéséről, a har­minc méter széles védőerdő telepítéséről, az elektromos csatlakozás kiépítéséről, a belső közműhálózat kialakí­tásáról, valamint az összes földmunka elvégzéséről. Ezen munkák kivitelezésé­hez a feltételek adottak, így az 1996 elejére a létesít­ményt átadhatják. Domokos László szólt még a legfontosabbról: min­dezt miből? Sajnos a Kör­nyezetvédelmi Alaphoz be­nyújtott pályázat kiváló mi­nősítése ellenére - forrás hi­ányában - támogatást nem kapott, így a városnak ezt a nagy beruházást teljesen egyedül kell megoldania. Papp János polgármester bizakodó a felvett hitelek visszafizetését illetően, arra számítva, hogy a hulladék­­hasznosítót a környező tele­pülések önkormányzatai is igénybe veszik majd, hiszen így a lakossági terheket nagy mértékben csökkent­hetnék. Tehetnék ezt azért is, mert az ígéretek szerint európai színvonalon megé­pülő hulladékkezelő területén szakszerűen negyven év la­kossági hulladék helyezhető el. Érdemes megjegyezni, hogy a megyeszékhelyen évente 30 ezer tonna hul­ladék keletkezik. Már a ter­vezés időszakában sokak­ban ellenérzést váltott ki a hulladékkezelő megépítése, arra számítva, hogy szándé­kosan egy újabb, az eddigi­eknél lényegesen nagyobb szennyező gócot hoznak lét­re. Nos, mint megtudtuk, az épülő létesítmény nem hul­ladékégető, hanem csak hul­ladékkezelő. B. Falvy „A hitelt felvesszük, de azt vissza kell majd fizetni...” DÉLKELETI KRÓNIKA

Next