Dél Keresztje, 1955 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-15 / 1-2. szám
AZ V.-ik A “Dél Keresztje” mai számával ötödik évfolyamába lépett. Külön érdemes erről beszélni. Nem dicsekedve, nem önelégülten, mert az egyik magatartás ostoba lenne, a másik meg alaptalan. Az ötödik évfolyam első száma esemény. Sok minden rejlik mögötte. Elsősorban a lap olvasói, a lap hirdetői. A “Dél Keresztje” első számának megjelenésekor legtöbbjük még itt sem volt Ausztráliában, s aki itt volt, éppen olyan frissen érkezett ,mint mi magunk. S “kontraktus” éveken, küzdelmeken, nehézségeken át ma már majdnem minden ausztráliai magyar azon az úton halad, mely az itteni különös és új életben határozott, cél felé fut. Az elmúlt években — és reméljük a következőkben is, számtalan levélen, közvetlen kapcsolaton át, de elsősorban a kéthetenként általában pontosan megérkező “DK”-n keresztül, olyan eleven és párját ritkító kapcsolat alakult ki újság és olvasók között, amirealig van más államok magyarjai között példa. Minden más magyar lap, mely az elmúlt években itt megjelent annyira más jelegű volt mint a “DK”, hogy “konkurendrenciáról” nem lehetett beszélni. Éppen ezért nem “a konkurens” mondatja velünk, hogy nagy szerencsével sikerült a jelek szerint nagyjából azt a lapok szerkesztenünk, melyre itt és ma szükség van még. Nagy lapok, odahaza és itt is, elsősorban különféle támogatásokból élnek. A “DK” anyagi bázisa olvasóinak és hirdetőinek shillingjeiből áll. Köszönet illeti meg azokat a magyarokat, akik az elmúlt években lehetővé tették a “DK” rendszeres megjelenését. S külön köszönet illeti meg őket azért,-,org- az újságtól értesülések- a mindenkori állapotok és helyzet tárgyilagos, komoly közlését várták, akkor is ha az “jó volt”, akkor is, ha “rossz volt”. Az elmúlt években mi is sokat tanultunk, sok leckét kaptunk, ezért köszönetet tudunk mondani, mert nagy mértékben segítették a lapot a kérdések tisztázásában. Sajnos , a lap, ma sem és valószínűleg sohasem képes önmaga fenntartásán és a legszorosabb költségek kifizetésén túl azt az összeget biztosítatni, mely legalább egy, vagy két “ful time” dolgozó, csak a lappal törődő “staff”ot eltúlrthatna. Ezt nem panaszképpen írjuk, csak Olvasóink tájékoztatására, nehogy esetleg a szép évfordulón “meglepetést várjanak”, nagyobb lap formájában —télünk. De,akor különféle ígéreteket és fogadalmakat szokás mondani. Arról , hogy az ötödik évfolyamban is... meg biztosíthatjuk kedves olvasóinkat hogy ezután is.. . stb. Reméljük, erre nincsen szükség. Az ünnepélyes alkalmakkor kimondott szóvirágokra. Akik ismerik, olvassák és talán szeretik is a lapot, tudják, hogy szélsőségektől távol, amennyire csak emberileg lehetséges tisztességes, nyugodt hangon tájékoztatunk, hogy Olvasóink minnél több oldalról szerzett értesülések birtokában alakíthassák ki szabad véleményüket. Akik nem ismerik még a lapot, kérjük, olvassák rendszeresen. Akik nem szeretik a lapot, szintén helyesen járnának el, ha saját jobban tájékozottságuk érdekében a “mások véleményét” is meghalgatnák. Ez általában nem szokott megártani. Az ötödik évfolyam örömére hastározzák az előfizetőink, hogy legalább ebben az évben valóban előre és nem utólag fizetik be azt a szerény összeget, melyből a lap él, lélegzik és ötödik évében lépve erősödni is szeretne. Registered at the G.P.O. Sydney, for transmission by post as a newspaper. V. évf. 1. — 2. sz. SYDNEY, 1955. JAN. 15 Ara: 1/6 ELIGAZÍTÓ 1. Azok akik eddig még nem küldték be a DK-ban megjelent kérdőívre adataikat,, saját érdekükben és minnél előbb juttassák el azokat címünkre. A két hónappal ezelőtt jelentkezők közül karácsony hónapjában többen értesítettek már minket arról, hogy szüleik megkapták az útllevelet. Egyes esetekben 14-20 nap alatt kapták meg az útlevelet, a kérvény beadásától számítva! 2. Miután reményünk van arra, hogy a különlegesen nehéznek látszó esetekkel külön is foglalkoznak illetékesek, az ilyen adatokat is kérjük beküldeni. 3. Eddig még hivatalosan meg nem erősített hírek szerint, olyan rendeletet hoztak-a másik hír szerint rövidesen kiadnak olyan rendeletet-melynek értelmében az 55-60 éven felüli, a szokásos feltételeknek megfelelő hozzátartozók minden bürokratikus akadékoskodás nélkül kaphatnak útlevelet, de az egyes esetekben ezután is egyénileg bírálják el az útlevélkérést. Amennyiben az új rendelet valóban megjelent, vagy megjelenik, arról a DK-ban közlünk részleteket. Az egyéni elbírálást mindenki természetesnek tartja s éppen ezen az alapon, az újév elején talán nem alaptalan a bizalmunk abban, hogy a legtöbbször egyéni, nehéz ügyekben-mint pl. amikor házastársak és gyermekek élnek szétszakadva egymástól-sok fájó sebet gyógyít be mindannyiunk közös vágya és az emberségességet, humanitást programba iktató kormány politikája. 4. Több érdeklődésre ismételten közöljük, hogy kezdeményezésünkkel kapcsolatban semmiféle felajánlást, költségmegtérítést stb. nem fogadunk el. MIÉRT NE !? Egyik ausztráliai antibolsevista magyar szervezet követeli, hogy az ausztrál hatóságok tiltsák meg a magyarországi magyar - angol nyelvű kiadványok beengedését. Tiltakoznia, javasolnia itt minden lakosnak joga van. Más kérdés, hogy érdemes-e és van-e értelme az ilyen tiltakozásnak. Egyik — e kérdésben illetékes ausztrál szerv — véleménye szerint, az ilyen nyilatkozatok bizonyítóerejűek az ausztrál hatóságok felé. Azt bizonyítják, hogy a bevándorolt európaiak egy részének halovány fogalma sincsen a demokráciáról, melynek egyik lényeges jegy( — legalábbis Nyugaton — a gátlásmentes tájékozódás szabadsága. Ezért láthatók az itteni újságrásoknál mindenfajta lapok. Sajnos ezért nem láthatók s kaphatók pl. Budapesten a nyugati újságok, folyóiratok. “A népnek” -ívet kell olvasnia, úgy kell tájékozódnia, ahogy azt az egyetlen párt sajtója előadja. Ezzel szemben pl. Ausztráliában, ahol minden ember kialakíthatja a maga véleményét, a különféle hírforrások, lapok könyvek alapján, mindenkinek módjában áll félelemmentesen hozzájutnia a nyugati és keleti világ lapjaihoz. Helyesebb lett volna tehát az ellen tiltakozni, hogy miért nem engedik meg Budapesten a nyugati lapok árusítását, előfizetését, azaz tiltakozni az ellen, hogy a tájékozódás szabadsága nem teljes az egész világon, s nem az követelni, hogy Ausztráliában is csökkenjen az emberi szabadságjogok száma. A “DK” ÚJ POSTACÍME: P. O. BOX 96 NORTH SYDNEY