Független Magyarország, 1962 (12. évfolyam, 1-15. szám)
1962-01-19 / 2. szám
1962. január 19. Távolélő magyarokhoz KODÁLY ZOLTÁN ÜZENETE Í Újévi számunk elkészülte az európai művelődésbe a maután érkezett meg a már koráb- gyár színt és hangot bekapcsoltan bejelentett Kodály Zoltán jó alkotói munkássága emelt üzenet, melyet most közlünk, mindannyiunk fölé, változtatás nélkül. Üzenetét ezért is érdemes is-Kodály Zoltán a ma élő feggyelemmel olvasnunk és minden nagyobb magyar. Életkora, belszavára figyelve magunkévá tencsessége, hozzáférhetetlensége, mink. Amerikában járván szomorúan tapasztaltam, hogy magyarjaink mennyire oldott kéve gyanánt élnek. Míg a svédek, írek, olaszok, csehek és szlovákok amerikai állampolgárságuk mellett megtartják nyelvüket, szokásaikat, szervezeteiket, kapcsolatuk az anyaországgal szerves és állandó: a magyarok második nemzedéke már alig, a harmadik sehogy sem tud magyarul. Nem ismerik, nem követik az itthoni fejlődést. Mi tartja amazokat össze jobban, mint a magyarokat? A műveltebbjét a nagyobb kultúra. (Egyszer svéd énekkar adta elő Chicagóban a Psalmus Hungaricust, magyar énekkar, bár van itt-ott, nincs olyan fokon.) A többieket a törzsi összetartozás, a népkultúrában gyökerező azonosság érzete. A magyaroknál mindkettő fogyatékos, helyette ott az ősi széthúzás, különcködés, különbködés. Hogy nem vágynak haza, érthető: itt rossz dolguk volt. De az íreket is a nyomorúság hajtotta ki, talán még nagyobb, mint a magyarokat. Mégis otthon a szemük és szívük, különösen amióta független állam lett Eire, amiben nekik is nagy részük volt. A 200 éve kivándorolt angolok az Appalachia hegyvidékén olyan dalokat őriztek meg, amilyeneket az anyaország már régen elfelejtett. A mi magyarjaink alig is tudnak egyebet a XIX. század divatos népszínműbeli népdalainál. Azokon túl legfeljebb az operettig terjed zenei igényük. Nem ismerik igazi ősi népdalainkat, melyek különben itthon is csak most kezdenek köztudottá válni. " Ebben persze az anyaország közoktatása is hibás: 1868 óta papíron volt ugyan énektanítás az elemi iskolában, de a legújabb időkig nem valósult meg annyira sem, hogy a zenei anyanyelv ismeretét útravalóul adhatta volna. A legnehezebb bányamunkára szorult honfitársainktól nem kérhetjük számon a műveltséget. De elegen élnek ott az anyagi kultúra olyan szintjén, amelynek szellemi kultúrájuk alatta marad. Ezektől méltán elvárhatjuk, hogy ne maradjanak el az anyaország kulturális fejlődésétől. Mindenekelőtt a nyelv fenntartásáért, ápolásáért tehetnének többet. Az erdélyi szászok még az 50—60 év előtti postai és közlekedési viszonyokhoz képest is elég távol estek anyaországuktól. Mégis az állítólagos magyar elnyomás alatt a brassói, szebeni könyvkereskedésekben ott láttuk a legújabb és legjobb német könyveket. Igaz, kivándorolt magyarjaink nem élnek olyan tömegben együtt. Annál inkább kellene ápolniuk az összetartozást kis sejtekben. Erre legjobb eszköz a nyelv, irodalom és zene. A kétnyelvűség mindig egyik nyelv rovására esik. De beszéljék inkább angolosan a magyart, mint sehogy. A régi és fejlődő új irodalmat figyelemmel kísérni annyi, mint lépést tartani a magyar élet változásaival, részt venni bennük a nagy távolság ellenére. Különben hol van ma távolság? Az idén hazalátogató amerikai magyarok közül beszéltünk olyannal, aki holland repülőgépen csak annyi ideig utazott ide, amennyit Budapesttől Csitárig kell vasúton töltenünk. De a gondolat még gyorsabb. S ha mi itthon gyakran gondolunk külföldön élő honfitársainkra, mint egy kiszakadt testrészre, érezzék ők is, hogy akárhova vetődtek, gyökerük itt van, s ha elsorvad, ők megszűnnek magyarok lenni, anélkül, hogy igazán másvalamivé válhattak volna. Kodály Zoltán üzenetére a választ, a felvetett kérdések kiegészítését elsősorban a gyakorlati életben kellene megadni. De szabad vita, hozzászólás formájában is előbbre lehet talán mozdítani a Kodály szerint is pislákoló külföldi magyar szellem ügyét. Minden hozzászólást, javaslatot szívesen fogadunk és egybegyűjtve megjelentetünk a “Független Magyarország” szerkesztőségének véleményével egyidőben. MAGYARORSZÁGRA GYÓGYSZERT a City Magyar Patikája szállít! Európai hőmérők, Lemoine, Bois de Paris vitamin tápkrém egyedárúsítása. Gábris Gyógyszertár 414/a GEORGE STREET, SYDNEY. TEL.: BL 3984 I Strand Arcade és Nicholson között. ( FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 3. oldal KÜLDJÖN VÁMMENTES IKK A CSOMAGOT vagy VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT! Gyors! Pontos! Megbízható! Élelmiszer Cipó Textil KÉRJE ÁRJEGYZÉKÜNKET! AZ IKK A HIVATALOS MEGBÍZOTTJA: Z. P. CSÉTI Box 5270, G.P.O., Sydney. Telefon: XM4231 KÉPVISELETEK: MELBOURNE: O P T O ADELAIDE: JOHN MARTIN & Co. Ltd. 109 Swanston St., Melbourne ———— joo Rundle St., Adelaide, S.A. PERTH: E. MANUCCI BRISBANE: REX PHARMACY 135 Heytesbury Rd., Subiaco, W.A. 180 Vickham St., Valley, Brisbane RUDAS TIBOR ELSŐ PRODUKCIÓJA MAGYARORSZÁGRÓL! SZENDLAY LÁSZLÓ ÉS CIGÁNYZENEKARA JEGYELŐVÉTEL: JANUÁR 26.-TÓL (PÉNTEKTŐL) KEZDVE WOLLONGONGBAN, A "REGENT THEATRE"-BEN. Bármiféle nyomdai problémáját megoldja: NEW LIFE PRINTERY PTY. LTD. 54 RENWICK STREET MARRICKVILLE, N.S.W. 55-6184 Egy alkalommal Wollongongban FEBRUÁR 8.-ÁN, ESTE 8 ÓRAKOR A "CIVIC THEATRE"-BEN Gyógyszereket a világ minden tájára szállítunk ! MAGYAR ÓRA-ÉKSZER szaküzlet A CITYBEN Az összes svájci márkás órák, 14 és 18 karátos európai aranyékszerek. Hubert József 9 STRAND ARCADE (George és Pitt St. közt) SYDNEY Saját javítóműhely! # Vásárolhat Lay by-re!