Délamerikai Magyarság, 1947. január-március (19. évfolyam, 2596-2631. szám)
1947-01-03 / 2596. szám
2 - ik oldal DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Péntek, 1947. január 3. Két bombával „üdvözölték" új esztendőre Franco diktátort Buenos Aires, január – Madridból jelentik. Az Újév ünneplését két bomba zavarta meg a spanyol fővárosban. Éjfélkor, amikor a rádió Franco tábornok újévi beszédét közvetítette, a Prado Múzeum közelében és a Ritz-szálloda kertjében bombarobbanás riasztotta meg a lakosságot. Míg Franco táborno beszédében az istentagadókat és materialistákat támadta és a spanyol nép egységének szükségét hirdette, a két bomba az elégedetlenek tiltakozása volt, akik a diktatúra előnyeit élvezik a szegény nép rovására. Anglia követelése a spanyolokkal szemben Londonból jelentik. Az angol kormány kártérítési igénnyel lép fel Spanyolországgal szemben az 1936—1939 évi polgárháború alatt szenvedett károkért. A kártérítési igényt nemcsak a spanyol kikötőkben elsüllyesztett angol hajókért követelik az angolok, hanem minden kárért, melyet angol állampolgárok spanyol területen szénvedtek. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az angol követelés után más államok is beterjesztik a spanyol kormányhoz kártérítési igényeiket. Egyre jobban erősbödik Franco ellenzéke az országban is Buenos Aires, január 2 irányzását javasolta a kormány, ami 1300 milió dollárnak felel meg és ezen összeg nagy részét a dolgozó lakosságot terhelő adókból kívánja fedezni a kormány. A javaslatot a cortes nem fogadta el. Joaquin Benjamen pénzügyminiszter nyilatkozatot tett, amelyben elismerte a helyzet nehézségét. Madridból jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a tény, hogy az utóbbi napokban a törvényhozótestület a Franco-kormány három javaslatát szavazta le. Az ellenzéki mozgalom erősödése legjobban a költségvetési vitánál jutott kifejezésre. Az 1947. évre közel 15 ezer millió peseta elé-* Női és Férfi táska gyár ajánlja soha nem látott olcsó árakon saját készítményű áruit. FLORI Carlos Pellegrini 721 A gyár helyisége az udvarban van. Beszélünk magyarul. A leszerelő angol katonák egy jelentős része az építőiparban képezteti ki magát; ebből a célból állami tanfolyamokat rendeznek részükre. ***-*****************tHt******************-***#**-X-*J FIAMBRERIA “SAVOY” Finom felvágottak. Sajtok - Sült tyuk - Pulyka - Malac. Különleges saláták. - Nagy választék elsőrendű borokban. — Sidrák - Mézes kalács - Mazsola szőlő - Mák. Három Királyokra . mindenféle csemege áruk kaphatók. PAMPA 2518 (Belgrano) U. T. 73-5303 Megrendeléseket házhoz szállít. ********************«-»**-i;*******-* ********-********■ Kiket bocsátottak el a magyar rádió szolgálatából? Budapest, december 18 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás) A hivatalos lap közli a Ma gyar Központi Híradó R. T. (Rádió, Távirati Iroda stb.) minden fizetési igény nélkül elbocsájtott alábbi munkatársainak névsorát: A. Balogh Pál, rendező, Bulla Károly újságíró, Büky György szerkesztő, Boér Kálmán újságíró, Dohnányi Ernő dr. főzene-igazgató, Dörey Ferenc dr. újságíró, Erényi Géza újságíró, Fridi Frigyes karnagy, herceg Galitzin Marovith Péter tisztviselő, Gróf László bemondó, Habán Jenő dr. újságíró, Sklublics Krisztina bemondó, Hevessy Zoltán bemondó, Koncz Sándor dr. h- igazgató, Kozma Sándor dr. igazgató, Latzkovich János osztályvezető, Lagonyai József dr. főtitkár, Liszt Nándor osztályvezető. Egyetlen napon 1235 családot hurcoltak el ismét Szlovákiából Budapest, december 20 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Délszlovákiában a magyar családok eltelepítése tovább folyik. December 17-én az ipolyi járás nyolc községéből és más járásokból kényszerítették el a magyar lakosságot. E napon összesen húsz községet “magyartalanítottak” a szlovákok. Az egyes községekből eltelepített magyar családok száma a következő volt: 17 — 16 — 11— 27 — 47 — 27 — 100 — 70 — 40 103 — 17 — 40 — 60 — 14 — 13 111 — 200 — 60; összevéve tehát egyetlen napon exisztenciáját s 1235 magyar családnak kellett a házát odahagynia. A szlovákiai tragédia hírei Budapest, december 21 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás) A magyar Vörös Kereszt a délszlovákiai menekültek segélyezésének terén új eljárást léptetett életbe. A Vörös Kereszt élelmiszerrel és takarókkal megrakott autói már eleve kivonulnak azokra a határszéli pontokra, ahol a szlovákiai magyarüldözés fejlemé Pártolja lapunk hirdetőité nyei újabb menekülő tömegeket sejttetnek, így pénteken Balassagyarmat környékén jelentek meg a gép- kocsik, a menekülök azonban egyelőre még nem érkeztek meg jóllehet információk vannak arról, hogy négy közeli községet közrefogott a szlovák kezerő és a magyar lakosságot elköltözésre szólította föl- Bajcsy-Zsilinszky posthumus könyve a jövőbeli magyar kultúrpolitikáról A “Kis Újság” című budapesti lap írja: Vékony kis könyvet lapozgatok, a címe: “Bajcsy-Zsilinszky Endre kultúrpolitikája.” Ahogy olvasom, minden mondata után fülemben egyre hangosabban hallom Ady magyar Messiás bus sorait: “Ezerszer Messiások a magyar Messiások — mert semmit sem tehetnek.” Milyen hatalmas dráma sűrűsödik e kis könyv lapjain. Szerzője Dr. Koczkás Gyula, a kultuszminisztérium tisztviselője, az ellenállási mozgalomban való részvétele miatt a Margitkörúti katonai fogházban sínylődik: itt találkozik először Bajcsy—Zsilinszky Endrével 1944. december 3-án, akinek sorsára már ráveti árnyékát az őt megdicsérte bitófa. Alig három hete van még hátra Bajcsy-Zsilinszkynek életéből és ezeken a napokon, a magyarságot megváltó eszmékről beszélgetve cellatársaival, kultúrpolitikáját ismerteti. De még utolsóelőtti napján is, amikor a sopronkőhidai fegyházban felkeresi a halálra ítélt Bajcsy-Zsilinszkyt hogy elbúcsúzzék tőle, közel egy óra hosszáig beszél kultúrpolitikájáról, mintha igy akarna utoljára üzenni nemzetének. S miközben a cellában elhangzanak a rettenetes és gyalázatos idők legkülönb magyar emberének ajkáról az utolsó üzenetek nemzetéhez, odakünn az udvaron felállítják a legfeketébb magyar karácsony nem betlehemi, hanem golgotai kellékét, ambitófát. Bajcsy-Zsilinszky Endre életének utolsó napjait megszépítették és biztonságos nyugalommal telítették meg azok a tervezgetések és elgondolások, amelyek a népét olyan forrón szerető igaz magyart foglalkoztatták, nemzete jövőjéért aggódó tépelődéseiben. Kultúrpolitikai tervezgetéseinek alapproblémája az volt, hogy a lehetőség szerint az országban, mindenkinek, — bármilyen iskolát is végzett — azonos műveltsége legyen, vagyis a társadalmi kiegyenlítődés elvét azzal is szolgálnunk kell, hogy nem hagyunk kiáltó művelség-különbözetet. Bajcsy-Zsilinszky Endre tisztában volt azzal, hogy a magyarság mindenekelőtt elhibázott művelődéspolitikája miatt zuhant a katasztrófa mélyébe, és ha e katasztrófából lesz még felemelkedés, ha lesz még új magyar élet, azt egyesegyedül a szellemi értékek hatalmával csikarhatja ki magának a magyar nép a jövőtől. Milyen megdöbbentően igazul hangzottak Bajcsy-Zsilinszky szavai: “Az állam eddig mindig csak kiuzsorázta a nevelőket. Kihasználta és aztán újra félreállította őket — Mindig úgy akartunk kulturpolitikát csinálni, hogy a kultúra átültetőit, a tanítókat és tanárokat lenéztük, semmibe sem vettük... A kopott kabátú, foltos ingű nevelővel szemben ott állt a múlt Magyarországnak fényes attilája, lakkcsizmás és aranypaszományos katonatisztje, a düledező, rosszul felszerelt, zsuppfedeles iskolával szemben ott voltak a nagy udvarral rendelkező, nagy költséggel emelt épülettömbök, a kaszárnyák. Meg is lett ennek a “kultúrpolitikának” az eredménye. A bitófa árnyékában voltak ezek utoljára is gondolatai a nemzetéért aggódó Bajcsy-Zsilinszky Endrének. Mártírhalála után ma az ország Nobeldíjas tudósa, Szent- Györgyi Albert figyelmeztet erre az örökségre, Bajcsy-Zsilinszky Endre kultúrpolitikájára, anélkül, hogy talán ismerné az ő szavait. Igen, nincs más, nem lehet más megoldásunk a magyar jövő szolgálatában, csak az, amit most Szent-Györgyi Albert is ajánl: a Ludovika épületéből tudományegyetem legyen s a kaszárnyákból, minél több kaszárnyából: iskola s megint csak iskola. Igénytelen köntösben is nagyon fontos, lényeges könyvet jelentetett meg Dr. Potoczky Kálmán, a Független Kisgazda Párt sajtóosztályának helyettes vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre kultúrpolitikájának megismertetésére. Bárcsak milliók köztudatába mennének át ezek a gondolatok s bárcsak megvalósulna Dr. Koczkás Gyula szép javaslata is Bajcsy-Zsilinszky Endrének a kulturpolitikusnak legméltóbb emlékére, hogy a gyönyörű fekvésű kőhidai fegyházat, ahol elhullott Bajcsy-Zsilinszky Endre élete, diáküdülőteleppé alakítanák át. Magyar mészárszék LA RADICAL VIAMONTE 419 U. T. 32-1068 Tulajdonos VALENTIN KOREC költözik! ‘Minden raktáron lévő kész áruiból 20 tól 50 °/o engedményt ad Ruhák, kosztümök, kabátok, blúzok, 1-os kabátok, nadrágok, fürdőkomplets, shorts, esőköpenyek Óriási raktár! Használja ki az alkalmat MAIPU 505,3-ik emelet U. T. 31-9816