Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-05-25 / 4036. szám
Dr. Arturo Frondizi fogadta Tollas Tibort Dr. Arturo Frondizi államelnök hétfőn este 7 óra tíz perckor kihallgatáson fogadta Tollas Tibort, a kiváló szabadságharcos magyar költőt, a Nemzetőr főszerkesztőjét, aki fivére Keleméry Tamás kíséretében jelent meg az audiencián. Az argentin köztársaság elnöke a történelmi Casa Rosada fogadótermében üdvözölte a magyar vendégeket, miközben a fényképészek fényei villantak. * Tollas Tibor megköszönte a magyar szabadságharcosok nevében az elnök gesztusát és Argentina állandó támogatását a magyar nép önrendelkezési jogának kivívása érdekében. Informálta az elnököt útjáról és kiemelte az együttérzésnek, a magyar nép iránti rokonszenv kinyilvánításának megnyilatkozásait amivel Argentínában annyian elhalmozzák. * Kihangsúlyozta Tollas Tibor hogy személyében az argentin elnök egy olyan magyart tüntet ki az audienciával, aki a kommunista börtönt végigszenvedte kilenc éven át, amíg az igazság ereje a börtön kapuját ki nem nyitotta, ő már szabad földön él, de nem pihenhet addig, amíg a több mint tízmillió magyar kommunista rabságban szenved. Ennek a szenvedő népnek a szolgálatában jött Argentínába is. Frondizi elnök szívélyesen köszöntötte a magyar szabadságharc költőjét. Kiemelte, hogy Argentina nemes hagyományaihoz híven mindenkor a népek szabadságának és önrendelkezési jogának érdekében foglalt állást Egyetlen nagyhatalomnak sincs joga, hogy elnyomja a kisnépeket — jelentette ki Argentina elnöke. Tollas Tibor átadta spanyol nyelven megjelent verseinek kötetét, amelyet Frandizi elnök nagy érdeklődéssel lapozott és megköszönte a gesztust.. . .Két órával az elnöki audiencia előtt Antonio Caggiano bíboros,Argentina főpapja fogadták Tollas Tibort aki Keleméry Tamás és Móricz János kíséretében jelent meg az érseki palotában Mint érdekességet emnljük meg, hogy ezt az audienciát Padre Carlos Mugica, az argentin külügyminiszter pap fia készítette elő. Caggiano bíboros a rendkívül barátságos hangú kihallgatás során megemlítette, hogy 1946-ban Mindszenty Józseffel együtt kapta a bíborosi kalapot XII. Pius pápa kezéből. Akkor módjában volt a magyar hercegprímást nemcsak megismerni, hanem vele többizben beszélgetni. — Mindszenty bíboros-hercegprímás akkor kijelentette előtte: — Tudom, hogy a börtönbe megyek haza, nekem mégis a magyar nép között a helyem — A főpásztor nem hagyhatja el nyáját. • Caggiano bíboros kijelentette, hogy ismeri Tollas Tibor verseit, istenadta tehetségét, hogy saját lelkén keresztül népe fájdalmát kifejezze. Fájdalommal emlékezett vissza a magyar szabadságharc leverésének napjaira, amikor nem mozdult meg a világ a magyar nép szabadságának megvédésére. Caggiano bíboros végül áldását adta a szenvedő magyar népre. CINZANO Ara: 10.— peso, 1961. május 25. Délamerikai MAGYARSÁG C. DE CORREO 1483 T. E. 31 Retiro) 2819 XXXIV. évfolyam - 4036. szám Csütörtök Dirección y Administración: LAVADLE 361 — Bs. AIRES OTARDDUPUY • irf ('irrr"7. 7IT-JZJ Az Egyesült Nemzetek és a magyar ügy Interjú Msgr. Varga Bélával írta: FERCSEY JÁNOS New York, május hó. A vasfüggönyön túl minden csendes A szovjet gyarmatosítók elnémították a magyar népet Mégis: a kommunizmusba kényszerített nép szavát meghallgatják a nyugati világban. Néha titkos diplomáciai jelentésekből csendül ki ez a hang, máskor új menekültek továbbítják a szabad világba, vagy nyugati újságírók rögzítik cikkeikben, helyszíni riportjaikban; a legtöbbször a new yorki Magyar Bizottságon keresztül jut el kormányokhoz, követségekhez ,diplomáciai s propagandaközpontokhoz. Ez a hang szüntelenül ismételgeti: — A magyar nép szabadságot és függetlenséget akar; a magyar nép nem akar gyarmati sorban élni; a magyar népet megilleti az önrendelkezési jog; vonják ki a szovjet csapatokat magyar területről; rendezzenek szabad választásokat Magyarországon! Miért éppen New York a Magyar Bizottság székhelye? Azért, hogy a Bizottság és tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén tájékoztathassák a világ minden tájáról New Yorkba küldött delegációkat a magyar kérdésről. A kommunista delegátusok állításait a Magyar Bizottság a helyszínen a legrövidebb időn belül cáfolja meg. Amikor tavaly ősszel Kádár János beszélt az N-ben, nem hitte volna, hogy beszéde elhangzása után nyolc perccel a sajtót a newyorki Magyar Bizottság pontosan tájékoztatja a valódi magyarországi helyzetről s Msgr. Varga Béla, a Bizottság elnöke leleplezi a moszkvai és budapesti kommunista diplomáciai és propaganda-menővereket. IMA A SZABADSÁGÉRT ÉS MAGYARORSZÁGÉRT Msgr. Varga Béla nevét jól ismerik a politika és a diplomácia világában. Egész népek szeretetét és háláját érdemelte ki. A második világháború első szakaszában ő szervezte Balatonboglárról a lengyel menekültek megsegítését s megmentett több, mint 50.000 lengyel hazafit. Alig egy év előtt tüntette ki De Gaulle elnök a francia Becsületrenddel azért, mert 2500 német koncentrációs táborból menekült francia hadifoglyot karolt fel a háború legnehezebb éveiben. S legutóbb Msgr. Varga Béla nyitotta meg az amerikai szenátus ülését Washingtonban, ahol Lyndon B. Johnson alelnök és Thomas Dodd szenátor fogadta. Varga Béla az amerikai szenátusban a szabadságért és Magyarországért imádkozott, ugyanakkor, amikor a szovjet diplomácia azt akarta keresztül vinni, hogy Washington felejtse el a magyar ügyet. A newyorki Magyar Bizottság központi irodáiban, a 72.-ik utcában kerestük fel Magn. Varga Bélát. A tanácsteremben Szent László bronzba vésett szobra mellett halad el a vendég — a világkiállításra küldték ki New Yorkba a szobrot — s az első, amit Varga Béla dolgozószobájában megpillant, a magyar Parlament felnagyított fényképe. Msgr. Varga Béla Magyarország parlamentjének utolsó szabadon választott elnöke. Megkérdezzük a Magyar Bizottság elnökét: mi a véleménye arról, hogy az ENSZ tavaszi ülésszakán nem került tárgyalásra a magyar ügy? “A MAGYAR NÉP ÜGYE NEM HIDEGHÁBORÚS MOZZANAT” — A magyar kérdés idén is szerepelt az ENSZ ügysorozatában — válaszolás dr. Varga Béla. — A világesemények forgatagában más problémák torlódtak az ENSZ elé s egészen rövid idő jutott volna a magyar ügy tárgyalására. Mindenképpen fájdalmas ,hogy ezúttal nem tárgyalta az ENSZ a magyar kérdést. Az egész emberiségre nézve nagy csapást jelent az a körülmény, hogy az ENSZ nagy többséggel hozott határozatait a magyar üggyel kapcsolatban nem tudta végrehajtani. Mi emelt hangon ismételjük: a magyar nép ügye nem hidegháborús mozzanat, hanem erkölcsi elv, amit az ENSZ-- nek minden körülmények között meg kell védenie, meg kell oldania, mert enélkül veszélybe sodródik az egész világszervezet. — A magyar üggyel kapcsolatban változott az ENSZ álláspontja? — Nem változott Sir Leslie Munro, az ENSZ volt elnöke továbbra is a világszervezet hivatalos megbízottja maradt a magyar problémákat illetőleg s ebben az ülésszakban se döntött az ENSZ végérvényesen a budapesti kommunista delegáció megbízólevelének elfogadásáról. E tekintetben maradt a régi helyzet :a budapesti gyarmati delegáció az egyetlen, amelynek megbízólevelét az ENSZ nem fogadta el, viszont nem vetette el végleg a megbízólevelet s így az ENSZ szabályai értelmében a delegáció jelen lehet az üléseken. Úgy hallottuk, a kommunisták úgy tüntetik fel, mintha a budapesti kommunista kormány diplomáciai sikere volna az a tény, hogy az elmúlt ülésszakban nem tárgyalták a magyar ügyet. Mi az igazság ezzel kapcsolatosan? KUUSCHERÉK ÚJABB VERESÉGE — A moszkvai és a budapesti diplomácia minden eszközt felhasznált abból a célból, hogy a magyar forradalom után az ötödik évben végre elfogadtassák az ENSZ szel a gyarmati kormány megbízólevelét. A budapesti kommunista delegációk az elmúlt évben elutaztak a világ minden tájára, hogy meggyőzzék a kormányokat arról, hogy “a világbéke érdekeit szolgálná iredenciáljuk elfogadása.” Sok pénzt öltek bele ezekbe a manőverekbe, mert a budapesti bábkormány és Moszkva szempontjából kínos ,hogy az ENSZ történetében egyedülállóan nem fogadják el évek óta megbízólevelüket. A kommunista diplomácia meg akarta akadályozni azt is, hogy az ENSZ a magyar kérdést továbbra is napirenden tartsa s el akarták érni, hogy visszavonják Sir Leslie Munro megbízatását. Hogy ez nem következett be, az Kruscherék számára vereséget jelent. — Mit tett a Magyar Bizottság Moszkva és a budapesti bábkormány akcióinak ellensúlyozására? — New Yorkban nagy intenzivitással működtünk a felvilágosítás terén s a Magyar Bizottság tagjai is megjelentek távoli kontinenseken, hogy nemcsak a kormányokat, hanem a közvéleményt továbbra is a magyar nép mellé állítsák a gyarmatosítókkal szemben. — Elnök Úrnak mi a véleménye: fogja még tárgyalni az ENSZ a magyar ügyet? — Biztosra veszem, hogy az ENSZ tárgyalni fogja a magyar kérdést. MI CSAK MAXIMALISTÁK LEHETÜNK! — Hogyan fogalmazza meg Elnök Úr a Magyar Bizottság álláspontját? — Mi csak maximalisták lehetünk. A magyar népet kell képviselnünk s nem engedhetjük, hogy az ENSZ- ben s általában, a világban megoldás nélkül elfelejtsék a magyar ügyet. Népünk a forradalomban vérével pecsételte meg akaratát, amely mellett az 1945-ös és 47-es választásokon is hitet tett: független, szabad, nyugati ország akar lenni. A magyar népet nem tarthatja gyarmati sorban a Szovjetunió egy olyan korban, amikor népek százmilliói nyerik el az önrendelkezési jogot és a szabadságot más kontinenseken — Elnök Úr véleménye szerint az emigráció hogyan tud hatásosan működni a magyar nép érdekében? — Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk szót emelni a szabad világban a magyar nép érdekében. Az emigráció kötelessége a magyar nép érdekei szerint dolgozni s küzdeni, politikai és egyéb diferenciákat félretéve együttműködni az ügy érdekében. S bármikor készen kell állnunk minden eshetőségre, mert minden relatív a világon, még az idő is. .. .Cseng a telefon, Varga Béla öccse, a magyar jezsuiták principálisa jelentkezik a Fordham-egyetemről. Híreket kapott Magyarországról, arról, hogyan járnak túl a kolhozosítók eszén a magyar parasztok Aprólékosan megbeszélik a részleteket, s Varga Béla mosolyog. A parasztfiúkra gondol, akikkel együtt nőtt fel s akik éppúgy töretlenül teljesítik hivatásukat a balsorsban is, mint a magyar parlament utolsó szabad elnöke a száműzetésben. Msgr. Varga Béla az amerikai szenátusban, Lyndon B. Johnson alelnökkel és Thomas Dodd szenátorral.