Déli Hirlap, 1926. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1926-01-01 / 1. szám

192$ Petitek január 1 Ára 4 léi, Bukarestben 5 leí*2 Timisoara II évf. 1» szám fjn* í g i GAZDASÁGPOLITIKAI NAPILAP » ________________________________)____________'________________t______________________________ ­z erdélyi zsidóság elégedetlen a Magyar Párt védelmével az antiszemita mozgalomban Nagykárolyban önálló zsidó nemzeti párt alakult — A Magyar Párt cáfolata — Kolozsvár, december 31. A nagykárolyi zsidóság egy kisebb csoportja tegnapelőtt megalakította a zsidó nemzeti pártot. Az alakuló ülé­sen elhangzott beszédek során többek között felemlítették azt, hogy az ön­álló zsidó nemzeti párt megalakítása azért vált szükségessé, mert a Magyar Párt nem szorgalmazta eléggé a zsidóság védelmét. Ezzel a kijelen­téssel szemben a Magyar Párt a kö­vetkezők leszögezését kívánja. A nagykárolyi gyűlés szónokainak szóban forgó kijelentése tulajdon­képpen nem is szorulna cáfolatra, mert annyira alaptalan. Azonban mégis megállapítjuk azt, hogy éppen az utóbbi időben a Magyar Párt rendkívül sokszor elítélte a felbur­jánzó antiszemita mozgalmat, így például Ugron István pártelnök néhány héttel ezelőtt az egyik bras­sói lapnak adott nyilatkozatában éle­sen állást foglalt a cuzista program ellen, majd ugyanazt az állás­foglalást ismételte meg Jakabffy Elemér dr. a szatmári magyarság alakuló gyűlésén tartott terjedelmes beszé­dében. Nem kevésbbé állást foglalt az antiszemita propaganda ellen Wil­er József dr. is Nagyváradon, valamint emlékezetes Barabás Bélának a brassói nagygyűlésen kinyil­vánított lelkes manifesztuma is. Le­hetne még több példára is utalni, mert a Magyar Párt minden időpont­ban megragadta az alkalmat, hogy teljes erkölcsi súlyát latba vesse az anakronisztikus és reakciós kilen­gésekkel szemben. 202; állott és legutóbb hosszabb idő töltött szanatóriumban, ahonnan mostanában került ki. A Visegrádi­utca 64. szám alatti villaszerű palo­tában laktak a harmadik emeleten. Tegnap reggel az uriasszony, akinek állapota némi javulást mutatott, fürdőt rendelt magának. A cseléd­leány, aki a fürdőt készítette, egy­­szere tompa zuhanást hallott. A mellékhelyiségbe futott, ahonnan a zaj jött és látta, hogy annak ablaka nyitva áll, lent a világító udvarban pedig összetört tagokkal fekszik az asszonya. Radoné, aki valószínűleg hirtelen idegrohamában követte el végzetes tettét, azonnal meghalt. Tragikus sorsa Temesvárott, ahol számosan ismerték, mély sajnálko­zást váltott ki Az óesztendő küszöbén úgy illenék, hogy az elvá­lás fájdalmas szavaival, a gyász komor frázisaival vegyünk búcsút. Az elválás és búcsú azonban csak attól nehéz, amit szeretünk, csak attól fájdalmas, aminek elmúlása veszteség nekünk. Az örökkévalóság végtelen­jébe letünt utolsó esztendő azonban nem jelentette nekünk a pirospozsgás jókedvet, a vígan daloló örömök nap­jait, a gondtalanság illatos rózsáit, így elmúlása fölött nincs mit sirán­koznunk. Azt az érzést válthatja csak ki belőlünk, mint olyasvalakinek hos­­­szas betegeskedés után való elhunyta, akik hozzátartozók nélkül tehetetlen ágyhoz láncoltságában mindenkinek csak terhére volt. Elment, elköltözött, de űrt nem hagyott maga után, így múlt el tőlünk az óesztendő is, csak kellemetlen emlékeket hagyva maga után. A meddő politikai küzdelmek, az állandó gazdasági depresszió, a kivitel megnehezítése, a kereske­delem béklyói, a pénzügyi krízis, az ipar nehézségei, a valuta ingadozása, a sok szociális probléma megol­datlansága, a rokkantak, hadiárvák, haaiozbegfen és nyugdíjasok ellátat­lansága, a tisztviselők nehéz megél­hetése, a munkanélküliség mind, mind hozzájárultak, hogy öröm helyett bá­nat, vidámság helyett gond legyen az életünk. És ezen általános pana­szokon túl itt van magyar kisebbségi életünk minden sivársága és vigasz­talansága, iskoláinkért, egyházainkért, telepeseinkért, gazdasági és kulturá­lis fejlődésünkért, jövendőnkért, ma­­g­yarságunkért való aggodalom és v­e­sztett értékeinkért való bánat. Nincs mit sírnunk e letűnt esztendő elmú­lásáért. Siratni valónk van csak. El­múlt tőlünk, mint egy keserű pohár. Nyugodjék békében! Az ujesztendő küszöbén meg úgy illenék, hogy szép ünnepi szavakkal, ünnepi köntösben, őszinte lelkesedéssel, csillogó szem­mel és csilingelő, csengő kacagással köszöntsük a jövevényt. Meg kellene feledkezni a tegnap szomorúságáról, az elmúlt napok súlyos gondjairól, melyek redei még itt mélyülnek ar­cunkon, el kellene temetni a bút, a bánatot, a megpróbáltatások sok ke­serűségét messze száműzni és gyer­meki, naiv bizodalommal, megerősö­dött hittel és rajongó optimizmussal szemébe nézni az ujesztendőnek, az idők rejtelmes méhében vajúdó titok­zatos jövendőjével. Szemébe nézni bátran és merészen és erős hittel, törhetetlen bizalommal, felfokozott akaraterővel rábírni, kikényszeríteni, amivel adósunk maradt az élet. Aka­rat kell, nem csüggedő akarat és munka, céltudatos, eredményeket ter­melő, szakadatlan munka. Az elmúlt esztendőnek sok keserűségével tanul­ságnak is kellett lennie számunkra. Tanulság mindenki számára, de kü­lönösen nekünk, akik a kisebbségi nem­ek­ a kapható­ közt­ü­zetek rögös útját járjuk. Tanulság kell legyen, hogy a széthúzás, viszály és egyenetlenség csak szétbomlasztja, szétforgácsolja erőinket, az össze­tartás, az együttérzés, az együttmű­ködés pedig növeli erőinket. Ezekre az erőkre pedig szükségünk van és talán még fokozottabb mértékben szük­ségünk lesz kisebbségi életünk kiépí­tésénél. Mert most még a kezdet kezdetén vagyunk. Hiszen eddig min­den harci készségünk a védekezésben merült ki. Hinni akarjuk, hogy az új esztendővel az építés korszaka veszi kezdetét. Azé az építési korszaké, amely körülbástyázza ki­sebbségi jogainkat és nyugodt fejlő­dési lehetőséget biztosít számunkra. És hinni akarjuk, hogy meghozza a békét az emberiségnek és megszűnik a sírás, a panaszkodás, a sopánko­­dás, küzködés, kínlódás, nyomorúság és szegénység. Hinni akarjuk, hogy jobb és szebb lesz minden. És ezt a hitünket szeretnék átplántálni az ös­­­szes telkekbe, hogy mindannyiunk hite segítsen meg is teremteni ezt a jobb, szebb és boldogabb ujesztendőt. 4űl n „­­ L Tőzsdei árfolyamok. Zürichben a lej 2­38.50, Párisban 1212 Temesvári magánforgalom december 31-én reggel. (A Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság belvárosi fiókjának árfolyamai.) Dollár 216.50, angol font 1059, francia frank 8*30, svájci frank 42*25, líra 8.83, sokol 6*47, dinár 3 88, magyar korona 3*24, osztrák, silling 30*85. re­aTengsz­e­b­b ajándék eg­y sz­áz­f­e I­e­s sors­jegyi am­el­l­yel j­a­nuárban e­gy m­i 11 i­ót ny­er Hét__ font! Bank, Váltóüzlet és Kereskedelmi R.-T.-nál TEMESVÁR-BELVÁROS, REZSŐ­ UTCA (MÜHLE-HÁZ) Volt temesvári ügyvéd leánya öngyilkosságot követett el Budapesten Keppich Róza ugyanolyan tragikus módon vetett véget életének, mint öt év előtt atyja Budapest, december 30 Egy temesvári ismert család sarja tragikus módon vetett véget az éle­tének. Leugrott harmadik emeleti lakásából, miként néhány esztendő­vel előbb az atyja is. A temesvári jogászi karnak és a társadalomnak becsült tagja volt Kepich Henrik ügyvéd, az esz­tendő előtt búskomorságba esett, ál­matlan éjszakái voltak és egy nyári éjjel kilépett hálószobájából a folyo­sóra és a harmadik emeletről az udvar mélységébe vetette magát. Most hasonló módon vált meg az élettől leánya, aki tizennyolc éves korában ment férjhez Budapestre Radó Simon főreáliskolai tanárhoz. Radó Simonné mindössze harminc­két éves volt még, de már évek óta idegbajban és búskomorságban szen­vedett. Állandó orvosi kezelés alatt Prefektusi önkény nem engedi meg Erdélyben a magyar­ság szervezkedését Kolozsvár, december 31 A Magyar Párt központját L­ő­­r­i­n­c­z Dénes, az aranyostordai tagozat elnöke arról értesítette, hogy Aranyostorda megye prefektusa nem engedélyezte azokat a szervező gyű­léseket, központi melyeket a tagozat a párt utasításai értelmében a községek megszervezése céljából tartani akart. A prefektus eljárása annál nagyobb meglepetést keltett, mert a kormány és a Magyar Párt között jelenleg is folynak a tárgya­lások és ezeket a szervezkedő gyű­léseket még a hadizónában is enge­délyezték. A Magyar Párt elnöksége megtette a lépéseket a prefektus tiltó rendelkezésének visszavonására A legfiatalabb megye január elsején kezdi meg működését Oravica, december 31 A Krassószörény megyéből kiszakí­tott Karas megye, amelynek székhelye O­r­a­v­i­c­a, január elsején kezdi meg önálló megyei életét. Egyes megyei hi­vatalok már január elsején működnek, a prefektusi hivatal ünnepélyes léte­sítése és a prefektus beiktatása január közepén megy végbe és azon a kormány képviselői is megjelennek. A prefektus Corn­eanu Péter dr., aki eddig Krassószörény megye prefektusa volt. Ugyanakkor lesz az oravicai uj törvényszék ünnepélyes megnyitása is. A prefektura és a törvényszék hivatalos helyiségeit most rendezik be. Kavas megye külön liberális párti tagozata most tartotta meg alakuló ülését. A gyűlésen igen sokan vettek részt. A tagozat elnökévé egyhangú­lag Duca külügyminisztert, alel­nökivé Corneanu Péter dr. pre­fektust és Conc­atu Ion kép­viselőt, főtitkárává Izverniceanu Demiant, a Junimea című oravicai lap szerkesztőjét választották meg,

Next