Déli Hirlap, 1929. április-június (5. évfolyam, 74-146. szám)

1929-04-01 / 74. szám

Hatt Hónap óta Halott volt már, amikor másfél évi hiábavaló vára­kozás után kiutalták egyleti nyugdíját Nadrág, március 3. Az alábbiakban egy emberbaráti in­tézményről fogunk írni. Az emberba­ráti intézmények rendszerint csak ak­kor kerülnek az újságok hasábjaira, amikor dicséret éri őket. Előfordul azonban, hogy emberbaráti intézmé­szolgálnak annak dicséretére, de a kör­nyéknél is vannak dolgok, melyek nem érdekében meg kell azokat irni. Min­denesetre nagy felelősséget vállal ma­gára, aki azt megteszi. Amikor a Mun­kások Rokkant- és Nyugdíj-Egyleté­­ről akarok írni, tisztában vagyok mind­ezzel, de mégis meg kell a cikket ír­nom éppen az egylet reputációja ér­dejében. A cikket pedig ajánlom Vidrighin Sztán postavezérigazga­tónak, mint a Munkások Rokkant- és Nyugdíj-Egyesülete érdemes elnök­é­­nek. Meg vagyok győződve egyrészt arról, hogy a felsorolandó eseteket nem ismeri és másrészt arról, hogy a dolgok ismeretében bizonyára gon­doskodni fog a bajok orvoslásáról. H­iábavaló kilincselőnek Sok a panasz, hogy a tagok évtize­des tagdíjfizetés után nem jutnak az őket jogosan megillető segélyhez, mert az egyleti orvosok mindig kisütik ró­luk, hogy valamelyes munkára még alkalmasak. A legtöbb tag, annak el­lenére, hogy az alapszabályok értel­mében joga volna már rokkant, illet­ve nyugdíjill­etményére, azt sok ki­lincselés és évekig tartó utánjárás után csak közvetlen halála előtt kap­ja meg. Felsorolok néhány esetet, amely a nadrági vasgyártelepen la­kókkal történt. A hatvankét eszten­dős Ondracsek Károly negyvenhat éven keresztül volt a vasgyár mun­kása, amely munkaképtelensége miatt nyugdíjazta. Ondracsek, aki a gyártól havi ezer lej nyugdíjat kap és ebből nem élhet meg, kérte a Munkások Rokkant- és Nyugdíj- Egyletét, hogy szintén folyósítsa nyugdíját. Temes­várra kellett utaznia, ahol megállapí­tották róla, hogy könnyebb munkára alkalmas és azért nem adják ki a nyugdíját. Hogy éhen ne vesszen, kénytelen volt a gyári portás mellé kisegítőnek szegődni napi ! negyven­­ !! leiért Sorozás kávéfőzésre Egy nadrági napszámosnő megrok­kant és nyugdíjazását kérte, de az egylet temesvári orvosa megállapí­totta róla, hogy kávéfőzésre még al­kalmas és azért nem adnak neki egy­előre nyugdíjat. Azt nem mondták meg neki, hogy hol főzhet fize­tésért kávét. Otthon ugyanis nem főz­het már azért sem, mert nem telik neki. Egy másik napszámosnő ágyban fekvő, tehetetlen beteg. Ez hosszú hó­napok könyörgő levelei után kapott csak nyugdíjat az egylettől. Fél év után azonban a nyugdíjat megszün­tették és felszólították, hogy jöjjön személyes orvosi vizsgálatra, ha pedig azt nem akarja tenni, akkor beszün­tetik a nyugdíját és ebben az esetben kénytelen lesz a tagdíjakat tovább fi­zetni. Az egylet nadrági pénztárosa jelentette a központnak, hogy a beteg asszony nem tud Temesvárra utazni, ezzel azonban a temesvári központ nem törődött és a napszámosnő nyug­díját egyszerűen beszüntette. A sze­gény nő olyan tehetetlen, hogy még a lakása ajtajáig sem képes eljutni, nemhogy Temesvárra. Pavelka Jó­Sok hasonló eset van még Nadrágon. A békében a heti tagdíj harminc fillér volt és tiz évi tagság után rokkant­ság esetén a heti nyugdíj tizenegy ko­rona és kilencven fillért tett ki. Ma a heti tagdíj tizenöt lej és a nyugdíjnak a békebeli arány alapján, amely a tagdíj és nyugdíj között volt, négy hétre kétezerötszáz lejnek kellene len­nie. Fölmerül a kérdés, hogy miért fizet az egylet négy hétre mindössze ötszáznyolcvanhét lejt és azt sem tíz, hanem csak huszonhat évi tagdíjfize­tés után? És miért utasítják a rokkan­tat arra, hogy nyugdíj helyett keres­sen magának más könnyű foglalko­zsóf vasesztergályos több évtizeden keresztül volt az egylet nadrági pénz­tárosa, vasárnapjait önzetlenül áldoz­ta föl az egylet érdekében. Mikor az­tán megrokkant és a gyár nyugdíjaz­ta, az egylettől is kérte a nyugdíj ki­utalását. Olyan gyenge volt, hogy a lélek már csak hálni járt beléje, de másfél évig hiába várt az egyleti nyugdíján. Mikor végül közel két év után megadták neki, kiderült, hogy már hat hónapja halott­­zárt, amikor az alapszabályok tizen­hetedik pontja azt mondja, hogy a rok­kantság az addig űzött foglalkozás után állapítandó meg. Az egylet alapszabályai most van­nak átdolgozás alatt. Üdvös lenne, ha az átdolgozás úgy történnék meg, hogy az itt elsorolt panaszokhoz hasonlókra nem kerülne sor. Hisszük, hogy Vidri­ghin Sztán, aki emberszeretetéről és a munkások megbecsüléséről ismert, az alapszabályok megváltoztatásánál érvényre fogja juttatni azokat az in­tenciókat, amelyek vezették, amikor az egylet elnökségét elvállalta Tíz helyett huszonhat év Kulturapostolok bejárják a Bánság magyar falvait Szigetfalu, március 31. Bodnár László szigetfalusi refor­mátus lelkész nemcsak papja községé­nek, hanem kulturapostola is. Kezde­ményezésére nemrég megalakult az ii­.i ■ [UNK]­sági Dal- és Könyvtár-egylet, amely a lakosság szórakoztatására és oktatá­sára műsoros estélyeket és színielő­adá­sokat rendez. Ezeknek az előadásoknak a jövedelméből az egyesület rádiót vásárolt, ezenkívül pedig szép kis könyvtárt is létesített már. Szigetfalu magyarsága lelkesen karolta fel az egyesületet, amelynek minden előadá­sát nagy számban látogatja. Az egye­sületet, amely fontos kulturmissziót tölt be, hathatós támogatásába vette a szigetfalusi magyarpárti altagozat elnöke, Keltz Simon földbirtokos is, aki azt sok támogatásban részesíti és munkájában minden tekintetben se­gíti. A szigetfalusi magyar műkedvelők azonban nemcsak saját községükben hirdetik a magyar igét, hanem prog­­rammjukba vették, hogy sorra felke­resik a szomszédos falvakat, amelyek­ben még nem működnek magyar mű­kedvelők és ott előadásokat rendeznek. Nemrég ellátogattak Nagyzsám köz­ségbe, ahol eddig ilyen előadások még nem voltak. Előadtak egy három fel­­vonásos­ népszínművet, amelynek Amit az erdő mesél a címe. Csillogtak a n­agyzsámi közönség szemei, amikor hallották a színpadról a magyar be­szédet, a magyar dalt és látták a szép táncot. Mikor vége volt az előadásnak, szinte vártak még valamit és alig akartak eltávozni. A nagyzsámi ma­gyarság vezetői szives vendégszeretet­tel látták a maguk körében a sziget­falusi műkedvelőket, akik legközelebb Klopódiára és Ferenciára látogatnak el Húsvét másodnapján a szigetfalusi Ifjúsági Dal- és Könyvtár-egylet mű­kedvelői saját közönségük előtt tar­tanak előadást. Szinre kerü­l a Bakony Című vallásos tárgyú egyfelvonásos színmű, az Elkényeztetett férj című dialóg, a Lóvásár című parasztkomé­­dia és a Meseherceg című egyfelvo­násos bohózat. Az előadás tiszta jöve­delmének egy részét a református templom pénztárának adják, a másik részét a rádió fentartási alapjára for­dítják. Húsvéti ünnepek alatt a Temesvári Sörfőzde r.-t. dús tartalmú fekete söre „ ENGLISH PORTER“ pohár, illetve korsónként közvetlenül hordóból kerül kimérésre. Azonkívül a Temesvári Sörfőzde összes fajtájú palacksörei jól behűtve — házhoz szállításra is — kaphatók. Különleges húsvéti vilásreggeli, ebéd és vacsora. AMBRUS étterem és sör­csarnok sí György tér Felhívás az alkohol elleni küz­delem harcosaihoz Temesvár, március 31. Húsvét ünnepén, amikor a feltáma­dást ünneplik a hívők, gondoljanak valamennyien arra, hogy a mi leg­szentebb hivatásunk az Eszme ter­jesztése. Gondoljanak arra, hogy az or­szágban mindenütt és a földkerekség minden részén tizezrek és százezr­ek él­­n­­­k rabságban, a saját maguk ková­csolta rabláncra kötve. Gondoljanak arra, hogy az alkoholtőke, melynek ma még határtalan a hatalma, napról­­napra tengernyi sok áldozatot követel és nekünk az alkoholtőke egész hatal­mat meg kell törni. Gondoljunk mind­arra a sok szép feladatra, amely előt­űnik áll: az apák megmentése, anyák boldogságának visszaadása,az gyermeki lélek tisztaságának és nemes­ségének megőrzése. S ha minderre gondolunk, adjon nekünk bátorságot a további küzdelemre az a reménység, hogy az Eszme él és feltáma­ d­ható poraiból is. Húsvét ünnepén még na­gyon távol állunk attól, hogy az embe­rek között az általános józanság, az életnek megbecsülése, az­ öntudatnak megőrzése erős gyökeret verjen. A szeretetnek és békességnek napján he­ves indulatokba kergeti az embereket az alkoholmámor. Husvét reggel illa­tos vízzel hintik be ruháinkat, délben bort és pálinkát öntenek poharainkba és este talán vérrel — testünk forró vérével — locsolják a korcsma padi­­ját és az utca kövezetét . . . Husvét ünnepén mi mégse csüggedjünk, ha­nem adjon nekünk bátorságot a továb­bi küzdelemre az a remény, hogy a­z Eszme és s haló poraiból is feltámad. Egy harcos. Francia gyapjú-delainek nagy választékban megérkeztek Dén< és P­o­r1­á­k cégnél. Francia gépi plissée mm-től kezdve minden méretben és kivitelben gyorsan és jutányosan MIKÓ FRIDA műintézetében. Belváros, Dauerbach-palota MENYASSZONYI KOSBOROK és FÁTYLAK nagy választékban igen jutányosan „HELIOS“ müvirágüzletben. Temesvár-Belv., Jenő herceg u. Vidéki megrendelé­seket olcsón és gyorsan eszközlünk T­ávaLSzt­uld­ortsái^oH: CINEMA „OLYOSPIA" MOZ­­AJKISODA Március 31 . Április 1. A királyok királya (Regele Regilor) című világfilm. Előadás kezdete d.u. 4, este 6 óra. női modellkabát és ruhákban nagy választékban kaphatók JASZENSZKY Temesvár - Gyárváros, Kossuth­-tér

Next