Déli Hirlap, 1929. július-szeptember (5. évfolyam, 148-223. szám)
1929-07-04 / 148. szám
IBîM; STAA"| lm w Uos *.1,11111........... Ilii ® JSiF J§if mmm .'^zorkesafisAg ta klaaonivatal; Timişoaro- | r~><—>» fyi ir * 1 K| AD! 1 ADS ElöfizetAsI Arak Temasv&rott é« vktekwi |Mviro«, Szantgyörgy-tér 4. Telefon: est» • I “ wU I I l\MI l\ArlLMr | k«zbosltésa«t: havonklnt 80 Lat. negy*it 0**ia a oa. vontul 10 vagy 242. Előfizetési |....... I évre 240 Lel, félévre 400 Lel, egéas évre j. .Irak kettős dönt havonkint no Lel, negyed FELELŐS SZERKESZTŐI I $OO Lel. Köztisztviselőta éa Állami nyugtg»* . Vra 800 LeL félévre eoo Lel ée eoéaz Svre § ... , i_j E n r>u Chinor I **k részére» havonklnt eo Lel, negyedévre 1 Am Let vagy eaekkel egyenlő értéku valuta | **»» YuOnt I IL»n BiMurtE, | iae Lei, félévre aeo Lei, sgéez Övre 700 LeL 1929 / CSÜTÖRTÖK / JULIUS 4 ARA 4 LEI , BUKARESTBEN 5 LEI TIMIŞOARA, V. ÉVF. / 148. SZÁM Vége van 4ü6 engedékenység politikájának. ■K Muiotta a szenátus ülésén egyik liberális szenátor és a Népszövetség intervencióját sürgette a magyarországi revíziós népmozgalommal szemben. Rendkívül harcias volt a szenátor úr beszéde, de mi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy a revízió kérdésével foglalkozzunk. A felszólalás mellett azonban mégsem tudunk szó nélkül elsiklani, mert annak bizonyos, a kisebbségekkel kapcsolatos, belpolitikai vonatkozásai is vannak és közvetlenül olyan parlamenti magyar beszéd után hangzott el, amely éppen a magyar kisebbség lojális együttműködési szándékát domborította ki. Lehetetlen ebben az időbeli sorrendben bizonyos szándékosságot nem látni. Gyárfás Elemet «tolja a soviniszta román sajtó rágalmait, felajánlja a magyarság értékes szolgálatait a konszolidációs munka érdekében és erre mintegy válaszul Gradisteanu magyar provokációról beszél és a kisantántnak a Népszövetségtől függetlenített egyéni akciójával fenyegetőzik. Igaz, hogy azt Magyarországgal szemben tette, azonban saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az ilyen, Magyarországnak szánt ütésekből mindig bőségesen kijut nekünk is. Ezen túlmenően megtanultuk azt is, hogy az ilyen, kifelé hangzó, felszólításoknak mindig van valami célzatosságuk befelé is. Hogy vannak a román soviniszták között, akik bennünket nem szedetnek, bár nem értjük, de tudjuk és érezzük. Sajnos ezen fájdalmunkon enyhíteni, nem áll módunkban. A békeszerződéssel Romániának ítélt erdélyi és bánsági területekkel azoknak lakossága is az új állam határai közé került. Ezt tudták azok, akik ezeket a területekért Romániának követelték és bizonyára nem voltak olyan naivak, hogy a földet annak lakói nélkül gondolják. Ezzel a csaknem hat milliónyi kisebbséggel, ezeknek mentalitásával, természetadta törvényekkel, szerződésekkel, nemzetközi egyezményekkel biztosított kormányigéretekkel alátámasztott jogos igényeivel számolniok kell tehát. Gradisteanu durva kézzel belepofozott ebbe a szellembe és a magyarság által nyújtott baráti jobbot gorombán visszautasította. Mi nem megyünk odáig, hogy Gradisteanu gondolkozását az egész román nemzet felfogásával azonosítsuk és ezért továbbra is teljesíteni fogjuk román állampolgárságunkból folyó kötelezettségeinket. Ez azonban nem jelent és nem is jelenthet jogfeladást a mi részünkről. És ha a liberális szenátor jónak látta Magyarországot a népszövetségi intervención túl a kisantánt esetleges fegyveres akciójával megfenyegetni, — válaszul Gyárfásnak megértést hangoztató beszédére — akkor mi, betartva a felszólalási sorrendet, de minden harciasságtól menten, figyelmeztetjük a szenátor urat, hogy amennyiben ezzel a romániai magyar a kisebbségi nemzeten is akart volna egyet ütni, van nekünk egy tavaly hozott határozatunk a Népszövetséggel kapcsolatban, melynek végrehajtását újabb reményinjekciók ellenében felfüggesztettük, de amelynek további függőben tartását az ilyen felszólalások nem alkalmasak prolongálni. A Népszövetségnek, bár éppen a kisebségi panaszokkal kapcsolatban való tárgyalási rendszerétől nincs semmi okunk elragadtatva lenni, talán mégis kinyílik a szeme, ha — mondjuk a párisi egyezmény határozatait összehasonlítják a valósággal és — Gradisteann beszédével Rothermere nyilatkozik az örök békéről, a szocializmus hivatásáról, a kisebbségi kérdésről, a magyar belpolitika hibáiról és a békeszerződések revíziójának feltételeiről London, július 2. Miklós Andor, Az Est című budapesti lap főszerkesztője, aki jelenleg Angliában tartózkodik, felkereste lord Rothermeret, akivel hosszabb beszélgetést folytatott. A politikai vonatkozású beszélgetés során Rothermere a következő interjút adta: A hatalomra lépő angol munkáskormány bizonyossá tette, hogy a szocializmus létezésével végleg számolni kell. A polgári pártok azzal, hogy elzárkóznak a szocialista tömegek elől, gyengítik a polgári gondolatot. E felfogásomat nyolc hónap előtt nyíltan leszögeztem, amiért a konzervatív sajtó mint a szocialisták barátját támadott. Nem engedem befolyásoltatni sajtómat és az egyedüli mérték, amely szemem előtt lebeg az, hogy mi áll az ország érdekében. Meg vagyok győződve arról, hogy Macdonald miniszterelnök ugyanazzal a gyorsasággal és bátorsággal, amellyel munkáját megkezdette, le is fogja bonyolítani valamennyi, Angliát közvetve és közvetlenül érintő,kérdést, amelyek a békét biztosítják. Ezek között a békeszerződések revíziója kétségtelenül a legelső és legfontosabb helyen áll. A világ nagy része reménykedik, hogy az Európában egymásután uralomra kerülő szocialista kormányok megközelítik az örök béke eszméjét és keresztülviszik az általános lefegyverzést, amely a magyar revízió szempontjából — szerintem — csak előnyös lehet. Macdonaldnak azt a bizonyos inkriminált cikkét nem kell sajnálnia és visszavonnia, mert a kisebbségek méltányosabb, valamint emberibb kezelése érdekében tett nyilatkozatai megállják helyüket. Én őszintén megvallva a kisebbségi kérdés kezelésében csak az igazi probléma kerülgetését látom. Változatlanul bízom Macdonaldban, aki ismeri a középeurópai helyzetet és odaállítja nemcsak a maga, hanem az angol kormány és az egész világ szocialista és liberális közvéleményének erejét a történelem legnagyobb igazságtalansága megszüntetésének szolgálatába. Magyarország jövőjét csak erős gazdasági politika biztosíthatja, ami által Magyarország számottevő erővé fejlődik. Mert ha Magyarország gazdaságilag megerősödik, akkor nagyobb súllyal léphet fel Európával szemben. A magyar politika igyekezzék hozzáalkalmazkodni az európai politikát domináló erőkhöz, mert hibásnak tartom azt, ha a magyar politika szembehelyezkedik a világpolitikai áramlattal. A revízió megvalósításának egyik fő akadálya az, hogy Magyarország mereven elzárkózik a feudalizmus várfalai mögé, amiáltal megnehezíti a rokonszenvező hatalmak intervencióját. A magyaroknak nincsen elég érzékük a külpolitika realitása iránt. A trianoni kérdés valamennyi megfigyelője megállapítja, hogy az ügy sikere érdekében Magyarországnak magáévá kell tenni kormányzatában a nyugati demokratikus eszméket, mert ez a revízió feltétlen kelléke. Magyarországnak nem szabad megeléf>4Íii a diplomatikus uilvariassággal, mert neki barátságra és támogatásra van szüksége, amelyet belpolitikájának megváltoztatásával elérhet Macdo áld külpolitikai programja megnehezít minden háborús lehetőséget, amiért, is e program keretében minden reményem megvan, hogy inkább változtat az európai helyzeten, mint az eddigi kormányok tették. Végül kijelentette Rothermere, hogy kötelességének tartja kitartani megkezdett munkája mellett, amelynek sikerét élete legnagyobb ambíciójának tekinti. HÖLGYEIM! MEGÉRKEZTEK A L E G U ] A B B~ M O D E L L E K. LLOYD-SOR 5 M E R B L-H Á Z I. EMELET. , e«i,t, í flobe