Déli Hirlap, 1929. október-december (5. évfolyam, 224-297. szám)

1929-10-12 / 233. szám

1929. október 12 „A teutonok dühe" miatt a belga egyetem és egy amerikai építész között per folyik, mely politikai botrányokkal fenyeget Brüsszel, október 11 Löwenben a világháború után újjá­építették az elpusztított egyetemet és Warren amerikai építész új pár­kányzatot épített az egyetemi könyv­tár palotájának főhomlokzatára. Ezen a párkányzaton a következő felírás volt olvasható: A teutonok dühe pusztította el. Ezen felírás miatt óriási felháboro­dás támadt Németországban, amiért a löweni egyetem tanácsa Warrer megkérdezése nélkül eltávolította palota homlokzatáról azt a párkány­i zatot, amelyen a felírás látható volt. Ezt megtudta Warren amerikai épí­tész, aki erre pert indított a löweni egyetem tanácsa ellen és ítéletet kért arra, hogy az egyetemi tanács köteles a feliratot régi helyén újból alkal­mazni. Egyben két millió frank kár­térítést is követelt az építész az egye­temi tanácstól. Ebben a szokatlan ügy­ben tegnap volt a törvényszéki tár­gyalás, amelyen a belga közmunka­ügyi minisztérium szakvéleményét is felolvasták és ez úgy szól, hogy a kérdéses párkányzatot a főhomlokzat­ra be kell építeni régi helyére. A tör­vényszék a legközelebbi napokban hozza meg ítéletét, amely iránt főleg Németországban igen nagy az érdek­lődés, mert amennyiben a németeket sértő szöveggel bíró , párkányzatot visszahelyeznék régi helyére, úgy Né­metországban belgaellenes tüntetések robbannának ki D­án Szőrme F­ogalom Budapest, Dorottya­ utca 5. szám (Katalógust küldünk! Műkincsek között nyomorog Ferenczy József volt temesvári festőművész özvegye Temesvár, okt. 11 Művésznek lenni ma nem hálás do­log. És kétszeresen nem az művész özvegyének lenni. Tisztában volton­ ezekkel a dolgokkal és mégis határta­lan volt a megdöbbenésünk, amikor értesültünk, hogy néhai Ferenczy József, volt temesvári festőművész özvegye állítólag bejárónő. Ferenczy József nagy művész volt, de nagyon rossz impresszárió. Nem tudta admi­nisztrálni magát. Amíg élt, csak­ elten­gődtek valahogy. Halála után azon­ban már bajok ütötték föl a fejüket. Elmentem és felkerestem Ferenczy­­nét, hogy meggyőződjem arról, hogy csakugyan igaz-e a szomorú hír. A Gyárvárosban a Coronini-tér 4. szám alatt lakik az özvegy. Előbb a házmesternét vallattam ki. Az el­mondta, hogy bizony javakban nem dúskálódik Ferenczy­né. Vagyona nin­csen és az anyagi gond állandó rém a házban. Tizenhat éves leánya súlyos betegen a kórházban fekszik, míg Jó­zsef fia Németországban tanul és köz­ben dolgozik, hogy elvégezhesse ta­nulmányait Az özvegyet nem igen zavarják vevők, akik képeket akarná­nak vásárolni. A lakásban egy albérlő hölgy is van és igy azután sikerül hó­­napról-hónapra nehezen kifizetni a lakbért Hosszas és kitartó csengetés után egy sovány termetű nő nyitotta ki az ajtót Ferenczyné volt Megkér, hogy mondanivalóimat írjam fel egy papi­rosra, mert nagyot hall. Kérésemre körülvezet a két szobás kis lakásban és megmutatja elhalt ura megmaradt képeit Mert a halott művész legtöbb képe megmaradt Nagy, nagy értékek vannak felhalmozva itt és a tulajdo­nosuk mégis a legszűkösebb anyagi viszonyok között él, mert kihalt az emberekből a művészet iránti érdek­lődés. Elmondja, hogy még a mult évben a város vezetősége meg szerette volna venni férjének a Felvonulás című mo­­numentális munkáját melynek mú­zeumban volna a helye. Amikor azon­ban megtudták, hogy milyen szorult viszonyok között él, olyan keveset ajánlottak érte, hogy inkább nem ad­ta el. Volt itt azután a budapesti Szépművészeti Múzeumból egy szak­értő, aki megvizsgálta a képeket és kettőt kiválasztott azzal, hogy majd megveszi a múzeumnak. Később azt írta, hogy nincsen pénzük. Csodálatos képek hevernek itten a lakásban. Krisz­tus képe, Madonnája, Csodavárás cí­mű­ képeiből a hit és ima csodálatos és szent glóriája árad. Tájképei, a resicai vasgyárból való festményei mind nagy művészi alkotásai. Magáról nem akar semmit sem mon­dani. Férjéről, a képeiről írjunk, de őt ne említsük. Az igaz, hogy nagyon szűkös anyagi körülmények között él, de hogy mivel foglalkozik, azt nem hajlandó elárulni. Hogy bejárónő volna, nem tagadja, de nem is erősíti meg. Szívesen vállalna bármilyen munkát. Nagyon kínos neki a fagga­tásom és azért éppen el akarok kö­­szönni, amikor csöngetnek. A házból egy asszony jött és meg akarja nézni azt a faragott ládát, amit eladásra kí­nált. Az özvegynek nagyon kínos a dolog, resteli, hogy előttem megy vég­be az alku és azért kijelenti az as­­­szony árajánlatára, hogy majd meg­mondja azt­ megbízójának. Mert ma, sajnos, olyan viszonyok között élünk, hogy csak bútordarabokat és ládákat tud eladni egy festőművész özvegye, de a remek képek senkinek sem kel­lenek. (Ike.) Tévedésből átlépte a határt és írást­­kér elfogatásáról, mert ezzel akarja megnyugtatni féltékeny feleségét Temesvár, október 11. Jóképű öreg magyart hoz a csendőr az ügyészségre. Rendes ruhája elárul­ja, hogy nem szegény ember. Mielőtt kérdeznék, maga mutatkozik be: — Kis Lakatos József va­gyok, kérem, ötvenkilenc éves, apát­falvai illetőségű gazda. — Miért jött ide? Nem jöttem én, kérem, hoztak Határátlépés, — teszi hozzá magya­rázólag. Talán azért jött, hogy itt munkát keressen? Nem én, kérem, van nekem mun­kám odahaza elég. Huszonnyolc lánc földem van és a tanyám éppen a ha­táron. Ott szoktam dolgozni magam­nak, de sohase másnak bérért. Hát akkor miért nem váltott ma­gának útlevelet, ha ilyen gazdag em­ber létére át akart jönni a határon Akart a fene, sértés a szavammal ne essék. Nincsen itt nékem senkim, hogy meg akartam volna látogatni. Hanem az úgy volt, hogy szombaton kimentem a földemre dolgozni. Szo­kásom szerint beletettem a kabátom belső zsebébe a régi félliteres üvege­met pálinkával. Munka közben abból erősitgettem magamat. Úgy öt óra tájban feheveredtem pihenni és akkor megittam az egész pálinkát, ami még volt Attól elaludtam. Mikor felébred­tem, sötét volt és én még mindig ká­bult voltam. Hazafelé kezdtem igye­kezni. Azonban valahogyan másfelé vitt az ördög és egyszerre csak meg­fogta a karomat egy román határőr, hogy, hohó, mit keresek Romániában? Mondtam neki, hogy tévedés lehet, de nem hitte el és a csendőrségre vitt, onnan meg idehoztak. Mérges va­gyok, mert a csendőrségen ott felej­tettem az üvegemet. Igaz, hogy üres volt. Ha teli lett volna, nem felejtet­tem volna el. Mikor meghallja, hogy néhány nap­­­­ra elitélik tilos határátlépésért, meg­vakarja a fejét és szól. Ki fogja addig a földemen munkát elvégezni? És ha már itt tart a tisztelt román hatóság, legalább tes­sen erről írást adni, mert máskülön­ben nem hiszi el a feleségem a dol­got Úgyis mindig a szememre veti, hogy menyecskék után járok. a 3 oldal B­eperel­ték­ at főszolgabirák a megyét Temesvár, október 11. f Temestorontál megye ideiglenes bi­zottsága tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen M­u­t­h Gáspár dr. és S­u­b­­tire Jones dr. bizottsági tagok, akik a mult heti alakuló gyűlésen nem voltak jelen, letették az esküt. Teieu Kornél dr. vármegyei főügyész jelen­tést tett, hogy hét járási főszolgabíró pert indított a megye ellen, amiért sem természetbeni lakást nem ad ne­kik, sem pedig az ennek megfelelő lakbért nem utalta ki számukra. Az egyik ilyen perben a bíróság már biz­tosítási végrehajtást is rendelt el a megye ellen. Subitre dr. javasolta, hogy eszközöljék ki a végrehajtási el­járás felfüggesztését és a végleges döntésig­ helyezzék a perelt lakbért bírói letétbe. A végleges határozatho­zatalt a jövő ülésre hagyták. Ötszáz lejből száz lei lett a pénzes csomagban Temesvár, október H. Bősei Sándor, a Cartea Roma­­neascu igazgatója, néhány nap előtt a Banca Nationala temesvári fiókjá­nál 250.135 lejt fizetett be. A pénz ren­desen volt csomagolva, minden cso­­magon rajta volt a benne levő összeg megnevezése és azért Beda János pénztáros azt nem számolta utána Ugyanakkor több amelyeket a Cartea kifizetés történt, Romaneascától átvett pénzből teljesítettek. Szilá­gyi János, a Nagyszebeni Általá­nos Takarékpénztár megbízottja 150.000 lejt kapott. A csomagról le­szedte a Cartea Romaneasca címkéit és a pénzt megolvasta- Megdöbbenés­sel állapította meg, hogy az egyes csomagban, amelyik ötszáz lejes bank­jegyeket tartalmazott, tizenöt ötszáz lejes helyett ugyanannyi darab száz lejes volt. A Banca Nationala az eset­ről jelentést tett a rendőrségnél, amely megindította a vizsgálatot an­nak a kiderítésére, hogy hol történhe­tett a bankjegyek kicserélésére. AZ AMERIKAI ELNÖK EURÓ­­PÁBAN. Párisból jelentik: A Matin washingtoni táviratot közöl, amely szerint hire jár, hogy Hoover ameri­­kai elnök a jövő év folyamán Angliá­ba utazik. Ezt a látogatást illetékes politikai körökben úgy tekintik, mint Macdonald amerikai útjának viszon­zását.

Next