Déli Hírlap, 1929. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1929-03-01 / 48. szám

Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Timişoara- Belváros, Szentgyörgy-tér 4. Telefon: este 9­­óráig 2­ 62, azontúl 10 vagy 2-42. Előfizetési Árak külföldön: havonként 110 Lei, negyed­évre 330 Lei, félévre 600 Lei és egész évre 1E00 Lei vagy ezekkel egyenlő értékŰ valuta POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VUCHETICH ENDRE Előfizetési árak Temesvárott és vidékén kézbesítéssel: havonként 80 Lel, negyed­évre 240 Lel, félévre 450 Lel, egész évre 900 Lel. Köztisztviselők és állami nyugdíja­sok részére: havonként 60 Lel, negyedévre 180 Lel, félévre 360 Lel, egész évre 700 Lei. 192 ENTER / MÁRCIUS 1 ARA 4 LEI / BUKARESTBEN 5 LEI TIMIŞOARA, V. ÉVF. / 48. SZÁM Új korszak veszi kezdetét Bukarest, febr. 28. A kamara tegnap ülést tartott, amelynek elején Popovicss Mi­hály pénzügyminiszter hatalmas eksz­­pozét mondott és ennek keretében be­számolt a kölcsöntárgyalások sikeré­ről. Megállapította a pénzügyminiszter azt, hogy számos helyen a külföld már túljegyezte a kölcsönt, ami nem volt egyéb, mint a világ népszavazása Románia fölött. Ennek a szavazásnak volt az eredménye, sőt igen kedvező eredménye­ a kölcsön. Köszönetet mondott a pénzügyminiszter mind­azoknak, akik­ a kölcsön sikere érde­kében közreműködtek. Új korszak ve­szi kezdetét a román gazdasági életben és ez a termelés korszaka lesz. Az ál­lam rövid időn belül belföldi tartozá­sait kifizeti, a kölcsön következtében a kamatláb leszáll és így az élet köny­­nyebbé válik. Türelemre inti az or­szágot, mert időt kell hagyni, amíg a helyzet normalizálódik. A pénzügy­­miniszter beszámolóját a kamara nagy tapssal fogadta. Ezután Raducanu munkaügyi miniszter beterjesztette a szövetkezeti törvényjavaslatot, V­a­­­d­a Sándor belügyminiszter pedig válaszolt J­o­a­­nitescunak a bukaresti városi tanács visszaélései ügyében elmondott legutóbbi interpellációjára. Vaida sze­rint a vizsgálat az ügyészségen fog lefolyni, mert az ügy ennek hatáskö­rébe tartozik. D­u­s­a a liberális párt nevében ki­jelenti, hogy nincsen kifogása a bírói vizsgálat ellen, kéri azonban, hogy hallgassák meg Costinescu volt fő­polgármestert is. Ülést tartott tegnap a szenátus is és Gyárfás Elemér dr. napirend előtt a részvénytársaságokra kirótt illetékek ellen szólalt fel A szenátus ezután megkezdte a komercializálási javaslat vitáját, amelyhez szintén Gyárfás Elemér dr. szólt. Elismeri, hogy az eddigi bürokratikus rend­szerrel szemben a jelenlegi javaslat fejlődést jelent. Támadta a földgáz részvénytársaságot, amely megdrágí­totta az életet. Madgearu miniszter kijelen­ti, hogy elrendelte a gáz árának húsz százalékkal való leszállítását. Gyárfás Elemér dr. ezután részletesen foglal­kozott a javaslattal, amelyhez néhány módosítás elfogadását ajánlotta. I­ndustria parasitara A kormány kereskedelemügyi mi­niszteréhez közelálló személyiségtől hallottam először soraim címét viselő kijelentést, amely magyarul annyit jelent, hogy élősdi ipar. Furcsa, hogy épen olyan foglalkozásra, amely alkot és termel, alkalmaznak ilyen megálla­pítást. Még furcsább, hogy olyan té­nyezőtől ered, amely hivatottságánál fogva az ipart megvédeni tartozik. Azt mondják, hogy nálunk az ipar nem az iparosok és gyárosok rátermettsége, azok szorgalma és szakavatottsága, ha­nem az állam protekciója révén pros­perált eddig. Nálunk könnyű munká­val, rossz áru ellenében milliókat ke­restek az iparosok és gyárosok, mert az óriási védővámok a kereskedőket és közvetve a fogysztókat teljesen ki­szolgáltatták a termelőknek. Könnyelmű kritika Ezekben a kritikákban a legnagyobb hiba az, hogy általánosítva húzzák rá a szentenciát minden iparra. Elisme­rem, hogy vannak ipari termékek, amelyek a kelleténél nagyobb vámvé­delemben részesültek, azt is elismerem, hogy a túlzott vámok mögé bújva az áru minőségének rovására, valamint az áru árának felhajtására használták fel sokan a kedvező vámvédelmet. Az ilyenekkel a tisztességes ipar, valamint az ország lakossága érdekében a leg­­erélyesebben el kell járni. Az ország mindegyre szaporodó lakosságának el­helyezési lehetősége is parancsolóan megköveteli, hogy az országban az ipar fejlődése lehetővé tétessék. Az ipar fejlődésének három igen fontos előfeltétele van és ezek a következők: ipari készség, pénz, fogyasztó- és felve­vő képesség. Ipari készség * Ipari készség népeinkben kevés ki­vétellel megvan. Miután iparos gene­rációnk igen csekély, oda kell hatni, hogy a meglevő iparosaink gyermekei szakszerű képzésben részesüljenek. Le­hetővé kell tenni, hogy az iparos és ipari munkás gyermekei, valamint azok az ifjak, akik erre különös hajla­mot éreznek, szakmájukat meg is ta­nulják. Bizonyos, hogy az a gyermek, akinek atyja, vagy talán több elődje, iparral foglalkozott, több készséget mutat az ipari pályára, mint a föld­műves vagy állattenyésztő gyermeke. Esztelennek tartom, hogy a messze hegyvidékekről hoznak a poros, füstös városba gyermekeket, akik átmenet nélkül, ellentétes életkörülmények kö­zé jutva a városokban megbetegsze­nek és azok a kevesen, akik mégis ki­tanulnak egy szakmát, nem fognak az­zal a termelőképességgel bírni, mint az ezen foglalkozásra predesztinált iparosok gyermekei, akik városokban születtek. Olcsó pénz Pénz dolgában Románia sohasem volt rózsás helyzetben. Amíg békében Anglia magánkihelyezésekre 3 és leg­feljebb 3 és fél százalék mellett folyó­sított kölcsönöket, addig Ausztriában és Magyarországon 4 és fél—5 százalék volt a kamatláb. Romániában sajnos 8—10 százalék. Olcsó hitelt kell biztosí­tani iparunknak, mert a termelés csak így lehet olcsó és a versenyképesség csak akkor lesz meg, ha hasonló élet­feltételeket biztosítunk a hazai ipar­nak is. Amíg a nagy ipari államokban 6—7 százalékos pénz áll bőségben ren­delkezésre a gyárosoknak, addig ná­lunk 20—30 százalékos drága pénz is csak részben képes fedezni a szükség­letet. Az összes foglalkozási ágak kö­zül­ épen az ipar kivonja a legtöbb pénz. Az ipari üzem rengeteget nyel el és ezzel szemben a legcsekélyebb tőke kivonását sem tűri meg. bár három életszükségletének külső megnyilatkozása a kultúrájának foki­mérője. A táplálkozás, ruházkodás és lakásszükségletét sokkal több igény­nyel elégíti ki egy a kultúra terén ma­gasabb fokon álló ember, mint a tel­jesen műveletlen. Nagy baj, hogy a legtöbb társadalmi osztály gazdasági­lag olyannyira tönkre van téve, hogy, minden gondját a betevő falat meg­­szerzése képezi. Az ország lakossága ma óriási koldustömegből és egy ma­réknyi mérhetetlen gazdagságot repre­zentáló osztályból állt. Azt az igazsá­­got felállítani, hogy parazita gazdagok lehet nálunk, de parazita ipar nincsen. A mérhetetlen romániai gazdagságo­kat tényleg nem a munka eredményez­te, mert a munkát reprezentáló három foglalkozási ág: földmíves, iparos, ke­reskedő mérhetetlen gazdagságot nem szereztek.­­ Szinte azt mondhatnék: „Ha vagyont akarsz szerezni, akkor mindent csinálhatsz, csak ne dolgozz!“ Tervszerű munka Meg kell állapítani mindenekelőtt, hogy az országban gazdasági és kultu­rális téren tervszerű alkotó munkára van szükség. Megőrizni a meglevőt és minden erővel fejleszteni azt. Osztály­­harcot indítani az ipar ellen, ilyen esz­, télen megállapítással, mint parazita ipar, a lakosság és az ország érdeké­ben nem szabad. Könnyű valamit meg­semmisíteni, de igen nehéz alkotni. Ne feledjék, hogy a legnemesebb in­­­tencióktól, áldozatkészségtől és mun­kától vezéreltetve is csak akkor tu­dunk maradandó eredményt elérni, ha munkánkat tervszerűen hajtjuk végre. Teremtsük meg az ipart űzőkben az ipari készséget, adjunk pénzt és fokoz­,­zuk kulturaivónk emelésével az ipari termékek felvevőképességét. Ha ezen előfeltételek meglesznek és az iparnak egyes ágai ezek ellenére is csak mes­terséges vámvédelmekkel prosperál­nak, akkor igen is beszélhetünk para­zita iparról. Németh Kálmán. Friss küldemény!! Várnarancs^narancs^man­­darin, citrom, aszaltszilva, W* SO°(a megtakarítás ") Eladási helyek: lorenzo ciani, Temesvár-Józsefváros, Gorove­ utca 5. szám alatt (a Dohánygyár főbejáratával szemben, Gyárváros, Háromkirály­ u. 4, Belváros, Városház­­utca 7, Erzsébetváros, Holló­ u. 1. szám, (979) Felvevő képesség Ipari termékekben az ország lakos­ságának felvevő képessége balkáni ní­vóra sülyedt. A lakosság igényei plusz keresete egyenlő a felvevőképességgel. Az igényt pedig egy nép kultumivója szabja meg. Miután nálunk kultúra szempontjából mezítláb jár a nép ja­varésze, tehát igénye sincsen. Az em­

Next