Déli Hírlap, 1930. október (6. évfolyam, 223-249. szám)

1930-10-01 / 223. szám

2. oldal A temesvári kamara és a munkanélküliség: Minden tényezőnek erősen össze kell fogni a munkanélküliség leküzdésére, mert itt a tizenkettedik óra A munkanélküliség és a súlyos gazdasági válság képezték tegnap másfél óráig tartó vita tárgyát a temesvári kereskedelmi és iparka­­­mara ülésén. A kamara elnöki ta­nácsa állást foglalt a munkanélkü­liség ügyében és erre vonatkozólag indítványt terjesztett az igazgató­választmány elé. Az előterjesztést a kamara tegnapi ülésén Lend­­vai Jenő főtitkár tette meg. A komoly tanulmánynak beillő és ér­tékes szakmunka három részre oszlik. A bevezető részben a főtit­kár kifejtette, hogy a munkanélkü-­­ liség ma nem helyi, nem is orszá- l gos, hanem világkérdés. Azonban a munkanélküliség le­küzdése nem abban merül ki, hogy munkanélkülieket segé­lyezzenek, hanem munkaalkal­mat kell teremteni. A kamara nézete az, hogy a mun­kaalkalmak teremtése elsősorban az állam, utána pedig a városok, községek és megyék feladata. Ami az állam feladatát illeti, a kamara több javaslatot tesz. Sürgősen kezdje meg az állam a közmunkák végrehajtását és a házépítést. Ki­fogásolja a kamara, hogy az az olasz tőkeérdekeltség, amely két­ezerháromszáz házat épít, ebben az évben csupán Bukarestben tevé­kenykedik, holott fontos lenne a nagy vidéki központokban is azon­nal hozzálátni az építkezésekhez. Az építkezések előmozdítására java­solja, hogy az állam sorsolási köt­vények alapján szerezzen kölcsönt, amint ez a külföldön gyakorlati­lag bevált. Az államnak kötelessé­ge, hogy a szállításait csakis bel­földi cégeknél rendelje meg. Kö­telezze a háztulajdonosokat házaik sürgős kijavítására, villannyal és megfelelő fürdőszobákkal való ellá­tására. Híd, vasút és útépítés szintén adna munkaalkalmat. A feladat második része a városokat és községeket illeti. Építtessenek ezek tisztviselőik és alkalmazottaik részére lakásokat, csatornázási, vízvezetéki és utcarendezési mun­kákkal adjanak munkaalkalmat.­­Ami Temesvárt illeti, sürgősen szer­­­rezzen a város nagy beruházási kölcsönt. Úgy az állam, mint a községek ne bocsássák el alkalmazottaikat, a­ki a magánvállalatokra is vonatkozik ,hanem inkább csökkentsék a munkaidőt, de mindenkinek adjanak kenyeret. A kamara hozzájárul a készpénz segélyezéshez is, azonban ezt kellő ellenőrzés alatt kell eszközölni és a maga részéről költségvetésébe szintén jelentékeny összeget vesz fel. A kamara azonban a maga ré­széről nemcsak tanáccsal, hanem gyakorlati példával és útmutatás­sal kíván szolgálni és még ősszel megkezdi valamelyik iskolaotthon építését, hogy ezáltal munkaalkal­mat adjon. Lendvai főtitkár tetszéssel foga­dott előadását élénk vita követte, amely keresztmetszete volt a szo­morú gazdasági viszonyoknak. R­e­­­tt­e­r Imre úz­ képviselő mindenben csatlakozott az előter­jesztéshez. Nézete az, hogy a mun­kanélküliséget nagyrészt a hitel­csőd idézi elő. Hitelszükséglet és munkanélküliség szorosan egymás­ba kapcsolódnak. Kifejti, hogy a készülő új banktörvény még súlyo­sabbá teszi a helyzetet és a hitel­élet szervezetlensége oka az egyre fokozódó munkanélküliségnek. Több képviselő azon a nézeten van, hogy az új banktörvény sze­rint öt évre visszamenőleg minden pénzintézet, amely tizenkét száza­léknál magasabb kamatot szedett, köteles ezt visszatéríteni. Ha ebből a tervből törvény lesz, akkor az összes bankok tönkre­mennek, a betétes elveszti bizal­mát a bankkal szemben, nem lesz kihelyezhető tőke és az egész gazdasági és kereskedelmi élet összeomlik. Javasolj­a, hogy a kamara a mun­kanélküliség leküzdésére irányuló akcióval kapcsolatban indítson or­szágos mozgalmat a készülő bank­törvény ellen és szerkesszen em­lékiratot a kormányhoz. A kisiparosról is B­o­j­i­n­c­a Sándor dr., a kras­­sói prefektus kérte, hogy a munka­­nélküliség elleni akcióba kapcsol­ják bele Krassót is, mert ott igen súlyos a helyzet. Szívesen látja azt az indítványt, hogy a gyárvál­lalatok ne bocsássák el a munká­sokat és utal arra, hogy első­sor­ban a kamara kötelékébe tartozó Resica-műveknek kellene ezt a ta­nácsot megfogadni, hogy azok ne bocsássanak el munkásokat. Ami a munkanélküliség leküzdését illeti, az csak pénzkérdés. Szerezzenek hitelt, kezdjék meg az országutak építését, máról­­holnapra nemcsak, hogy nem lesz munkanélküli, hanem kül­földről kell majd munkásokat szerezni. (Taps.) Ki kell jelentenem, — fejezte be — elértünk a véghez. Itt a tizenkette­dik óra és drákói rendszabályokra van szükség. Az oravicai prefektus beszédét helyeslés fogadta. Reitter Imre dr. válaszában megállapítja, hogy az új banktörvény olyan fontos, hogy a bánsági gazdasági és pénzügyi élet vezetőit külön ülésre kell egybe­hívni.­­ Hollinger Péter szerint az igazi munkanélküli a kisiparos és a kiskereskedő. Azt az összeget, gondoskodni kell amelyet a kamara a munkanélkü­liek segélyezésére fordít, azt a kis-­­ ember adja és ezért vigyázzanak,­­ hogy ez a pénz hova kerül. Szap­p­ano­s Gyula hozzájá­­­­rul az előterjesztéshez. Kifejti­­ azonban, hogy a munkanélküliség-­­ gel kapcsolatban ne csak a munkás-­­ ról, hanem a tizenkettedik órát élő­­ kisiparosokról is gondoskodjanak.­­ A kisiparos és a kiskereskedő ma a tönk szélén ál. A kisemberek tartják fenn az államot, azonban a kisiparos még kisipari hitelt sem kap az államtól. Utal arra, hogy a különféle ál­lami szervek különféle ipari műhelyeket tartanak fenn és így az állam tulajdonképpen konkurrense a kisiparosnak, aki ma ezer sebből vérzik. Itt az ideje, hogy a kamara a vál­ságos helyzettel behatóbban fog­lalkozzék. N­e­a­g­o­e Joanichie hozzászólá­sa után Balcescu János dr. al­­elnök összefoglalja a vita eredmé­nyét Megállapítja, hogy az elnöki tanácsnak a munkanélküliség le­küzdésére tett javaslatát az igaz­gatóválasztmány elfogadta. Ezzel szervesen összefüggő többi kérdés is olyan jelentős, hogy ezzel a ka­mara már legközelebb foglalkozik". Nem sokat várnak a nyugdíjas vasutasok Vidrighintől, aki nem ad, de a meglevő jogokat is megnyirbálja Hatalmas érdeklődés előzte meg az erdélyi és bánsági nyugdíjazott vasutasok szövetsége temesvári fiók­jának gyűlését, amelyen többszáz főnyi nyugdíjazott vasutas­­jelent meg. A gyűlésen, mely propaganda jellegű volt, Erdély min­den városá­ban levő fiók elküldötte a maga kép­viselőjét, Kolozsvár részéről Pop Valér dr. volt kolozsvári kormány­­biztos jelent meg­. A gyűlést Biró József, a temesvári fiók vezértitkára, nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a gyűlés propaganda jellegű. •Elmondta,, hogy a­ nyugdíjasokkal­ az igazságtalanságok egész láncolata történt és ezek orvoslása érdekében már tizenkét év óta harcolnak ered­ménytelenül. A gyűlést azért hívták össze, hogy erős mozgalmat in­diítsa­nak és memorandumot szerkesszenek, melyet az illetékes hatóságoknak jut­tatnak. Ezután Pap Valér dr. emel­kedett szólásra és rámutatott arra,­­ hogy a nyugdíjazott vasutasok igaz­ságkeresése csak úgy lehet eredmé­nyes, ha a regáti vasutasokkal együtt indítanak harcot A volt kormány­­biztos elmondta, hogy háromszázöt­ven főből álló csoport élén felkereste M­anoilescu közlekedésügyi mi­nisztert, akinek feltárta nyugdíj­sérel­meiket. A miniszter nagy megértés­sel hallgatta végig panaszaikat és Október 5-én nyílik meg Milyen legyen az én lakásom? látványos kiállítás a Ferdinand-szállóban 1930 .október 1­1 azután Vidrighin Sztán vezér­­igazgatóhoz utasította őket. A vasúti vezérigazgató eddigi működése azon­ban főleg abban merült ki, hogy a meglevő jogokat megnyirbálta és így bizonyos, hogy a nyugdíjasok érdeké­ben szintén nem tesz semmit. Biró József a nyugdíjasok sérelmeiről be­szélt ezután. Az esküt nem tett tiszt­viselőknek, akik csak utóbb tették le az esküt és kérték nyugdíjaztatásu­kat, a nyugdíjat még mindig nem folyósították. A kinevezett állású nyugdíjazott tisztviselőket a nyugdíj­­pénztártól a segélypénztárhoz utasí­tották. A MÁV nyugdíjazott vasúti főfelgyelők kétezer lei nyugdíjat kap­nak, holott az újabb törvény értelmé­ben nyugdíjazott vasúti munkás fi­zetése négy és ötezer lei. A gyűlés végül Balázs József mérnököt, nyugdíjazott vasúti főfelügyelőt vá­lasztotta meg kerületi elnöknek, e­zek záró­szavaival a propagan gyűlés befejeződött. A Népáruházban egy nagy szállítmány Dwed női kabát- és ruhaszövetek, úgymint gyapjú Georget és selyem-Georget, tovább férfiruha- és télikabátszövetek, úgy­szintén az összes iskolák részére elő­írt egyenruhaszövetek a legolcsóbb ár­ban megérkeztek. Elárusítóhely kizá­rólag : Belváros, Corvin Mátyás­ u. f Birtok 5*, háld, ebédlők, uriszobák olcsón és kedvező részle - mellett kaphatók Kütty Rezső bútorgyt2"1 Temesvár 111., Dózsa­ utca 4* Corpul Portăreilor Tribunalului 1 Torontal No. 1488-4652-929. V Publicatiune de licit. ** Subsemnatul portărel aduc la □ostinta publica, ca in urma decis cu Nr. G. 8200-1929 al Judecătorie. 11. Timisoara in favorul lui Rudolf Mosse S. A. repr. prin Dr. Alris Meworach avocat din Timisoara pentru suma de 3539,50 Lei capital, interese de 15% dela 10 Ian. 1928 si pentru spete in 682 Lei deja staverite , cele mai pbveninde, se fixeaza termen pentru efectuirea licitaţiei pe ziua de 6 Oct. ora 10 in Timisoara IV , Str Pop de Basesti No. 32, pe când si unde se vor vinde prin licitaţie obiectele sechestrate si anume: mobile preţuite in 4800 Lei.Licitatie este or­donata si in favorea Celorlalţi credi­tori in baza Art. 120. Leg. Exec. si Art 20 Novela din anul 1908. Timisoara, la 5. Sept. 1930. A. Goian, portărel Corpul Portăreilor Tribunalului Timis- Torontal No. 6768 929 Publicaţia de licitaţie Subsemnatul portărel aduc la cu­noştinţa publica, ca in urma decizului No. G. 1803-1930 al Judecătoriei N­. Timisoara, in favorul lui B Bachruch repr. prin Dr. Meworach Abris avocat din Timisoara, pentru suma de 571 Lei capital, interese de 13% dela 22 Iunie 1930 si pentru spese in 441 Lei deja stabilite si cele ce se vor mai stabili, se fixeaza termen pentru efec­tuarea licitatiunei pe ziua de 2 Octom­­vrie 1930 ora 5 p­m in Timisoara IV., Bul. Carol 1. No. 39-a pe când si unde se vor vinde prin licitaţie obiectele secvestrate si anume: toilet oval cu 2 usi si 2­ sertare, dulap de haina, 2 noptiere preţuite in 6000 Lei. Licitaţie este ordonata si in favorea celorlalţi creditori, in baza art. 120. Leg. Exec. si Art. 20, orele din anul 1908. Timisoara, la 5 Sept. 1930. A. Goian, portărel

Next