Déli Hírlap, 1930. október (6. évfolyam, 223-249. szám)
1930-10-01 / 223. szám
2. oldal A temesvári kamara és a munkanélküliség: Minden tényezőnek erősen össze kell fogni a munkanélküliség leküzdésére, mert itt a tizenkettedik óra A munkanélküliség és a súlyos gazdasági válság képezték tegnap másfél óráig tartó vita tárgyát a temesvári kereskedelmi és iparkamara ülésén. A kamara elnöki tanácsa állást foglalt a munkanélküliség ügyében és erre vonatkozólag indítványt terjesztett az igazgatóválasztmány elé. Az előterjesztést a kamara tegnapi ülésén Lendvai Jenő főtitkár tette meg. A komoly tanulmánynak beillő és értékes szakmunka három részre oszlik. A bevezető részben a főtitkár kifejtette, hogy a munkanélkü- liség ma nem helyi, nem is orszá- l gos, hanem világkérdés. Azonban a munkanélküliség leküzdése nem abban merül ki, hogy munkanélkülieket segélyezzenek, hanem munkaalkalmat kell teremteni. A kamara nézete az, hogy a munkaalkalmak teremtése elsősorban az állam, utána pedig a városok, községek és megyék feladata. Ami az állam feladatát illeti, a kamara több javaslatot tesz. Sürgősen kezdje meg az állam a közmunkák végrehajtását és a házépítést. Kifogásolja a kamara, hogy az az olasz tőkeérdekeltség, amely kétezerháromszáz házat épít, ebben az évben csupán Bukarestben tevékenykedik, holott fontos lenne a nagy vidéki központokban is azonnal hozzálátni az építkezésekhez. Az építkezések előmozdítására javasolja, hogy az állam sorsolási kötvények alapján szerezzen kölcsönt, amint ez a külföldön gyakorlatilag bevált. Az államnak kötelessége, hogy a szállításait csakis belföldi cégeknél rendelje meg. Kötelezze a háztulajdonosokat házaik sürgős kijavítására, villannyal és megfelelő fürdőszobákkal való ellátására. Híd, vasút és útépítés szintén adna munkaalkalmat. A feladat második része a városokat és községeket illeti. Építtessenek ezek tisztviselőik és alkalmazottaik részére lakásokat, csatornázási, vízvezetéki és utcarendezési munkákkal adjanak munkaalkalmat.Ami Temesvárt illeti, sürgősen szerrezzen a város nagy beruházási kölcsönt. Úgy az állam, mint a községek ne bocsássák el alkalmazottaikat, aki a magánvállalatokra is vonatkozik ,hanem inkább csökkentsék a munkaidőt, de mindenkinek adjanak kenyeret. A kamara hozzájárul a készpénz segélyezéshez is, azonban ezt kellő ellenőrzés alatt kell eszközölni és a maga részéről költségvetésébe szintén jelentékeny összeget vesz fel. A kamara azonban a maga részéről nemcsak tanáccsal, hanem gyakorlati példával és útmutatással kíván szolgálni és még ősszel megkezdi valamelyik iskolaotthon építését, hogy ezáltal munkaalkalmat adjon. Lendvai főtitkár tetszéssel fogadott előadását élénk vita követte, amely keresztmetszete volt a szomorú gazdasági viszonyoknak. Retter Imre úz képviselő mindenben csatlakozott az előterjesztéshez. Nézete az, hogy a munkanélküliséget nagyrészt a hitelcsőd idézi elő. Hitelszükséglet és munkanélküliség szorosan egymásba kapcsolódnak. Kifejti, hogy a készülő új banktörvény még súlyosabbá teszi a helyzetet és a hitelélet szervezetlensége oka az egyre fokozódó munkanélküliségnek. Több képviselő azon a nézeten van, hogy az új banktörvény szerint öt évre visszamenőleg minden pénzintézet, amely tizenkét százaléknál magasabb kamatot szedett, köteles ezt visszatéríteni. Ha ebből a tervből törvény lesz, akkor az összes bankok tönkremennek, a betétes elveszti bizalmát a bankkal szemben, nem lesz kihelyezhető tőke és az egész gazdasági és kereskedelmi élet összeomlik. Javasolja, hogy a kamara a munkanélküliség leküzdésére irányuló akcióval kapcsolatban indítson országos mozgalmat a készülő banktörvény ellen és szerkesszen emlékiratot a kormányhoz. A kisiparosról is Bojinca Sándor dr., a krassói prefektus kérte, hogy a munkanélküliség elleni akcióba kapcsolják bele Krassót is, mert ott igen súlyos a helyzet. Szívesen látja azt az indítványt, hogy a gyárvállalatok ne bocsássák el a munkásokat és utal arra, hogy elsősorban a kamara kötelékébe tartozó Resica-műveknek kellene ezt a tanácsot megfogadni, hogy azok ne bocsássanak el munkásokat. Ami a munkanélküliség leküzdését illeti, az csak pénzkérdés. Szerezzenek hitelt, kezdjék meg az országutak építését, márólholnapra nemcsak, hogy nem lesz munkanélküli, hanem külföldről kell majd munkásokat szerezni. (Taps.) Ki kell jelentenem, — fejezte be — elértünk a véghez. Itt a tizenkettedik óra és drákói rendszabályokra van szükség. Az oravicai prefektus beszédét helyeslés fogadta. Reitter Imre dr. válaszában megállapítja, hogy az új banktörvény olyan fontos, hogy a bánsági gazdasági és pénzügyi élet vezetőit külön ülésre kell egybehívni. Hollinger Péter szerint az igazi munkanélküli a kisiparos és a kiskereskedő. Azt az összeget, gondoskodni kell amelyet a kamara a munkanélküliek segélyezésére fordít, azt a kis- ember adja és ezért vigyázzanak, hogy ez a pénz hova kerül. Szappanos Gyula hozzájárul az előterjesztéshez. Kifejti azonban, hogy a munkanélküliség- gel kapcsolatban ne csak a munkás- ról, hanem a tizenkettedik órát élő kisiparosokról is gondoskodjanak. A kisiparos és a kiskereskedő ma a tönk szélén ál. A kisemberek tartják fenn az államot, azonban a kisiparos még kisipari hitelt sem kap az államtól. Utal arra, hogy a különféle állami szervek különféle ipari műhelyeket tartanak fenn és így az állam tulajdonképpen konkurrense a kisiparosnak, aki ma ezer sebből vérzik. Itt az ideje, hogy a kamara a válságos helyzettel behatóbban foglalkozzék. Neagoe Joanichie hozzászólása után Balcescu János dr. alelnök összefoglalja a vita eredményét Megállapítja, hogy az elnöki tanácsnak a munkanélküliség leküzdésére tett javaslatát az igazgatóválasztmány elfogadta. Ezzel szervesen összefüggő többi kérdés is olyan jelentős, hogy ezzel a kamara már legközelebb foglalkozik". Nem sokat várnak a nyugdíjas vasutasok Vidrighintől, aki nem ad, de a meglevő jogokat is megnyirbálja Hatalmas érdeklődés előzte meg az erdélyi és bánsági nyugdíjazott vasutasok szövetsége temesvári fiókjának gyűlését, amelyen többszáz főnyi nyugdíjazott vasutasjelent meg. A gyűlésen, mely propaganda jellegű volt, Erdély minden városában levő fiók elküldötte a maga képviselőjét, Kolozsvár részéről Pop Valér dr. volt kolozsvári kormánybiztos jelent meg. A gyűlést Biró József, a temesvári fiók vezértitkára, nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a gyűlés propaganda jellegű. •Elmondta,, hogy a nyugdíjasokkal az igazságtalanságok egész láncolata történt és ezek orvoslása érdekében már tizenkét év óta harcolnak eredménytelenül. A gyűlést azért hívták össze, hogy erős mozgalmat indiítsanak és memorandumot szerkesszenek, melyet az illetékes hatóságoknak juttatnak. Ezután Pap Valér dr. emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy a nyugdíjazott vasutasok igazságkeresése csak úgy lehet eredményes, ha a regáti vasutasokkal együtt indítanak harcot A volt kormánybiztos elmondta, hogy háromszázötven főből álló csoport élén felkereste Manoilescu közlekedésügyi minisztert, akinek feltárta nyugdíjsérelmeiket. A miniszter nagy megértéssel hallgatta végig panaszaikat és Október 5-én nyílik meg Milyen legyen az én lakásom? látványos kiállítás a Ferdinand-szállóban 1930 .október 11 azután Vidrighin Sztán vezérigazgatóhoz utasította őket. A vasúti vezérigazgató eddigi működése azonban főleg abban merült ki, hogy a meglevő jogokat megnyirbálta és így bizonyos, hogy a nyugdíjasok érdekében szintén nem tesz semmit. Biró József a nyugdíjasok sérelmeiről beszélt ezután. Az esküt nem tett tisztviselőknek, akik csak utóbb tették le az esküt és kérték nyugdíjaztatásukat, a nyugdíjat még mindig nem folyósították. A kinevezett állású nyugdíjazott tisztviselőket a nyugdíjpénztártól a segélypénztárhoz utasították. A MÁV nyugdíjazott vasúti főfelgyelők kétezer lei nyugdíjat kapnak, holott az újabb törvény értelmében nyugdíjazott vasúti munkás fizetése négy és ötezer lei. A gyűlés végül Balázs József mérnököt, nyugdíjazott vasúti főfelügyelőt választotta meg kerületi elnöknek, ezek zárószavaival a propagan gyűlés befejeződött. A Népáruházban egy nagy szállítmány Dwed női kabát- és ruhaszövetek, úgymint gyapjú Georget és selyem-Georget, tovább férfiruha- és télikabátszövetek, úgyszintén az összes iskolák részére előírt egyenruhaszövetek a legolcsóbb árban megérkeztek. Elárusítóhely kizárólag : Belváros, Corvin Mátyás u. f Birtok 5*, háld, ebédlők, uriszobák olcsón és kedvező részle - mellett kaphatók Kütty Rezső bútorgyt2"1 Temesvár 111., Dózsa utca 4* Corpul Portăreilor Tribunalului 1 Torontal No. 1488-4652-929. V Publicatiune de licit. ** Subsemnatul portărel aduc la □ostinta publica, ca in urma decis cu Nr. G. 8200-1929 al Judecătorie. 11. Timisoara in favorul lui Rudolf Mosse S. A. repr. prin Dr. Alris Meworach avocat din Timisoara pentru suma de 3539,50 Lei capital, interese de 15% dela 10 Ian. 1928 si pentru spete in 682 Lei deja staverite , cele mai pbveninde, se fixeaza termen pentru efectuirea licitaţiei pe ziua de 6 Oct. ora 10 in Timisoara IV , Str Pop de Basesti No. 32, pe când si unde se vor vinde prin licitaţie obiectele sechestrate si anume: mobile preţuite in 4800 Lei.Licitatie este ordonata si in favorea Celorlalţi creditori in baza Art. 120. Leg. Exec. si Art 20 Novela din anul 1908. Timisoara, la 5. Sept. 1930. A. Goian, portărel Corpul Portăreilor Tribunalului Timis- Torontal No. 6768 929 Publicaţia de licitaţie Subsemnatul portărel aduc la cunoştinţa publica, ca in urma decizului No. G. 1803-1930 al Judecătoriei N. Timisoara, in favorul lui B Bachruch repr. prin Dr. Meworach Abris avocat din Timisoara, pentru suma de 571 Lei capital, interese de 13% dela 22 Iunie 1930 si pentru spese in 441 Lei deja stabilite si cele ce se vor mai stabili, se fixeaza termen pentru efectuarea licitatiunei pe ziua de 2 Octomvrie 1930 ora 5 pm in Timisoara IV., Bul. Carol 1. No. 39-a pe când si unde se vor vinde prin licitaţie obiectele secvestrate si anume: toilet oval cu 2 usi si 2 sertare, dulap de haina, 2 noptiere preţuite in 6000 Lei. Licitaţie este ordonata si in favorea celorlalţi creditori, in baza art. 120. Leg. Exec. si Art. 20, orele din anul 1908. Timisoara, la 5 Sept. 1930. A. Goian, portărel