Déli Hírlap, 1930. november (6. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

WKBÎOfeSZrr6S£a KS KIADOHITATAJU T5mWr*-BelTknn, Sfct®iCTÖr*7-t4i 4. Hám. ♦ Telefon eat* I érái* »—5t, ill» V*s «L nn *—CS. mám. • M&DF1XBT8SI ARAK KtTLFWLDOHi tfeammktst Ul Lei. amwrtiirr» US VA. tfUrm 8H IM tu mgéoa árra Utt Lol no eaekke! •null ArtákB Taints VI. ÉVFOLYAM * 250. SZÁM TIMISOARA, 1930 NOVEMBER 1, SZOMBAT ÁRA 4 LEI, BUKARESTBEN 5 LEI VELSELM SZERKELETOI I»r. VUCHETICH ENDRE " VISSZAMENNEK, VAGY NEM I MENNEK? A Lupta hosszabb cikkben foglalkozik ii liberális párt helyzetével I éa a parlamentbe való visszatérésével. A lap megállapítja, hogy Orbanu és I társai világosan kifejtették Bratianu Vintila előtt szükségességét annak, hogy a liberálisok a parlamentbe térjenek vissza. Vissza kell térni már azért is, mert távolmaradásuk ma már senkit sem bánt, sem a Koronát, sem a kormányt, de még kevésbbé a népet. Elvégre a parlamenti szószék a legjobb propagandaeszköz. De a Korona és párt viszonya szempontjából is fontos volna, hogy a liberálisok térjenek vissza a törvényhozó testületbe, mert a királytól nem lehet azt kívánni, hogy újságokból vagy népgyűlésekből ismerje meg valamely párt nézeteit. A lap úgy tudja, hogy Bratiaon Vintila és Duca ezen érvek ellenére a visszatérésnek ellene lesznek és kétségtelen, hogy a végrehajtó bizottság többsége Bratianut követi. ♦ A NEMZETI BANK KÉT ÚJ IGAZGATÓJA. A Nemzeti Bank két igazgatójának, Athanasiu volt nép-párti miniszternek és Buzdugannak, a volt régeim fiának, mandátuma december harmincegyedikén lejár. Ezt a két igazgatói állást kinevezés útján a kormány tölti be. Politikai körök szerint a Nemzeti Bank igazgatóságába nem nevezik ki újból ezt a két tagot, haneui Anghelescu jelenlegi belügyi almminiszter és Corceanu Andrei, ismert közgazdasági publicista, az Argus című lap munkatársa, kerül az igazgatóságba. « ■ ir:* PÁNEURÓPAIT MEG KELL CSINÁLNI. Poincaré az Excelsior című lapban cikket írt, amelyben hangsúlyozta, hogy Páneurópai feltétlenül meg kell csinálni, ha Európa el akarja kerülni a bolsevizmus veszedelmét. Sajnos azonban az európai országok nem fognak össze egyesült erővel a szovjet ellen és vannak országok — és itt Poincaré Németországra céloz — amelyek saját céljaik érdekében szövetkeznek a szovjettel. Oroszország kétségtelenül háborút készít elő és ebben Németország segíti, mert hadianyagot szállít Moszkvának. • PABST ŐRNAGY VISSZATÉR BÉCSBE. A bécsi Freiheit című lap azt írja, hogy Pabst őrnagy, a Heimwehr szervezet volt vezére, akit tudvalevőleg néhány hónap előtt kiutasítottak Ausztria területéről, nemsokára visszatér Bécsbe. Fay Heimwehr-vezér Velencéig ebbe utazik. Bécsben Pabst őrnagyot nagy ünnepélyességgel fogadják majd. Harmincnál több iskolát szüntetnek meg Erdélyben és a Bánságban Jelentettük már, hogy a korm rmány takarékossági politikájának egy csomó iskola is áldozatul esik. A költségvetést több száz millióval csökkenteni akarják és a kormány kiadta a jelszót, hogy a költségvetési csökkentés egy részét a közoktatásügyi minisztériumnak is vállalnia kell. A közoktatásügyi minisztériumban ebben az ügyben tanácskozás volt, amelynek során elhatározták, hogy a fennálló iskolák egy részét már november elsején, más iskolákat pedig január elsején megszüntetnek. Egy csomó iskolát pedig átalakítanak úgy, hogy azok felsőbbfokú iskolákból alacsonyabb rendű iskolákká válnak kevesebb osztállyal és kevesebb tanárral. Az erre vonatkozó javaslat már el is készült és látnivaló belőle, hogy az intézkedés elsősorban Erdély köz- oktatásügyét érinti súlyosan. A tervezet szerint átalakítják a következő iskolákat: a zilahi fiúlíceumot gimnáziummá, a dési, dévai, szamosújvári és lugosi leánylíceumokat leánygimnáziumokká. A szatmári és zilahi tanítóképzőket egy intézetté olvasztják össze és annak székhelye Nagykároly lesz. A lippai leánygimnázium teljesen megszűnik. Azonkívül Erdély területén még harminc különböző iskolát szüntetnek meg, illetve alakítanak át. A megszűnt és átalakított iskolák fölöslegesekké váló tanárait rendelkezési állományba helyezik. Costachescu közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az évközben megüresedő tanári és tanítói állásokat nem töltik be, hogy ezzel is megtakarítást érjenek el. Az iskolák megszüntetése tanügyi körökben érthetően nagy riadalmat kelt, azonban nyugtalanítja a szülőket is. Bevezetik a balettarendszert A belföldi gabonafogyasztás irányítását az állam veszi kezébe és a városi lakosságtól áldozatokat követel A miniszterelnökségen nagyfontosságú értekezlet volt, amelyen a kormány vezető tagjai vettek részt és a mezőgazdasági válság megoldásának nagyfontosságú problémáját vitatták meg. A késő esti órákba nyúlt bele az értekezlet és azon rendkívül fontos határozatokat hoztak. Mironescu miniszterelnök elnöklete mellett Madgearu, Hanonescu és Popovici Mihály voltak a tanácskozás tagjai. A megbeszélés tártárgyát részint a mezőgazdasági adósságok konvertálásának ügye, részint pedig a gabonaárak folytonos esése képezte. Az előbbi ügyre, nézve a kormány elvben már elhatározta a megoldást és rövid időn belül felállítja az adósságok konvertálására szolgáló pénzintézetet. A gabonaárak csökkentésével kapcsolatban a kormány arra az elhatározásra jutott, hogy magyarországi mintára bevezeti a balettát. ,Madgearu terjesztette elő a gabona áreséséről szóló jelentést, majd megrajzolta azt a politikai és társadalmi képet, amely folyománya lett a gabona elértéktelenedésének. Románia kimondottan mezőgazdasági állam és az ország a legnagyobb bajoknak néz elébe, ha a mezőgazdasági válságot a kormány erélyes rendszabállyal nem oldja meg. Az erre vonatkozó javaslata a következő: A kormánynak minden eszközt meg kell ragadni, hogy a búza árát emelje. Feltétlenül be kell vezetni ezért a boletta-rendszert, amely Magyarországon csökkentette a mezőgazdasági válságot. A boletta bevezetését Madgearu azonban más rendszabályokhoz kötötte, mint az Magyarországon érvényben van. Madgearu előterjesztése szerint az államnak kell kezébe venni a belföldi gabonafogyasztás irányítását. Románia belföldi szükséglete körülbelül harmincezer vagon búza, ezt a mennyiséget az állam vásárolja össze a termelőktől és az állam adja tovább a nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak. A gazda búzájáért a napi áron felül balettajegyet kap, amelyet a gabona értékesítése után az állampénztárnál pénzbe beválthat. Madgearu ezt a javaslatot azzal indokolta meg, hogy a földműves társadalom a háború után szakadatlanul áldozatokat hozott. Először a rekvirálások, későbben pedig a gabona árának esése kivánt nagy áldozatokat a földművelőktől, ugyanakkor pedig a városi lakosság aránytalanul kevesebb áldozatot hozott a köznek. A gabonatermelés prémiumának bevezetése főleg a városi lakosság ellen irányul, de ezt az áldozatot a városi lakosságnak meg kell hoznia azokkal az áldozatokkal szemben, amelyeket a földművestársadalom, több mint tíz esztendeje felmutat. ■" Az állam a közfogyasztás szabályozását is kezébe veszi és stabilizálást teremt az országban. Madgearu ezen előterjesztéseit a kormány gazdasági bizottsága elvben elfogadta, de a kérdést még tanulmányozni fogja. A tegnap esti ülésén a kormány vezérlő tagjai elhatározták azt is, hogy ebben a tárgyban minden héten értekezletet tartanak a miniszterelnök elnöklete mellett. A miniszteri tanácskozást ezután a mezőgazdasági hitelek konvertálására nézve a következő megállapodásra jutott: A mezőgazdasági adósságok konvertálására alakítandó intézet nyolcszáz millió lej alaptőkével fog rendelkezni és ehhez az állam háromszáz millió lejt ad, a belföldi nagybankok pedig ötszáz millió lejel járulnak hozzá. Az intézet felállítására vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen elkészítik és a parlament elé terjesztik. A november tizenötödikén összeülő parlamenti ülésszak első törvényjavaslata a közhivatali állások halmozása elleni intézkedésekről szól, a második javaslat pedig a mezőgazdasági hitelek konvertálási intézetének felállítását mondja ki. Végül a miniszteri tanácskozás a költségvetés összeállítását is vita tárgyává tette és megállapította, hogy az autonóm pénztárak költségvetésénél lényeges leszállításokat eszközölnek.