Déli Hírlap, 1931. május (7. évfolyam, 97-119. szám)

1931-05-01 / 97. szám

I OLDAL BÁNSÁGI MAGTÁR NAPILAP PÉNTEK, 1931. MÁJUS 1. TIMISOARA-TEMESVÁR, VII. ÉVF. 97. SZÁM ARA ■UKAMITBIN FŐSZERKESZTŐ: VUCHETICH ENDRE IS*1 Zsidóverések a műegyetemen foglalkoztatták tegnap a temesvári városi közgyűlést, mely egy­hangúlag felháborodásának adott kifejezést a brutalitások fölött Ha a kilengések ismétlődnek, retorzió következik Temesvár nagytanácsának tegnapi folytatólagos közgyűlésén élénk vita tárgyát képezte a temesvári műegye­temen lezajlott antiszemita tüntetés. Nobel Sándor dr. tanácstag ebben a kérdésben interpellációt mondott el és reámutatott arra, hogy a temesvári műegyetem négyszáz növendéke kö­zött összesen két zsidó diák van. Ezt a két diákot megakadályozzák, hogy tanulmányaikat folytathassák és ve­lük szemben ellenséges magatartást tanúsítanak. A diákokkal szemben az ellenségeskedés először úgy nyilvánult meg, hogy tankönyveiket, rajzaikat borotvá­val és késsel összevagdosták, majd , a felöltőiket tépték szét, végül február huszonnyolcadikén a két zsidó diákot nyolcvan diák, lefüg­gönyözött tanteremben véresre verte. Az események ismertetése után No­bel a román városi tanácstagok felé fordulva ezeket mondotta: — Népemet az idők és a tö­rténelmeim kitanították a szenvedésre. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a bánsági román nép, amelynek körében nevel­kedtem és élek, nem ismeri az anti­szemitizmust. Ezt a cikket a Bánság­ba importálták. A román tanácstagok lelkiismeretére apellálok, akik arra az alkotmányra tettek esküt, amely az ország minden fiának egyenlőséget és szabadságot biztosít. Kötelességük, hogy az emberi méltóság ezen flag­­ráns megsértését átérezzék. Majd a magyar, német és munkás­­tagokhoz fordulva kifejtette, hogy bár B­­­a­s­­­a­n Viktor, rektor mindent megkísérelt, hogy a két zsidó diák tanulmányait folytathassa, ezek a terror miatt még ma sem me­hetnek az előadásokra és a rektor­nak nem állanak hatalmi eszközök rendelkezésére, hogy ezt a jogsér­tést orvosolja. Ilyen előzmények után javasolja, hogy a közgyűlés a műegyetem diák­otthonának megszavazott 250.000 lej támogatást addig ne folyósítsa, amíg az egyetemen ,a törvényes rend és béke helyre nem áll. ,, F­e­r­e­h Mátyás apátkanonok volt az első felszólaló. Talán furcsán hat, — mondotta — hogy a katolikus la­kosság képviselője szólal fel elsőnek az interpellációhoz, azonban éppen a katolikus­ vallás törvényei hirdetik az abírálat emberi egyenlőségét Nemcsak az állam, hanem az emb­e­e­beri törvények is egyenlő jogokat állapítanak meg minden ember számára nemzeti és vallásbeli te­kintet nélkül. Elitélek minden jogtalanságot és el­itéli azt ennek a városnak katolikus társadalma is. Azonban nem helyesli Nobel által javasolt retorziókat, ha­nem a közgyűlés tiltakozzék az egy­mást megbecsülését ért megszégyenítő támadás ellen, egyben adjon kifejezést felháborodásának. ' ' Probst János megállapítja, hogy az ifjúság hamis jelszavaktól hagyta magát félrevezetni. A Berci kanonok által javasolt megoldás csak platoni­­kus lenne. Ami a temesvári műegye­temen történik, az nem kivétel, hanem rendszer. Ezt a terrort, amelyet sem­milyen jóakarattal nem sikerült meg­semmisíteni, tovább tűrni nem lehet és a maga részéről amellett van, hogy az anyagi támogatást csak akkor fo­lyósítsák, ha a törvényes rend és béke hajléka lesz a műegyetem. Nagy Hugó dr. csatlakozik az in­dítványhoz. Veterány Viktor dr. kijelentette, hogy a magyarság a kultúra és a tan­­szabadság elveiért küzd és mivel ezt terrorral megakadályozzák, az indít­ványhoz csatlakozom. Magyari Lajos a jogegyenlőség elvéből kiindulva magáévá teszi No­bel javaslatát. ' *■ Az elhangzott felszólalásokra Bar-Maltesen János dr. kijelentette, hogy a bánsági román nép lelkétől távol áll a gyűlölködés. Ezer éven át a Bánság román népe jóban és balsorsban, békében és egyetértésben élt minden test­vérnemzettel. * Ami a műegyetemen történt, az ne­künk románoknak is fáj. Azonban annak nem lehet retorzió az orvoslása és ezért csatlakozom Ferch Mátyás kanonok indítványához. Ha Koriolán dr. főpolgármester vála­szolt. '■ ■ — Mint ember és mint főpolgár­mester elítélem ezeket a sajnálatos eseményeket, azonban az ifjúság mozgalmával szemben Nobel ja­vaslata olyan retorzió volna, amely olaj lenne a tűzre. Nem szabad ezzel az egész egyetemi ifjúságot azonosítani és a műegyete­met megbélyegezni. Kéri, hogy a re­torzió alkalmazásától tekintsen el a közgyűlés, mert ebben az esetben nem­­ vállal felelősséget az esetleges követ­kezményekért a diákság részéről. Csatlakozik Perch indítványához és a maga részéről elitél minden felekezeti villongást. Különben három diáktól megvonták az ösztöndíjat és a bűnö­söket megbüntették. Engels Béla dr. tudomásul veszi, hogy a bűnös diákokat megbüntették, azonban­­ ma az a helyzet, hogy a két zsidó diák még most sem mehet az elő-­­­adásokra, így tehát nem állhat i­ fenn a főpolgármester megállapí­tása. A zárszó jogán Nobel Sándor dr. kijelentette, hogy eláll a szavazástól. Módosítja indítványát, hogy amennyi­ben a tiltakozás nem használna és a két zsidó diák a legközelebbi közgyű­lésig sem látogathatná az előadásokat, kénytelen lesz indítványát újra napi­rendre tűzetni. Ferch Mátyás újabb felszólalásá­ban az erélyes erkölcsi tiltakozás mel­lett foglal állást. Indítványozza, hogy a közoktatásügyi miniszter elé ter­jesszék a városi közgyűlés állásfogla­lását. 1 .­ Bab­escu János dr. a maga ré­é­széről ismét csak azt hangsúlyozza, hogy a bánsági románság a megértés és megbecsülés elvét vallja. ’ A megtörtént események fájdal­masak, felháboritóak és ha ez a békés at eredményhez nem vezet­ne, úgy van még megoldási lehe­­tőség. Balla Koriolán dr. végül a kö­vetkező határozati javaslatot terjesz­tette elő: 1­­ — Temesvár város nagytanácsa egyhangúlag elítéli a műegyete­men állandósult antiszemita mozgalmakat és tiltakozik az ellen, hogy a két zsidó diák nem látogathatja az előadásokat. Mint ennek a főiskolának részbeni fenntartója és támogatója, Te­mesvár városa felir a közoktat­­ásügyi miniszterhez és kéri a szükséges intézkedések megtéte­lét olyan cselekmények ellen, amelyek az iskola és Temesvár város tekintélyét lerontják. A főpolgármester még közölte, hogy, a miniszterelnök meglátogatja temes­vári tartózkodása alkalmával a mű­egyetemet is és ekkor alkalmas pilla­natban módjában áll, hogy a nagyta­nács megbízásából a kérdést a minisz­terelnök előtt ismertesse. Hajdú Frigyes dr. a határozati javaslatot azzal egészített© ki, hogy amennyiben a májusi közgyűlésig a műegyetemen a béke helyre nem áll, maga részéről kérni fogja ennek a kérdésnek napirendre való tűzését. A javaslatot a közgyűlés egyhangú­lag elfogadta.­­ Rendszer lett a terror Heves vita volt a városi vállalatok tisztviselőinek remunerációja körül A városi tisztviselők remunerációja kérdésében a városi közgyűlés első napján nem tudtak megállapodásra jutni, így ez az ügy tegnap ismét tár­gyalásra került és hosszantartó vitá­hoz vezetett. C­­­s­e­­­a Pál pénzügyi tanácsnok előterjesztette az állandó választmánynak a pénzügyi bizottság által kiegészített javaslatát, amely kéri, hogy a nyereséggel dolgozó vá­rosi vállalatok tisztviselői a tavaly élvezett remuneráció felét kapják, ezenkívül az üzemvezető igazgatók a szerződésük szerint őket megillető részt kapják a tiszta nyereségből. Az 1930- ban nyereséggel dolgozó városi válla­latok a villanytelep, a villamosvasút, a gázgyár, a temetkezési vállalat, a vízvezeték és csatornázási vállalat, a jéggyár és a zálogház voltak. N­o­vak Traján azt indítványozta, hogy az összes tisztviselők olyan re­­munerációt kapjanak, mint tavaly. Nagy Hugó dr. megmaradt ama álláspontja mellett, hogy minden tiszt­viselő, akinek fizetése a nyolcezer leit meg nem haladja, ötezer lej remune­­rációt kapjon.* ? Ungár Adolf dr., Novac Traján és Kosár Béla felszólalása után a közgyűlés az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el. "

Next