Déli Hirlap, 1932. április (8. évfolyam, 76-98. szám)

1932-04-02 / 76. szám

* BÁNSÁGI MAGYAR NAPTIAF SZOMBAT, 1933 ÁPRILIS 2 TIMISOARA—TEMESVÁR, TIU- ÉVF. 76. SZ. FŐSZERKESZTŐ: VUCHETICH ENDRE 3D* Az Élet ereje diadalmaskodott az Élet tagadá­sán, a Halálon. A hó alól előtörő Tavasz a feltámadás diadalmas harsonájával hozsanázza az újjá­születés dalát. Izmok lelkes neki­lendülése sietve takarítja el a tél romjait és dalos hittel hirdeti, hogy itt a Tavasz: feltámadunk. Felhők mögül előbújt a Nap és az első tavaszi napok csillogásá­ban állt Budapest közönsége elé Makkay Sándor, az erdélyi püs­pök, beszámolni arról, hogy Er­dély bércei között és a Bánság sík­ján élnek, vállalnak és vallanak fiatal magyarok. Hitvédő Bethlen Gábor egyházának főpásztora, az Ördögszekér írója beszámolt a ro­mániai magyar ifjúság célkitűzé­seiről és munkájáról. Túl a min­dennapok munkás, vagy kénysze­rűen munkátlan múlásán, vannak fiatal emberek, kiknek tekintete messze horizontokat kémlel: ro­mániai magyar jövő pionírjai ők, a jövő reménysége. Tisztelet il­leti meg őket és elismerés azért a munkáért, melyet a holnapok hírnökeként végeznek. A Bánság magyar ifjúsága zárt sorokban sorakozott fel a magas­ra emelt zászló mögött, a bánsági jövő a hívó szóra felfigyelt, hogy készen álljon apáinak már-már gyengülő kezeiből átvenni azt a robogót, amelynek azok méltó hor­dozói voltak. Tette pediglen a bánsági ifjúság ezt a közöny és a rosszindulat gúnyos szempillantá­sai között és elkezdte járni a maga rögös útját a kisebbségi valóság országutján. Világtörténelmi időket élünk és egész embereket követelnek a ro­hanó napok. Százados intézmé­nyek, kultúrák, világrendek dől­nek meg napjaink tornádójában és ez a vihar kíméletlen. A közö­nyöst, a kényelmest, a maradit el­borítják az idők hullámai, de kell lennie egy elszánt, erős, egész emberekből álló csapatnak is, akik erős mellel állnak ellent az árnak és saját testükkel vetnek gátat a túlcsapó hullámoknak. Makkay püs­pök a magyarországi ifjúságot el­vont jelszavakban hivő és irreális ábrándokért küzdőknek jellemzi, velük ellentétben a romániai ma­gyar ifjúság reális, dolgozó mivol­tát domborította ki. Napjaink nem tűrnek meg fel­­lengős ábrándokat. Mindenki sa­ját küzdelmein és környezetének kézzelfogható valóságain keresz­tül látja az idők történéseit. Mi, a kisebbségi sorsban élő magyar fiatalok kettőzötten reális szem­üvegen keresztül figyelhetjük az eseményeket: a munkátlanság és a kulturális nincstelenség szem-Cseresnyés K. Sándor Francia politikus leleplezése, mely szerint hazájának a dunai államok konföderációjával kül­politikai tervei vannak Franciaország még mindig húzó­dik attól, hogy a négy hatalom kül­ügyminisztereinek konferenciája Lon­donban legyen, ettől függetlenül a­­zonban T­a­r­d­i­e­u mégis ellátogat Londonba, hogy előzetesn külön ta­nácskozzék az angol kormány tag­jával. Tardieu szombaton este ér­kezik Londonba. Vasárnap Macdonald­­dal, hétfőn pedig Simon külügy­miniszterrel tárgyal. Berlinben a londoni tanácsko­zásoknak nem tulajdonítanak A Daily Telegraph értesülése szerint az angol kormány még min­dig reméli, hogy a négy nagyhata­lom londoni konferenciáját mégis sikerül megvalósítani. Úgy tervezik, hogy amennyiben a hatalmak a konferencia tervét elfogadják, azt április 7-re, esetleg 8 ra hívják össze Londonba és ebben az eset­ben Tardieu nem most szombaton, hanem a konferencia előtt egy nap­pal utaznék Londonba, hogy előze­tesen Macdonalddal és Simonnal tárgyaljon. A terv ellen csak a francia kormány emelt kifogást az­zal, hogy nem tartja alkal­masnak a konferencia ter­vezett helyét és idejét. Az angol kormány viszont nem akarja, hogy ez a konferencia Genf­­ben legyen, hanem azt javasolja, hogy a nagyhatalmak külügymi­niszterei már kész tervezettel indul­janak el Genfbe a dunai gazdasági együttműködés konferenciájára H­e­r­r­i­o­t volt francia miniszter­elnök cikket írt, amelyben rámutat üvegén. Az a sokszáz tétlenségbe kényszerített fiatal dolgozó, saj­nos, nem fog optimista jövőt a maga számára jósolni. Irodalmi té­ren pedig az inter arma silent musae teoria nálunk is helytálló. A nagy gazdasági háború elhall­gattatta azokat az akarásokat, amelyek egy új kultúra hírnökei voltak. Éppen itt a romániai ma­gyar nyelvterületen történt renge­teg visszaélés az újszerűség jel­szavával. Kritika nélkül, vagy pe­dig egy oldalról jött kritikával fo­gadtak be és ejtettek el alkotáso­kat. A budapesti Pen-club válsá­gával kapcsolatban kórusban simán nagy súlyt, mert azokra sem Brüning német kancellár, sem Grandi olasz külügy­miniszter nem megy el és legfeljebb képviselteti magát Berlinben úgy tudják, hogy a tulaj­donképpeni dunai konferencia Genf­­ben kezdődik április n én és azon a négy nagyhatalmon kívül még Románia, Magyarország, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia és Ausztria vesz­nek részt­ arra, hogy a lausannei jóvátételi konferencia és a genfi leszerelési értekezlet nagyon nagy nehézségek­kel járnak, amelyeket nem lesz könnyű dolog elsimítani. Azt taná­csolja, hogy a dunai államok konföderá­­ciójának fölvetésével ne tá­masszanak még újabb nehéz­ségeket, amelyek a nemzet­közi helyzetet még jobban bonyolítják. Nem tartja szerencsés gondolatnak, hogy a konföderáció tervét éppen Franciarország vetette föl Francia­­ország abba a kényszerűségbe ke­rül ezáltal, hogy súlyos külpolitikai helyzetét teljes meztelenségében fel­tárja. Nem titok, hogy a világsajtó és a világközvélemény ellenszenv­vel viseltetik Franciaországgal szem­ben. Az ellenszenv most csak növe­kedik azzal, hogy Franciaország a dunai államok gazdasági állapotai­nak rendezését magához akarja ra­gadni, mert tisztában vannak vele, hogy Franciaországnak ezzel hoztak a pesti lapok, hogy íme az irodalom berkei közé is behatolt a politika. Nálunk, Erdélyben iro­dalomból politikát és politikából irodalmat csinálni megszokott do­log lett, meggondolás nélkül sajá­títottak ki írókat és alkotásokat kortesfogások céljaira. Midőn a Magyar Párt mozgósí­totta az ifjúságot, valószínűleg a fenti vadhajtásoktól ment szándék­kal tette ezt. Egy öntudatos ki­sebbségi magyar társadalom meg­alkotását tűzte ki célul. A Bán­ságban ma már többszáz magyar ifjú vallja magát az ifjúsági szer­vezet tagjának. Erős, kiegyenlőt­messzemenő külpolitikai tervei vannak Újabb moratórium A Daily Herald szerint Cham­berlain angol kincstári miniszter Lausaneban a jóvátételi konferencián azt fogja javasolni, hogy ne gondol­janak most a jóvátételi probléma végleges rendezésére, mert az idő arra nem alkalmas, hanem állapod­janak meg egy újabb hat hónapos moratóriumban. Ezzel kapcsolatosan szóvá teszi a dunai államok jóváté­teli ügyeit is, amelyeket szerinte tekintetbe kell venni a gazdasági együttműködés megteremtésénél. A Daily Herald azt a hírét, hogy az angol kormány a lausannei kon­ferencián csak moratóriumot fog ja­vasolni, cáfolják. A moratóriumot azért javasolják, hogy közben idő legyen a jóvátételi ügyek rendezé­sére. A moratórium kimondásával az a cél, hogy a lausannei konferencia ne húzódjék sokáig és a hatalmak képviselőinek ideje legyen a dunai államok gazdasági konföderációjá­nak ügyével foglalkozni. BÉCSI LAP MEGSÉRTETTE A MAGYAR KORMÁNYZÓT. A bécsi Arbeiterzeitung a minap sértő hangon írt Horthy Mik­lós magyarországi kormányzó­ról. A magyar kormány emiatt panasszal fordult az osztrák kormányhoz, amelynek részéről Bures­ek kancellár az eset miatt sajnálkozását fejezte ki. Az osztrák kormány ezzel kapcsola­tosan tegnap kommünikét adott adott ki, amelyben kijelenti, hogy az Arbeiterzeitung beleütközik a nemzetközi szokásokba. Iyozott gondolkodású, dolgozó fiatalemberek ezek, akik a jobb jövőbe vetett rendületlen hittel dolgoznak. Nem hangosak, nem dolgoznak hangzatos jelszavakkal, de az eddigi működésük igazolja hallgatásukat. És ha Makkay püs­pök a magyar jövendő tetterős támaszairól beszélt, úgy ők azok, a józan Bánság dolgos fiatal ma­gyarjai. Tavasz van. Rügy fakasztó ta­vasz. Izmok dalos nekilendüléssel takarítják el a tél romjait és hir­detik, hogy újjászülettünk. Az angol kormány még mindig bízik a londoni konferenciában

Next