Déli Hírlap, 1932. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1932-02-01 / 26. szám

Aftfl 4 LEI BOK­AREST­BEN 5 LEI BÁNSÁGI HÉTFŐ, 1932 FEBRUÁR 1. FŐSZERKESZTŐ: MAGYAR NAPILAP TIMISOARA—TEMESVÁR, TiK­. ÉVF. 26. SZ. I VUCHETICH ENDRE D« fi Van az úgy néha, hogy az örökkévalóságot építő idő múlásában hirtelen vis­­­szalendül a fejlődés kereke és az élet, egyes vonatkozásaiban szinte atavisztikusnak mondható törvény­szerűséggel, a múltnak már fele­désbe merült jellegzetességeit ölti fel. Nem ötletszerű a visszafejlő­désnek ez a hirtelen felbukkanása a és a történelemnek visszanyúlás a múltba, hanem mindenkoron reakciója olyan történéseknek, me­lyek kizökkentenek népeket és nem­zeteket, országokat és egész vi­lágrészeket a rendes kerékvágás­ból. A múltnak ez a visszaidézése a jelenbe rendszerint nem cél, ha­nem eszköz valamely magasabb­­rendű vagy szükségszerű cél el­érésére. Ezt tapasztalhatta a világ Indiában, amikor a hinduk az an­gol gépinvázió ellen a gépipari termékek bojkottjának proklamá­­lásával a háziszövés kötelező első­­rendűségét hirdették. A technika modern vívmányaival szemben az évszázadok előtti lassú szövőszéki munka megváltó erejét hangoztat­ták. Ez megállítása, sőt visszalen­­dítése a fejlődés kerekének, amely­nek szolgálatában az emberiség állítólag áll. Hisz a fejlődésnek célja az emberi életlehetőségek megkönnyítése, a harc nehézségei alól való felszabadítása, az élet­örömök lehető biztosítása minél több ember számára. A fejlődés rohamossága azonban sokszor rá­cáfol az elméletre. A gépek — hogy ennél a példánál maradjunk — mindig több és több emberi munkát tettek feleslegessé, amiből az következik logikusan, hogy egyes emberre kevesebb jut az elvégzendő munkából és így ke­vesebb robotolással legalább is ugyanaz az életstandard biztosít­ható az egyesnek. A valóságban azonban nem így van, mert a gé­pek hirtelenül túlhajtott alkalma­zása megteremtette a munkanél­küliek régióit és azok életfentar­­tási lehetőségét ásta alá. Ezzel válságba jutott a termelés is, mert a tömegek kényszerű kikapcsoló­dása a fogyasztásból viszont létre­hozta a látszólagos túltermelést. A háború utáni viszonyok is nagy­ban hozzájárultak ezen paradokisz gazdasági helyzet kialakításához, hogy komoly közgazdászok is sür­getik a gépi erő korlátozását és LEBOVITS uriszabó cég Jenőherceg-tér (Agrár­palota) az eddig 2200 Leiért készített öltöny fajon árait a mai gazda­sági viszonyoknak megfelelően 1400 Leire leszállította Ádáz harc dúl a japán és kínai csapatok között és már eddig sokezer ember életét vesztette A Reuter-iroda nankingi jelentése szerint Shanghai körül és Sapei kí­nai negyedben egész éjszaka szaka­datlanul folyt a harc. A Nanking­­ból útnak indított kínai csapatok már megérkeztek a helyszinére és egészen új fordulatot adtak a hely­zetnek. A kínaiak hajnalban erősen ágyúzták a japánok állásait, mire a japánok visszavonultak. Később azonban annál erősebben viszonoz­ták a tüzelést. Az eddigi harcokban több ezer kínai férfi, asszony és gyermek vesztette életét. Sapei kínai városrészben kétszáz ház már teljesen elhamvadt. A nem­zetközi telepről az égő városrész valóságos lángtengernek látszik. A gépfegyverek és az ágyuk tüzelése egy percre sem szü­netel. Mikor a külföldi laptudósítók autón bementek a kínai városrészbe, a kí­nai katonák golyózáporral fogadták az autót úgy, hogy annak vissza kellett fordulni. Senki nem sebesült meg. A japánok szétlőtték a Shanghai előtti vasútvonalat és a vasúti hidat, hogy a kínaiak csapatszállítását megakadályozzák. A kínaiak viszont lelőttek két japán repülőgépet és elfoglaltak négy japán tankot. Nankingban a kínai végrehajtó bizottság elnökévé és egyben pénz­ügyminiszterré a japán gyűlöletéről ismert Song tábornokot választot­ták meg. T­i­n­c­s­a­n kínai tábornok Karbin parancsnoka, kijelen­tette, hogy hajlandó az oro­szokkal együttműködni a ja­­pán előnyomulás megakadályo­zására, emberi munkaerővel való pótlását, így teremtve munkaalkalmat és ezzel megélhetési lehetőséget. Az ok vonja maga után az okozatot, mely viszont újabb okot szül. A mult századokba való visszanyú­­lás nem elégszik meg egyetlen esettel. A gazdasági fejtetőreállí­­tottság a jobbágyság egyik leg­súlyosabb terhét idézi vissza a mai életbe. Valamennyi államban az a tendencia nyilvánul meg, Japán és Oroszország között a vi­szony feszültté vált, mivel az oro­szok nem hajlandók a keletkínai vasúton japán csapatokat szállítani. A japán kormány szemére veti szovjetnek, hogy annak idején min­­­den nehézség nélkül szállított kínai csapatokat. A moszkvai japán követ megjelent az orosz külügyi hivatal­ban és tiltakozott ez ellen. Végre hosszas tárgyalások után és miután Japán kötelezte magát, hogy a ke­letkínai vasúttársaságot kár nem éri és a szállítási díjtételeket megkapja, a szovjet beleegyezett a ja­pán csapatoknak a keletkínai vasútvonalon való szállításába. Shanghaiban a polgári rend is felborulóban van. A kínai csapatok nem kapták meg a zsoldjukat és azért lázadásra készülnek. A kí­naiak húszezer főnyi sereget hoztak Shanghaiba. Csang­ Kai-Csek kínai tá­bornok csapatai tegnap reggel négy órakor heves ellentámadásba men­tek át és erősen szorongatták a ja­pánokat. Csang Kai-Csek tiltako­zást jelentett be az ellen, hogy Ja­pán a nemzetközi területet a Shan­ghai elleni harcok bázisáva hasz­nálja. Amennyiben a japánok ezen a taktikán nem változtatnak, úgy Csang­ Kaj-Csek bombázni fogja a nemzetközi terület japán részét. Tegnap délelőtt újabb nagyobb kí­nai csapatok érkeztek Shanghai elé Valószínű, hogy a japánok egy időre felhagynak a szá­razföldi harcokkal, azonban ehelyett a kikötőben levő ha­dihajóikról annál hevesebben bombázzák majd a várost, hogy a külföldi munkásokat eltá­volítsák. Mindenütt megvan az ide­genek részére a munkavállalási ti­lalom és legutóbb Franciaország­ból utasították ki ezrével a romá­niai munkásokat, Amerikából pe­dig most távolítják el őket száz­ezerszámra. Vajjon mi más az, mint a jobbágyok földhözkötött­­­­sége ? Különösen az, ha tekintetbe­­ vesszük, hogy a kényszer hatása alatt ugyanezt teszik meg ugyan­ |­sas A shanghaii kikötőbe két japán repülőgéphajó érkezett, amelyeken kilencven repülőgép van, Anglia és Amerika jegyzéket in­tézett Japánhoz a shanghai nyek miatt. A kormány azt esemé­vála­szolta, hogy az összetűzéseket Kína kezdte. Az amerikai alattvalók eset­leges védelmére húsz amerikai tor­pedóromboló Shanghaiba indult. A francia sajtó feltűnően enyhén ítéli meg a shanghai eseményeket és éppenséggel nem ítéli el az ese­ményekért Japánt. Ennek oka az, hogy a leszerelési konferencián Franciaország és Japán teljesen egyező állásponton lesznek. Franciaország ugyanis éppen olyan militarista álláspontot hirdet, mint Japán és éppen ezért nem kifogásolja most a francia sajtó Japán eljárását, hogy a leszerelési konferen­cián a maga nézetei számára Japán támogatását biztosítsa. Cseng-Ksi-Cs^k tábornok a kínai néphez távirati felhívást intézett. Többek között ezeket mondja : — Minél tovább tűrünk, an­nál jobban nő Japán elbiza­kodottsága Japán lábbal ti­porja Kína jogait és szuve­­renitását. Kína létérdeke kí­vánja, hogy karunkat fel­emeljük és lecsapjunk vele azokra, akik ránk törnek. A japánok megsértettek min­ket, visszaéltek megszorult helyzetünkkel. De most már kiáltsuk nekik oda, hogy to­vább nem tűrjük ezt! Kína parlamentje, a kucsinteng, hozzájárult e hadüzenethez, azon országhatárokon belül az egyes városok is. Gépek lehető ki­kapcsolása ... Munkaerő röghöz­­kötöttsége . . . Van az úgy néha, hogy az örökkévalóságot épitő idő múlásában hirtelen visszalendül a fejlődés kereke. Helyes ez? Nem és ezerszer nem. Más az orvos­sága ennek a bajnak és ezt a rébuszt is meg fogja oldani a jövő, az élet, mely telve van paradok­­szonokkal.

Next