Déli Hírlap, 1932. szeptember (8. évfolyam, 197-222. szám)

1932-09-01 / 197. szám

2. OLDAL Pont három órakor a képviselői pad­sorok mind megteltek. A karzatok zsú­folva voltak érdeklődőkkel és újság­írókkal. Két kommunista képviselőnő bevezette a terembe az agg Zetkin Klára alig hallható hangon mondott hosszú beszédet, amelyet a kommunisták állandóan tomboló helyes­léssel kísérték, míg a többi párt tar­tózkodással fogadta kijelentéseit. A birodalmi gyűlési hivatal szerint - mon­­dotta - legidősebb tagja vagyok a gyű­lésnek. Ha valaki idősebb mint én, úgy az jelentkezzék. Miután senki sem je­lentkezik, kijelöli az ülés jegyzőit, majd forradalmi szó- fejtegetésekbe kezd. A birodalmi kormány — mon­dotta — minden hatalma el­lenére is csődöt mondott úgy ki il-, mint belpolitikai téren. A szociális segélynyújtás terén csak levitézlett iparlovagokat lát. A kor­mányt meg kell buktatni. Rendkívül éles hangon nyilatkozott azután a nem­zeti szocialisták egyenruha viseléséről, majd kijelentette, hogy a birodalmi gráo­ok kötelessége megb­uktatni a kor­mányt, mert az megszegte az alkot­mányt. A komi iyn n­ak ez­­ megbukta­tása legyen a fascista kísérletek vissza­verése. Ezután az orosz bolsevizm­us vívmányairól beszélt és kijelentette, hogy Zetkin Klára kommunista ve­­zetőnőt és az elnöki emelvény­re segítette föl. Zetkin Klára öreg, reszkető kezeivel jóformán alig bírta az elnöki nehéz csen­gőt felemelni. Ez a csengetés volt a jele az orosz forradalom világtörté­nelmi nagy példa arra, hogy megvan az erő az új gazdasági rend felépítésére. Végül ama reményének adott kifejezést, hogy magas kora ellenére is abban az örömben részesei őt az élet, hogy megnyithatja a­­ német szovjetkongresszus első ülését is. A kommunisták Zetkin Klára beszé­dét percekig tartó tapssal fogadták, míg a többi pártok képviselői néma csendben maradtak. Zetkin Klára holtfáradt volt, mire beszédét befejezte. A birodalmi gyűlés azután há­romszázhatvanhét szavazattal megválasztotta Göhring nemzeti szocialistát elnökévé L­o­e­b­e szociáldemokrata százharminc­egy és Torgler kommunista nyolc­vanhárom szavazatával szemben. Első alelnökké választották Esser centrum pártit háromszázhatvannégy szavazat­tal. A birodalmi gyűlés előtt lefolyt tünte­téssel kapcsolatban a rendőrség letar­tóztatott öt férfit és egy nőt, akik a a birodalmi gyűlés megnyitásának. A teremben csend támadt és Zetkin Klára korelnök belekezdett megnyitó beszédé­be. Háromnegyed órán keresztül beszélt és beszéde alatt aránylag csend ural­kodott a teremben, rendőrséget kövekkel és vasdarabokkal dobálták meg. Megállapították, hogy ezek valamennyien a nemzeti szocialista párt tagjai. A német nemzeti párt parlamenti frakciójának elnöke, Oberhoff leve­lt intézett Göhring elnökhöz és kérte, hogy a birodalmi gyűlés folyosóján első Vilmos császár szobra mögül a fehér-vörös-arany köztársasági lobogót, amelyet elődje hev­eze­­­tetett el oda, távolítassa el. Tegnap délután tartott ülést a porosz tartománygyűlés is, amelyen a nemzeti szocialisták határozati javaslatot ter­jesztettek elő, amely helyteleníti Papén poroszországi kormánybiztos működé­sét. Hirtschiefer tiltakozik az ellen, hogy a birodalmi kormány eltávolította a porosz kormányt, amely csak azért engedett az erőszaknak, nehogy a hely­zetet még súlyosabbá tegy­e. Kifej­ezte, hogy a Papén kormány súlyos alkot­mánysérelmet követett el. A vádak, amelyekkel a porosz kormányt illették alapta­­nok, de ha igazak is lettek vol­na, akkor sem lett volna szabad a po­rosz kormányt helyéről eltávolítani. A forradalom nyolcvanhárom éves anyja a birodalmi gyűlés elnöki székéből vallomást tett a szovjet mellett Idegbeteg leány, aki­t Garioik képzelte mait esegalább a nagyőszi gyógyszerésznél volt gyakornok szerelmi kanalakon öngyilkos tett Néhány nap előtt megírtuk, hogy a Nagyvárad a kolozsvári vonat egyik ko­csijában egy idegesen viselkedő fiatal leány utazott, aki az állomás előtt a nyílt pályán meg akarta állítani a vona­tot. Amik­or útitársai ebben meg­­ ’­adá­­lyozták, sírva fakadt és kijelentette, hogy ő Greta Gar­bo, de inkognitóban utazik és az ő máson rá várakozó tömeg elől szeretne szabadulni. Az idegbeteg leányt, aki gyógyszerész kisasszony volt, de a nevét akkorábban nem írtuk meg, végül is lecsendesítet­­ték és azután már nyugodtan utazott to­vább Kolozsvár felé. Az útitársak való­­színüleg már elfeledkeztek a leányról, aki a kolozsvári Simplon-szállóban most öngyilkosságot követett el. A fiatal leány, Medvetzky Olga hu­szonkét éves gyógyszerészhallgatónő, bezárkózott szállodai szobájába és mor­fiummal megmérgezte magát. A sze­mélyzetnek gyanús volt, hogy a leány­­ sokáig nem mutatkozott és be akartak­­ nyitni hozzá. Az ajtót azonban zárva ta­­l­­álták és az mikor a kopogtatásra nem kaptak választ, a portás kulcsával kinyi­­­­tották a szobaajtót. A fiatal leányt a pamlagon találták meg élettelenül. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Medvetzky Olga olyan nagy adag morfiumot vett be, hogy a halál rövidesen beállott. A szerencsétlen fiatal nő két levelet ha­gyott hátra. Az egyik levelet a rendőr­ségnek címezte, míg a másikban szülei­től kért bocsánatot, öngyilkosságának okát azonban a levelekben nem írta meg. Medvetzky Olga, aki fiatal életét ilyen tragikus körülmények között fe­jezte be, a kolozsvári egyetem gyógy­szerészeti fakultását hallgatta és egy év előtt Nepper Viktor nagyőszi gyógy­szerészhez lépett be gyakornoknak. Ked­ves, megnyerő modorával csakhamar kedvence lett a nagyőszi társaságoknak, ahol mindenki szívesen látta. Másfél hó­n­ep előtt megismerkedett egy fiatalem­berrel. Az ismeretségből szerelem lett, amely azonban tragikusra for­dult és ez a szerelem kergette a leányt a halál karjaiba. A csinos leány a szerelem elől mene­külve hirtelen eltűnt Nagyőszről. Tá­vozása előtt magához vette a gyógy­szertár morfiumkészletét és ezzel kö­­vte el az öngyilkosságot. Tragikus ha­lála Nagy­ősz községben és mindenütt, ahol ismerték, nagy feltűnést keltett és osztatlan részvétet váltott ki. Vérbesült a szentandrási táncmulatság, amelyet két hirhedt verekedő rendezett, akik maguk is rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek Szentandrás községben táncmulatság volt, amelyen a legények között kisebb nézeteltérés mutatkozott és ennek az­után súlyos következményei lettek. Előkerültek az élesre fent kések és a legények csakhamar véres tömkeleg­ben szurkálták egymást. A verekedés néhány percig tartott és mire a csend­őrség megérkezett, már csak a sebe­sültek fetrengtek a földön. A sérültek közül Weber Jakab a hátán és a fe­jén szenvedett késszúrásokat, Jung Antalt a bal karján szúrták meg, R­ó­t­h János legénynek a balkarját hasították fel a csontig hatoló mély szúrással, Jung Jakabnak a fejét verték be, míg Focht Fülöp katona mellén, közvet­lenül a szív alatt és a hátán tátongott mély seb. Focht Fülöp a súlyos sérülé­seivel a közeli artézi kúthoz vánszor­­gott és zsebkendőjével akarta elállíta­­ni a vérzést, de a kútnál elhagyta ereje 1932 SZEPTEMBER 1. Titkos betegség Nine* summit ann­ .k a* előíté­letnek a visszautasítására, amely a nemi szer­vek, a húgyhólyag és az ezzel összefüggésben levő szervek betegségeit ,titkosaknak“ minősíti. Ennek az álszeméremnek átkos következményei egyaránt kiszámíthatatlanok úgy az egyénre mint a fajtx .hava. Ezzel */.owbeid ??■*** van rattfe.­ség. A PAGEOL, a Ersy aradszeptikumok leg­erősebbje, onybifl a fájdalmukat, megszün­­ti a folyást, csilla­­pítja a prost*. ta gyulladást A PAGEOL azonnali ja­vulást idéz sió és egyaránt erőteljes va­lamint döntő kezel­ési mód­szert képez, és később eszméletlenül, hatalmas vér­tócsában akadtak rá. Focht Fülöp és Róth János, aki az egyik besszarábiai ezrednél szolgálnak és szabadságon tar­tózkodnak otthon, hírhedt verekedők és állítólag ők kezdték volna a vereke­dést, amely azután rájuk nézve olyan szomorúan véget ért. A sebesülteket B­a­r­t­o­­­e Miklós dr. orvos kötözte be és intézkedésére Focht Fülöpöt beszál­­ltották a temesvári helyőrségi kór­házba , ahol műtétet hajtottak rajta végre. Focht sérülése nagyon súlyos és az orvosok nem bíznak felépülésében. A verekedés ügyében a csendőrség szigorú nyomozást indított. PAG__SL Staub­er József a Bécs melletti Badenben meghalt. Szürke halálozási hír, amely azonban az erdélyi kisebb­ségi magyar újságírásnak őszinte gyá­szát jelenti. Stauber József több mint három évtizeden keresztül az Aradi Köz­lönynek főszerkesztője és tulajdonosa volt. A dunántúli Nagydorogon született hatvanegy esztendő előtt, Budapesten ujságiró lett, majd amikor 1898-ban az Aradi Közlöny részére Budapesten új szerkesztőt kerestek, öreg budapesti újságírók Stauber Józsefet ajánlották. Stauber hetek alatt más szint vitt bele a vidéki hirlapirásba, amelynek nívó­ját emelte, kiirtotta belőle a maradi­­ságot, élénkké és érdekessé tette azt. Munkásságával tekintélyt és elismerést szerzett magának és idővel övé lett az Aradi Közlöny tulajdonjoga is. A la­pot felvirágoztatta és működésének anyagi gyümölcsét is élvezhette. Az erős, hatalmas embert ez év februárjá­ban agyszélhűdés érte és azóta a bade­­ni Lakatos-szanatóriumban tartózko­dott, ahol állandóan vele volt felesége. Időnként úgy látszik, hogy állapota ja­vul, de az utóbbi napokban ismét ag­gasztóra fordult sorsa. Hétfőn délután elaludt és este álmában következett be a halál. Halálát feleségén kívül gyá­szolják fiai Stauber János dr. és S­ta­u­b­e­r István, aki mint felelő­s szer­kesztő jegyzi az Aradi Közlönyt, leánya, és öccse Stauber Andor dr. Holttes­tét Aradra hozzák és — valószínűleg holnap — ott helyezik örök nyuga­lomra.

Next