Déli Hírlap, 1932. szeptember (8. évfolyam, 197-222. szám)
1932-09-01 / 197. szám
2. OLDAL Pont három órakor a képviselői padsorok mind megteltek. A karzatok zsúfolva voltak érdeklődőkkel és újságírókkal. Két kommunista képviselőnő bevezette a terembe az agg Zetkin Klára alig hallható hangon mondott hosszú beszédet, amelyet a kommunisták állandóan tomboló helyesléssel kísérték, míg a többi párt tartózkodással fogadta kijelentéseit. A birodalmi gyűlési hivatal szerint - mondotta - legidősebb tagja vagyok a gyűlésnek. Ha valaki idősebb mint én, úgy az jelentkezzék. Miután senki sem jelentkezik, kijelöli az ülés jegyzőit, majd forradalmi szó- fejtegetésekbe kezd. A birodalmi kormány — mondotta — minden hatalma ellenére is csődöt mondott úgy ki il-, mint belpolitikai téren. A szociális segélynyújtás terén csak levitézlett iparlovagokat lát. A kormányt meg kell buktatni. Rendkívül éles hangon nyilatkozott azután a nemzeti szocialisták egyenruha viseléséről, majd kijelentette, hogy a birodalmi gráook kötelessége megbuktatni a kormányt, mert az megszegte az alkotmányt. A komi iyn nak ez megbuktatása legyen a fascista kísérletek visszaverése. Ezután az orosz bolsevizmus vívmányairól beszélt és kijelentette, hogy Zetkin Klára kommunista vezetőnőt és az elnöki emelvényre segítette föl. Zetkin Klára öreg, reszkető kezeivel jóformán alig bírta az elnöki nehéz csengőt felemelni. Ez a csengetés volt a jele az orosz forradalom világtörténelmi nagy példa arra, hogy megvan az erő az új gazdasági rend felépítésére. Végül ama reményének adott kifejezést, hogy magas kora ellenére is abban az örömben részesei őt az élet, hogy megnyithatja a német szovjetkongresszus első ülését is. A kommunisták Zetkin Klára beszédét percekig tartó tapssal fogadták, míg a többi pártok képviselői néma csendben maradtak. Zetkin Klára holtfáradt volt, mire beszédét befejezte. A birodalmi gyűlés azután háromszázhatvanhét szavazattal megválasztotta Göhring nemzeti szocialistát elnökévé Loebe szociáldemokrata százharmincegy és Torgler kommunista nyolcvanhárom szavazatával szemben. Első alelnökké választották Esser centrum pártit háromszázhatvannégy szavazattal. A birodalmi gyűlés előtt lefolyt tüntetéssel kapcsolatban a rendőrség letartóztatott öt férfit és egy nőt, akik a a birodalmi gyűlés megnyitásának. A teremben csend támadt és Zetkin Klára korelnök belekezdett megnyitó beszédébe. Háromnegyed órán keresztül beszélt és beszéde alatt aránylag csend uralkodott a teremben, rendőrséget kövekkel és vasdarabokkal dobálták meg. Megállapították, hogy ezek valamennyien a nemzeti szocialista párt tagjai. A német nemzeti párt parlamenti frakciójának elnöke, Oberhoff levelt intézett Göhring elnökhöz és kérte, hogy a birodalmi gyűlés folyosóján első Vilmos császár szobra mögül a fehér-vörös-arany köztársasági lobogót, amelyet elődje hevezetetett el oda, távolítassa el. Tegnap délután tartott ülést a porosz tartománygyűlés is, amelyen a nemzeti szocialisták határozati javaslatot terjesztettek elő, amely helyteleníti Papén poroszországi kormánybiztos működését. Hirtschiefer tiltakozik az ellen, hogy a birodalmi kormány eltávolította a porosz kormányt, amely csak azért engedett az erőszaknak, nehogy a helyzetet még súlyosabbá tegye. Kifejezte, hogy a Papén kormány súlyos alkotmánysérelmet követett el. A vádak, amelyekkel a porosz kormányt illették alaptanok, de ha igazak is lettek volna, akkor sem lett volna szabad a porosz kormányt helyéről eltávolítani. A forradalom nyolcvanhárom éves anyja a birodalmi gyűlés elnöki székéből vallomást tett a szovjet mellett Idegbeteg leány, akit Garioik képzelte mait esegalább a nagyőszi gyógyszerésznél volt gyakornok szerelmi kanalakon öngyilkos tett Néhány nap előtt megírtuk, hogy a Nagyvárad a kolozsvári vonat egyik kocsijában egy idegesen viselkedő fiatal leány utazott, aki az állomás előtt a nyílt pályán meg akarta állítani a vonatot. Amikor útitársai ebben meg ’adályozták, sírva fakadt és kijelentette, hogy ő Greta Garbo, de inkognitóban utazik és az ő máson rá várakozó tömeg elől szeretne szabadulni. Az idegbeteg leányt, aki gyógyszerész kisasszony volt, de a nevét akkorábban nem írtuk meg, végül is lecsendesítették és azután már nyugodtan utazott tovább Kolozsvár felé. Az útitársak valószínüleg már elfeledkeztek a leányról, aki a kolozsvári Simplon-szállóban most öngyilkosságot követett el. A fiatal leány, Medvetzky Olga huszonkét éves gyógyszerészhallgatónő, bezárkózott szállodai szobájába és morfiummal megmérgezte magát. A személyzetnek gyanús volt, hogy a leány sokáig nem mutatkozott és be akartak nyitni hozzá. Az ajtót azonban zárva találták és az mikor a kopogtatásra nem kaptak választ, a portás kulcsával kinyitották a szobaajtót. A fiatal leányt a pamlagon találták meg élettelenül. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Medvetzky Olga olyan nagy adag morfiumot vett be, hogy a halál rövidesen beállott. A szerencsétlen fiatal nő két levelet hagyott hátra. Az egyik levelet a rendőrségnek címezte, míg a másikban szüleitől kért bocsánatot, öngyilkosságának okát azonban a levelekben nem írta meg. Medvetzky Olga, aki fiatal életét ilyen tragikus körülmények között fejezte be, a kolozsvári egyetem gyógyszerészeti fakultását hallgatta és egy év előtt Nepper Viktor nagyőszi gyógyszerészhez lépett be gyakornoknak. Kedves, megnyerő modorával csakhamar kedvence lett a nagyőszi társaságoknak, ahol mindenki szívesen látta. Másfél hónep előtt megismerkedett egy fiatalemberrel. Az ismeretségből szerelem lett, amely azonban tragikusra fordult és ez a szerelem kergette a leányt a halál karjaiba. A csinos leány a szerelem elől menekülve hirtelen eltűnt Nagyőszről. Távozása előtt magához vette a gyógyszertár morfiumkészletét és ezzel kövte el az öngyilkosságot. Tragikus halála Nagyősz községben és mindenütt, ahol ismerték, nagy feltűnést keltett és osztatlan részvétet váltott ki. Vérbesült a szentandrási táncmulatság, amelyet két hirhedt verekedő rendezett, akik maguk is rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek Szentandrás községben táncmulatság volt, amelyen a legények között kisebb nézeteltérés mutatkozott és ennek azután súlyos következményei lettek. Előkerültek az élesre fent kések és a legények csakhamar véres tömkelegben szurkálták egymást. A verekedés néhány percig tartott és mire a csendőrség megérkezett, már csak a sebesültek fetrengtek a földön. A sérültek közül Weber Jakab a hátán és a fején szenvedett késszúrásokat, Jung Antalt a bal karján szúrták meg, Róth János legénynek a balkarját hasították fel a csontig hatoló mély szúrással, Jung Jakabnak a fejét verték be, míg Focht Fülöp katona mellén, közvetlenül a szív alatt és a hátán tátongott mély seb. Focht Fülöp a súlyos sérüléseivel a közeli artézi kúthoz vánszorgott és zsebkendőjével akarta elállítani a vérzést, de a kútnál elhagyta ereje 1932 SZEPTEMBER 1. Titkos betegség Nine* summit ann .k a* előítéletnek a visszautasítására, amely a nemi szervek, a húgyhólyag és az ezzel összefüggésben levő szervek betegségeit ,titkosaknak“ minősíti. Ennek az álszeméremnek átkos következményei egyaránt kiszámíthatatlanok úgy az egyénre mint a fajtx .hava. Ezzel */.owbeid ??■*** van rattfe.ség. A PAGEOL, a Ersy aradszeptikumok legerősebbje, onybifl a fájdalmukat, megszünti a folyást, csillapítja a prost*. ta gyulladást A PAGEOL azonnali javulást idéz sió és egyaránt erőteljes valamint döntő kezelési módszert képez, és később eszméletlenül, hatalmas vértócsában akadtak rá. Focht Fülöp és Róth János, aki az egyik besszarábiai ezrednél szolgálnak és szabadságon tartózkodnak otthon, hírhedt verekedők és állítólag ők kezdték volna a verekedést, amely azután rájuk nézve olyan szomorúan véget ért. A sebesülteket Bartoe Miklós dr. orvos kötözte be és intézkedésére Focht Fülöpöt beszálltották a temesvári helyőrségi kórházba , ahol műtétet hajtottak rajta végre. Focht sérülése nagyon súlyos és az orvosok nem bíznak felépülésében. A verekedés ügyében a csendőrség szigorú nyomozást indított. PAG__SL Stauber József a Bécs melletti Badenben meghalt. Szürke halálozási hír, amely azonban az erdélyi kisebbségi magyar újságírásnak őszinte gyászát jelenti. Stauber József több mint három évtizeden keresztül az Aradi Közlönynek főszerkesztője és tulajdonosa volt. A dunántúli Nagydorogon született hatvanegy esztendő előtt, Budapesten ujságiró lett, majd amikor 1898-ban az Aradi Közlöny részére Budapesten új szerkesztőt kerestek, öreg budapesti újságírók Stauber Józsefet ajánlották. Stauber hetek alatt más szint vitt bele a vidéki hirlapirásba, amelynek nívóját emelte, kiirtotta belőle a maradiságot, élénkké és érdekessé tette azt. Munkásságával tekintélyt és elismerést szerzett magának és idővel övé lett az Aradi Közlöny tulajdonjoga is. A lapot felvirágoztatta és működésének anyagi gyümölcsét is élvezhette. Az erős, hatalmas embert ez év februárjában agyszélhűdés érte és azóta a badeni Lakatos-szanatóriumban tartózkodott, ahol állandóan vele volt felesége. Időnként úgy látszik, hogy állapota javul, de az utóbbi napokban ismét aggasztóra fordult sorsa. Hétfőn délután elaludt és este álmában következett be a halál. Halálát feleségén kívül gyászolják fiai Stauber János dr. és Stauber István, aki mint felelős szerkesztő jegyzi az Aradi Közlönyt, leánya, és öccse Stauber Andor dr. Holttestét Aradra hozzák és — valószínűleg holnap — ott helyezik örök nyugalomra.