Déli Hírlap, 1932. december (8. évfolyam, 274-297. szám)

1932-12-01 / 274. szám

BÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP Útlevél nélkül ma­ ­ CSÜTÖRTÖK, 1932 DECEMBER 1. TIMISOARA—TEMESVÁR, IND. ÉVF. 274. SZÁM, FŐSZERKESZTŐ VUCHETICH ENDRE , még csütörtökön délig jelentkezhetik a Déli Hírlap kiadóhivatalában a vasárnap Budapestre és Bécsbe induló különvonatra A város népe sok ezer bajára, a városi élet fokozódó nyomorúságára is felfigyeltek végre a kormány intéző körei. A parlament elé ke­rül az a törvény, amely a városi adósságok rendezéséről szól. Azokkal a széles nagy érdekekkel szemben, amelyeket szolgálni volna hivatott, meglepően rövid és korlá­tozott vonatkozású ez a törvényjavaslat és távolról sem veszi szemügyre a bajok tel­jes komplexumát, amiket orvosolni volna hivatott. Sokkal jelentéktelenebb érdekek­nek bővebb törvényi megfogalmazásával szemben mindössze két rövidke szakasz in­tézi majd el ezt a nemzetmentően égető fontosságú kérdést. .Az első szakasz ugyanis felfüggeszti a városokban a kényszervégrehajtásokat, a jelzálogkölcsönökből, letéti kölcsönökből vagy bármilyen más végrehajtható kölcsö­nökből, vagy tartozásokból származó adós­ságokra 1933. évi május elsejéig. Kivételt képeznek ez alól az állammal szemben fennálló adósságok, a folyó tartozások, házbér, tartásdíj és hasonló kötelezettsé­gek, valamint azon adósságok, amelyek 1931. évi január elseje után keletkeztek. A második szakasz kimondja, hogy 1933. évi május elsejéig a kormány köteles új tör­vényjavaslatot készíteni, amely ezt a kér­dést véglegesen szabályozza és összefüg­gésbe hozza a semmitőszék alkotmányos felfogásával. A kormány álláspontja állí­tólag ugyanis az volna, hogy nem lehet a jelenlegi helyzetben meghagyni azokat a fizetési feltételeket a régi adósságokra vo­natkozólag, amelyeket a gazdasági helyzet megváltozása előtt állapítottak meg. Mint láthatjuk, a kormány álláspontja egyenesen elokvens. Gazdasági teóriákat szegez le, hiteltervgazdaságba bocsátkozik, sőt horoszkópot is ad. Ellenben a konkrét esetben úgy véljük, hogy a városi lakos­ságnak sokkal nagyobb szüksége volna azonnali, minden viszonylatára kiterjedő tényleges segítségre, mint politikai álmos­könyvekre. Ismét hoznak egy törvényt, amelyről még megjelenése előtt megálla­pítják, hogy az igazi törvény azonban majd csak az lesz, amelyet ezen életbelép­tetendő törvény életbelépése után fognak majd hozni. Hoznak egy törvényt, amely az adósságok rákszövevényéhez nem a műtő késével nyúl, hogy operáljon, hanem csak itt-ott fájdalmat zsibbaszt, néhány morfiuminjekcióval. Nem is tudjuk mind­azokat elsorolni, akiknek baján egy szemernyit sem segít majd ez a törvény. Az állammal fennálló tartozások szent sérthetetlenségére vonatkozólag azonban idézhetünk egy ékesen szóló példát. Idéz­zük magát az állami tisztviselőt. Az állami tisztviselő ugyanis akkor is tartozik leróni állami adóját, ha akár hónapokon át nem kapta meg a fizetését, vagy nyugdíjhátra­lékát illetőleg ne legyünk igazságtalanok! mi 'in "Ti—I-----------------n------------------1—I—mn—n—mm Bizonyos adóleszámításnak mégis van het­i kilencven százalék fizetendő készpénzben, ige. Az adó tíz százalékát lehet fizetni a Szerény nézetünk szerint a törvény széllő­hátralék számlájára. Csak a fenmaradó me ez. Nem bánom, várjatok egymás­t! Verekedtek tegnap a honatyák a kamarában és Cuza György a szószéken arcába csapott egy zsidópárti képviselőnek A kamara tegnap délutáni ülésén na­pirend előtt Ghimboseanu lupista képviselő kérdést intéz a kormányhoz, hogy mi van a városi adósságok rende­zésével és ebben a tekintetben gyors in­tézkedést kér. M­e­r­t a közlekedésügyi miniszter: A képviselő úr nyitott ajtókat dönget Már a lapokból is olvashatta, hogy a kor­mány megcsinálta az erre vonatkozó ja­vaslatot. Weiszmann Misu zsidópárti kép­viselő megy fel azután a szószékre és szóvá teszi, hogy a fasu diákújság állan­dóan izgat a zsidók ellen. Elmondja, hogy a lap legutóbbi száma, amelyet fel is mutat, Omorul Ritual eí­len cikket közöl, amelyben megírja a tiszaeszlári és a Cuza György erre mielőtt bárki is megakadályozhatta volna, felrohan a szószékre és öklével Weiszmann Misu arcába csap. Weiszmann Misunak leesik az ütés következtében a cvikkere a földre és a zsidó képviselő rá akar ugrani Cuzára. Radovici nemzeti agrárpárti kép­viselő odarohan és Weiszmannt torkon ragadja. Weiszmann, Cuza és Radovici között dulakodás támad. Pavel Pavel nemzeti parasztpárti képviselő odaszalad a szószékhez és le­­boxolja onnan Radovicit, Cuzát pedig a háznagyok hoz­zák le a szószékről. . Nagy zaj támad az ülésteremben. Pop Cicio elnök egyre csönget, de mivel a csend nem áll helyre, felfüggeszti az ülést. Öt perc múlva folytatják az ülést és Pop­ Cicio elnök Cuza Györgyöt a fe­gyelmi bizottság elé utasítja. Weiszmann Misu folytatja a be­szédét és újból kéri a közoktatásügyi kiewi eseteket és hangsúlyozza, hogy a zsidók keresztény gyer­mekek vérét keverik a pász­­kába. Felhívja erre a közoktatásügyi minisz­ter figyelmét és kéri, hogy nagyobb szi­gorral járjon el a diákokkal szemben. Oztrea György: Hogy meri maga a román parlament szószékéről a román ifjúságot támadni? Zsidó ebben a kama­rában nem beszélhet. A diákság majd megadja magának a választ, amelyet megérdemel. Weiszmann Misu utal a zsidó val­lás sok értékes tanára, amelyek közül sokat a kereszténység is átvett. Cuza György: Infámia! Weiszmann Misa: Infámiát követ el maga, amikor ilyesmit védelmébe vesz­ minisztert, hogy teremtsen rendet. Beszédének befejezésével Weisz­mann Misa lemegy a szószék­ről és mikor leért a lépcsőn, mivel nincsen még mindig meg a szemüvege, nem látja, hogy az öreg Cuza el akarja gán­csolni. Weiszmannt figyelmeztetik, mire elke­rüli a gáncsot és odaszól az öreg Cozá­­nak: — Szégyelje magát, hogy öreg egye­temi tanár létére úgy viselkedik, mint egy iskolásgyerek. Jordache kormánypárti képviselő kérdést intéz a közoktatásügyi minisz­­terhez, hogy miként tűrhette azt, hogy Jorga Miklós volt miniszterelnök egyetemi tanár létére a szenátus múlt heti ülésén támadást intézett a tanárok, tanítók és a közoktatásügyi miniszté­rium ellen és azokat sértő szavakkal illette. Andrei Petre közoktatásügyi ál­lamtitkár áll fel, hogy válaszoljon Jor­­dachenak, de előbb pénzére, haladékot adok. De ami nekem jár, az államnak, azt haladéktalanul meg kell fizetni. Flanen­ sajnálatát fejezi ke azért, hogy Cuza György, aki harminchá­rom éves létére már egyetemi tanár, ennyire elfeledkezett magáról. Cuza György: Nincs mit sajnálni. Mir to: Majd a fegyelmi bizottság előtt beszéljen. Andrei Petre: Jelentse ki legalább, hogy sajnálja, amit cselekedett Cuza György: Nem sajnálom. M­i r t­o: Annál szomorúbb. Andrei Petre válaszol azután Jor­­dachenak és kijelenti hogy a közokta­tásügyi miniszter Jorgával szemben is meg fogja védeni, nemcsak a maga, ha­nem a tanítók és tanárok te­kintélyét is. St e r­e s c­u vasgárdista kifogásolja, hogy az egyetemeken a tandíjak túlsá­gosan magasak. Andrei Petre : A minisztériumnak szüksége van bevételre. De, ha a diákok sokalják a tandíjat tanuljanak jól és akkor tandíjmentességet kapnak. A kamara azután áttér a felirati vitá­ra. Breban és Benkov kormány­­párti képviselők a felirati javaslatot megszavazzák. Dulakodás közben a képviselők egymátt torkon ragadták és leboxolták.

Next