Déli Hírlap, 1935. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-02 / 1. szám

2. OLDAL A leghkesebb pesti jósnő belenéz a jövőbe Budapest, 1934. év vége. Év vége van. Lezárjuk ezt a szenzá­ciókban gazdag 1934-es évet. Egy csomó politikai gyilkosság, egy csomó olyan esemény történt ebben az évben, amely az egész világ érdeklődését felrázta. A szerb királyt, a francia külügyminisz­tert, az osztrák kancellárt, a román mi­niszterelnököt legyilkolták. A spanyol, az osztrák, a francia forradalmak, a Stawisky-ügy tartotta izgalomban, Hin­­denburg halála rendítette­­meg a vilá­got. Kit ne érdekelne ezek után, mit hoz a jövő? Felkerestük a leghíresebb pesti jós­nőt Silbiger Boriskát, aki különös ösztönnel lát bele emberek és államok jövőjébe és akihez Budapest előkelősé­gének számottevő része jár el tanács­ért. Silbiger Boriska a Csengery­ u. 67-s számú házban, a lakásán fogad bennün­ket. Modern, egyszerű lakás, semmi miszticizmus, nincsenek kitömött bag­lyok, nincs félhomály és semmi titok­zatosság. A jósnő mielőtt interjút ad, elmondja, hogy a múlt évben egy pesti újságírónak megjósolta, hogy Sándor szerb ki­rály gyilkosság áldozata lesz és nemkü­lönben megjósolta ta­valyelőtt E­n­dresz Györgynek, a híres óceánrepü­­lőnek, ho a római útja az életébe fog kerülni. Ezt azonnal bizonyítja is. Egy albumot vesz elő, facsarója és az egyik oldalon a következő szöveg olvasható: ,,Mindenben igaza legyen, csak ebben az egyben nem.” Endresz György. De Silbiger Boriskának abban az egy­ben is igaza volt és Endresz György a figyelmeztetés ellenére mégis elindult repülőgépével Rómába. Első kérdésünk, melyre a feleletet remegve lessük ... — Mikor lesz vége a világkrizisnek? Silbiger Boriska gondolkozás nélkül felel. — A világkrizist csak újabb háború oldhatja meg. Higgye el, nem borzad senki jobban a háborútól mint én, de ér­zem, hogy 1938-ig Európa újra háború­ba keveredik. Ez a háború valószínűleg Oroszországból indul ki, de a Duna-me­­dencét nem fogja közelebbről érinteni. Ennek a háborúnak Olaszország lesz a győztese. — Hogy fog megoldódni a Duna-me­­dence kérdés? — Az 1935-ös év a Duna-medence szá­mára lényeges időpont. Ebben az évben őszinte közeledés lesz észlelhető a duna­­völgyi államok között és ezt a közele­dést Olaszország fogja közvetíteni . . . Csodálatos, de úgy lesz, hogy míg körü­löttünk dühöngeni fog a háború, a duna­­völgyi államok egymásra fognak találni. Hihetetlen biztonsággal beszél a jósnő és látszik rajta, hogy teljesen beleéli magát a jövendölésbe. Transzban van. — Mi lesz a restaurációval Magyaror­szágon? — kérdezzük. — Lesz, — mondja izgatottan — lesz restauráció Magyarországon, de hogy mikor, azt nem tudom, inkább nem aka­rom mondani . . . Félek ettől a jövendö­léstől, mert fanatikusa vagyok az élet­nek . . . Már­pedig Ottó királyfi koroná­zásakor — én meghalok. Értelmetlenül nézünk Silbiger Boris­s­kára, aki most egyre hevesebben be­szél ... — Kérem, ez így van. Én ugyanis ér­zem ezt, mert tudom, hogy elmúlt éle­temben Jean D’Arc voltam, akit 1431- ben égettek el, amikor Károly király utódját a gyermekkirályt segítettem a trónra . . . Most . . . most ismét Károly utódát és ismét ifjú királyt várok a trónra, de én meghalok . .. A jósnő most nagyon izgatottnak lát­szik és sietünk más kérdést feladni neki. — Lesz-e ebben az évben is politikai gyilkosság ? — Lesz — feleli röviden . . . — Ki lesz a legközelebbi politikai gyilkosság áldozata? — Kérem erre egészen precízen sze­retnék felelni — mondja — mert érzem, hogy az áldozat keresztnevének első be­tűje az ábécé első betűje ... Csodálkozva nézünk rá. — A . . . szóval Adolf? Silbiger Boriska némán int. — Igen, — mondja — Hitler. Nem merénylet egy féléven belül már bekövet­­kezhetik. Utolsó kérdésre a sok komoly súlyos jóslat után valami örömteljeset szeret­nénk hallani. — Mondja meg nekünk, S­biger Boris­ka, Marina görög hercegnő és György kenti herceg első gyermeke fiú lesz-e vagy lány? A jósnő ujjával dobogni kezd az aszta­lon, számol velük, majd mosolyogva, de­rűs hangon kijelenti: — Fiú! A súlyos lidérc, amely eddig az interjú alatt ránk nehezedett, feloldódik ... Sil­biger Boriska még sok apró magánter­mészetű eseményt jósol. Hangja biztos és saját bevallása szerint az eseménye­ket teljes biztonsággal érzi és csalhatat­lanul tudja, hogy jóslatai be fognak kö­vetkezni. Mutat is egy albumot, amely­ben dedikált fényképek és emléksorok a bekövetkezett jóslatokat igazolja. Búcsúzunk Silbiger Boriskától és nem teljesen kétkedve eltűnődünk a mondot­takon. Vájjon igaza lesz-e és miben lesz igaza? S. Kovács Ferenc­ fogja megérni az 1936-os esztendőt. A­z- - 'VKHff.wooOQOOOOOOnseygee pjípj-íiOM'x'OOOOOOOOOf'Cf Ma nyílik meg a királyi palota újonnan készült szárnya, amely az építészet remeke Az újévi üdvözlések alkalmából ma nyílik meg hivatalosan a királyi palota újonnan épült szárnya, a amely a modern építőművészet remeke. A király az épü­letszárnyban levő trónteremben fogadja ma délelőtt az üdvözlést és ez alkalom­mal az uralkodó beszédet is mond. Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődik, amikor az udvar és a meghívott vendé­gek jelenlétében Miron Cristea pátriár­ka istentiszteletet tart, majd az uralkodó a kormány, a diplomáciai testület és a vendégsereg újévi jókívánságait fogad­ja. A kormány nevében Tatarescu miniszterelnök, míg a diplomáciai testü­let részéről Valeri Valerio pápai nuncius üdvözlik az uralkodót, aki nagy beszéd­ben válaszol. Az ünnepségen közel ezer­ötszáz személy fog résztvenni, akik a fő­városi előkelő társadalomból kerülnek ki. '■»'“reMreel:« ««?­ Elvonultál? a feeyerei aripi? a m­irelien­ atesíségfil­ egén és a niév a lété os lersiai! hozza magéval Párisból jelentik, hogy F­r­a­n­d­i­n fran­cia miniszterelnök az újév beköszöntése al­kalmával nagy beszédet mondott, amelyben a külügyi helyzet ismertetése után a követ­kezőket jelentette ki: — Leszögezhetem, hogy a nemzetközi kö­telezettségek egén elvonultak a fenyegető árnyak és nincs ok arra, hogy kétségbevon­jam az összes nemzetek békekészségét. Ha a háborús veszély elmúlt, akkor kivirágzik az igazi békevágy. Most is a békének új kor­szaka van eljövendőben és a népek meg van­nak győződve arról, hogy szükség van egy békeszeretőbb korszakra. Minden jelenség ‘-■mses-Mi'i • -jywMimr­Htvkiuv***«««* arra mutat, hogy az 1935. év magával hozza a megtisztulást. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy egész sor gazdasági intézkedést léptet élet­be, amelyek elősegítik a gazdasági javulást. Beszéde végén rámutatott arra, hogy Fran­ciaország külső és belső biztonsága az 1934-es évben jelentősen növekedett. Kije­lentette, hogy mindaddig nem nyugszik meg, amíg a termelő munkával foglalkozó egyé­nek és a betétesek teljes biztonságba nem jutnak és amíg Franciaország meg nem szünteti a munkanélküliséget. Tizenhárom nap múlva a S­a­a­r-vidéken a lakosság a szavazóurnák elé járul. Ezen a népszavazáson dől el a Saar-vidék jövendő sorsa. Úgy tudják, hogy Hitler az újév alkalmával beszédet mond és abban szóvá teszi a népszavazást is. A Saar-vidékre a közeli napokban megin­dul a népvándorlás. Nemcsak Németország­ból, hanem a külföldről is tömegesen vár­ják a szülőföldjükről elkerült Saar-vidéki németeket, akik majd résztvesznek a nép­szavazáson. A kormányzótanács elhatároz­ta, hogy mihelyt a szavazókat hozó különvo­­natoknak az érkezése megkezdődik, tilos lesz a különböző pártok részéről minden propa­ganda és korteskedés. Jelentettük, hogy Fischer, Saar-vidéki kommunista vezér újságcikket írt, amelyben azt állítja, hogy a népszavazás után a német kormány mindazokat, akik a Németország­hoz való csatlakozás ellen szavaznak, gyűj­­tőtáborban helyezi el, amely már készen is áll. Bürckel, a német kormány Saar-vi­déki biztosa, ezt a hírt a legerélyesebben cá­ QoeociQceeoooogoooc >eeeee®eeee Verekedés támadt egy Saarsividéki népgyűlésen a Színe­sellenes katolikusok és a nemzeti szocialisták között 1935. JANUÁR 2 JÓ EGÉSZSÉGET! BOLDOG ÚJsÖVET! DIANA SÓSBORSZESZ folja. Párisi lapok jelentik, hogy a Saar-vidéken, közel a német határhoz, letartóztatták S­i­­doll Elza fiatal amerikai leányt, akit azzal vádolnak, hogy tiltott propagandát végez. Amerika párisi követe tiltakozott a leány le­tartóztatása ellen. Az egyik Saar-vidéki községben a Hitler­­ellenes katolikus párt, népgyűlést tartott. A gyűlésen nemzeti szocialisták is jelen voltak, akik a felszólalók beszédeit ismételten félbe­szakították. Egy ilyen közbeszólás után ve­rekedésre került a sor, amelynek hevében székekkel támadtak egymásra. A gyűlés Imbusch nevű vezérszónokát székkel a fején súlyosan megsebesítették. Egy soffőrt, aki kétszer a levegőbe lőtt, letartóztatták. tf JBJi m mm a ■ I A Basába ugrott és utána felakasztotta magát Megrendítő öngyilkosság történt a Meha- tában. K­o­­­i­s Zaharia, hetipiaci ellenőr, a Calaceanu­ utca 19. szám alatti lakásán fel­akasztotta magát. Mire tettét észrevették, a szerencsétlen ember már halott volt. Az ön­­gyilkosságról értesítették a rendőrséget, a helyszínen megjelent G­u­­­u Tódor kerületi komiszárus és Selegeanu hatósági or­vos, akik megállapították, hogy Kolis ruhája teljesen vizes. Zsebében levelet találtak, amelyben elmondja öngyilkosságának okát. Kolisnak ugyanis 18.000 level kellett volna elszámolnia a napokban, de időközben ezt a hivatalos összeget saját céljaira fordította. Attól tartott, hogy a sikkasztás kiderül, mire átadják az ügyészségnek és ezért me­nekült a halálba. Mielőtt tettét végrehajtot­ta volna, öngyilkossági szándékkal a Begába ugrott, azonban onnan sikerült kimenteni. Erre hazament és a padláson felakasztotta magát. Felesége Mária, két gyermeke, Anna és Péter gyászolják. Holttestét a mehalai temető halottasházában ravatalozták fel, ahonnan ma, kedden megy végbe temetése. A cluji (kolozsvári) rendőrlegény­ség fizetése körül. A cluji (kolozsvári) rendőrség 70 főnyi legénysége az ABC című lap szerint az ügyészségen feljelen­tést tett, mert novemberi fizetésüket még nem kapták meg annak ellenére, hogy a pénzt a rendőrség részéről már felvették a pénzügyigazga­tóságon. A feljelentésnek megvolt az eredménye, mert éjszaka a rendőrprefektus össze­gyűjtötte a legénységet és ekkor meg­kapták a pénzüket. Másnap, amikor a D­u­n­­­a megyei prefektus is érdeklő­dött az ügy iránt, már úgy tüntették fel, mintha az ügy végleges rendezést nyert volna. A prefektus érdeklődött a pénz­ügyigazgatóságnál is és azt a választ kapta, hogy a rendőrlegénység fizetését még december 17-én felvette a rendőr­­prefektúra, mégis azt a pénzt csak de­cember 30-án fizették ki a legénységnek. Ventilátorok mindenféle nagyságban állandóan raktáron Hirschl és Társa III., Strada Treboniu Laureanu (Posta­ utca) 5. Telefon: 16­76

Next