Déli Hírlap, 1935. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1935-02-01 / 25. szám
FELELŐS SZERKESZTŐ D£ VUCHETICH ENDRE BÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP , TIMISOARA, XI. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ARA 3 LEI PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VIATA I. C BRATIANO 4. * TELEFON 253 Egyenlőség — egyenjogúság Gyárfás Elemér most újból kifejezetten Románia országra szóló, parlamenti nagy nyilvánossága előtt jelentette ki azt, amit mi a magunk nap-nap utáni szerénységében, mint a magyarság képviselői unos untalan, évek hosszú sora óta hangoztatunk, hogy a békeszerződések rendelkezései folytán mi, a most Nagyromániában élő magyarok többségi nemzet tagjaiból nemzetkisebbséggé zsugorodva, ennek az országnak állampolgárai lettünk és vagyunk. Ebből az alkotmányjogi tételből természetszerűen következik, hogyha mi vállaltuk a román állampolgárságot, úgy vállaljuk azt annak minden velejáró következményeivel együtt. Láttuk magunk és láthatták azok is, akik szeretnek bennünket még ma is idegen testnek feltüntetni a román politikai nemzetben, hogy mindazok, akik nem tudtak vagy nem akartak beletörődni a megváltozott helyzetbe, azok nem vállalták a rájuk váró jövendőt, de nem vállalták a román állampolgárságot sem, hanem kezükbe vették a vándorbotot és elhagyták a Nagyromániát. Mi azonban, akik itt maradtunk, itt élünk és itt is akarunk maradni, a szülőföldünkhöz való ragaszkodásunkkal együtt tudatosan vállaltuk a megváltozott alkotmányjogi helyzetet, annak minden ránk vonatkozó következményeivel együtt. Egyszerű és természetes, mindennap megfigyelhető tény, hogy azok, akik a kormányhatalmat fölöttünk gyakorolják, ennek a ténybeli adottságnak egyik konzekvenciáját teljes egészében le is vonják irányunkban, így a közterhek viselése tekintetében semmiféle párt részéről nem hallottuk és nem is hallhattuk sohasem, hogy a nemzeti kisebbségeket ne terhelnék legalább is ugyanazok a kötelezettségek, mint a román nemzetiségű állampolgárokat. A logika törvényei azonban csodálatos módon csődöt mondanak a politikusoknál akkor, amidőn arról van szó, hogy ennek az alkotmányjogi helyzetnek a másik oldalát is ugyanolyan precízen érvényesítsék a nemesi kisebbségekkel szemben. Ezért mondhatta teljes joggal Gyárfás Elemér parlamenti felszólalásában, hogy ehelyett nemcsak az alkotmány sáncaiból igyekeznek a különböző politikai irányzatok kizárni a nemzetkisebbségeket és ezek között elsősorban a magyarokat, hanem olyan állandó gyanúsításoknak is vagyunk kitéve, amelyek emberi és nemzeti önérzetünket sértik és semmivel sincsenek indokolva. Vagy gondolja-e a kormány, a kormánynak bármely tagja, vagy bármilyen román politikus, hogy hasznára lehet az országnak, ha a polgárok egy tekintélyes hányadától minden ok nélkül megtagadják az érdekközösségi szempont érvényesülésének még a lehetőségét is? Hogy a kormány mit gondol, nem tudjuk? Mert Jorga határozott felszólítása ellenére is egyik tagja kijelentette a parlamentben, hogy az időt nem tartja alkalmasnak a Gyárfás nyilatkozatára való válaszadásra. , I» ffc f.V.W l.LJ'A é. V.V.'.-IA hU.V piljdCt »V. .v.vév.V W « t.vv.v.«'*,•./ ai •• l1,4**r*D w . i C’t tYk .4 * '4 * v «.'a ’.‘t. V » 7 3 V `* - ,* ‘ ‘ • * • †. / * -.-uL v.? “ ‘ -V- * kvt v v. .. i Al' ' . * ■ A .’«'a-'.'. - .’.'V A A »Vr > k* t Magyarország genfi fődelegátusa lemondott ezen megbízatásáról Sekkarát nem akarja gömbös helyzetét súlyosbítani A magyar politikai élet szenzációs levele Budapestről jelentik, hogy Eckhardt Tibor, a magyar független kisgazdapárt vezetője, levelet intézett Gömbös Gyula miniszterelnökhöz. A levélben Eckhardt leszögezi, hogy a múlt esztendőben Gömbös Gyulával ismételten tárgyalásokat folytatott a választójogi reform szükségességéről és véleményeik megegyeztek abban, hogy az új választójognak minden körülmények között a titkosságon kell alapulnia, mert csak így szüntethetők meg azok a belpolitikai súrlódások az egyes pártok között, amelyek a jelenlegi rendszer mellett lehetségesek. Tekintettel azonban arra, hogy Gömbös miniszterelnökkel szemben az egységes pártban bizonyos kifogások mutatkoztak az Eckhardt Tiborral létesített megállapodások miatt, Eckhardt nem akarja az egységes párt munkáját és abban Gömbös helyzetét megnehezíteni és éppen erre való tekintettel a választójogi reform ügyében a közte és a miniszterelnök között létrejött megállapodást felmondja. Levelének második részében Eckhardt Tibor bejelenti azt is, hogy ezek után nem áll módjában Magyarországot többé a Népszövetség előtt képviselni. Ez vonatkozik az általa képviselt azon ügyekre is, amelyek eddig még nem nyertek teljes befejezést. Hangsúlyozza továbbá, törekvése mindenképpen arra irányul, hogy lehetetlenné tegye azoknak a támadásoknak a folytatását, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnök politikáját az ő — Eckhardt Tibor — személyén keresztül érik. A budapesti sajtó nagy cikkekben foglalkozik Eckhardt levelével és különösen kiemeli annak feltétlenül baráti hangját. A lapok ama meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy Eckhardt levele erősen hozzájárul a magyarországi belpolitikai helyzet tisztázásához. A városi ifiorvos véleménye szerint Spanyolnáthában fekvő beteg de- úgyszólván- minden második meghalt, a gyerekek pedig a szünet után lesznek betegek A városi főorvosi hivatal napok előtt szigorú utasítást adott az összes kerületi és iskolai orvosoknak, hogy minden egyes spanyolnátha megbetegedést azonnal jelentsenek be. A bejelentést a megállapítás után nyomban telefonon kell eszközölni, utána pedig írásban. Érdeklődtünk tegnap a városi főorvosi hivatalban, hogy jelenleg hány a spanyolnáthában fekvő betegek száma? — Egyetlenegy sem. — volt a kurta válasz. Meghűlés igen sok van a városban. Úgyszólván minden második ember meg van hűlve. Ez azonban — magyarázza Muntean Leonte dr. főorvos — még nem spanyolnátha, nem influenza. Annál kevésbbé lehet tehát járványról beszélni. A városi főorvos azután kimutatást szedett elő, amely feltünteti, hogy hétfőn, amely napon az iskolák bezárását határozták el, a helybeli középiskolákból hány tanuló hiányzott. A számok a következők: Diaconovici Loga líceum 130, román-német líceum 141, Carmen Sylva leánylíceum 160, zsidó líceum 102, piarista líceum 129, tanítóképző 26, női kereskedelmi iskola 38, Notre Dame iskolák 100, katolikus polgári iskola 38, a háztartási iskola 49, állami polgári iskola 98 és felső kereskedelmi iskola 7 tanuló. Az iskolák számához viszonyítva a mulasztás huszonöt százalékos volt. Az elemi iskolákban a mulasztási arányszám valamivel nagyobb, de ott sem haladja meg a harminc százalékot. Más esztendőben is sok az iskolákban a hiányzók száma havazás idején. Ez idén a hó magasabb és a város legkülsőbb részeiben még ma sincsen rendes út. A városi főorvos azonban mutatott még egy másik statisztikát is, amely az egyes internátusok betegállományáról készült. Eszerint a Notre Dame első kerületi internátusában hétfőn volt kilenc beteg, ma kettő van, ugyanakkor a Notre Dame negyedik kerületi internátusában huszonkét beteg volt és ma négy van. Mind a hat beteg lázmentes. A Carmen Sylva internátusában huszonkét, a román nőegyesület által fentartott internátusban pedig tizenkilenc beteg feküdt hétfőn, ma ezekben az internátusokban egyetlen beteg sincsen. Muntean Leonte dr. főorvos annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az iskolai szünet után tartani lehet attól, hogy akkorára esetleg valóban lesznek komolyabb megbetegedések. A szünet alatt ugyanis rengeteg tanuló idejének legnagyobb részét a szabadban tölti, hógolyózik, ródlizik és alapos meghűlést szerez. Az iskoláknak újból való megnyitása után az iskolai orvosok már az első délelőtt az összes növendékeket alaposan megvizsgálják annak a megállapítása céljából, nincsenek-e közöttük betegek.