Déli Hírlap, 1935. április (11. évfolyam, 73-95. szám)

1935-04-01 / 73. szám

TIMIȘOARA, XI. ÉV­­­OLYAM 73. SZÁM ARA 8 LEI HÉTFŐ, 1935 ÁPRILIS 1 FELELŐS SZERKESZTŐ D* VUCHETICH ENDRE BÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP SZERKESZTŐSÉG­­I­­ADÓHIVATAL VIATA L C BRATIAM 1­4. - TELEFON 2-3* Lelkészválasztás előtt Március hó közepén Brunner Emil úr, zü­richi teológiai professzor az erdélyi refor­­mátus lelkész­­konferencián azt a hízelgő megállapítást tette az erdélyi és bánsági kő­és egy milliós reformátusságról, hogy a­ilágon páratlan a maga nemében azért, mert nem áll meg a hitélet munkájánál, ha­nem hallatlan erővel és áldozatkészséggel végzi a gyakorlati munkát is. Itt az egyház iskoláira, kórházaira, árvaházaira, kultur­­házaira, a népjóléti mozgalmaira és az eze­ket kitöltő hatalmas munkára utalt. Nem mondta, de mi megírhatjuk azt is, hogy eb­ben nagy része van annak a drága örökség­nek, amit Bethlen Gábor és Bocskay István,­­ nagy erdélyi fejedelmek, hagytak reánk, m­i ma is kötelez és aminek az a tartalma, hogy itt a kálvinizmusért élni, dolgozni és harcolni annyi, mint a magyarságért is dol­gozni. Évszázadok óta igazolja ezt a történelem. Miután ma is komoly történelmi napokat élünk, ez a szempont kell, hogy vezessen minden vállalkozásunkban, az egyház egyetemes életében, a kisebb alakulatokban, még az egyesek életében is. Ez a szempont hebegjen előttünk különösen akkor, amikor a gyülekezetek vezetőiket választják meg. Nem lehet közömbös egy gyülekezet előtt sem az, hogy kinek a kezébe adja a kom­­­ánykereket. A Királyhánrem­l­é­s 1.a t­ed­­­ek egyik legszebb, a bánsági egyházmegyé­­nek pedig vezető gyülekezete a timisvarai. Nagynevű vezetőivel már bevonult a kálvi­nista és a magyar történelembe. Ez az öt­ezer lelket számláló hatalmas gyülekezet bi­zonyára magában hordja a nagy alkotni akaró gyakorlati munka terveit. Gondolom, van már terve a körülbelül négyszáz tankö­teles református gyermek és ifjú szá­mára is. Nos hát a megüresedett lelkészi állás ki­­űnő alkalom volna arra, hogy minden más szempont félretételével, olyan lelkészt hív­jon meg, aki életével és munkájával tanú­ságot tett már arról, hogy jó lelkipásztor, se azonkívül kiváló szemező erő és gy­akor­itó ember. Nem szabad, de nem is akarok személyi értesszolgálatot végezni. Hála Istennek annak kiváló, erre a vezéri állásra termett alkészeink a pályázók között is, akiknek valljuk és alkotásaik a legjobb kortesesz­­özök. Meg vagyok győződve arról, hogy a vülekezet is érzi a választás történelmi mtasságát. A bánsági egyházmegye huszonötezer ré­­gi református népe, különösen a szórvá­­nyok magyarjai, hangot kívántak adni an­­ak, hogy reájuk nézve sem közömbös, úgy ki lesz a timisoarai református lelkész. De a Bánság egész magyarsága is aggódó gyelemmel kiséri a választást. Videant Consures! Szathmáry Lajos dr. egy­házmegyei tanácsbiró szinpompás divatos crepe satinek, mosó-mar­ocain és mattselymek dús választéka legolcsóbban! „WHITEHOUSE“ központi divatáruház, azelőtt Délvidéki Katonai szövetség van készülőben Pakis, Moszkva és Prága között A moszkvai tárgyalások befejeződtek és most már az európai nemzetközi hely­zetet érdeklő megbeszélések súlypontja Párásba helyeződött át. Párásban tartóz­kodik jelenleg T­i­t­u­­­e­s­c­u román kül­ügyminiszter, aki mint a kisántani szö­vetség és a Balkán-blokk elnöke, La­v­a­l francia külügyminiszterrel, Po­t­e­m­k­i­n szovjet nagykövettel, valamint a párisi angol nagykövettel tárgyal. A tárgy­alások alapját a berlini és moszkvai tanácskozások ké­pezik és Titulescura háramlik a feladat, hogy ezekben az ügy­ek­ben a kisántánt és a Balkán­blokk álláspontját képviselje. A moszkvai tanácskozások kiemelkedő része volt Eden angol főpecsétőinek Stalin vörös diktátorral való találko­zása. Ezen a tanácskozáson, amely egy­ teljes óra hosszáig tartott, részt vett Litvinov külügyi népbiztos, valamint Molotov a népbiztosok tanácsának el­nöke. A tolmácsi tisztett Litvinov fele­sége látta el, aki született angol asszony. Stalin hangsúlyozta, hogy nem helyesli a kölcsönös megnemtámadási szerződése­ket és ezek helyett a regionális bizton­sági paktumokat kívánja. Beavatottak szerint az értekezleten három kérdést vi­tattak meg. Stalin azt kérdezte, várjon An­glia Németországnak a keleten szabad kezet nyújt-e csak azért, hogy, a nyugatot megvédje a háborútól? Varsóban a moszkvai tárgyalások mély hatást keltettek és Lengyelország aggodalommal tekint a tárgy­­a­sok foly­tatása elé. Annyi bizonyos, hogy Len­gyelország semmi körülmények között nem lesz hajlandó arra, hogy a keleti paktumot az eredeti elgondolás szerint írja alá. Pénteken este Eden tiszteletére a moszkvai operában díszelőadást rendez­tek. Eden beléptekor a zenekar előbb az angol himnuszt játszotta, majd pedig az internacionálé következett. Szombaton reggel Eden, mi­előtt Litvinov birtokára uta­zott volna, még egyszer talál­kozott Sztálinnal. Párosban tegnap Laval díszebédet adott Titulescu román külügyminiszter tiszteletére. A díszebéd alatt folytatták azokat a megbeszéléseket, amelyeket már előbb kezdtek meg. Potemkin párisi szovjet nagykövet felkereste Lávait és közölte vele Eden moszkvai tárgyalásai­nak eredményeit. Erről az eredményről is szó volt a Laval és Titulescu közötti megbeszéléseken. Potemkin egyébként Titulescut is felkereste. Laval hangsúlyozta, hogy­ a kisántánt államok politikájá­nak Moszkvára kell támaszkod­nia. Hasonlóképpen ír az Echo de Parisban Pertinax is, aki a kisántánt szem­pontjából fontosnak tartja azt, hogy Franciaország és Szovjetoroszország, továbbá Anglia és Szovjetoroszország között teljes megegyezés jöjjön létre. Az összes párisi lapok megállapítják, hogy Titulescu franciaországi látogatá­sának nagy jelentősége van. Titulescu öt állandó k­ép­viseleté­ben beszélt, amelyeknek össze­sen hatvanhárom millió lakosa­­ van.­­ Ez az öt állam olyan nagy területen fek­szik, amely Csehországtól Perzsiáig és a Dnyesztertől az Adriai tengerig terjed. A lapok kiemelik a tervezett keleti pak­tum fontosságát és hangsúlyozzák, hogy Titulescu párisi tárgyalásai e te­kintetben döntő jelentőségűek lesznek. Anglia kifogásolja a kommunista propagandát Eden erre a kérdésre nemmel válaszolt. Azután a távoli kelet problémáját vitat­ták meg és ennél a kérdésnél Eden meg­jegyezte, hogy Anglia politikája úgy Eu­rópában, mint pedig Ázsiában a népszö­vetségi eszmén alapszik. Leszögezték, hogy a két állam a távoli keleten a béke fentartása és Kína területi érinthetlen­­sége mellett foglalt állást. Végül gazda­sági problémákat vitattak meg, majd pedig Eden kifogást emelt az ellen, hogy Szovjetoroszország Indiá­ban kommunista propagandát folytat. Eden a Stalinnál tett látogatás után megtekintette a Kremlt, utána pedig fo­gadta az újságírókat. Az újságírók előtt csak rövid nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőivel való konfe­renciája érdekes és igen beható volt. A Petit Párisien Eden moszkvai láto­gatásával kapcsolatosan jelenti, hogy Anglia most már úgy határozott, hogy maga is csatlakozik a keleti paktumhoz. Moszkvában hosszasan beszélték meg az angol-orosz gazdasági kérdéseket is. A Times részletesen foglalkozik Eden moszkvai látogatásával és megállapítja, hogy Franciaország, Oroszország és Csehszlovákia között katonai szövetség van keletkezőben. Eden moszkvai tárgyalásai befejeződ­tek. Az angol főpecsétőr tegnap Litvinov vendége volt annak vidéki birtokán. Ez alkalommal csak különböző kiegészítő tárgyalásokat folytattak. A távolkeleti Locarnót is meg kell teremteni A Reuter-ügynökség szerint Eden lá­togatása nem várt eredménnyel járt. Azok a félreértések, amelyek Anglia és Szovjetoroszország között fennállottak, teljesen megszűntek. Litvinov kijelentette, hogy a Népszövet­ségen kereszt­ül kész Európa békéje és biztonsága érdekében közreműködni. A Matin szerint Stalin annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy bármi­lyen helyi jelentőségű összeütközés köny­­nyen világháborúvá fajulhat. Azért tehát a béke biztosítására irányuló törekvések nem szorítkozhatnak szűk korlátokra. A távolkeleti Locarnót meg kell valósítani, akár Japánnal, akár pedig Japán nélkül.

Next