Déli Hirlap, 1936. március (12. évfolyam, 50-74. szám)
1936-03-01 / 50. szám
Megerősítette Ungár letartóztatását a törvényszék kiegészített vádtanácsa és felebbezés folytán a szenzációs ügy jövő héten a tábla elé kerül A törvényszéki vádtanács tagjai között támadt véleménykülönbség miatt Ungár Adolf dr. letartóztatása ügyében a kiegészített vádtanács előtt tegnap délelőtt újabb tárgyalás volt. A tárgyalótermet ebből az alkalomból ismét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, pedig az ajtó elé rendelt rendőrök csak ügyvédeknek, újságíróknak és a családtagoknak engedélyezték a belépést. Féltíz óra volt, amikor az I . 1 e dr. törvényszéki bíróval kiegészített vádtanács bevonult a tárgyalóterembe és Radulescu törvényszéki elnök megnyitotta a tárgyalást. Ungár újból részletesen ismertette az eset lefolyását és hivatkozott Capatina Juliára, aki beismerte, hogy a cigányt menekülés közben ő lőtte le. — Elnök úr, — mondotta Ungár — megkérdeztem a fogházőrömet, hogy mit csinálna, ha én szökni akarnék? Azt felelte, hogy megkísérelné ennek megakadályozását. De, ha én elszaladok, — kérdeztem — mire az őr azt felelte, hogy akkor lelőne engem, így válaszolt a fogházőr, aki ismeri a kötelességét és ezt a kötelességét teljesítette Capatina Juliu őrmester is, amikor Besenova Veche községben agyonlőtte Micsu Vasile cigányt. De e a nu biró azzal a kérdéssel fordult Ungár Adolfhoz, hogy mikor tudta meg apja üzletének kifosztását ? — Nem tudom pontosan — válaszolt Ungár —, lehet, hogy amikor katonai segítséget kértek telefonon, vagy pedig akkor tudtam meg, amikor a községbe érkeztem. — Milyen hatásköre volt akkoriban? — kérdezte meg Deleanu bíró. — Általában a város területére terjedt ki hatásköröm, de később a falvakban is kaptam megbízást, — válaszolta Ungár dr., aki még kifejtette, hogy Besenova Veche községbe nyilt parancs alapján szállt ki és ezért visszautasítja azt az állítást, hogy csak szülei védelmére utazott a községbe. B u z o i a n u ügyész ezután a letartóztatás, végzés megerősítését kérte. Beszédét az ikkon helyzet leírásával kezdte és hangoztatta, hogy Micsu Vasile, az agyonlőtt cigány, négy évig volt a fronton, mialatt felesége és két gyermeke itthon nyomorogtak. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy a kétségbeejsett ember Ungár Adolf dr. apjának üzletébe ment "onnan elvert kisebb mennyiségű élelmiszert... -- Ellopta, vagy elvette? — kérdezte az elnök. ... Elvette! — folytatta az ügyész. Én meggondolom, mit mondok. Azután a vád tanúinak vallomása szerint ismertette a cigány lelövetésének körülményeit. Radulescu elnök újból közbeszólt: — Miért nem emelnek vádat Capatina ellen is? Az ügyész így válaszolt: — Mert a gyilkossággal kapcsolatban nincsen ellene semmi gyanúok. A boncolási jegyzőkönyvből kitűnik... Radulescu elnök: Hol van a boncolási jegyzőkönyv? Kérem az ügyész urat, hogy keresse ki az iratcsomóból! Az ügyész: Most nem mutathatom meg, de majd visszatérek erre. A halotti bizonyítványból azonban kitűnik, hogy Micsu Vasilet elölről lőtték le. Éppen ezért Capatina Juliu ellen is hamis tanúskodás miatt fog megindulni az eljárás. Beszédét azzal fejezte be, hogy az eddigi hat tanún kívül még Buzoianu ügyész: Tegyen feljelentést okirathamisítás miatt! N i c o l a u: Tennék is, — mondotta a védő —, de ha kezeimet megkötik és az iratokat nem láthatom, akkor nem tehetek semmit. Ha a vád hat tanúját ismerném, valószínűleg vádat emelnék ellenük is hamis tanúskodás címén. Az eset óta tizennyolc esztendő telt el és kérdezte, hogyan lehetséges a vád tanúinak egységes vallomása, amikor sok ember nem tudja, hogy az órája számlapján látható-e a hatos szám vagy sem. Pedig ezt az órát naponta többször megnézi. Buzoianu ügyész: Ez hangulatkeltés! N icola u védő: Hangulatkeltés a boncolási jegyzőkönyvről szóló történet. A védő végül utalt arra, hogy nem kell tartani Ungár szökésétől, a tanuk másik hét tanú van, köztük egy, aki előtt Ungár beismerte a bűntényt. A védők részéről elsőnek Nicolae Constantin ügyvéd emelkedett szólásra. A helyzet tegnap óta megváltozott, s kezdte hatásos védőbeszédét. A légkör feszültebb és mindenki csodálkozott, hogy a rablók és fosztogatók érdekében a vádlói székből hangzott el a védőbeszéd. Tiltakozott az ellen, hogy az ügyész a halotti bizonyítványból állapítsa meg, hogyan lőtték le Micsu Vasilet. Nincs az a halotti bizonyítvány, amely ezt feltüntethetné és ha mégis tartalmazza ezt a megállapítást, akkor a halotti bizonyítvány hamis befolyásolásáról sem lehet szó és ezért kérte a letartóztatási végzés megsemmisítését. Ligeti Sámuel dr. jogi érvekkel az előre megfontolt szándékos emberölés vádját igyekezett lerombolni. Kitért azonban a vád tanúira is és kérdezte, hogyan gyülekezhetett hat ember a cigány házának udvarán, amikor három ember csoportosulása is szigorúan tilos volt? Ezenkívül a cigány házát Ungár emberei körülvették, tehát még a közelébe sem férkőzhetett az a hat ember, aki most egységes és harmonikus vallomást tett az események lefolyásáról.Ungár szabadlábra helyezését kérte, nem lehet valakit azért fogságbantartani, mert esetleg újabb bűncselekmények derülnek ki róla. Ismeretlen tanúk és titokzatos bizonyítványok Ungár: Nem voltam a románok ellensége Végül a zárszó jogán Ungár Adolf dr. szólalt fel és a bírói emelvény elé lépve kijelentette, hogy le akarja leplezni önmagát. Azután nagy érdeklődés közepette elmondotta, hogy mint egy szegény vidéki szatócs gyermeke már tizenöt éves korában eltartotta önmagát. A középiskoláit jelesen végezte és kitüntetéssel szerezte meg oklevelét. Mint ügyvéd tagja lett a függetlenségi pártnak és tiszta eszmékért harcolt. Nem voltam a románok ellensége, — folytatta — mert egyizben, amikor lövöldöző románok kerültek az Ítélőtábla elé és nem akadt román ügyvéd, aki megvédte őket, én voltam az, aki védelmükre keltem. Beszédét ekkor félbeszakította Buzoianu ügyész: — Ne ezekről szóljon, hanem a cebzai románokról beszéljen! Ungár dr. erélyesen tiltakozva válaszolt: — Soha életemben nem voltam még Cebzán! Azután ismertette az ügyvédek magatartását a szerb megszállás alatt, amikor az ő tanácsára nem tették le a szerbeknek a hűségesküt. Az ő tanácsát kérték le akkor is, amikor a románok a Bánságba bevonultak és akkor azt tanácsolta, hogy tegyék le a hűségesküt. Az én tanácsomat meghallgatták igazságügyminiszterek is — folytatta — az egyes törvényjavaslatok elkészítésénél. Ezt eddig senki sem tudta, de okmányokkal tudom igazolni. Becsületesen küzdött — mondotta — politikai téren is. Rámutatott arra, hogy a város első magyar és zsidó alpolgármestere volt és politikai harcaiban is mindig önzetlen volt. Becsületes múltjára hivatkozva kérte a letartóztatási végzés megsemmisítését. A tanács tagjai tanácskozásra vonultak vissza. Egy órai tanácskozás után újból visszatértek a tárgyalóterembe és 1936. MÁRCIUS I Radulescu elnök kihirdette, hogy a vádtanács szavazattöbbséggel megerősítette a vizsgálóbíró letartóztatási végzését. Az ítéletet a hallgatóság nagy csendben fogadta, amelyet elsőnek Ungár tört meg, aki bejelentette, hogy felebbezést nyújt be, így tehát Ungár Adolf dr. fogvatartásának ügyében az utolsó szót az ítélőtábla vádtanácsa fogja kimondani, amely jövő héten, csütörtökön, foglalkozik az üggyel Addig is Ungár vizsgálati fogságban marad. • •—• - Sérelmes végrehajtások a székely megyében Troiscani megyében a községekre a rendes költségvetésen felül a megye különböző illetékeket is kivetett A községek az illetékek ellen felebbeztek, a legtöbb felebbezést a cinyi revíziós bizottság már le is tárgyalta, és a felebbezésnek helyt adott Ennek ellenére csendőri segédlettel mégis végrehajtásokat vezetnek az illetékeket nem fizető gazdák ellen. A lefoglalt tárgyakat elviszik, azokról, valamint a befolyt pénzekről nyugdtót nem adnak. Szentkereszthy Béla báró és Wilfer József dr. magyarpárti képviselők ebben az ügyben felkeresték Juca belügyi alminisztert és emlékiratban tárták fel a sérelmeket Juca alminiszter táviratilag utasította a vármegyei prefektust a végrehajtások azonnali felfüggesztésére, egyben Dumitrescu belügyi vezérfelügyelet a helyszínére küldte vizsgálat folytatására. 87.318 nő dolgozik, és keres kenyeret Budapesten A budapesti statisztikai hivatal érdekes könyvet adott ki a magyar fővárosban dolgozó női munkaerőkről. A könyv adatai szerint az utolsó harminc év alatt Budapest férfi lakosságának száma 35,3, a női lakosság száma pedig 52,2 százalékkal emelkedett. Különösen a harminc év feletti korban levő nők vannak többségben, Budapest lakosságának huszonkét százaléka ellátatlan, keresetképes nőkből áll. Az iparban alkalmazott női tisztviselők száma 1900-tól 1930-ig a hatszorosára emelkedett. A budapesti gyárakban 46.373 női munkás dolgozik. Ha ezekhez hozzávesszük az irodákban és kereskedelmi üzemekben foglalkoztatott nőket, úgy. budapesti női munkaerők száma 87.318. Ezeknek keresete éven, 135,5 millió pengő. Munkások elkeseredett tüntetése a Bata cipőgyár ellen. Irtunk már arról a mozgalomról, amely Jugoszláviában a Bata cipőgyárral szemben indult meg. A Bata cipőgyár ugyanis olyan alacsony áron adja a lábbelit, hogy a cipészek nem tudnak vele versenyezni és egymásután bocsátják el munkásaikat. Zomborban a cipészek és bőriparosok a Bata gyár működése elleni tiltakozásuk jeléül egy napon keresztül bezárták üzleteiket és gyűlést tartottak, amelyen követelték, hogy a hatóság zárja be a zombori Bata-üzletet. Egy munkanélküli cipészsegéd bezúzta a Bata-cég valamennyi kirakatának ablakait. Az ország egyetlen vendéglátó ipari szaklapja a Gazeta Restauratorilor éi Hotelierilor Vendéglősök és Szállodások Lapja megjelenik minden szombaton. Ott kell legyen minden vendégiparos asztalán