Déli Hirlap, 1936. április (12. évfolyam, 75-98. szám)
1936-04-01 / 75. szám
(TIMISOARA, XII. fi VF. 75. SZÁM ARA 3 LEI SZERDA, 1936 ÁPRILIS J IDők FELELŐS SZERKESZTŐ BAMSAGI SZERKESZTŐIG ÉS KffrDŐHIVATAl K: VUCHETICH EKDRE MAGYAR NAPILAP wftTft »- c. brAdano 4. - telefon s-5í Az országalma egyes országokban a koronázási jelvények között szerepel és jelenti az állam területi egységét, amely fölött az uralkodó fejedelmi hatalmat gyakorol. Valószínűleg ez a példa ihlette meg Ioanitescu D. R. volt minisztert is, amikor a román front bánsági nagygyűlésén Romániát almához hasonlította. Gyönyörű almához hasonlította, melynek szerinte csak az a hibája van, hogy négymillió féreg régeik életén. Ez a négy millió féreg az országban lakó nemzetkisebbségek, amelyek mint a kukacok az alma belsejét,így lepték el Románia testét. Hiábavaló lenne vitába szállani a volt miniszter úrral és bizonygatni akarni, hogy mit jelentenek a nemzetkisebbségek az állam életében, hiábavaló és felesleges volna megmagyarázni, hogy ezek a nemzetkisebbségek itt éltek és laktak azelőtt is és ragaszkodnak ehhez a földhöz, amelyen apáik sírjai domborulnak és amelyet a békeszerződések ezekkel a sírokkal együtt csatoltak Romániához. Föld és népe elválaszthatatlan fogalmak az állam eszméjétől, mert ahogyan nincsen álam föld nélkül, úgy nincsen állam nép nélkül sem. Az állam fogalmát nem az képezi, hogy milyen népek lakják, hanem a tény maga, hogy lakott területet alkot. Az államhoz tehát a románok éppen úgy hozzátartoznak, mint a magyarok, svábok, szerbek, vagy bármilyen más nemzetiség. Ezt Ioanitescu úrnak is illenék tudni és valószínűleg tudja is, csak a népgyűlési pódium zavarta bele a férges alma hasonlatába. És valahogyan furcsán hatott, amikor Vaida, a Führer, oly szépen mondotta, hogy a románok testvéri egyetértésben élnek nem román sorstársaikkal és ő együtt is akar dolgozni ezekkel a nemzetkisebbségekkel, akkor alvezére, Ioanitescu, ezeket a kiszemelt munkatársakat az ország almáján élősködő férgeknek mondja. Nem vehetik rossz néven, ha ilyen körülmények között némi gyanú kél ezeknek a férgeknek a szívében a program őszinteségével szemben. És egészen különös a volt miniszter úrnak ez a kirohanása, amikor Iorga éppen a napokban fejtegette a parlamentben, hogy a nemzetkisebbségeknek meg kell adni a módot, hogy nyelvüket és kultúrájukat ápolják, azzal és abban élhessenek. És hivatkozott Csehszlovákia példájára Jugoszláviával szemben, ahol megértő formában igyekeznek összeegyeztetni a kisebbségek problémáját az állam célkitűzéseivel. Mintegy visszhangként Iorga beszédére a prágai parlament külügyi bizottságában Hrusovszky cseh nemzeti szocialista képviselő is foglalkozott a nemzetkisebbségi problémával. Sürgette az egymással szomszédos és így egymásra utalt államok közötti kiengesztelődést és ebben nagy szerepet szánt az utódállamok magyarságának. Hangsúlyozta, hogy a magyar jellemnek mennyi szép vonása van, amelyek predesztinálják arra, hogy hidat építsenek a magyar nemzet és a szomszédos államok között. Milyen más hang a román Iorgáé és a cseh Hrusovszkyé, mint Ioanitescué, aki a nemzetkisebbségekben csak az ország almáján rágódó férgeket lát. Milyen más hang az olyan, amely elismeri egy régi nagy közösség szellemi és erkölcsi értékeit és nem irredentáz és nem hazaárulóz le mindenkit, aki más nemzet tagjaként született. Két évtizede viseljük már nemzetkisebbségi sorsunkat és ezen idő alatt kölcsönösen megtanultuk azt, hogy melyek a kötelesség A katonai vezérkarok együttműködéséről tárgyalt az angol kormány Francin franca külügyminiszter vasárnap választókerületében nagy beszédet tartott. Ez a beszéd azonban túlnőtt a rendes választási propagandabeszédek keretein, mert a francia külügyminiszter a nemzetközi politikai helyzetről nyilatkozott és válaszolt Hitler német birodalmi vezérnek a múlt héten tartott beszédeire. Gyönge a német kancellár érve — mondotta Flandin — amely a francia-orosz szerződéssel akarja igazolni a rajnai övezet megszállását. Éppen ezért vonakodik is ebben az ügyben elfogadni a hágai döntőbíróságot. Németország felfogása az erőn alapszik, a többi nemzeté pedig a jogon. Franciaország felfogása, hogy ha szerződés alapján rendezi viszonyát egy másik országgal, akkor kötelessége a szerződést tiszteletben tartani és ha a másik fél azt hiszi, hogy ennek a kötelességének nem felel meg, akkor Franciaország már előre elfogadja a nemzetközi bíróiági fkinlác és Franciaország nem szabadítja fel magát kötelezettségei alól és ha a kötelezettségek módosítását kívánja akkor csupán tárgyalások, vagy a döntőbíráskodás törvényes útjára gondol. A német kancellár a saarvidéki népszavazás után követő napon a locarnói szerződést megerősítette, amelyet azóta megtagadott. Fennáll-e tehát korábbi kijelentése, hogy többé nincsen egyetlen területi kérdés sem, amely Franciaországot és Németországot egymástól elválasztja ? Németország azt kívánja-e hogy valamennyi háború előtti gyarmatát visszaadják neki, vagy csak egyeseket azok közül és melyeket? Franciaország ma is azt hirdeti, hogy a béke a szerződések szigorú betartásán nyugszik, de természetesen fentartja azt a lehetőséget, hogy békítő eljárással, döntőbíráskodással, vagy a felülvizsgálás valamely más szabályszerű eljárásával összhangba hozhassák a szerződéseket a népek életének váltakozó körülményeivel. tárgyalást. A Havas-ügynökség berlini jelentése szerint Németország új békejavaslatát emlékirat formájában Berlinben kedden nyújtja át Neurath báró német külügyminiszter az angol nagykövetnek. A memorandum tartalmát azonban majd csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha azt az angol kormány hivatalosan tudomásul vette. Ribbentrop német nagykövet egyelőre nem gondol arra, hogy viszszatérjen Londonba. London politikai körei nagy érdeklődéssel várják a német jegyzéket. Remélik, hogy annak tartalma lehetővé teszei az új tágyalások megkezdését. A londoni Reuter-ügynökség legújabb jelentése szerint az angol kormány foglalkozott az angol vezérkarnak a francia és belga vezérkarokkal való megbeszélései ügyével. Ennek a megbeszélésnek azonban csak technikai jelentősége lesz és végcélja, hogy a francia közvéleményt a választások előtt megnyugtassa. A közvetítés sikertelensége esetén kerül majd canik ator arra a levélre, amelyet a locarnói egyezmény keresei Franciaországhoz intéznek. Az angol miniszterek beszéltek arról is a tegnapi értekezleten, hogy ezt a levelet Anglia egyedül intézze-e Franciaországhoz, vagy pedig Olaszországgal együtt. Vitatkoztak továbbá arról, hogy amennyiben Hitler javaslata nem jelent majd többet, mint áthidalást az átmeneti időre, hogyan fogadják azt? Szó esett arról is, hogy a levélben csak a Rajnavidéken, vagy másutt történő vétlen támadás esetére nyújtsanak-e támogatást Franciaországnak ? Végül felveti ékték a kérdést, hogy Anglia a támogatás fejében milyen biztosítékokat kérjen Franciaországtól. Megállapodtak arra vonatkozólag, hogyha a német válasz kedvező lesz, akkor a német megbízottakat is meghívják a vezérkarok megbeszélésére. Németország békejavaslatát ma nyújtják át Londonban tegnap a kormány tagjai miniszteri értekezletet tartottak és ezen a megbeszélésen megvitatták, a vezérkarok együttműködésének tervét. Az időpontot, amelyen a vezérkarok tanácskozása megkezdődik, nem állapították meg, de bizonyos, hogy erre már a legrövidebb időn belül sor kerül. A megbeszélésről nem adtak ki kommünikét, mert a tanácskozások anyagát a legközelebb tartandó minisztertanács elé viszik újból, amelyet a kormány valamennyi tagjának Londonba való viszszatérése után fognak megtartani. A News Cronicle azt írja, hogy a katonai együttműködés tekintetében az angol kormány tagjai között nincsen meg a teljes egyetértés. A régi gárda ugyanis azt követeli, hogy Anglia feltétlenül azonnal álljon neink egymás iránt. Hiszen csak természetes, hogy a kötelezettségek vállalása és azok teljesítése kölcsönös. Ha nekünk nemzetkisebbségeknek maradéktalanul kell teljesíteni állampolgárságunkból folyó kötelezettségeinket, akkor viszont velünk szemben is léteznek állami kötelességek, amelyek teljes Franciaország mellé. A miniszterek másik csoportja azon van, hogy Franciaországot lehetőleg kibékítse Németországgal. Ennek a csoportnak az élén Eden külügyminiszter áll. Fölmerült az a terv is, hogy a locarnói hatalmak értekezletére meghívják Németországot is. Abban az esetben azonban, ha Németország a maga részéről a meghívást elfogadhatatlannak tartja, úgy haladéktalanul összeülnek tanácskozásra a francia, angol és belga vezérkarok vezetői. Az angol lapok újabban azt írják, hogy Németország tanúbizonyságot tett békeakarata mellett és az angol nép nem teheti túl magát ezen. Meg kell fontolni a németek békeajánlatát és mihelyt megérkezik Németország ellenjavaslata, azonnal meg kell kezdeni a sűtése pontosan egybeesik az egész ország boldogulásával. És ha igaz az a mondás, hogy a hang színe adja a muzsikát, akkor igényünk van nekünk is arra a hangra, amelyből a méltányosság, az igazi jóakaratú közeledés és a megbecsülés kicsendül. A román Iorga és a cseh Hrusovszky megadták a magyarságnak azt a becsülést, amely jár neki értékeinél fogva. Ezt a hangot nélkülöztük Ioanitescu beszédében, amely nem a megértés, nem a megbecsülés és nem az együttműködési akarat hangja volt, hanem a gyűlöleté. A gyűlölet pedig csak rombolni tud, de építeni soha