Déli Hirlap, 1936. június (12. évfolyam, 124-146. szám)

1936-06-01 / 124. szám

124. SZÁM HÉTFŐ, 1936 JUXQ3S4 TIMIŞOARA, XII. ÉVF. T] ARA­S LEI ! FELELŐS SZERKESZTŐ D£ VUCHETICH ENDRE BÁNSÁGI HAGY** NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KjfjDuHjvtjua PlfiTR I. C. BRfiTIafiu 4. - TELEFON 205! ÚJABB ZAVARGÁSOK PALESZTINÁ­BAN. Jeruzsálemi jelentés szerint Palesz­tina északi részéből újabb zavargásokat je­lentenek. Sok helyen az arabok kitépik a gyümölcsültetvényeket fáit és azokat ha­lomba rakják, majd felgyújtják. Názáret közelében több helyen felrobbantották a va­lsári pályatestet. * A FRANCIAORSZÁGI SZTRÁJK. Franciaországban a kormány nyomást gyakorolt a munkaadókra és ennek tud­ható be, hogy ezek némi engedékenysé­get mutattak a sztrájkoló munkásokkal szemben. Ennek folytán több­é megszűnt a sztrájk. A százezer sztráj­koló munkás közül tegnap reggel Páris­ban és Pak­s környékén mintegy negy­ven-ötvenezer munkás újból elfoglalta helyét a gyárakban. Sok nagy­üzemben, így például a Citroen autógyárban a sztrájk tovább tart. A kormány reméli, hogy a pünkösdi ünnepek után a sztrájk­­teljesen megszűnik. • A NEMZETI KISEBBSÉGEKET SÉRTŐ JAVASLAT. A népszövetségi ligák konfe­renciáján, amely jelenleg Glasgowban ülése­zik, szerepel egy olyan javaslat is, amely a nemzeti kisebbségeket súlyosan érinti. Esze­rint :egy és ugyanazon állam kisebbségei a népszövetségi ligák uniójában csak egyetlen képviselővel bírhatnak. Ez a javaslat a nem­zeti kisebbségek körében széles elégedetlen­séget váltott ki. A csehszlovákiai sudetané­­metek már bejelentették tiltakozásukat a ja­vaslat ellen. A javaslat ugyanis azt jelen­tené, hogy például a csehszlovákiai német, magyar, lengyel és zsidó kisebbségek együt­tesen csak egy képviselőt küldhetnek az unióba. * KOMMUNISTA MOZGOLÓDÁS GÖRÖG­ORSZÁGBAN. Athéni jelentés szerint a gö­rög kormány készülő kommunista mozgoló­dásról kapott híreket. Az Elenikon Mellon című lap jelentése szerint a kommunista mozgalom főfészke Ka­valla, ahol a dohány­gyári munkásoknak sikerült a munkásság többi csoportjait is megnyerni a kommuniz­mus számára. A lap jelentése szerint a mun­kásság nyolcvan százaléka kommunista ér­zelmű. TERJED A JUGOSZLÁVIAI SZTRÁJK. Jugoszláviában a­­sztrájkmozgalom egyre növekszik. Két hét előtt a délszerbiai Trepsa községben lépett sztrájra az ólombánya két­ezer munkása. Az ólombánya egy angol ér­dekeltség kezében van, amely a bányászok­nak még a létminimumot sem fizeti. Néhány napra, rá kimondták a sztrájkot az építő­­munkások, keddre pedig a borbélyok és por­tások sztrájkja várható. * HÓMAN ELUTAZOTT BERLIN­BŐL. Hóman Bálint magyar kultusz­miniszter, aki egy hétig tartózkodott Berlinben, tegnap a német fővárosból Visszautazott Budapestre TŰZ EGY PETRÓLEUMTELEPEN. A Dacia Romana petróleumtársaság ploestii­­telepén veszedelmes tűz pusztított. Éjszaka fegyulladt a finomító anyagraktára, amely teljesen elhamvadt Az anyagi kár megha­ladja a kétszázezer lejt. A tűzoltóság meg­akadályozta a tűz továbbterjedését Titu­lescu repülőgépen Belgrádba utazott és ott fontos megbeszéléseket folytatott Titulescu román külügyminiszter repülőgépen Bucurestiből váratlanul Bel­­grádba utazott. Ez a belgrádi út általá­nos feltűnést kelt és sok találgatásra ad alkalmat. Beszélnek arról, hogy a kül­ügyminiszter Pál jugoszláv régensher­­cegnek bucurestii útjával kapcsolatosan folytat tárgyalásokat a jugoszláv fővá­rosban. Pál herceg ugyanis június hato­­dikán utazik Bucurestibe és Titulescu ennek a látogatásnak a programját akar­ja előre megbeszélni. Másik híradás szerint a külügy­miniszter belgrádi utazásának célja az, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnöktől fel­­világosítást kérjen azokra a tár­gyalásokra vonatkozólag, ame­lyeket Beck lengyel külügymi-Bucuresti jelentés szerint azok a hírek, am­elyek egyes külföldi lapokban Titules­cu külügyminiszter belgrádi látogatásá­val kapcsolatosan megjelentek, nem fe­lelnek meg a valóságnak. Az igazság az, hogy Titulescu Belgrádban kizárólag a bejelentett bucurestii látogatás előkészí­tésével foglalkozott. Ugyanis jirius­b án Bucurestiben tanácskozásra ül össze a három kisántant állam feje. Carol király ezen alkalommal vendégül látja Pál jugo­szláv régensherceget és Benes csehszlo­vák köztársasági elnököt. Titulescu kü­lönben még június hatodika előtt vissza­tér Bucurestibe. Varsói jelentés szerint Belgrád­ban a lengyelek tapogatózó tár­gyalásai után a németek is pró­bálkoznak. Varsóban úgy tud­ják, hogy Schacht dr. volt né­met gazdasági miniszter ma­gyarországi látogatása után el­u­tazák Belgrádba is­. Valószínű, hogy ezen alkalommal nem­csak gazdasági. Hanem politikai tárma­nisztterrel folytatott. Titulescunak Belgrádba való érkezése jugoszláv politikai körökben erős hatást váltott ki. Feltűnő volt az, hogy Titu­lescu repülőgépen érkezett Belgrádba. Tudnivaló ugyanis, hogy a román kül­ügyminiszter ezt a közlekedési eszközt nem szívesen veszi igénybe. Általában azt hiszik, hogy Belgrádban való meg­je­lenése összefüggésben áll Beck Vladimi lengyel külügyminiszter előző napi bel­grádi látogatásával. Egyes lapok úgy tudják, hogy Guranescu belgrádi román követ Beck lengyel külügyminiszter elutazássa után kihallgatáson je­lent meg Pál hercegnél, azután pedig nyomban hosszú jelentést küldött Bucurestibe, másokat is folytat majd. Azt is tudni vélik Varsóban, hogy Schacht Belgrádból el­látogat Szófiába és Athénbe is. Amíg Európa keleti felének Titulescu utazása a szenzációja, addig Nyugat­­európában, ismét London felé terelődik az érdeklődés. Londonban ugyanis fon­tos tárgyalások folynak arra vonat­kozólag, hogy Anglia és Olaszország között megteremthessék a békét. Grandi londoni olasz nagykövet Mus­solini megbízásából felkereste Eden angol külügyminisztert, akivel a szank­ciók megszüntetéséről tárgyalt. Grandi állítólag azt a benyomást szerezte, hogy Anglia nem szándékozik Olasz­országgal különös megállapo­dásra jutni és csak olyan meg­egyezést tart elfogadhatónak, amely a Népszövetség útján lehetséges. Ilyenformán Anglia a döntést június közepéig kitolta, amikor Genfben már az új francia kormány delegátusa jelenik meg, hangzott el a válasz. A Daily Mail sze­­rint bizonyosra vehető, hogy Hitler az angol kérdésekre német ellenkérdések­kel válaszol. Arra a kérdésre például, várjon Né­­metország abban a helyzetben van, hogy a hatalmakkal kötelező szerződési köt köthessen. Hitler azt az ellenkérdést teszi fel, vájjon a hatalmak hajlan­dók-e Németországgal mint szu­verén és teljesen egyenjogú fél­lel tárgyalni és szerződéseket kötni? Arra a kérdésre, hajlandó-e Németor­­szág a versaillesi békeszerződésnek még érvényben lévő határozmányait tisztelet-­­ben tartani, az ellenkérdés így szók haj­­landó-e valamennyi szignatórius­ hatáb­an jóvátenni azokat amelyek a versaillesi okmányban moeg megvannak? Végül arra a kérdésre, haj­landó-e Németország Európában a sta­tus quot elismerni, Berlin válasza az lesz, hogy a status quo fogalma homályos és azt előbb tisztázni kell. Hitler Oroszországgal nem köt szerződést A német válasz többek között azt a közlést is fogja tartal­mazni, hogy a német kormány hajlandó a Balti-államokkal megnemtámadási paktumot kötni, azonban Szovjetorosz­­országgal semmi körülmények között sem. A német kor­mány Szovjetoroszországgal megnemtámadási paktum ügyé­ben még tárgyalni sem haj­landó. Anglia szeretné az északamerikai Egyesült­ Államokat arra megnyerni, hogy újból tanúsítson érdeklődést az­ európai problémák iránt. Ennek érde­kében ki akarja engesztelni elsősorban­ az amerikai közgazdasági köröket és­ hajlandónak mutatkozik arra, hogy­­aj június 15-én esedékes részletet a hábo­­­rú" adósságok törlesztésére folyósítja. Grandi felkereste Edent és a szankciók megszüntetéséről tárgyaltak Az angol kérdésekre Hitler újabb ellenkérdésekkel válaszol Londonban nagy érdeklődéssel kísé­rik Németországnak állásfoglalását az angol kérdőívvel szemben. Ismeretes, hogy Németország békejavaslatára Anglia különböző kérdéseket intézett Berlinhez, amelyekre eddig még nem

Next