Déli Hirlap, 1937. április (13. évfolyam, 73-97. szám)

1937-04-01 / 73. szám

TIMISOARA, XII. ÉVF. 73. SZÁM ARA­­­LEI CSÜTÖRTÖK, 1937 APRIL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa I. C. Bra­­ianu No. 3. Telefon: 2­52. Felelős szerkesztő: Vuchetich Endre dr. A lap megjelenik minden reggel, kivéve az ünnep s vasárnap utáni napokat DÁNSÁGI MAGYAR NAPILAP Cikkeink utánnyomása a forrás megjelölése nél­kül tilos. Kellően fel nem bélyegezett leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem őrzünk meg és azokat a feladóknak vissza nem küldjük. Az állampolgárság az egyénnek valamely államához való tartozását jelenti, az ebből a tényből fo­lyó összes jogokkal és kötelezettségek­kel. Az állampolgárság tehát nemcsak va­lamely ország területén való lakást je­lenti, — sőt bizonyos körülmények között nem is feltétele, —­ hanem a hozzá való tartozást, jogvédelmét, bizonyos állam­­polgári jogokban való részesedését és kötelezettségek teljesítését. A világhá­ború előtt az állampolgárság nem volt probléma, problémává csak a békeok­mányok folytán bekövetkezett határvál­tozások után lett. Egyes országok lako­sai közül millió és millió ember cserélt hazát és változtatott állampolgárságot. A békeszerződések ebben a tekintetben intézkedtek is és kimondották, hogy mindazok, akik a határváltozások folytán új állam területére kerültek, minden kü­lönleges formalitás nélkül elnyerik az il­lető új állam­polgárságát, ha valamely más állampolgárságra nem optáltak. Ed­dig rendben is lett volna a dolog, ami­kor azonban az adminisztráció számba akarta venni, hogy megállapítsa, hány lakosa is van tulajdonképpen az ország­nak, határidőt tűzött ki, melyen belül mindenkinek kérnie kellett az állampol­gárságot, illetve jelentkeznie kellett. Ezt a jelentkezést sokan elmulasztották, ami­ből később a hosszas jogvitáknak és köz­­igazgatási pereknek egész lavinája in­dult meg. Aki nem jelentkezett az előírt időn belül, azt ugyanis nem vették fel az állampolgársági lajstromokba és így nem is szerepelt az állampolgárok között. A vita akörül indult és folyik ma is, hogy megfosztható-e bárki az állampolgársá­gától csak azért, mert nem jelentkezett? A békeszerződések a jelentkezési köte­lezettséget nem írják elő, ha­nem a bizonyos időpontban az illető állam területén való lakást követelik meg és azt a negatívumot, hogy az illető ne optáljon más állampol­gárságra. A jog szempontjából tehát a jelentkezési kötelezettség elmulasztása nem vonhatja maga után az állampolgár­ság elvesztését, viszont az állami köz­­igazgatás ennek elismerését a jelentke­zéstől tette függővé. A békeokmány rendelkezései így szembekerültek a közigazgatás rendelkezéseivel és ebből az összeütközésből származott azután az az anomália, hogy ma is ezren meg ez­ren vannak állampolgárság nélkül. Ezek között a legtöbben olyanok, akik talán falujuk határán sem jártak soha túl, te­hát mindig itt laktak, nemcsak maguk, hanem szüleik és nagyszüleik is s így kétségtelen, hogy nem is gondoltak más állampolgárság megszerzésére. Ezek azok a papiroson hontalanok, akiknek ügyét egyszer mégis el kell majd intéz­ni. Mert lehetetlen helyzetet teremt, hogy valaki itt fizessen adót, itt teljesít kato­nai szolgálatot, itt teljesítse minden kö­telezettségét az állam irányában és ne legyen állampolgár. Csehszlovákiában most készült el az új állampolgársági törvényjavaslat, amely rendezi a szlo­­venszkói és kárpátaljai hontalanok ügyét. Ez a törvényjavaslat sem old­ja meg az összes hontalanoknak ügyét, azonban számukat a minimumra fogja redukálni. A törvény szerint állam­­polgárságot kapnak a régi Magyarország volt állampolgárai, akik 1910 január else­jétől valamely szlovenszkói vagy kárpát­aljai községben állandó lakhellyel bírtak, azóta megszakítás nélkül a mai köztársa­ság területén tartózkodnak és 1918 ok­tóber huszonnyolcadika után idegen ál­lampolgárságot nem vettek fel, államel­­lenes vétség vagy bűntett miatt elítélve nem voltak és öt éven belül kérelmezik az állampolgárság megadását. Az állandó ottlakás megszakításának nem tekintik a katonai szolgálatban vagy hadifogság­ban eltöltött időt. A­ törvényjavaslatnak különösen ez a része érdekel bennünket, mert ez lehetne hivatott nálunk is ren­dezni mindazoknak az állampolgárásgát, akik annak idején elmulasztották a je­­lentkezést. Ismételjük, hogy jog szerint a nemjelentkezés magában nem lehet jog­fosztó, mert a békeszerződések ezt a je­lentkezést nem tűzték ki feltételül. A csehszlovákiai új állampolgársági tör­vényjavaslat sokkal liberálisabban igyek­szik megoldani ezt a kérdést, mert öt évi időt ad arra, hogy mindazok, akiknek ál­lampolgársága elismerve még nincsen, kérhessék azt. Romániában is sokezer az olyan hontalan, aki saját hibáján kívül nem szerepel az állampolgársági lajstro­mokban és amikor megértjük azt, hogy az állam jogot ad hatóságainak az állampol­gársági lajstromok felülvizsgálására és mindazok törlésére, akik hamis iratokkal vagy a hatóságok megtévesztésével nyerték el az állampolgárságot, ugyan­úgy hangos szóval követeljük, hogy akik­­nek a joguk megvan, de véletlenül kima­radtak az összeírás alkalmával a listák­ból, azoknak tétessék lehetővé a mu­lasztás pótlása és szabjanak olyan ha­táridőt, amely alatt mindenkinek módjá­ban áll a román állampolgársághoz való jogát igazolni. Minden idegen hajót feltartóztat és átvizsgáltat Franco f­ormánna A húsvéti ünnepek a spanyolorszá­gi harctereken aránylag­ nyugodtan folytak le. Kisebb méretű összetűzé­sektől eltekintve, az összes frontokon viszonylagos nyugalom volt. Húsvét vasárnapján a nemzeti csapatok az összes harcvonalokon tábori misét hallgattak és egyházi énekeket zenge­­deztek. Némely helyen a nemzetiek állásai mindössze nyolc-tíz méternyire voltak a vörösök­től, akik a misék idején telje­sen csendben maradtak. Franco tábornok a családjával és kor­mánya tagjaival a salamancali székes­­egyházban vett részt a felvéti isten­tiszteleteken. A burgosi nemzeti kormány rádió útján közölte a külföldi kormányok­kal, hogy tengeri flottájának szigorú utasítást adott az összes idegen lobogó alatt haladó kereskedelmi hajók át­kutatására- így akarják megakadá­lyozni, hogy a vörös kormány kívül­­ről hadianyagot kapjon. Igen gyak­ran előfordult, hogy idegen gőzösök az angol lobogót vonták fel és így igyekeztek a nemzeti flottát félre­vezetni. Erre való tekintettel elhatá­rozta a nemzeti kormány, hogy minden idegen hajót feltartóztat és átvizsgáltat. A Franco-kormány kérte az összes külföldi hatalmakat, hogy ezt a rendelkezését tu­domásul vegyék. A nemzeti kormánynak m­aa intéz­kedése Párisban és Londonban nagy­ feltűnést keltett. Londonban kijelen­tették, hogy az angol kormány termé­szetesen nem emel óvást az ellen, ha angol hajókat spanyol vizeken feli­­atóztatnak és átkutatnak. Azt ellen­ben nem fogja Anglia tűrni, hogy nyílt tengeren vizsgáljanak át hajó­kat, tekintet nélkül arra, vájjon azok Spanyolországba tartanak-e vagy sem. Az angol hadiflotta az, óceá­non megvédi a tengeri közle­kedés­ szabadságát és az an­gol kereskedelmi flotta biz­tonságát. London­ban hangsúlyozzák, hogy né­hány napon belül Spanyolországgal szemben a nemzetközi ellenőrzést mégis megvalósítják. Hasonló állás­pontot vall a francia­ kormány is. • A nemzetiek egyik hajója feltartóz­tatta a Saint Pared nevű­ gőzöst, amellyel huszonöt hadi önkéntes uta­zott Spanyolországba. A feltevés az, hogy ezek a vörös kormány oldalán akartak harcolni. Az önkéntesek kö­zött van tizenhárom amerikai, öt ka­nadai, három magyar, két román és két olasz. Valamennyinek amerikai út­levele van, amelyre a new­­yorki francia konzulátus sza­bályszerű vízumot adott, az­zal a megjegyzéssel, hogy az Spanyolországba is érvényes. A huszonöt férfi azt állítja, hogy csak mint turista akartak Spanyolor­szágba menni, hogy az ottani állapo­tokat tanulmányozza. A malagai kikötő előtt abban az órában, amikor a város lakossága részt vett a feltámadási körmendiben, megjelent egy ismeretlen nemzetiségű hajó és a nemzetiek birtokában, levő városra egy órán keresztül ágyúzott. A lakosság körében óriási" pánik ke­letkezett és a feltámadási körmenet résztvevői szertefutottak. A bombázásnak három halott­ja és számos sebesültje van. A múlt héten a valenciai vörös kor­mány beadványt intézett a népszövet­ségi főtitkársághoz és kérte a Nép­­szövetség tanácsának­ rendkívüli ülés­szakra való összehívását. Diplomáciai körök értesülése szerint Cabal­lero kormánya ezt a beadványt francia és angol közbenjárásra való­­szí­nűleg visszavonja. Madridi legújabb jelentés szerint a kormánycsapatok Aravaca mellett visszautasították a nemzetiek erős támadását, majd ellentámadásba men­tek át és elfoglalták a nemzetiek első vonalait. Arunjuez körzetében szintén sikerült visszaverni a nemzetiek tá­madását. A nemzeti hadsereg repülői Taratenu környékén megsza­kítás nélkül bombázták a vö­rös csapatok vonalait. A légi harcokban sikerült két vörös repülőgépet lelőni. A nem­zetiek tüzérsége változatla­nul heves tevékenységet fejt ki.

Next