Déli Hirlap, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

1937, MX JUS I Lezuhant egy utasszállító repülőgép a baneasai repülőtér közelében és pilótája szörnyethalt Tegnap reggel szerencsétlenség érte a Bucureștii és Baleic között a légi járatot lebonyolító személyszállító repülőgépet. A repülőgép reggel háromnegyed kilenckor a baneasai repülőtérről indult útnak. Mintegy száz méterre emelkedett a gép, amikor a pilóta vissza akart térni a repülőtérre. Valószínűleg az egyik motor a levegőben leállt és ezért kísérelte meg a pilóta a visszatérést. Közben azonban zuhanni kezdett a gép és a pilóta nem tudta már a repülőteret elérni. A repülőgép az egyik házra zuhant és összetört.. Georgescu Pavel pilóta-hadnagy meghalt, a rádiókezelő megsebesült. A repülőgépnek négy utasa volt. Egy Sztankovics nevű utas, amikor földre ért,kiugrott az utasfülkéből és rémülten menekülni akart. Szerencsétlenségére a még működésben levő motor légcsavarja elé rohant, amely fejbe sújtotta. Ezek a sérülések rendszerint halálosak, de Sztankovics csodálatos módon csak könnyebb sérülést szenvedett a fején. A másik három utasnak az ijedelmen kívül más baja nem történt. Az utasok között levő fiatal leány sem vesztette el hidegvérét és néhány pillanattal a szerencsétlenség után már az iránt érdeklődött, hogy mikor indul a következő repülőgép Balic felé. Georgescu pilóta harmincnégy éves és a legjobb pilóták egyike volt. Éppen ezért nem hiszik, hogy a szerencsétlenséget ő idéze volna elő. A szerencsétlenség okának megállapítására a nyomozást a légügyi és tengerészeti miniszter személyesen vezette. A miniszter beszélt a megmenekült utasokkal, akik elmondották, hogy nyomban a felemelkedés után izgatott beszélgetés folyt le a pilóta és a rádiókezelő között. Beszélgetésükben az egyik motort említették. A pilóta még megkérdezte: — Mit tegyünk? Ekkor azonban már zuhanni kezdett a gép. ül üzletel zárórája a húsvéti ünnepek alatt A kereskedelmi és iparkamara közli az érdekeltekkel, hogy a timisoarai munkaügyi felügyelőség a miniszteri rendelkezések alapján május elsejére, valamint a görög keleti húsvéti ünnepekre az üzletek záróráját a következőkben állapítja meg. Május elsején az összes üzletek déli egy óráig nyitva tarthatók. 2. Május másodikán, a húsvét első napján, a teljes vasárnapi munkaszünet érvényben tartandó. 3. Május harmadikán a fodrászok és borbélyok déli egy óráig nyitva tarthatnak. A többi üzlet egész napon át zárva tartandó. 4. Május negyedikén valamennyi üzlet és borbélyműhely nyitva tartható déli egy óráig, délután azonban bezárandó. Május elsején, másodikán és harmadikán a gyári vállalatok és az ipari műhelyek nem dolgozhatnak, ellenben május negyedikén már rendes üzemet folytathatnak. A kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekelt kereskedőket és iparosokat, hogy a fenti rendelkezéseket pontosan betartsák. Elutasította az országos ügyvédi kongresszus a numerus nullust és a numerus clausust Bucurestiiben rendkívüli országos ügyvédkongresszust tartottak, amelyen, az egyes ügyvédi kamarák kétkét kiküldötte jelent meg. A kongresszuson az ügyvédi kamarák romanizálása ügyében hoztak határozatot. Az ügyvédek országos gyűlése hosszas vita után óriási többséggel visszautasította a numerus nullus és a numerus clausus bevezetését. A határozat kimondja, hogy nincsen szükség erőszakos eszközre a kisebbségekkel szemben. Ezek az eszközök annál kevésbbé alkalmazhatók, mert egyenes ellentétben vannak az alkotmánnyal, de a román nép igazságérzetével és demokratikus felfogásával is. A román nép a kisebbségeket testvéreinek tekinti és békében akar élni velük. Az alkotmány biztosítja minden román állampolgár részére a törvény és jogegyenlőséget, a benyújtott javaslatok pedig ellentétben állanak az egyenlőség eszméivel. A statisztikai adatok tanúsága szerint a román többség minden kamarában érvényesül és a fejlődés menete is biztosítja a többségi elem túlsúlyát. Az ügyvédi kar bajainak messzemenő gazdasági okai vannak, amelyek nem orvosolhatók a kisebbségi ügyvédek háttérbe szorításával. A határozat végül kimondja, hogy nincsen szükség idegenből, főként Németországból importált ideológiákra, mert ezek az elgondolások ellenkeznek a demokrácia és az igazság elveivel. Halálra égett felesége kínjai ellen szeretője karjai között keresett vigasztalást Pap Vila ilbai földmives megunta beteges feleségét és unalmát egyik tetszetős külsejű, még mindig fiatal özvegyasszony karjai között igyekezett elűzni. Felesége a napokban, mosáshoz készült és egy nagy üstben vizet forralt. Férje segítségével leemelte az üstöt a tűzhelyről, de közben elszédült és a szerencsétlen asszony a forró vízibe esett. Hogy a férje meny 3 nyire sietett kiemelni a vízből, azt a vizsgálat még nem derítette ki, tény azonban, hogy az asszony rendkívül súlyos égési sebeket szenvedett. Popné kínjai között keservesen nyögött és közbe-közbe jajgatott is, ami annyira bántotta a férjét, hogy elment hazulról, de nem orvoshoz, hanem szeretőjéhez. Ott maradt három éjjel, három nap és közben eszébe sem jutott, hogy felesége súlyos betegen fekszik, egyedül a lakásban. A szomszédok azonban meghallották a magára hagyott asszony jajveszékelését és felhívták erre a körülményre a községi bíró figyelmét. Ez a csendőrséget értesítette. A hatósági intervencióra Pop kénytelen volt feleségét a baiamaréi kórházba, szállítani, ahol azonban, már nem tudtak segíteni és Popné borzalmas kínok között meghalt. Az új büntetőtörvénykönyvnek a családvédelemre vonatkozó szakaszai alapján a csendőrség az esetről jelentést tett az ügyészségnek, mely megindította az eljárást a hűtlen férj ellen, mert tetszik! Tudja, hogy jól simuló selyemharisnyája lábainak szép vonalát még jobban kiemeli. Ezért nagy súlyt helyez harisnyáinak ápolására és mindig csak Lux szappanpehellyel mossa. Belgium nem akar többé Európa csatatere lenni Brüsszelből jelentik, hogy a belga kamara tegnapi ülésén Spaak külügyminiszter kijelentette, hogy Belgiuminak a határain túl nincsenek közvetlen érdekei és ezért nem kíván mást, mint békét. Belgium évszázadokon keresztül Európa csatatere volt. Mi reánk vár — mondotta, — hogy elzárjuk az invázió összes útjait és olyan erőteljes védelmi lehetőségeket építsünk ki, amelyek még a legelszántabbakat is eltérítsék a Belgiumba való behatolás tervétől. Az a kívánságunk, hogy közreműködjünk a béke fentalitásában és ezért továbbra is kitartunk a Népszövetség mellett, melynek felajánljuk együttműködésünket. Franciaország és Anglia tudomásul vették elhatározásunkat. Feloldottak bennünket a looamoi szerződésben vállalt kötelezettségek alól, de garanciájukat nem vonták meg tőlünk. Csak egy lehetőség van, amely háborúba kényszeríthet bennünket. Ez a lehetőség azonban véleményünket egységesnek fogja találni abban az elhatározásban, hogy országunk földjét megvédjék minden támadás elől. A politika megbontotta egy sváb község békéjét és a harcnak már erkölcsi sebesültjei is vannak Segenthau bánsági német községben a lakosság nem a legnagyobb egyetértésiben él egymással. A politika visszavonást szított az emberek között és ennek volt többek között következménye az is, hogy a svábok egy része mozgalmat indított az ottani német tannyelvű felekezeti iskola ellen. Kérvényt intéztek a közoktatásügyi miniszterhez, akitől állami iskola létesítését kérték. A miniszter eleget tett a kérelemnek és megnyitotta az állami iskolát, amelyhez román tanítót nevezett ki. A község így két iskolát tart fenn az eddigi egy helyett, ami anyagi szempontból nagyon érzékenyen, érinti az embereket. A viszály még jobban kiélesedett és ennek egyik fázisa az a feljelentés is, melyet Popescu Petru állami tanító tett Kühn Ferenc ottani felekezeti iskolai tanító ellen. Álamielenes bűncselekménnyel vádolta, mert a tanító a fiatalsággal műkedvelői előadásra tartott próbákat az egyik vendéglőben és ezek keretében szabadgyakorlatokat is végeztek. A csendőrség letartóztatta Kühnt, akit az aradi ügyészséghez kísért, ahonnan kihallgatása után szabadon engedték. Az eljárás azonban úgy ellene, mint harmincnyolc sváb ifjú ellen folyik.