Déli Hirlap, 1937. december (13. évfolyam, 272-295. szám)

1937-12-01 / 272. szám

TIMIȘOARA, XIII. EVF. fél SZAK IRASIVEI SZERDA* 1997 DECEMBER : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pia­je L C, Bra* Kan« Ne. 3. Telei«: 2-52. Felelős szerkesztős Go­llér Gyula.A lap megjelenik mind­ reggel, kivéve az innep és vasárnap utáni napokat Cikkeink utánnyomása a forrás megjelölése nél­kül tilos. Kellően fel nem bélyegzett leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem őrzünk meg és azokat a f­iadóknak vissza nem küldjük. Mély titokzatosság és találgatás jegyében múlnak a napok Hitler német vezérkancellár és Halifax lord, az angol titkos tanács elnökének öt órán keresztül tartott megbeszélése óta. Alig volt még példa rá, hogy diplo­máciai tanácskozások eredménye ennyi­re titokban tudott volna maradni a nagy nyilvánosság előtt, mint a két ál­lamférfi beszélgetése Pedig ez nem egészen helyes, mert a nagy titkolózás ilyenkor még csak izgékonyabbá teszi a népek képzeletét. A Halifax lord né­metországi látogatásával megnyílt nagy nemzetközi vita egyre tart anélkül, hogy a vitaanyag tisztázódott volna. Az angol kormány ragaszkodik azon álláspontjá­hoz, hogy a franciákkal folytatott tár­gyalások előtt még a parlamentben sem ad felvilágosítást. Ebben a pillanatban még Londonban folynak a tárgyalások, Franciaország részéről Chautemps mi­niszterelnök és Delbos külügyminiszter tárgyalnak az angol kormánnyal. De úgy a francia, mint az angol sajtó ismét csak arra van utalva, hogy találgasson, leg­feljebb azt véli megállapíthatni, hogy rendkívüli események és a világhelyzet különösebb változása nem várható. Annyi ugyanis mégis kiszivárgott a tár­gyalások nyomán, hogy Anglia és Fran­ciaország a közép- és keleteurópai kér­désben kitart eddigi álláspontja mellett, viszont arról sem lehet szó, hogy az Anglia és Franciaország közötti eddigi elvi kapcsolat meglazuljon. Szóba kerül állítólag az is, hogy Németország bizo­nyos feltételek mellett előbbi gyarmatai egy részét visszakaphatja, ha Franciaor­szág és Anglia együttes álláspontjának megfelelően egy újonnan kötendő nyu­gati szerződésbe belép és a nyugati ha­talmakkal megegyezést létesít a fegy­verkezés mérvére vonatkozólag. Ebben az esetben azonban a nyugati hatalmak megkövetelik, hogy Németország ezen­túl semmilyen fontosabb nemzetközi lé­pést nem tesz a nyugati hatalmakkal való előzetes tárgyalás nélkül. A nagy titokzatosság tehát még azt a tényt fedi, hogy egyelőre nemzetközi diplo­máciában minden marad a régiben. Né­metország nem lesz szuverenitása kárá­ra engedékeny, amint hogy nem gyako­rolnák azt ilyen áron a szembenálló vi­tázó hatalmak sem. Pedig szükség vol­na, hogy az európai országok végérvé­nyesen és komolyan megértsék egy­mást. A keletázsiai események kiáltóan sürgetik a megbékülést. íme a japánok már bevonultak Shanghaiba az európai és amerikai nemzetközi negyedbe és az engedményes terület számos épületére l is kitűzték a japán zászlót. Ha nem is­mernék a zavaros európai államközi helyzetet, bizonyára nem merészkedtek­­ volna a japánok erre a példátlan lépés­re. Az első után pedig következhetnek még egyéb sokkal veszedelmesebb lé­pések is. Tettek, tények, amelyek az önmagát marcangoló, beteg Európa el­len szólnak. Hol Alexandru­ dr. lesz Timişoara-Temesvár új főpolgármestere Négy esztendő után a város vezeté­­­­sében változás áll be. Coman Augus­­­­tin tanár négy éven keresztül ült a város főpolgármesteri székében és szívén viselte a város fejlődésének ügyét. Főpolgármestersége ideje alatt jelentős haladás történt az útépítés és a város külső képének szépítése te­­rén, Coman Augustin négy évi főpol* gármestersége után a közeledő szená­­torválasztáson mint listavezető vállalt jelöltséget. Számos kombináció merült fel hogy ki lesz a város új főpolgármestere. Sok nevet emlegettek, azonban vala­mennyi elhangzott és csak egy maradt meg tényként: Mile­­tici Alexandru dr- közegész­ségügyi vezérfelügyelő, az állami kórházak igazgatójá­nak neve. Műtétied Alexandra dr, régi és tekin* télyes tagja a liberális pártnak és is* mételten ajánlottak fel neki pozíció* kat, amelyeket azonban mindenkor el­­hárított magától. Nem akart politi* zálni, hanem csak hivatásának, a be* teg emberiség szenvedései enyhítésé* nek alui. Most azonban maga Bra­­tianu Constantin, a liberális párt me­­gyei tagozatának elnöke kérte­ fel a főpolgármesteri állás vállalására. Azokon a tanácskozásokon, amelyek ebben az ügyben Nistor Dim­­­scrie dr. vármegyei prefektus lakásán folytak, Bratianu Constantinnak sikerült Miletic­i Alexandru drt meggyőznie róla, hogy a köz érdekében eleget kell ten­nie a beléje helyzetű­ bizalom­nak és vállalnia kell a főpol­gármesteri állást. Miletici Alexandru dr. végül meg­­hajolt a pártvezetőség kívánsága előtt és bizonyos feltételek mellett el fogadta a főpolgármesterséget. Bizto­­sítékot nyert arra vonatkozólag, hogy kívánságait teljesítik. Most már csak arra vonatkozólag folynak még tárgya­­lások, hogy kik legyenek tagjai a vá­­ros ideiglenes bizottságának. Mára megtörténik ebben is a megállapodás és azután a kész listát felterjesztik a belügyminiszteri unióba. A felterjesztés és kinevezés valószínűleg távirati uton még ma megtörténik. tiel Alexandru dir. Timisoara«T erű©»* várra jött és itt átvette az állami kór*­ház belgyógyászai osztályát. Ebben a minőségében csakhamar ismertté tette magát működésével. Két és fél esztendő előtt Caradea Aurel dr. halála, után az állami kórház igazgató-főor­­vosává nevezték ki. Hamarosan át­­szervezte az egész kórházat és ebbeli érdemeinek elismeréséül közegészség­­ügyi vezérfelügyelő lett. A magyarság képviselői Mint fentebb említettük, a város ideiglenes bizottságának összeállítása még nem nyert befejezést. Bratianu Constantin, a liberá­lis párt megyei tagozatának elnöke azt az óhaját fejezte ki, hogy a város és a megy© ideiglenes bizottságában egy- egy taggal a magyarság is kapjon képviseletet. Nistor Dimitri© dr. prefektus és Miles­tici Alexandra dr. ezt a nézetet telje­sen osztották és meghívták a magyar­­ság képviselőit a prefektus lakásán tartott tanácskozásra, ahol a pártve­zér kívánságát azzal közölték, hogy a Magyar Párt délután hat óráig adja meg válaszát. A párt bánsági elnöki tagozata tanácskozott ebben a­z ügy­­ben és úgy döntött, hogy a feltétel nélkül felajánlott ideiglenes bizottsági helyet elfogadja. A városi ideiglenes bizottságba a magyarság ve­­zetői Gyulay János dr. ügy­­védet, a megyei ideiglenes bizottságba pedig Lukács Jenő mérnököt küldte ki. A Magyar Párt ezt az elhatározását még tegnap délután közölte Bratianu ■ Constantánat, aki aztfe tudomásul vette. nietici kinevezésének visszhangja A város lakossága körében nagy örömmel és megelégedéssel találkozik Miletici Alexandra dr. közegészségügyi vezérfelügy­előnek főpolgármesterré való kinevezése. Általánosan nagyra* becsült és köztiszteletben álló egyéni­­sége biztosíték arra, hogy a város ügyeinek vez­etése a legjobb kezekbe került. Nemcsak mint orvos tette is* mertté a nevét, hanem mint magán* ember a társadalomban való szerep* lésével is számtalan tisztelőt szerzett magának. Puritán jellem, telitv­e em* berbaráti szeretettel, aki mindig csak a közérdeket tartja szem előtt. Miletici Alexandra dr. régi orvosi család sarja. Nagyapja a bucureştii orvosi főiskola tanára volt, apja pe­­dig gyakorló orvosként működött Craiován. Ebben a városban született Miletici Alexandra dr. 1888-ban. Orvosi oklevelét Bécsben sze­rezte, majd a híres Norden és Wenkebach egyetemi taná­rok mellett specializálta ma­gát a belgyógyászatra. 1920-ban az akkori Sibiu-nagyszebeni kormányzótanács intézkedésére Miles a Déli Hírlap kiadóhivata­lában a budapesti sport­vonattal való utazásra.

Next