Déli Hirlap, 1938. június (14. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
TIMISOARA ANUL XIV. Nr. Itt. II?I , MIERCURI, 1 IUNIE 1938 COTIDIAN DE DIMINEATA ________________________________________________________________________________________________________________ Redactia si administrația: Piata I. C. Bratianu MOTITIT A MI TT M ACUTAT? B Reproducerea articolelor noastre fără indicarea No. 3. Telefon: 252. Redactor responsabil: M vv 1 WiriliUL iunuIllHA ■ sursei este interzisă. Scrisorile nesuficient Dr. Várnay Elemér. Apare zilnic dimineață, S DIM RAM AX ■ timbrate se refuză. Manuscrisele nu se in afară de zilele după Dumineca și sărbători. H /-i. i. B v păstrează și nici nu se restituesc. A helyes út amelyet az emberiségnek járnia kell, hogy zuhanásában megállítható legyen, a szeretet útja, — mondotta Pacelli bíboros-államtitkár. A szeretet a megértést, a megértés az együttműködés lehetőségét, az együttműködés a boldogulást jelenti. Erről az útról letért az emberiség és csaknem három évtized óta az állandó zaklatottság lelkiállapotában él. A politikai és államéreti térre átcsapott világszemléleti harcok szembeállítanak nemzeteket és országokat és ahol a diplomácia fegyverei már nem bizonyultak elegendőknek, megszólaltak az ágyuk, kattognak a gépfegyverek, bombaesőt zúdítanak a repülőgépek, megindultak a páncélos harcikocsik és valami átkos megszállottságban pusztítja egymást a testvér. A harc maga lett a cél, mert a küzdelem végét senki sem látja és már meg sem tudná jelölni. Kiveszett az emberekből az egymást megbecsülés nemes érzése, hiányzik a szívekből a szeretet, a lelkekből a rokonérzés és elvakultan támadnak egymás ellen, ahelyett hogy egymást támogatnák, egymást segítenék, egymás bajain enyhítenének. Ha a szomszéd háza kigyullad, nem sietnek résztvenni az oltásban, nem gondolnak arra, hogy a tovaszálló pernye az ő otthonukat is pusztulással fenyegetheti, hanem kárörvendőn nézik az elemek dühöngését, sokszor legszívesebben előmozdítanák az enyészet romboló munkáját. Elfelejtik, hogy minden emberi érték közös érték, minden alkotás az emberiség összességének javát hivatott szolgálni és nem történhetik semmi az világ egyik részén, ami ne lenne befolyással és kihatással a világ másik részén élő emberek sorsára. A szellemtől elforduló anyagiasság ismét önző érdekei ellen, ha nem állja útját a pusztításnak és pusztulásnak, mert semmi sem vész el úgy, hogy hiánya csak egy helyen éreztetné káros hatását. Vak dühhel pusztítanak értékeket abban a téves hitben, hogy a más javainak pusztulása növeli a saját értékeinek nagyságát. Elfelejtik, azzal, hogy másnak kevesebbje van, nekem nem lesz többem. Sehol nem érezhető úgy a kölcsönhatás, mint az emberiség történetét alkotó szellemi és anyagi termelésben. Ezt a kölcsönhatást semmiféle harc és semmiféle háború nem tudja megszüntetni vagy kiküszöbölni. Ma a rossz kölcsönhatása uralkodik a világon, és amíg ezt a rosszat ki nem írtják, amíg rá nem ébrednek arra, hogy a rossz soha nem szülhet jót, addig nem is szűnik meg a mai zaklatottság, a mai bizonytalanság. A lelkeket kell megnyugtatni, a szívekbe kell belecsöpögtetni, az értelembe belenevelni a jónak a megbecsülését, a jónak a szeretetét, a testvériség érzését, a megbecsülés gondolatát kell kivirágoztatni az emberi öntudatban, mert csak ez mutathatja meg a helyes utat, melyen járva eljuthatunk oda, hogy az emberiség összeségének javát szolgáljuk. Amint az egyén nem követheti szabadon önző érdekeit, amint az egyes is csak addig mehet el egyéni kívánságai és törekvései szolgálatában, amíg az más emberek érdekeit nem sérti, ugyanúgy az államok igyekezetének, fejlődésük vonalának irányt és határt szab a más államok jogos érdeke. Minden állam és minden nemzet jogos törekvése csak azonos lehet: polgárainak jólétét és boldogulását szolgálni. Az eszközök is csak azonosak lehetnek ezen célok követésében. Ha mégis úgy adódnék, hogy az eszközök alkalmazásával elentétek keletkezhetnének államok vagy államcsoportok között, akkor érvényesülnie kell annak a magasabbrendű rézonnak, hogy megtalálják azt a kivezető utat, mely a megértés és kölcsönös jóindulat szellemében eliminálja az ütközőpontokat. Nem a nagyravágyás és gőg, nem a hatalom mámora és az erőszak kiélése viszik előbbre az emberiséget, hanem a szeretet. Csak az szeretheti igazán önmagát, saját nemzetét, aki ezt a megbecsülést más nemzetek, más országok irányában is ki tudja váltani szívéből és lelkéből. Ma távol állünk ettől az eszménytől. Ez azonban nem ok a kétségbesésre. Voltak máskor is zivataros, vészes idők, a meg nem értés és irigység, hatalmi féltékenység máskor is szembeállított népeket és nemzeteket, de soha nem volt még úgy, hogy a sűrű fekete fellegek el nem takarodtak volna a Nap elől és a villámcsapások után megtisztult levegőben ne tudott volna tovább fejlődni minden, ami a természet rendjébe tartozik. "Megnehezedett az idők járása az embeiség fölött, a nemzetközi politika egén cikázó villámok sokszor véres utat vágnak maguknak a nemzettömegekben, de újra ki fog tisztulni a láthatár, újra kiragyog a napsugár az emberiség feje fölött. És ez annál előbb, minél hamarabb ébrednek az egymásra való utaltság tudatára, minél hamarabb kel úl életre egymás megbecsülésének érzése. A szeretet örök és a szeretet fogja megváltani az emberiséget. Ez a helyes út, melyen járnunk kell mindannyiunknak. Timisoara, XIV. évf. 122. DEMEKBItCIfl Az amerikai külügyminiszter németellenes nyilatkozata — Emlékeztetés Wilson tizennégy pontjára — A csehszlovákiai községi választások eredménye A prágai kormány kisebbségi engedményei Bonniet francia külügyminiszter és Ossuczky párisi csehszlovák követ a szudétanémet kérdésben tanácskoztak. A csehszlovák követ kifejtette, hogy a prágai kormány hajlandó a békülésre és a legnagyobb engedményekre vállalkozik a jelenlegi nehézségek áthidalására. Kifejtetteellenben, hogy a német kisebbség nem erőszakolhatja rá álláspontját külpolitikai és katonai kérdésekbe a csehszlovák államra. A francia lapok élénken kommentálják Hull amerikai külügyminiszter kijelentéseit, aki a következőket mondotta: — Minden nappal, ami elmúlik, nyerünk Németországgal szemben. Arra késztettük Németországot, gondoljon arra, nem olyan könnyű bármilyen akció, mint aminőnek vélte. Ez az egyetlen sanszunk és ezt ki is kell használnunk. A L’Oeuvre hangsúlyozza, hogy első ízben szólott amerikai államférfi az Egyesült Államok középeurópai érdekeiről. Ez bizonyítja, hogy milyen erős lehet az Egyesült Államokban a nemzeti szocialista ellenes irányzat és miképpen harcol Roosevelt elnök a demokrata hatalmak egyesítéséért a diktatúrákkal szemben. A lap megállapítja, hogyBerlinben egyes vezetők kishírűen tekintenek a prágai kormány és a szudétanémetek közötti egyezmény időtartama elé, miközben a diplomáciai körök derűlátóak. Azbiztos, hogy Németországot semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy a prágai kormány elleni akcióját folytassa, de ebben az esetben ama engedmények utál, amelyeket a prágai kormány a demokrata nagyhatalmakkal egyetértve tesz, ez a lépés komoly bonyodalmakra vezethet. Éppen azért remélhetjük, — írja a lap — hogy Németország nem vállalkozik erre. A Völkischer Beobachter foglalkozik Hull kijelentéseivel és azt írja, hogy Hull feltételezése szerint Európa helyzete igen veszedelmes Egyben emlékezteti az amerikai külügyminisztert Wilson elnök tizennégy pontjára. Ez atizennégy pont — mondja a lap — volna alapja a békének, igazságnak és haladásnak. Hull számára nem volna lehetetlenség annak megállapítása, hogy Wilson tizennégy pontját hol valósították meg és hol volna még szükséges ezek megvalósítása. nemzetkisebbségek _ , egyenjogúságának biztosítása A csehszlovák kormány rendeletet készül kiadni, amely a cseh pilótáknak megtiltja, hogy a német határ mentén elhúzódó tíz kilométer széles sávot átrepüljék. A rendelet célja, hogy a további határmenti incidenseket, amelyek miatt Németország részéről számos panasz volt, elkerüljék. A francia lapok jelentése szerint a prágai kormány a szudétanémet kérdésben a következő engedményekre hajlandó: 1. A német nyelv bevezetése a közigazgatásban és a bíróságoknál. 2. A német iskolák vezetésének és a német intézmények költségvetéseinek szudétanémet részről való ellenőrzése. 3. Megfelelő számú tisztviselőnek a közigazgatásban való alkalmazása. William Strang, az angol külügyminisztérium középeurópai osztálynak főnöke, aki mint emlékezetes, Prágában járt, ahonnan Newton angol követtel való tanácskozás után a szudétanémet vidéken keresztül Berlinbe utazott, a berlini angol nagykövetségen szállott meg. Ott azonnal érintkezésbe lépett a nagykövetség diplomáciai személyzetével. Hír szerint német államférfiakkal nem lép 3 fei Szerda, 1938. június 1