Déli Hirlap, 1938. július (14. évfolyam, 145-170. szám)

1938-07-02 / 145. szám

­imi$oa®a 'A&Tui*ro xiv. «r. ms. UJ1MS SAMBATA, 2 IULIE 1938 COTIDIAN DE DIMINEAŢA Redacţia şi administraţia: Piaţa I. C. Bratianu No. 3. Telefon: 2­52. Redactor responsabil: Dr. Várnay Elemér. Apare zilnic dimineaţă, in afară de zilele după Dumineca şi sărbători.1 COTIDIANUL MAGHIAR DIN BANAT Reproducerea articolelor noastre fără indicarea sursei este interzisă. Scrisorile nesuficient timbrate se refuză. Manuscrisele nu se­­ păstrează și nici nu se restituesc. Az óriásvagyonok ellen indított nemrég harcot az Egye­sült Államokban Roosevelt elnök, mert csak ezen vagyonoknak példátlan meg­adóztatásában lát igazi orvosszert a fé­lelmetes gazdasági válság leküzdésére. A válságot ugyanis csak hatalmas beru­házásokkal, szociális áldozatokkal lehet megszüntetni, olyan áldozatokkal, ami­neket még az Egyesült Államok népe sem tud előteremteni közönséges erő­feszítéssel. Onnan kell tehát venni, ahol vart. Már­pedig az amerikai nagytőke olyan erő- és pénzforrásokkal rendelke­zik, mint egyetlen más állam plutokrá­­ciája sem. De kell is a pénz Ameriká­ban, mert a legutóbbi választások fo­lyamán olyan nagyarányú „költekezési és kölcsönzési" programot tűztek ki, mint eddig még soha. Harminc millió dollárt fordítanak majd közmunkákra, háromszáz millió dollárt a nagyvárosi prolelérnegyedek lebontására és egész­ségesebbé tételére, száz milliót ország­utak kijavítására, harminc milliót érmen­­tesítési munkálatokra és másfél millió dollárt a magángazdaság felsegítésé­­re. Ezen beruházások révén remélik, hogy tizenegy millió munkanélküli em­ber munkához jut és a magánvállalko­zás is a kölcsönök révén felocsúdik majd eddigi ájultságából. Természetesen ez a harc még Jecosenek­ számára is óriási hírek lesz, mert a trösztök valóságos ál­lamot alkotnak az államban. Sőt az egész világon tanul lehetünk, mennyire végzetes a befolyásuk a gazdaság min­den viszonylatában. Az amerikai elnök azonban kijelentette, hogy semmiféle­­eszköz nem lesz számára elég erős, hogy öt milliárd dolláros tervének sza­botálód engedékenységre és visszavo­nulásra késztesse. Nagyszerű szavak ezek és ha Roosevelt terveit megvaló­sítja, akkor abból nemcsak Amerikának lesz haszna, hanem gyümölcsöző lesz ezen ténykedése az egész világra. Még­pedig nemcsak gazdasági szempontból, hanem az általános béke, a humanitá­rius gondolkozás megújhodása szem­pontjából is. Mert mi volt eddig is az emberiség igazi megértésének legfőbb akadálya? A sok tröszt, amely a felfegy­verkezés és az ellenséges indulatok fel­támadásának tempóját diktálta érdekei­nek vasbeton fedezéke mögül. Ismétel­ten alkalmunk volt bővebben kifejteni a trösztök kárhozatos szerepét. A leg­utóbbi mexikói forradalom és egyéb gyújtogató események adtak különös időszerűséget annak, hogy vázolni kény­szerüljünk ezeknek a tőkecsoportoknak veszélyes szerepét. Úgy látszik, már Amerikában is megelégelték a dolgot. Jelszóvá lett a legutóbbi választás után: Nem szabad tűrni tovább, hogy az egész nemzet jólétét egyesek érdekei veszélyeztessék. És amint Amerika nem, úgy a világ többi állama sem tűrheti, hogy a közösséggel legélesebben szem­benálló Mamuth-tőkecsoportok legye­nek a nemzetek vámszedői és elkövet­kezendő véres összeütközések bujkáló megszervezői. Ezek ellen az óriástőkék ellen a legjobb védelem az, ha ilyen­­megadóztatások formájában a köz és a nemzeti célok szolgálatába állítják azo­ Timisoara, XIV. évf. 14­. sz. é­ s(PS- kat. Ha megszűnik a munkanélküliség és megfellő segítés révén visszaköltözik a vállalkozási szellem a magángazda­ságba, akkor ez az állapot lesz a meg­­békülés igazi záloga. Monopóliumokra pedig semmi szükség nincsen azért, hogy petróleumra, vasra, gyapjúra, egyéb nyersanyagra éppen korlátlan tő­kéiknél fogva rátehessék kezüket a csil­lapíthatatlan étvágyú trösztök. Ha Roo­sevelt terve sikerül, úgy egy régi,mnagy vágy megy teljesedésbe és a világ min­den népeinek legyenek ismét köztulaj­donai a mindenkinek egyformán étet­­re-halálra szükséges nyersanyagok. Az angol légi flotta titka az egyik tiszt indiszkréciója folytán nyilvánosságra került Egy parlamenti interpelláció váratlan és kínos következményei Eljárás indult a magasrangú katonatiszt ellen . Felfüggesztik egy képviselő mentelmi jogát Angliának nagy szenzációja van. Az új angol légi flotta legféltettebb titkairól illetéktelenek is tudomást szereztek. Sandys konzervatív párti képviselő ugyanis az alsóházban interpellációt jelentett be, amelyben az angol légi flottával­ kívánt foglalkozni. Az inter­pelláció azonban Hore Belisha had­ügyminiszter közbelépésére elmaradt. A hadügyminiszter áttanulmányozta az interpelláció szövegét és arra a megdöbbentő megállapításra jutott, hogy a képviselő fon­tos hadi titkok birtokában van. Ezeket a titkokat pedig csakis azon öt magasrangú tiszt egyikétől kap­hatta, akiknek a légügyi szolgálat új­jászervezésével kapcsolatos tervekről tudomásuk­ va­n. A miniszter arra a következtetésre jutott, hogy valaki nagy­ és váratlan indiszkréciót követett el. Hamarosan ki­derí­tették azután azt is, hogy az in­diszkréciót az öt magasrangú katona­tiszt közül melyik követte el. , Az angol kormány ezzel a kérdés­sel­ kapcsolatosa­n rend­vüli minisz­tertanácsot tartott,, amely után hiva­talos közleményt adtak ki. Ebben ki­jelentik, hogy az angol hadsereg katonai tör­vényszéke megindította az el­járást azon tiszt ellen, aki a hadsereg titkos repülőgépügyeit elárulta. Az ügy Londonban óriási feltűnést keltett és bizonyosra ve­szik, hogy annak még messzemenő következményei lesznek. Az­ alsóház tegnapi ülésén felállott Hora Bel­sha hadügyminiszter és kér­te, hogy függesszék fel Sandys kép­viselő mentelmi jogák A megindoko­lás szerint erre azért van hogy a képviselő tanúként szerepelhessen abban a lumpenben, amelyet az irlicite katonatiszt ellen indítottak. Sandys képviselő ve­je Churchill Jordwafe és maga is tartalékos katonatiszt. Cham­berlain miniszterelnök az a­l­sóház­­ban pártfogolta Hore Belisha had­ügyminiszter javaslatát. Az alsóház utasította a mentelmi bizottságot, hogy Sandys ügyére vonatkozólag sürgős előterjesztést tegyen. Hore Belisha hadügyminiszter a légüggyel kapcsolatosan leleplezések­kel összefüggéséig számos fenyegető levelet kapott. Ezért a hadügyminisztert állandóan detektívek­­őrzik. Lakóházát is szem­mel tartják a Scottlend Yard embe­rei. A mentelmi bizottságinak, amely Sandys képviselő ügyében az előter­jesztést szövegezi, tagjai: Chamber­lain miniszterelnök, Attifee őrnagy, az ellenzéki munkáspárt vezérszónoka, Stommerwell i­gazságügym­iniszter, Winston Churchill és Sir Sanetport Sandys képviselőt mentelmi jogának felfüggesz­tése után azonnal a katonai vizsgálóbb­ó­t idézik, amely kihallgatja. Chamberlain mi­ni­szt­e­­r­el­nö­k a men­­telmi bizottság jelentésének felorvoso­lása után úgy döntött, hogy az alsó­háztól különleges parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldését kéri. Ennek a bizottságnak az lesz a fel­adata, hogy vizsgálat tárgyává te­gye Landys képviselő alma­ kijelölntté­seit, amelyeket az alsóház jontos hu­­szonhetediki ülésén az interpellációt megelőzően tett. - . Hodzsa tárgyait a magyarokkal A magyar és lengyel nemzetkisebbségek képviselői előterjesztették kívánságu­kat Hodzsa Milán csehszlovák minisz­terelnök fogadta a magyar és lengyel nemzetkisebbségek képviselőit, akik­kel behatóan tárgyalt. A cseh­szlovákiai egyesült magyar párt részéről Szüllő Géza, Járasi Andor, Esterházy János gróf és Korláth Endre keresték föl Hodzsa miniszter­elnököt. Hodzsa fölkérte a magyar képviselőket, hogy a magyarságnak nemrég át­adott emlékirata több pontjá­ról nyújtsanak részletes fel­világosítást és tájékoztassák a cs­ehszlovákiai magyarság jelenlegi helyzetéről. Ké­sőbb Junga, a sziléziai tartományi vezetőség lengyel tagja jelent meg Hodzsa előtt, majd Jaks német szo­cialista és Witte képviselőkkel tár­gyalt. Hodzsa a nemzetkisebbségi képviselőknek kijelentette, hogy a tárgyalásokat velük foly­tatni kívánja. A prágai német követ megjelent a külügyminisztériumban és tiltakozó jegyzéket nyújtott be az ellen, hogy a brünni iskolákban a tanulókat Hitler­­ről szóló gúny dalokra tanítják. Ha­sonló gúny dalok­at énekeltek Hitler vezérkancellárról menetelő cseh kato­nák is. 3 lei Szombat , 1938.Július­­2

Next