Déli Hirlap, 1938. november (14. évfolyam, 248-271. szám)
1938-11-02 / 248. szám
TIMISOARA-TEMESVÁR XIV. évfolyam, 248. szám. ARA 3 LEI SZERDA. 1938 november 2 Redacţia şi administraţia: Timişoara I., Piaţa I. C. Bratianu 3. — Telefon: 28-10. Apare zilnic dimineaţa, in afară de zilele de după Dumineca şi sărbători, fegyverektől összetépve. Igyekezzünk kitépni szivünkből minden gyűlöletet, hogy majdan a mi sírunkon is az örök szeretetet hirdető mécses fényeskedjék. (Flaneur) Redactor responsabil: Dr. Várnay Elemér. — Manuscrisele nu se păstrează ::::: și nici nu se restituesc. — Firma înmatriculată sub. Nr. 59/9434. ::::: Halottak napja A sírkertek világossága töri át az ősködét. Indul a temetők felé nagy, széles menet. Megyünk elköltözött kedveseinket látogatni. Ez az egy nap teljesen az övék. Megyünk hozzájuk, akik ott laknak már a minden bajt, mindez szomorúságot feledtető, kizöldült han alatt és feldíszítjük sírjaikat a kertek utolsó virágaival, gyertyát gyújtunk, hogy az örök világosság fényeskedjék nekik. Igen, ez a nap egészen az övék. Máskor nem érünk rá, hogy teljesen az ő emlékükkel foglalkozzunk, hogy náluk virrasszanak kegyeletes gondolataink. Mert a mi életünk nagyon zaklatott, sietős, űzött. Köznapjainkban olyan parányinak és messzinek tűnik számunkra a temető. A nagy futamban szintén elfelejtjük, hogy pár lábnyira a föld alatt lesz majd végső megnyugvásunk, hogy egy szempillantás alatt bármelyikünket elszólíthatja a halál e törpe, röpke létből. Napi elfoglaltságaink, birkózásaink közepette úgy érezzük, mintha az örök élet virulna nekünk, csak akkor ébredünk rá a halál misztériumára, ha kihull az élők sorából valaki, aki kedves volt nekünk, vagy mikor egy csontos ujj halottak napjára mutat a feltáruló kalendáriumban. Ilyenkor megemlékezünk az elmúlásról, halottak borús emlékünnepén, amikor az elmúlás kapui nyitva állnak és hívnak a temetők. Ilyenkor ráeszmélünk arra, hogy milyen gyorsan iramodik el fölöttünk az élet, ilyenkor egyegy pillanatra megtorpanunk, bármiképpen kerget is bennünket máskülönben szakadatlanul új célok felé az élniakarás, a becsvágy, a mélységes fenmaradási ösztön. Mi, akik máskor mindig csak arra gondolunk, hogy mi lesz a jövőnk, mit fogunk cselekedni holnap, mi, a szüntelen tervszövők ilyenkor a sikert nagy-nagy csendjében visszafordulunk a múlt felé és emlékezünk. Visszaéljük a gyermekkorunkat, a meghitt családi tűzhelyet, a hajdani házat, amely talán már régen össze is omlott a kérlelhetetlenül futó idő kíméletlen csákánycsapásai alatt és felidézünk egykori boldog élményeket, meleg ünnepi estéket, karácsonyt, húsvétot, lakodalmakat nagyszülőkkel, szülőkkel, rokonokkal, akik legtöbben már ott pihennek a virágokkal borított sírdomb alatt így vonulnak fel előttünk régesrégi arcok, alakok, miközben megszólalnak szívünkben a halk fájdalom rejtélyesen hívogató lélekharangjai. Mindannyian meghalunk. Egyszerű tény ez, de milyen különös jelentőséget kap ez a két szó, éppen mostan. Az idei tél küszöbén különösképpen elgondolkozásra késztető. Miért akkor ez a temérdek, szilaj küzködés, miért mindenki minden ellen? Miért e rengeteg gyűlölködés a rövid életben? Miért egy eljövendő háború rémítő , világveszedelme, mikor még úgyis elég korán elérkezünk a temtőbe. A halottaknak adott tiszteletet, a sírkertek földietlen vonatkozása arra is megtanít bennünket, hogy önmagunkat, az élőket is tisztelnünk kell, mert nem azért lett az ember, hogy belefulladjon a vérbe, vagy a vértelen gyűlölet rettenetes fertőibe. Fogadjuk meg halottainknak mi, akik tulajdonképpen az ő életüknek vagyunk a folytatói, hogy megtartjuk és utódainkra is átvisszük az ő jóságuknak békés emberiességüknek az örökségét Igyekezzünk életünkben, lelkiségünkben olyanok lenni, hogy majdan mi is a temetők szentelt földjében nyughassunk békén és nem ujtalan után, gonosz Titeanu miniszter elismerése a nemzetkisebbségi sajtónak Az újjáépítés munkájában szükség van a sajtóra is Vasárnap délelőtt ment végbe Nagyszebenben a vidéki román újságírók szövetségének hetedik nagygyűlése. A szövetség tagjai ezen alkalommal koszorút helyeztek a nagyszebeni temetőben nyugvó egykor harcos újságírók sírjára. A kongresszuson megjelent Titeanu Eugen miniszter, a sajtó- és propagandaügyi államtitkárság vezetője is. Bálán erdélyi metropolita képviseletében Scarabeti Constantin főesperes vett részt a kongresszuson, aki megáldotta a nagygyűlés munkáját. Istentisztelet után megkezdődött a nagygyűlés, amelyen a megnyitó beszédet Titeanu miniszter mondotta, aki többek között a következő nagyhatású kijelentéseket tette: — Mint a propaganda vezetője tudom, elsősorban a sajtóra kell támaszkodnom, hogy az újjáépítéshez szükséges légkört az országban megteremtsem. Szükségem van ehhez a vidéki sajtóra is, amelynek sokkal szorosabb kapcsolata van a helyi szükségletekkel. Ez a tükre és tengelye egy vidék erkölcsi, intellektuális és politikai életének. Amikor őfelsége Carol király az országnak az új alkotmányt megadta és az új rendszert meghonosította, ez kiváltotta a külföld csodálatát is és nagyban hozzájárult tekintélyünknek a külföldön való emeléséhez. Nyilvánvaló, hogy mi a sajtó házában is megteremtjük az újításnak a stílusát. A mai krízis nem más mint az alkalmazkodás időszaka. Újságok megszűntek, újságok születtek, vannak újságok, amelyek nehezen küzdenek hogy fennmaradjanak és vannak újságok — és ezt különösen nagy örömmel állapítom meg — amelyek újjáélednek. Én, mint a sajtó megbízottja, a sajtó valódi szindikalizálására törekszem, hogy támogassam és megvédelmezzem. — A sajtó, amely annyit adott, eddig semmit sem kért. Amikor azonban a propaganda irányítását átvettem, ezeket mondottam. Természetesen méltányos, hasznos és emberies a sajtó támogatása. Sok tehertől megszabadítottuk a sajtót és most újabb két fejezet következik. Rendezésre kerül a papír és a hirdetések kérdése, összehívtam a papírhivatal vezetőit, megismertettem velük a sajtó problémáit és megjelöltem számukra egy időpontot. Amikor a gyártási árakat előterjesztették, akkor a tandemekre utaltam. Az amortizáció jobb beosztása és csekélyebb haszon, meggyőződésem szerint az árak felülvizsgálásához vezetnek. Azután rátért a miniszter a hirdetések kérdésére is így folytatta: " A kereskedelmi szerződések a sajtónak tisztességes, tiszta és méltó exisztenciát fognak biztosítani, a titkos és meg nem engedett szubvenciók helyett. Titeanu miniszter azután a kisebbségi sajtót üdvözölte és hangoztatta, hogy ez a legutóbbi nemzetközi események alkalmával a legtárgyilagosabb formában teljesítette kötelességét. A nemzetkisebbségi sajtó magatartása számunkra bizonyítvány volt — mondotta a miniszter — amely igazolta türelmességünket és vendégszeretetünket. Usztel megismételhetem azt, amit Csernovitzban mondtam. A kisebbségi kérdésben mi nem adósok vagyunk, hanem hitelezők. Ezt azért mondhatom, mert a statisztikai igazság az, hogy a mi határaink jogainkon belül vannak és nem kívül. El kell ismerni, hogy a kisebbségi néptömegek, a paraszttömegek, sohasem csatlakoztak centrifugális akciókhoz . Ez a tény annyira ismeretes, hogy — amint ezt a legutóbbi nemzetközi események alkalmából is megállapíthattam — egyetlen komoly államban sem jelent meg olyan cikk, amely egy romániai kisebbségi problémáról, vagy határrevízióról írt volna. Minden feltétel nélkül Budapest és Prága a döntését elfogadja hatalmak Ribbentrop és Ciano döntőbírák holnap ülnek össze Bécsben A magyar-csehszlovák kérdési holnap, szerdán a döntőbíróság elé kerül. Budapesti jelentés szerint az olasz és a német kormányok hivatalosan közölték a magyar és a csehszlovák kormányokkal hogy a müncheni egyezmény két aláíró hatalma a Magyarország és Csehszlovákia által nekik a két utóbbi ország között fenforgó területi vitában a felajánlott döntőbírói tisztséget elfogadja. Az elfogadás ama feltétel mellett történt, hogy a két kormány a nagyhatalmak döntését feltétel nélkül elfogadja. Ezt az álláspontot Olaszország és Németország közölte a római , berlini magyar és csehszlovák követekkel, valamint követei által tudatta azt Budapesten és Prágában is. A két tengelyállam elhatároztál, hogy a magyar-csehszlovák konfliktust minél gyorsabban elintézi és azért a döntőbíróság már szerdán, november 2-án ül össze Bécsben. A német birodalom részéről Ribbentrop külügyminiszter vesz részt a döntőbírósági tárgyaláson. A döntőbírósági tárgyalásra megóvták Magyarországot és Csehszlovákiát is. A magyar kormányt Kánya Kálmán külügyminiszter, a csehszlovák kormányt pedig Chvatkovszky külügyminiszter fogja képviselni. Berliniben s Rómaiban hivatalos kormányközlemények jelentek meg amelyek közlik, hogy a két nagyhatalom hozzájárult a döntőbírósági eljáráshoz. Magyarország és Csehszlovákia kijelentették, hogy a döntőbírósági határozatoknak magukat, feltétel nélkül alávetik és azokat végrehajtják. Kánya Kálmán külügyminiszter több szakértővel utazik Bécsbe Rómából jelentik, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter hétfőn este Bolzanoba utazott, ahol ma van az anconai herceg esküvője. Ciano gróf a házasságkötés alkalmával az olasz kormány megbízásából az anyakönyvvezetői tisztséget tölti be. Bolzanoból ma este utazik tovább Bécsbe. Budapestről jelentik, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter több szakértő kíséretében utazik Bécsbe. Többek között kíséretében lesz Teleki Pál gróf közoktatásügyi miniszter mint statisztikai és néprajzi szakértő és Csáky István gróf meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium kabinetfőnöke. Bécsbe utaznak továbbá mindazok is, akik a magyar bizottságnak tagjai voltak a komáromi tárgyalások idején. A berlini Diplomatische Politische