Déli Hirlap, 1938. december (14. évfolyam, 272-295. szám)

1938-12-01 / 272. szám

S­r . CSÜTÖRTÖK, 1938. december 1X XIV. évf. 272. sz. ABA 3 LEI Renac­ Via și administrația: TIMIŞOARA,­­ Piața Brătianu No. S. Telefon: 28—10 GAZETA MAGHIARILOR DIN BANAT Nr. cererii de vise. in Reg. pubL per. 934/1938 Trib. Timișoara Redactor reap. Dr. VARNAY ELEMÉR Az egyenes út nem mindig a legrövidebb Laikus abban a hiedelemben él, hogy az áruszállításnál a legrövidebb út természetszerű­leg a legolcsóbb. A­ különböző államok tarifapo­litikája ezt a, természetesnek látszó tételt régen a feje tetejére állította, így például nem is lehet gondolni arra, hogy a bánsági gabonát Zürichbe a Dunán Regensburgba szállítsák, onnan pedig vasúton Zürichbe. A bánsági gabona a legtöbb esetben lemegy Constantába, áthalad a Fekete­tengeren, a Dardanellákon, átmegy a Gibraltá­ron, eljut Rotterdamba, vagy Antwerpenbe, fel­megy a Rajnán és így jut el Svájcba. Hosszú éveken keresztül éles harc dúlt Hamburg és Trieszt között, amely az Anschluss folytán el­dőlt. Bécsbe a tengerentúli áru már nem Triesz­ten keresztül megy, hanem a sokkal távolabb fekvő Hamburgon keresztül, mert a német kor­mány olyan kedvező tarifát állapított meg Ham­burgon keresztül, amely teljesen elterelte Tri­esztről az osztrák forgalmat. A magfélék és termények Párisba irányuló természetes útvonala Constantán és Marseilles vagy Constanta-Le Havreon keresztül a Szajná­hoz vezet. Azonban a németek oly olcsó tarifát határoztak meg, hogy ezek a cikkek a valóság­ban Hambourgon a Majna csatornán és a Szaj­nán keresztül jutnak el Párisba. Ez a valóság­ban lényegesen hosszabb út körülbelül harminc százalékkal olcsóbb a természetszerű legrövi­debb útvonalnál. A tarifaharcok történetében rendkívül ér­dekes a besszarábiai olajpogácsák útja. Bessza­­rábia közel fekszik Lengyelországhoz és termé­szetes, hogy ezek a szállítmányok Lengyelor­szágon keresztül mentek Danzigba és onnan folytatták útjukat a skandináv államokba. Vi­szont a németek érdeke az volt, hogy ezeket a szállítmányokat Stettin felé tereljék. Mit tettek? A Besszarábia-Stettin útvonalért mindössze 19 ezer lejt számítanak fel, ami az önköltség egy­negyedrésze. Érdekes, hogy a bánsági és erdélyi olajpogácsa fuvarja Stettinig a lényegesen rö­­videbb távolság ellenére is 15.000 lej. Igaz vi­szont, hogy az erdélyi és bánsági áru nem gra­­■ vitái Cernaution és Lengyelországon keresztül Danzig felé. A bánsági lóhere és lucernamagnak egyik főpiaca a skandináv államok. Az odavezető ter­mészetes útvonal Constantán és a tengeren ke­resztül megy, hiszen köztudomású, hogy a víziút mindig olcsóbb a szárazföldi útnál. Mi ezzel szemben a tény? A fuvardíj Constantáig 12— 13.000 leit tesz ki, a kikötői és átrakási költsé­gek Constantában elérik a 2.000 leit, a hajófu­var Constantától a skandináv államokig pedig 22 angol schilling, ami 11.000 leinek felel meg, az egész fuvar vagononként tehát 25.000 leibe kerül. Ezzel szemben a németek Curticia ham­burgi versenyfuvarja 24 schilling, azaz 12.000 lei, a hajófuvar Hamburgtól igen olcsó, úgyhogy Hamburgon keresztül minden vagonnál a fu­vardíjon 8.000 lejt lehet megtakarítani. Fel lehet tenni a kérdést, hogy a németek miért végzik a fuvarozást ennyire olcsón, leg­többször az önköltségi áron alul? A magyará­zat igen egyszerű. Emelik saját kikötőik forgal­mát, de ez a körülmény még nem esne annyira a latba. A fő ok abban áll, hogy az Angliába és a Skandináviába irányuló szállítmányoknál a németek a vasúti fuvart lejben, pengőben és márkában fizetik, ezzel szemben az ellenértékét úgy a vasúti fuvarért, mint a kikötői munkála­tokért és átrakásért, valamint a hajófuvarért komoly fontokban, svéd és dán koronákban kap­ják meg, ennélfogva ez a rendszer nagyban al­kalmas arra, hogy a német gazdaság számára az annyira áhított nehéz valutákat megszerez­hesse. - t Bizonytalan Ribbentrop párisi utazásának időpontja Franco haderői feltartóztattak két hajót, amelyek romániai búzát szállítottak Angliának London, november 29. Az angol alsóház mai ülésén Fletcher munkáspárti képviselő kérdésé­re Chamberlain miniszterelnök kijelentette, hogy az angol és francia vezérkarok nem folytattak különleges megbeszélést a miniszterelnök és a külügyminiszter párisi látogatásával kapcsolatban. Butler külügyi államtitkár közölte, hogy Franco tábornok haderői november 23-án és 26- án elfogtak és a Pálmas öbölbe kísértek két gö­rög hajót, amelyek az angol kormány által Ro­mániában vásárolt búzát szállították. A burgosi angol ügyvivő és a pármai angol konzul utasítást kapott, hogy követeljék a két hajó haladéktalan szabadonbocsátását Az angol kormány komo­lyan veszi ezeket az incidenseket és a legerélye­sebb eljárást határozta el. ÖNKÉNTESEK JELENTKEZTEK AZ ANGOL LÉGI HADERŐBE Kingsley Wood légügyi miniszter felhívásá­ra, amely szerint 31 ezer önkéntessel kívánja az angol légi készültséget kiegészíteni, máris mint­egy 21 ezer önkéntes ajánlotta fel szolgálatait az angol katonai légi haderőnek. Amennyiben a jelentkezések továbbra is ilyen gyors ütemben történnek, úgy hetenkénti átlagos 1000 önkén­tesre lehet számítani. A párisi Journal értesülése szerint a francia külügyminisztérium és Berlin között tovább fo­lyik az eszmecsere Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter párisi látogatásával kapcsolat­ban. A látogatás időpontjára vonatkozólag ed­dig nem történt semmiféle intézkedés. Az Oeuvre úgy tudja, hogy a német külügyminiszter de­cember 2-án érkezik a francia fővárosba. AZ ANGOL-JAPÁN VISZONY Tokió, november 29. Shigeru Joshida lon­doni japán nagykövet Tokióba érkezett, de el­zárkózott minden nyilatkozattétel elől az angol­japán viszonyt illetően. A Domei-ügynökség tu­dósítójával is csak annyit közölt, hogy a két or­szág közötti viszony korrekt. Bárdossy László bucurestii követ lesz a magyar külügyminiszter? Budapest, november 29. A magyar politikai életben nyugalom van és a pártok erősen készü­lődnek a december elsején összeülő parlament ülésére. Kánya Kálmán külügyminiszter tegnap lemondott és utódjára vonatkozólag még nem történt döntés. Politikai körökben két személy neve került kombinációba. Az egyik Bárdossy László jelenlegi bucureştii magyar követ, a má­sik gróf Csáky István rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, mindketten kiválóságai a magyar külpolitikának. Egyelőre, amíg döntés történik, Imrédy Béla miniszterelnök látja el a kül­ügyi tárcát is. A Birodalmi Bank elnöke Németország gazdasági fejlődéséről •A szabadfizetési rendszer visszatérne Németország hitelezőitől Berlin, november 29. Schacht birodalmi minisz­ter, a Birodalmi Bank elnöke kedden délután elő­adást tartott és­­többek között a következőket je­lentette ki: —­ Minden álkunti segítséget a­ termelés foko­zására­ fordítottunk Először hiteleket nyújtottunk az üzemek he­lyr­eállí­tásám és így munkaalkutívakat teremtettünk. Ezután a fegyverkezési program adott egyre több munkát. A Birodalmi Bank a fegy­­verlöpési program tám­ogatására többmilliárdos tu­­telb­rkot,alót vállal. Ezután részletesen beszélt a fegyverkezési program végrehajtásáról, majd áttért a német köz­adósság kérdésére és kijelentette, hogy­ a külföl­dön elterjedt számadatok jóval felülmúlják a tény­leges adósság összegét. A kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkoz­va, a következőket mondotta: — Mihelyt Németország hitelezői készek lesz­nek Németországgal karöltve elhárítani a hadikár­pótlások következményeit, megnyílik a kapu, ame­lyen át eljuthatunk a többoldali kereskedelemhez és a szabad fizetési forgalomhoz. Az új terv si­kereit legjobban néhány számadat igazolja. A ke­reskedelmi mérlegünk, amely 1934-ben 284 millió márka hiányt mutatott, 1936-ban 550 millió már­kás, 1937-ben pedig 443 millió márkás aktív mér­leggé változott. Közölte ezután, hogy az úgynevezett új áru­adósságot két év alatt felére csökkentették.

Next