Déli Hirlap, 1939. szeptember (15. évfolyam, 197-222. szám)

1939-09-01 / 197. szám

Redacţia şi administraţia: TIMIŞOARA, L. Piaţa Brătianu No. 1 Telefon: 28—10. Im GAZETA MAGHIARILOR DIN BANAT Redactor resp. FENTEK, IOSO. Trib. Timişoara Dr. VÁRNAI ELEM® Távolkelet és Nyugat kicsi lett a világ. Ma már nincsen olyan poli­tikai kérdés, hogy ez nem érdekel bennünket, ez a téma túl messzire fekszik tőlünk. A messziségek megszűntek korunk számára, gazdasági összefüggé­seiben egyetlen érzékeny organizmus az egész világ és talán éppen azok az események gyakorolják a legérzékenyebb befolyást életünkre, amelyek a leg­nagyobb térbeli messzeségben zajlanak le. Íme itt van a legközelebbi példa, az ázsiai Távolkelet és a Nyugat. Immár fél évszázad óta folyik az a csendes gazdasági harc, amely Európa népei számára vagy tíz év előtt a dumping jegyében lett ismeretes. A japán dumping már az elmúlt időkben is nagy vál­ságokat támasztott, de egyenesen végzetes lehet a hatása, ha Európa háborúba bonyolódik. Egyik közigazgatási szakértő pontos képet ad erről a mozgalomról. Elmondta, hogy az európai nagyhatalmak az elmúlt három évtized folyamán sok-sok milliárd belső kölcsönt vettek fel, hatalma­san felfegyverkeztek, minden békés és háborús esz­közt felhasználtak, hogy kereskedelmi offenzívájá­­ban meghátráltassák Japánt. Ez ellen a terjeszkedés ellen Európában és Amerikában sikerült is valaho­gyan igen gyengén védekezni, Ázsiában azonban úgyszólván meddőnek bizonyult minden ilyen irá­nyú törekvés. Minden erőfeszítés és befektetés el­lenére csak száznyolc millió dollár értékű árut le­hetett elhelyezni a világháború után. Négyszáz mil­liónyi ázsiai vevőkör csakis az európai export két százalékát vette fel. A japán kereskedelem és az ipari termelés annyira előrehaladt, hogy verseny­zett a lancasteri vászonnal, az olasz selyemmel, a svájci órával és a legtöbb tömegcikkel, ha nem is minőségében, de hallatlan olcsóságával. Japán tehát az exportra rendezkedett be és az elsősorba küz­dötte fel magát kiviteli mérlege révén. A legújabb időben azonban egész Európa és az Egyesült Államok erélyes védőintézkedéseket tet­tek, amelyek most a legnagyobb veszéllyel fenyege­tik a teljesen átiparosodott Japánt. Ez a robbanásig feszült gazdasági helyzet most sietteti ama régebbi törekvések megvalósítását, a­melyek legújabban a Tanaka tervben lettek ismét leszögezve. Japán minden áron bírni akarja a Filip­­pini szigeteket, Ausztráliát és a közelébe eső egyéb idyen területeket. És ez a vágy a legutóbbi poli­tikai alakulások, a német-orosz megnemtámadási szerződés következtében számukra felette időszerűvé lett. Oroszországot ugyanis ez a terjeszkedési irány nem érdekli. Annál jobban vetélkedik azonban a Csendes Óceán uralmáért Anglia és Amerika. Nem csak birtokaikat akarják természetszerűleg meg­tartani, hanem kereskedelmi és gazdasági fölényü­ket is. Mert ha ez a terv megvalósul, nemcsak a messzi ázsiai kereskedelem siklik ki a kezükből, ha­nem Délafrika és India is mint gazdasági Hinter­land. A távolkeleti probléma tehát ezen két állam számára éppen olyan döntően fontos, mint az euró­pai kérdés. A keleti érdekeket nem lehet tehát feláldozni még ideiglenesen sem. És ezen körülmény még dön­tőbben fogja befolyásolni a politika újabb fejlemé­nyeit. Elmondatjuk tehát bátran, hogy az euró­pai helyzet kialakulása főleg a Távol Kelettől függ. Japán fog dönteni, mert ez a messzi ország ma Eris almája, amelyért a viszály folyik. Japántól függ tehát, hogy milyen irányba dönt. Hogy­­Mire vagy északra akar-e terjeszkedni. Előbbi esetben a német­orosz megnemtámadási szerződéshez csatlakozik, a másikban viszont a demokratikus hatalmakhoz. Ez az a nagy kérdés, amelyre egész Európa feszülten várja a választ. LENGYELORSZÁG ELRENDELTE A MOZGÓSÍTÁST Londonban szünet nélkül folytak a tanácskozások. Még mindig­ nem ismeretes a német-angol jegyzékváltás szövege. Angliában súlyosan ítélik meg Szlovákia megszállását. Olaszországban az a felfogás, hogy még semmi sem veszett el Kedvezően fogadták a holland és belga uralkodók békeközvetítését Londonból jelentik. Chamberlain miniszter­­elnök és Halifax külügyminiszter szerdán be­ható tanulmányozás alá vették Hitler birodalmi vezér válaszát, majd délelőtt 11 órakor a belső kabinet nézte azt át és végül 12 órakor került a nagyfontosságú diplomáciai okirat a miniszter­­tanács elé. A válasz tartalmát a déli órákig szi­gorúan titkolták. Politikai körökben azonban biztató jelnek tekintik, hogy a német vezető kö­rök a válasz megszövegezése előtt gondosan ta­nulmányozták Chamberlain miniszterelnök alsó­­­­házi nyyatkozatát és azt is, hogy a németországi lapok hangsúlyozzák a né­met-angol megegyezés szükségességét. Valószínűnek tartják Londonban, hogy Hitler válaszát további eszmecsere fogja követni. Re­­ménytkeltő jelnek tartják azt is, hogy Chamber­lain miniszterelnök a nemzeti munkástanács kül­döttsége előtt kijelentette, hogy az angol kor-­­mány nem tartja szükségesnek London kiüríté­sét. A német válaszjegyzékben nincsen sok biztató... A Reuter-ügynökség ületékes helyről szer­zett értesülése szerint az angol kormány újabb választ küld Berlinbe. Ezt a kérdést a szerdán délben összeülő minisztertanácson tárgyalták meg. A minisztertanács dél 12 óra 55 perckor ért véget. A párisi Havas-ügynökség az angol minisz­tertanács lefolyásáról a következőket jelenti: A minisztertanács délben 11 óra 30 perckor ült össze, hogy áttanulmányozza és megvizsgálja a német birodalmi vezérnek az angol jegyzékre adott válaszát. A választ a délelőtti órákban kö­zölték a domíniumok főbiztosaival, akik délelőtt látogatást tettek Inskip domíniumügyi államtit­kárnál. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter a minisztertanács ülése előtt rö­vid megbeszélést tartott. A miniszterelnökségi palota előtt összegyűlt tömeg megérkezésekor lelkesen ünnepelte Kingsley Wood légügyi mi­nisztert. A német válaszjegyzékben semmi olyan nincs, amely indokolttá tenné a békés megoldásban való reménykedést. Angol politikai körökben nem tulajdonítanak na­gyobb jelentőséget annak, hogy a szovjet parla­ment elhalasztotta a német-orosz megnemtáma­dási szerződés ratifikálását, mert a paktum érvé­nyét a becikkelyezés nem érinti. A szerződés a két fél aláírásával érvénybe lépett. Híre jár, hogy Mussolini miniszterelnök ma rádióbeszé­det mond, amelyben rá akar mutatni a politikai kibontakozás útjára. Az angol rádió könyörgő Istentiszteletet közvetített a békéért Corbin londoni francia nagykövet 40 percet időzött szerdán délelőtt az angol külügyi hivatal­ban, ahol közölték vele Hitler válaszát. Megje­lent a délelőtti órákban a külügyi hivatalban a román és a brazil nagykövet is. György király szerdán a Buckingham-palo­­tában kihallgatáson fogadta Reginald Leepert, Anglia bucureştii meghatalmazott miniszterét. Berlinből szerdán délután egy német repülő­gép érkezett a hestoni repülőtérre. A gép utasát itt nem ismerik. A Times és a News Cronicle hosszú cik­kekben foglalkoznak a lengyel-német konfliktus békés elintézésének lehetőségével és azt javasol­ják, hogy a népi problémát a német, illetve len­gyel lakosság kölcsönös kicserélésével oldják meg. A Reuter ügynökség jelentése szerint a szovjet-német megnemtámadási egyezmény rati­fikálása azért késik, mert így akarják Hitlert rá­bírni arra, hogy a danzigi kérdés békés megol­dását elfogadja. Hasonlóképpen iz a Havas ügy­­,Afiksékis. • Az angol rádió kedden éjszaka békéért kö­nyörgő istentiszteletet közvetített, amelyen imát mondtak az angol királyért, a kormány tag­jaiért, Hitler birodalmi vezérért és tanácsosaiért. AZ ANGOL KORMÁNY FELFOGÁSA SZLOVÁKIA KATONAI MEGSZÁLLÁSÁRÓL Érdekes az angol kormány felfogása a né­met hadseregnek Szlovákiába történt bevonulá­sáról. Bár önmagában véve az eseménynek nem tulajdonítanak döntő fontosságot, könnyen le­het, hogy éppen ez a kérdés lesz az, amely végérvé­nyesen felborítja a helyzetet. Lengyel részről ugyanis még tegnap hivatalos közleményt adtak ki és ebben megállapították, hogy Szlovákia megszállása veszélyezteti Len­­gyelország életbevágó érdekeit és biztonságát. A Lengyelországnak nyújtott angol szavatosság úgy szól, hogy önműködőleg életbelép akkor, ha Lengyelország életérdekeit látja veszélyezte­tése. Most nagyyon közel vagyunk­ ehhez a léthez.

Next