Déli Hirlap, 1939. szeptember (15. évfolyam, 197-222. szám)
1939-09-01 / 197. szám
Redacţia şi administraţia: TIMIŞOARA, L. Piaţa Brătianu No. 1 Telefon: 28—10. Im GAZETA MAGHIARILOR DIN BANAT Redactor resp. FENTEK, IOSO. Trib. Timişoara Dr. VÁRNAI ELEM® Távolkelet és Nyugat kicsi lett a világ. Ma már nincsen olyan politikai kérdés, hogy ez nem érdekel bennünket, ez a téma túl messzire fekszik tőlünk. A messziségek megszűntek korunk számára, gazdasági összefüggéseiben egyetlen érzékeny organizmus az egész világ és talán éppen azok az események gyakorolják a legérzékenyebb befolyást életünkre, amelyek a legnagyobb térbeli messzeségben zajlanak le. Íme itt van a legközelebbi példa, az ázsiai Távolkelet és a Nyugat. Immár fél évszázad óta folyik az a csendes gazdasági harc, amely Európa népei számára vagy tíz év előtt a dumping jegyében lett ismeretes. A japán dumping már az elmúlt időkben is nagy válságokat támasztott, de egyenesen végzetes lehet a hatása, ha Európa háborúba bonyolódik. Egyik közigazgatási szakértő pontos képet ad erről a mozgalomról. Elmondta, hogy az európai nagyhatalmak az elmúlt három évtized folyamán sok-sok milliárd belső kölcsönt vettek fel, hatalmasan felfegyverkeztek, minden békés és háborús eszközt felhasználtak, hogy kereskedelmi offenzívájában meghátráltassák Japánt. Ez ellen a terjeszkedés ellen Európában és Amerikában sikerült is valahogyan igen gyengén védekezni, Ázsiában azonban úgyszólván meddőnek bizonyult minden ilyen irányú törekvés. Minden erőfeszítés és befektetés ellenére csak száznyolc millió dollár értékű árut lehetett elhelyezni a világháború után. Négyszáz milliónyi ázsiai vevőkör csakis az európai export két százalékát vette fel. A japán kereskedelem és az ipari termelés annyira előrehaladt, hogy versenyzett a lancasteri vászonnal, az olasz selyemmel, a svájci órával és a legtöbb tömegcikkel, ha nem is minőségében, de hallatlan olcsóságával. Japán tehát az exportra rendezkedett be és az elsősorba küzdötte fel magát kiviteli mérlege révén. A legújabb időben azonban egész Európa és az Egyesült Államok erélyes védőintézkedéseket tettek, amelyek most a legnagyobb veszéllyel fenyegetik a teljesen átiparosodott Japánt. Ez a robbanásig feszült gazdasági helyzet most sietteti ama régebbi törekvések megvalósítását, amelyek legújabban a Tanaka tervben lettek ismét leszögezve. Japán minden áron bírni akarja a Filippini szigeteket, Ausztráliát és a közelébe eső egyéb idyen területeket. És ez a vágy a legutóbbi politikai alakulások, a német-orosz megnemtámadási szerződés következtében számukra felette időszerűvé lett. Oroszországot ugyanis ez a terjeszkedési irány nem érdekli. Annál jobban vetélkedik azonban a Csendes Óceán uralmáért Anglia és Amerika. Nem csak birtokaikat akarják természetszerűleg megtartani, hanem kereskedelmi és gazdasági fölényüket is. Mert ha ez a terv megvalósul, nemcsak a messzi ázsiai kereskedelem siklik ki a kezükből, hanem Délafrika és India is mint gazdasági Hinterland. A távolkeleti probléma tehát ezen két állam számára éppen olyan döntően fontos, mint az európai kérdés. A keleti érdekeket nem lehet tehát feláldozni még ideiglenesen sem. És ezen körülmény még döntőbben fogja befolyásolni a politika újabb fejleményeit. Elmondatjuk tehát bátran, hogy az európai helyzet kialakulása főleg a Távol Kelettől függ. Japán fog dönteni, mert ez a messzi ország ma Eris almája, amelyért a viszály folyik. Japántól függ tehát, hogy milyen irányba dönt. HogyMire vagy északra akar-e terjeszkedni. Előbbi esetben a németorosz megnemtámadási szerződéshez csatlakozik, a másikban viszont a demokratikus hatalmakhoz. Ez az a nagy kérdés, amelyre egész Európa feszülten várja a választ. LENGYELORSZÁG ELRENDELTE A MOZGÓSÍTÁST Londonban szünet nélkül folytak a tanácskozások. Még mindig nem ismeretes a német-angol jegyzékváltás szövege. Angliában súlyosan ítélik meg Szlovákia megszállását. Olaszországban az a felfogás, hogy még semmi sem veszett el Kedvezően fogadták a holland és belga uralkodók békeközvetítését Londonból jelentik. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter szerdán beható tanulmányozás alá vették Hitler birodalmi vezér válaszát, majd délelőtt 11 órakor a belső kabinet nézte azt át és végül 12 órakor került a nagyfontosságú diplomáciai okirat a minisztertanács elé. A válasz tartalmát a déli órákig szigorúan titkolták. Politikai körökben azonban biztató jelnek tekintik, hogy a német vezető körök a válasz megszövegezése előtt gondosan tanulmányozták Chamberlain miniszterelnök alsóházi nyyatkozatát és azt is, hogy a németországi lapok hangsúlyozzák a német-angol megegyezés szükségességét. Valószínűnek tartják Londonban, hogy Hitler válaszát további eszmecsere fogja követni. Reménytkeltő jelnek tartják azt is, hogy Chamberlain miniszterelnök a nemzeti munkástanács küldöttsége előtt kijelentette, hogy az angol kor-mány nem tartja szükségesnek London kiürítését. A német válaszjegyzékben nincsen sok biztató... A Reuter-ügynökség ületékes helyről szerzett értesülése szerint az angol kormány újabb választ küld Berlinbe. Ezt a kérdést a szerdán délben összeülő minisztertanácson tárgyalták meg. A minisztertanács dél 12 óra 55 perckor ért véget. A párisi Havas-ügynökség az angol minisztertanács lefolyásáról a következőket jelenti: A minisztertanács délben 11 óra 30 perckor ült össze, hogy áttanulmányozza és megvizsgálja a német birodalmi vezérnek az angol jegyzékre adott válaszát. A választ a délelőtti órákban közölték a domíniumok főbiztosaival, akik délelőtt látogatást tettek Inskip domíniumügyi államtitkárnál. Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter a minisztertanács ülése előtt rövid megbeszélést tartott. A miniszterelnökségi palota előtt összegyűlt tömeg megérkezésekor lelkesen ünnepelte Kingsley Wood légügyi minisztert. A német válaszjegyzékben semmi olyan nincs, amely indokolttá tenné a békés megoldásban való reménykedést. Angol politikai körökben nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget annak, hogy a szovjet parlament elhalasztotta a német-orosz megnemtámadási szerződés ratifikálását, mert a paktum érvényét a becikkelyezés nem érinti. A szerződés a két fél aláírásával érvénybe lépett. Híre jár, hogy Mussolini miniszterelnök ma rádióbeszédet mond, amelyben rá akar mutatni a politikai kibontakozás útjára. Az angol rádió könyörgő Istentiszteletet közvetített a békéért Corbin londoni francia nagykövet 40 percet időzött szerdán délelőtt az angol külügyi hivatalban, ahol közölték vele Hitler válaszát. Megjelent a délelőtti órákban a külügyi hivatalban a román és a brazil nagykövet is. György király szerdán a Buckingham-palotában kihallgatáson fogadta Reginald Leepert, Anglia bucureştii meghatalmazott miniszterét. Berlinből szerdán délután egy német repülőgép érkezett a hestoni repülőtérre. A gép utasát itt nem ismerik. A Times és a News Cronicle hosszú cikkekben foglalkoznak a lengyel-német konfliktus békés elintézésének lehetőségével és azt javasolják, hogy a népi problémát a német, illetve lengyel lakosság kölcsönös kicserélésével oldják meg. A Reuter ügynökség jelentése szerint a szovjet-német megnemtámadási egyezmény ratifikálása azért késik, mert így akarják Hitlert rábírni arra, hogy a danzigi kérdés békés megoldását elfogadja. Hasonlóképpen iz a Havas ügy,Afiksékis. • Az angol rádió kedden éjszaka békéért könyörgő istentiszteletet közvetített, amelyen imát mondtak az angol királyért, a kormány tagjaiért, Hitler birodalmi vezérért és tanácsosaiért. AZ ANGOL KORMÁNY FELFOGÁSA SZLOVÁKIA KATONAI MEGSZÁLLÁSÁRÓL Érdekes az angol kormány felfogása a német hadseregnek Szlovákiába történt bevonulásáról. Bár önmagában véve az eseménynek nem tulajdonítanak döntő fontosságot, könnyen lehet, hogy éppen ez a kérdés lesz az, amely végérvényesen felborítja a helyzetet. Lengyel részről ugyanis még tegnap hivatalos közleményt adtak ki és ebben megállapították, hogy Szlovákia megszállása veszélyezteti Lengyelország életbevágó érdekeit és biztonságát. A Lengyelországnak nyújtott angol szavatosság úgy szól, hogy önműködőleg életbelép akkor, ha Lengyelország életérdekeit látja veszélyeztetése. Most nagyyon közel vagyunk ehhez a léthez.