Déli Hirlap, 1940. április-június (16. évfolyam, 74-144. szám)

1940-04-01 / 74. szám

1940. Sprfflg L - a DMK­0íj­jaÁ Berlinből jelentik. A német külügyminisztérium által kibocsátott Fehér könyv anyaggyűjteményéből legújabban ismét több dokumentumot tettek köz­zé. Ezek között szerepet játszik Potoczky lengyel nagykövet tavaly január 12-iki jelentése, amely sze­rint az Egyesült Államokban növekszik a gyűlölet a fasizmussal és különösen Hitlerrel szemben, ál­talában minden ellen, ami a nemzeti szocializmussal összefügg. A legtöbb amerikai — a jelentés szerint — Hitlert és a nemzeti szocializmust a legnagyobb bajnak és veszedelemnek tartja, amely a világot eb­ben az időben fenyegeti. Megemlíti a jelentés, hogy Roosevelt elnök volt az első, aki a fasiszmus iránti gyűlöletét kifejezésre juttatta. A müncheni egyez­mény jól jött Rooseveltnek, mert úgy tüntette fel azt, mint Franciaország és Anglia kapitulálását a harcra vágyó német militarizmus előtt. Mint az itteni német körökben mondják, a békés Hit­ler Chamberlain miniszterelnök mellének szegezte a revolvert. A jelentés megemlékezik még Bullit nagy­követ lépéseiről, amely szerint Rooseveltnek az a határozott nézete, hogy Franciaországnak és Angliának véget kell sza­kítani a totális államokkal való minden kompro­misszumos megegyezés elől. Bullit állítólag direktívákat is kapott abban a tekin­tetben, hogy Amerika aktív közbelépne Anglia és Franciaország oldalán, ha erre szükség lenne. Lu­­kaslevics párisi volt lengyel nagykövet jelentésében megírja Bullit nyilatkozatát, amely szerint, ha há­ború törne ki, akkor az Egyesült Államok bizonyára nem kezdeti ő! venne részt, de valószínűleg 5 fejezné be a há­borút ^ROOSEVELT PROPAGANDÁNAK TEKINTI ■A FEHfiR Ktt­VY ATVXTATT^^H Washingtonból jelentik. A legújabb német fe­hér könyvet nagy érdeklődéssel kísérik az Egyesült Államok politikai köreiben. Hull külügyi államtitkár kijelentette, hogy a német fehér könyvnek azok az állításai, amelyek szerint Buslit az Egyesült Államok párisi nagykövete diplomáciai lépéseket tett, hogy Lengyelorszá­got ellenállásra biztassa Németországgal szem­ben és különösen, hogy Lengyelországnak amerikai tá­mogatást helyezett kilátásba, nem felelnek meg a valóságnak. Pénteken a sajtókonferencián a német fehér könyvvel kapcsolatban a hozzá intézett kérdésekre Roosevelt elnök a következőket jelentette ki: “ Európában háború folyik és a háború egyik eszköze a propaganda. Mindazt, amit az európai pro­paganda produkál, nagy óvatossággal kell fogadni. Ezekkel az okmányokkal szemben indokolt a két­szeres, sőt a háromszoros óvatosság. Amerikai körökben a fehér könyvet úgy tekin­tik, mint Roosevelt és kormányzata ellen intézett német támadást. A Fehér Könyv megjelenésének híre erősen foglalkoztatja az amerikai politikai köröket. A könyvből az tűnik ki, hogy a londoni és párisi amerikai nagykövetek eljárása ellentmondanak az amerikai hivatalos semlegességi politikának. Hír szerint ezért Fish szenátor szigorú vizsgálatot követel az ügyben. Hull külügyi államtitkár kijelentette, hogy az amerikai nagykövetek e tárgyalásairól semmi néven nevezendő tudomása nem volt. ,, SEMLEGES MEGFIGYELŐK A FEHÉR KÖNYVRŐL Berlinből jelentik: Semleges politikai meg­figyelők a német Fehér Könyv nyilvánosságra hozatalának politikai jelentőségét abban látják, hogy az új dokumentum-gyűjtemény azt a szem­pontot domborítja ki, hogy az Egyesült Államok diplomáciai képviselői különösen 1939-ben, a lengyel kérdésben, olyan szere­pet játszottak, amelyből nyilvánvaló volt a németellenes magatartásuk. A semleges politikai köröket élénken foglalkoz­tatja az a kérdés, hogy miért állítja a német kül­politika az említett amerikai diplomaták tevé­kenységét ilyen megvilágításba éppen ak­kor, a­mikor Welles Sumner megtette részletes jelenté­sét Rooseveltnek. Felteszik, hogy­­ az amerikai elnökválasztás tényét akarják talán ezekkel a közleményekkel befolyásolni. lágy vihart keltett Amerikában a német Fehér l­­yv A könyv adatai szerint Bullit amerikai nagykövet ellenállásra buzdította Lengyelországot Egy angol hajó elsüllyesztését, három francia repülőgép lelövését közli a német jelentés Páriából jelentik. A francia hivatalos jelentés közli, hogy a Vogézekben és a Saartól keletre mind­két részről heves tüzérségi tűz volt. A németek fel­derítő járőreit a franciák visszaverték és közben a németek több halottat hagytak hátra. Berlinből jelentik: A német hivatalos jelentés a következő: A nyugati arcvonalon visszavertük az ellenséges felderítő járőrök több támadását. A német légi haderő a rossz időjárási viszonyok ellenére a késő esti órákig folytatta felderítő tevékenységét úgy az Északi tengeren, mint Anglia partjain és Franciaország felett. Repülőink egy ellenséges hajó­karavánt megtámadtak, 1 cirkálót több találat ért, 1 kereskedelmi hajó elsüllyedt és egy másikat talá­lat ért. Az egyik német repülőgép erről a vállalko­zásról nem tért vissza. A nyugati arcvonalon a né­met és francia repülőgépek között légiharcra került a sor, amelynek során 3 Merain típusú ellenséges gé­pet súlyos találat ért úgy, hogy mind a három gép közvetlenül a francia arcvonal mögött kényszerle­szállást végzett. A harc során egy német repülőgé­pet vesztettünk. A Német Távirati Iroda jelenti: Német fel­­derítő repülőgépek rendkívül rossz időjárási vi­szonyok között sikeres repüléseket végeztek Anglia partjai felett. Később egy angol hajóka­ravánt bombáztak és a partvédő ágyúk, valamint a h­ajóágyúk tüzelése ellenére sikerült több talá­latot elérniük. Egy cirkáló és egy kereskedelmi gőzös megrongál­­ta. Egy német gép nem tért vissza állomáshelyére. (Rador) Viharok a Fekete-tengeren és a Dunarea (Duna) deltájában Több helyen tűz pusztított és Braiia megyéban egy fél falu leégett Bazargiából jelentik: Caliacra megyében tegnap hatalmas vihar vonult át, amely milliós károkat okozott. Grahezi faluban tüzek keletkez­tek. A megye több részében helyrehozhatatlan kárt okozott a vihar. Constantából jelentik: Tegnap a tengeren nagy szélvihar volt és a hajók a Caliacra foknál levő kikötőben kerestek menedéket. Számos tűz­eset történt Constanta környékén. Braiiaból jelentik: A városban és a megyé­ben nagyerejű vihar vonult végig. A Capo Orza nevű nagy olasz hajót a vihar több uszályhajó­­val együtt elsodorta a rakparttól. A megyében több helyen tűz keletkezett. Zavoia községben a fél falu leégett. Galatiból jelentik: Galatiban és Govurlui megyében rendkívüli hevességű vihar pusztított. A szélvész több, mint 100 ház tetejét lesodorta és számos helyen tűz keletkezett ■jatador,) 3 Furcsa látomás Az átlagos polgár tegnap reggel rendes szo­­kása ellenére narsány nevetéssel ébredt. Pedig az éjszaka megint órákat feküdt töprengve, nyi­tott szemmel. Kint a böjti szél orgonáit valami tavaszi melódiát, jelentve, hogy a Kikelet sokáig visszavert seregének előőrsei végre megérkeztek. Az este vadlibák húztak észak felé, biztos jele gyanánt a közeledő meleg időnek. Vége a hosszú, borzalmas télnek, egy jó fél esztendőre vége. Jön Napsugár tündér s egyszerre felmelegít és be­­aranyoz mindent. Csak azt a lelkeket megülő, sötét ár­yékot nem tudja fényével bearanyozni, amelyet közönségesen háborúnak nevez az em­ber. Végre elaludt az átlagos polgár s álmában megpróbálkozott vele, hogy a saját jövője szem­pontjából tek­intse át a háborús helyzetet. Szá­­mításba vett tehát minden eshetőséget és a kö­vetkezőket feltételezte: 1. Angol-francia győze­lem. 2. Német győzelem. Nyomban hozzátette, hogy a sorrend nem jelenti itt az első elsőbbsé­gét és hogy semlegességének bizonyítékát is ad­ja, a sorrendet fordítva is megálmodta, így: 1. Német győzelem. 2. Angol-francia győzelem. Az­után folytatta a kombinációt. Harmadszor: le­hetséges volna még egy általános, szuper világ­háború, amikor minden nemzet belép a hadvise­lők sorába. Negyedszer olyan végső eredmény is elgondolható, hogy egyik fél sem győz, hanem mindkettő vág kimerül. Ebben az esetben az igen tisztelt illetékes urak mindkét részről jó darab ideig csak azon törnék az eszüket, hogy tulaj­donképpen miért is ették meg a békát. Ez alatt sok kis­ nemzet, mivel a kezek, amelyek a pórá­zukat tartották, legyengültek, egymásnak esett. Mire a nagyhatalmak a békákat elemésztették, k­i is alak­ult valami rend­féle közöttük, de mivel ez nem nyerte meg a hatalmak tetszését, élet­tér elméletek szerint új beosztást csináltak, miután esrymás között tizenhárom év alatt sikerült meg­egyezni, hogy milyen alapos ember volt még álmá­ban is az átlagos polgár, mutatja az ötödik felte­vés. Ebben egy, a világűrben bolyongó égitest beavatkozását­ feltételezi, még pedig ennek két változatát, a) Egy totális összeütközést, mely esetben egyszerre halna meg minden eső a föl­dön. „Ez volna a leghelyesebb!" — gondolta só­hajtva álmában a szegény átlagos polgár és megálmodta a második változatot is. Ennek ér­telmében a bolyongó égitest csak súrolta a Föl­det s leszakította róla Európát, amely, szegény, az Egyesült­ Állam­ok, illetve Roosevelt nélkül kezdte meg önálló útját a világűrben. „Mi lesz velünk a jenkik nélkül?" — sóhajtotta az átla­gos polgár, de nem sok ideje maradt a banko­­dásra, mert valami rendkívüli esemény vette kez­detét. A nehézségi erő nagyarányú csökkenése miatt repülő emberekkel telt meg a leg. O maga is, aki a kritikus pillanatban az uccára kissé se­besebb tempóban lépett a szokottnál, hatalmas ívben rohant el ismeretlen tajak fölött. A leg tele volt a legkülönbözőbb irányokban nekuetn­­dült emberekkel, nagyon sok összeütközés is tör­tént. Egy-két óra alatt úgy összecserélődtek az emberek és állatok, hogy háborúról szó sem le­hetett A szegény átlagos polgár búsan megállapi­­totta, hogy az ötféle változat közül egyik sem felel meg az ő érdekeinek, egy alkalmas fát kere­sett tehát, amelyre felkösse magát, de szavaekat nem hajthatta végre, mert egy különös, nagy, raorozó szemű ember­ forroa szoli­ott, s azt mondotta néki, hogy belátott az agyába, le­olvasta róla álmát s nagyon csodálkozik, mert a háborút befejező eshetőségek között a legké­­zenf­ekvőbbet, az igazságon alapuló, megegyezé­ses békét nem találta. A keserű szívű átlagos polgárnak ezekre a szavakra igen jó kedve támadt s elkezdett han­gosan nevetni, mondván a furcsa lénynek, hogy ilyen boldogsáról földi halandó még álmodni sem mer s mivel kiváncsi volt a furcsa­ szerzet nem­zetiségére, megkérdezte, hová való? A különös lény így felelt: —‘fiú Mars-lakó vagyok! Ennek a zagyva álomnak köszönhette az át­lagos földi polgár, hogy tegnap reggel kacagva ébredt * 2 .­ fi »­v / Bérczi Lajos­ 2-5 nem Pattul

Next