Déli Hirlap, 1941. október-december (17. évfolyam, 164-238. szám)

1941-10-01 / 164. szám

2 ____________________________________________ _________Szerda, 1941 október 1 A német vezéri főhadiszállás vasárnap két rend­kívüli harctéri jelentést adott ki. Az egyik jelentés szerint egy angol hajókaraván­ból, amely Gibraltárból Anglia felé haladt, a német tengeralattjárók több napig tartó támadással elsü­­lyesztettek tizenkét hajót összesen 67.000 tonna űr­tartalommal és a tenger fenekére küldtek egy kísérő­im­pót is. Az Atlanti-óceán déli részén pedig egy német tengeralattjáró elsülyesztett egy tizenkétezer tonnás petróleumtartályhajót. Az angol hajózás tehát az utóbbi napokban még 79.000 tonna hajóteret veszí­tett. A másik német rendkívüli jelentés arról számolt be, hogy szeptember 26-án a Szentpétervárt bekerítő német csapatok nehéz tüzérsége sikeresen lőtte a kronstadti kikötő körzetében levő hadihajókat és a város déli partvidékét. Egy cirkáló kigyulladt. Char­­kow és Moszkva környékén, valamint a Volga forrás­vidékén a német repülők vasútvonalakat és vasúti szállítmányoka­­t bombáztak. Német bombavető re­pülőgépek Kronstadt közelében telibe találtak egy szovjet páncéloshajót. A német repülők éjszaka Moszkva katonai be­rendezései ellen intéztek eredményes támadásokat. A Faröer szigetek közelében két teherhajót sül­­lyesztettek el összesen 3300 tonna űrtartalommal. A Csatorna partjai fölött az angolok huszonhá­rom repülőgépet veszítettek szombaton. Ezek közül tizenhetet légi harcban lőttek le, négyet a légelhárító tüzérség pusz­ított el, míg két repülőgépet a tenge­részeti tüzérség semmisített meg. Nagyszabású német offenziva Kronstadt kikötője ellen Német és olasz csapatok bekerítettek és megsemmisítettek három szovjet hadosztályt — Szentpétervár és Moszkva újabb eredményes bombázása Brit karaván 12 hajóját elsüllyesztették a német tengeralattjárók A német vezéri főhadiszállás tegnap a következő harctéri jelentést adta ki: Dnyepropetrovszktól északkeletre német és olasz csapatok bekerítettek és megsemmisítettek három szovjet hadosztályt. Az ed­digi jelentések szerint a hadifoglyok száma 13.000, ezenkívül hatvankilenc ágyút és nagymennyiségű más hadianyagot zsákmányoltak. Az ellenség, amely­nek egyes részeit mocsaras területre szorították, súlyos és véres veszteségeket szenvedett. A német légi haderő erős kötelékei kitűnő ered­ményekkel vasúti berendezéseket bombáztak a Donecz vidéken és Moszkva körzetében. A Kronstadt körüli vizeken egy szovjet cirkálót bombatalálat ért. Harci repülőgépek az elmúlt éjszaka Szentpétervár és Mosz­kva fontos katonai berendezései ellen intéztek táma­dásokat. A tengeralattjárók, — mint már rendkívüli je­lentésben közöltük — egy Gibraltártól Anglia felé Stockholmból jelenti a Rador. Az NTI tudósítója közli, hogy a brit rádió ismertette annak a jegyzéknek a teljes szövegét, amelyet a brit kormány küldött a finn kormánynak. Ebben a jegyzékben bejelentették, hogy Finnországot a háború egész tartama alatt és még a békekötés után is mint „nyílt ellenséget” vé­glik, ha nem szünteti meg a Szovjetunió elleni ellen­ségeskedést és nem üríti ki az 1939-es határokon túl eső területeket. Amennyiben Finnország teljesítené az angol követeléseket, akkor Nagybritannia hajlandó a finn kívánságokat „jóindulatúan” megvizsgálni és a haladó angol hajókaravánból elsülyesztettek tizenkét kereskedelmi hajót összesen 67.000 tonna űrtartalom­mal és egy ki­térő hajót. Az Atlanti óceán déli részén egy tengeralattjáró elsülyesztett egy 12.000 tonnás tartályhajót. Az Anglia elleni harc során a német légi haderő az elmúlt éjszaka a Szent György csatornánál és a sziget déli p­ar­tjain levő katonai berendezéseket bom­bázta. Északa inkában a német harci repülők bomba­találatokat értek el Tobruknál brit hadianyagraktá­rak ellen. Az angolok ez alkalommal légiharcokban öt, a légelhárító tüzérség által pedig két repülőgépet veszítettek. A brit re­pülők a legutóbbi éjszaka Északnyugat- és Délnyugat Németország területe fölé hatoltak. A ldobott bombák jelentéktelen károkat okoztak. A légelhárító tüzérség egy angol bombavető repülő­gépet lelőtt. Helsinkivel való normális kapcsolatokat ismét helyre­­állítani. MEGHIÚSULT SZOVJET AKCIÓ A LADOGA-TÓNÁL Berlinből jelenti a Radot: A szovjet szeptem­ber 25-én m­­egkísérelte, hogy a Ladoga-tó déli partján csapatokat hajózzon ki. A kísérletet észrevet­ték és a német légierő megakadályozta annak végre­hajtását. A német bombavető repülőgépek megsem­misítettek egy uszályhajót és két szállító hajót, ame­lyek egyenkint hatszáz tonna űrtartalmuak voltak és más tizenöt tárkát, amelyek katonaságot szállítottak. Angol jegyzék a finn kormányhoz Vasárnap százhuszonnyolc repülőgépet vesztett a Szovjet Berlinből jelenti a Rador. Az eddig érkezett hírek szerint a bolsevisták vasárnap összesen 128 repülő­gépet veszítettek. Ezek közül huszonhatot légi har­cokban lőttek le, tizet a légelhárító ütegek pusztítot­tak el, míg kilencvenkét szovjet repülőgépet a földön semmisítettek meg. Berlinből jelenti a Radar azt is, hogy illetékes körök angol kitalálásnak jellemzik a brit rádió által közölt hírt, amely szerint a németek szeptember 24-én a ke­leti fronton hét Messerschmidt vadászgépet veszítet­tek volna. NÉMET HADOSZTÁLYOK HŐSTETTEI Berlinből jelenti a Radot: A Kiewnél bekerített szovjet erők elleni megsemmisítő harcok alkalmával egyetlen német hadosztály egy nap alatt több mint szá­z­ tehergépkocsit és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányolt. Ugyanekkor ez a német hadosztály, huszonnégy í­ra leforgása alatt , húszezer szovjet foglyot ejtett. Egy más­ik német hadosztály oly gyorsan és mé­lyen nyomult be a szovjet alakulatok közé, hogy a menekülő szovjet csap­atok szinte elnyomással veszé­lyeztették. A német hadosztály elkeseredett ellenál­­állást fejtett ki és nagy veszteségeket okozott a Szov­jetnek. A német katonák több mint ezer foglyot ejtet­tek és nagyon gazdag hadizsákmányra tettek szert. MAJSZKY TANKOKAT KÉR Amszterdamból jelenti a Rador. Az MTI közli, hogy a brit rádió jelentése szerint Majszky szovjet nagykövet a Szovjet számára rendezett tankhét befe­jezése alkalmával kijelentette, a bolsevisták annál jobban tudnak majd harcolni, minél több hadianyagot fognak kapni Angliától. Majszky így fejezte be sza­vait: Tankokat, minél több tankot. Szenzációs fordulat várható Berlinből jelenti a Rador, hogy a Londonból ér­kező hírek szerint az angol fővárosban egyre súlyo­sabbnak lát­ák a szovjet hadsereg helyzetét. Az angol kormány ka­ton­ai szakértőinek az a véleménye, hogy az Odesszánál és Szentpétervárnál kifejtett szovjet ellentállás betörése maga után vonhatja az egész front összeomlását. A német motorizált osztagok gyors előre' '­''a a Krimi-félsziget és Charltow felé, amely­­ek a testével rövidesen számolni lehet, szintén élénken foglalkoztatja a londoni köröket. A németek döntő sikere a front déli szakaszán, amen­­­nyiben az Törökország magatartásának végleges tisz­tázása előtt következnék be, arra kényszerítené a szövetségeseket, hogy az Irán elfoglalásával kapcso­latos terveiket gyökeresen megváltoztassák. Berlin­ben ezenkívül az angol kezdeményezés gyengülését is észlelik és ezért nem tartják kizártnak, hogy a hábo­rúban szenzációs fordulat következzék be. Jegyzett már visszacsatolási kölcsön! 7ászatok Hitt i­ az ollasz tattá? LAVORO FASCISTA. A háromhatalmi egyezmény első évfordulóját a fiatal, életerős európai nemze­tek összefogása és az új világrend megteremtéséért kifejtett tevékenysége jegyében méltatja az olasz sajtó. A „Lavoro Fascista” többek között a követ­kezőket írja: A háromhatalmi egyezmény létrejötte véget vetett a kapitaizmus uralmának és új rend kezdetét jelenti. Ez a szövetség egyáltalában nem irányul a háborún kívül álló népiek ellen, ugyan­akkor azonban bebizonyítja, hogy Európában és Ázsiában vannak oly hatalmak, melyek már bizto­sak a győzelemben és életterüket uralják. Ezek a hatalmak semmiképp sem fenyegetik más földré­szek idegen hatalmainak érdekeit, de megkövetelik, hogy saját érdekeiket mindenfelől tiszteletben tart­sák. GIORNALE DUTALIA: Ha valaki azt kérdezné, mire jó a háromhatalmi egyezmény, — írja Virginio Gay­­da lapja, — az a válaszunk: a háromhatalmi egyez­mény értékét mérjék azzal, ami bekövetkezett vol­na, ha ez a megállapodás nem létezne. A bolseviz­­mus elleni harc, melyben Japán a komintern-ellenes szerződés révén tevékeny részt vesz, a harcmezőn igazolta a háromhatalmi egyezmény létjogosultsá­gát és szükségességét. TRIBUNA: A háromhatalmi egyezmény megkötésére azért volt szükség, hogy gátat vessünk annak a vak és hajthatatlan önkényuralomnak, mely egyszer s­­mindenkorra megsemmisítette volna a munka és szellem örök értékeit. Ma életünk és jövőnk a nagy tét, melyért harcolunk s e harcunk igazát bizonyít­ja Nagybritannia ama törekvése, mely Németország gazdasági megsemmisítésére irányul. Az emberiség haladásában oly nagy érdemeket szerzett német technika az angolok önző vágyai miatt halálra volt ítélve... A továbbiakban a „Tribuna” rámutat arra, hogy Japán ugyanazokkal a hatalmakkal áll szem­ben Ázsiában, melyekkel Európában a tengelyha­talmak harcolnak s ezért Japán is belátta, hogy ereje és jövője a győzelemtől függ. CORRIERE DELLA SERA. A háromhatalmi egyez­mény megkötésének évfordulója alkalmából Áldo Borelli kitűnően szerkesztett és európaszerte elter­jedt lapja, a milánói „Corriere della Sera” a Stefani, iroda diplomáciai szerkesztőjének bírálatát közli a londoni konferenciáról. Ezt az értekezletet inkább „Anglia áldozatai gyülekezetének” kellene nevezni, — írja a lap, — mert ha összehasonlítjuk Anglia veszteségeit szövetségesei veszteségével, megálla­pítható, hogy Anglia aránylag alig szenvedte el öt százalékát annak, amiben szövetségeseinek része volt. Londonban nem a „nemzetek konferenciája” ült össze, hanem a „hazaáruló kormányok gyüleke­zete”. A londoni értekezlet a modern történelem egy nagy valóságát leplezi: az angolszász államok elszigetelődését, akikkel szemben egy egész világ áll. Nagybritannia azért p­énzeli ezeket a renegát kormányokat, hogy a háború után felhasználhassa őket népeik leigázására. Ez azonban már csak brit vágyálom marad, — állapítja meg a Stefani szer­kesztője, MESSAGGERO. A londoni konferencia az európai brit egyeduralom helyreállítását tervezi. Azt azon­ban, hogy mi lesz a háború után, nem értekezlete­ken határozzák meg, hanem a csatatéren kivívott győzelem dönti majd el. A tengelyhatalmak, amikor győzelmüket biztosítják, egyben jövő uralmukat is megszilárd fítják.

Next