Déli Hirlap, 1941. június (17. évfolyam, 61-86. szám)

1941-06-01 / 61. szám

Timişoara, XVII. évf. 61. szám. Megjelenik mindennap a vasárnapokat és ünnepeket követő napok kivételével Dr. VUCHETICH ENDRE vezetésével A Romániai Magyar Népközösség lapja Vasárnap, 1941. junkc­li. A Timiş-Torontal-i törvényszék bejegyzés száma 83 (Dos. No. 934/1938) Dr. VÁRNAY ELEMÉR felelős szerkesztő ABA 3 LEI Újabb lépés a feszültség enyhülése felé Írta: JAKABFFY ELEMÉR dr. Mintegy nyolc héttel ezelőtt Gyárfás Elemér dr., a Magyar Népközösség elnöke, cikket írt a lap vezető he­lyén, amelynek címe „Első lépés a feszültség enyhülése felé” volt.Ebben a cikkben örömének adott kifejezést, hogy a román és magyar kormány február 26-án egyezményt írt alá, amelyben közösen határozzák meg az optálási határ­időt, illetőleg azt, hogy ez még kezdetét sem vette. Gyárfás Elemér cikkében annak a reményének adott kifejezést hogy ezt az első lépést a komoly és nehéz kérdé­seknek közös megegyezéssel történő elintézése terén kö­vetni fogják a többiek is. Örömmel állapítjuk meg, hogy elnökünknek ez a re­ménysége nem volt túlságosan derűlátó, nem volt ábránd, hanem immár tények által helyes előrelátásnak bizonyult. A második lépés a napokban történt meg, amikor a román és a magyar kormány újabb egyezségre léptek, kölcsönö­sen kijelentve, hogy megszüntetik a vállalatok mellé ki­rendelt ellenőrző kormánybiztosok alkalmazását és így ezeket a vállalatokat rendkívülien súlyos terhektől mente­sítik. Ennek a megegyezésnek hatálya június 1-ével életbe lép és így kétségtelen, hogy odaát nagyon sok román, ideát pedig nagyon sok magyar hálatesten gondol majd azokra a férfiakra, akik ennek az eredménynek elérését lehetővé tették. Természetes, hogy az elismerés első­sorban a két kor­mány immár megértőbb szellemét illeti. De nem hallgat­hatjuk el, hogy ennek érdekében fáradságot nem ismert népközösségünk elnöke,, Gyárfás Elemér dr, akinek min­den politikai ténykedését a múltban is a bölcs józanság, megért­és és a kicsiny eseményeken felülemelkedő előre­látás jellemezte. Ő volt az, áld félreértések pergőtüzében is megőrizte higgadságát és bizalmát és ezen jellemvonások azok, melyek őt­hivatottá teszik, hogy a jövőben irányítsa a romániai magyarság sorsát. Ugyanígy elismerés illeti odaát a románság illusztris vezetőjét, Slatiegan Emil dr.-t, aki bizonyára hasonló szellemtől áthatva igyekszik hidat építeni síz ellentétek szakadékai fölött. Ezek a férfiak tu­dásuk és érvelésük minden eszközét felhasználták arra, hogy az illető kormánytényezőket meggyőzzék ennek a rendszernek nemcsak az egyénekre, de az egyetemes gaz­dasági életre kiható káros következményeiről is és arról, hogy odaát és itt nagyfokú elkeseredést szült. E mellett a megértés felé tett újabb lépés mellett eltör­pül az a másik, a­melyet a határmenti birtokosok ügyének rendezése érdekében a két kormány tett. Ellenben nagy jelentőségűnek minősíthetjük, hogy a bankok helyzetének rendezése is előkészítés alatt áll és minden remény megvan arra, hogy ez a — gazdasági életre szintén nagy kihatással bíró ügy — röviden elintézést nyer. Gyárfás Elemér fent említett cikkét azzal fejezte be, hogy a február 26-i egyezmény, amely az első lépést jelen­tette, nem lesz olyan hóvirág, amely a kölcsönös gyűlölkö­dés pusztító tüzében rövidesen kiszárad, hanem ennek nyo­mán az együttműködés újabb virágai fakadnak. Úgy látjuk a hóvirágot jó kertészek ápolták és bízunk benne, hogy a most kinyílt pünkösdi rózsa után a megértés útját mind gyakrabban és mind üdítőbb virágok ékesítik majd. Lindbergh ezredes szerint: A háború évtizedekig eltarthat ha Amerika is hadbalép Filadelfiából jelenti a NTI. A First America szervezet vezetőségének gyűlésén Lindbergh ezredes beszédet mondott és ebben utalt arra, hogy ha Ame­rika tovább folytatja a Roosevelt elnök által meg­kezdett politikát, akkor kitör a háború a keleti és nyugati félteke között, amely több emberöltőig el­húzódhat. Az ezredes szigorúan bírálta az amerikai elnök ama kijelentését, hogy Amerika biztonsága megköveteli a Zöldfoki szigetek feletti ellenőrzést és újból óva intette Amerikát a háborúba való belépés­től. Ha Amerika belesodródik egy ilyen kalandba, akkor jól teszi, ha elkészíti az intervenciós politika mérlegét, amely egész sorozatát mutatja a kudar­coknak, kezdve Lengyelországgal és Finnországgal, azután jön Norvégia, Hollandia, Belgium, Francia­­ország és a sort lezárja Jugoszlávia és Görögország. A beavatkozás gondolatának hívei mégis azt követelik, hogy Amerika felkészületlenül lépjen be a háborúba. Anglia, Európa legjobb hadianyagát vetette harcba, helyzete mégis hónapról-hónapra rosszabb­ra fordult. Lindbergh újból kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy Anglia jól tenné, ha tárgyalások alapján bé­két kötne, mert ez nem semmisítené meg Angliát. Egy ilyen béke megkötésére a lengyel hadjárat be­fejezése után nyílott a legjobb alkalom, de a beavat­kozás hívei tudni sem akartak erről. A nép — fejez­te be szavait Lindbergh — nem akar továbbra is tá­jékozatlanságban élni, hanem elvárja a kormánytól, hogy az igazságot megmondják neki és ismerni akar­ja a kormány terveit is. Negyven milliárd dollárt költött már ebben az évben az USA a hadseregre Washingtonból jelenti a NTT. Az amerikai fegy­verkezési hivatal első évi működésére vonatkozó be­számolójából kitűnik, hogy az Egyesült Államok ebben az esztendőben mintegy negyven milliárd dol­lárt költöttek fegyverkezésre. A NTI Newyorkból közli a Newyork Herald Tribuneban megjelent cikkét, amely szerint a hadi­anyagtermeléssel kapcsolatban súlyos nézeteltérések támadtak az Egyesült Államokban. Ez a vélemény­­különbség fontos határozathozatalokat késleltet. A HADBALÉPÉS MÉG MINDIG NYÍLT KÉRDÉS Taft köztársasági szenátor legutóbbi rádió­beszédében kijelentette, hogy Roosevelt beszédének az Egyesült Államok politikájára vonatkozó része még mindig nem ad választ arra a kérdésre: Belép-e Amerika a háborúba Németország ellen? Roosevelt csupán azt jelentette be, hogy a jövőben minden kérdésben csak ő dönthet. Úgy látszik, a há­borúban való részvétel problémáját is az amerikai nép megkérdezése nélkül oldja meg az elnök. Taft szenátor véleménye szerint, ha Roosevelt javasla­tait, amelyek támadó háborúba sodorhatják bele az Egyesült Államokat, elutasítanák, nyomban helyre­­állna Amerika nemzeti egysége. HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉSEK Amszterdamból jelenti az NTT. A Reuter-ügy­ nökség jelentése szerint az antiguai brit támaszpont kormányzója az angol király nevében és az Egyesült Államok konzula az amerikai kormány nevében csü­törtökön egyezményt írt alá, amely szerint Anglia az antiquai támaszpontot bérbe adta az Egyesült Álla­moknak. Amszterdami értesülés nyomán az NH közli, hogy az Egyesült Államok hadseregének első gyalo­gos hadosztálya, amelyet most Porto Ricoba szállíta­­nak, teljesen gépesített és az amerikai véderő elit­egységének számít. A hadosztály jelenleg Massachu­setts államban van és még részt vesz a nyári hadgya­korlatokon. Brit értesülések hozzáteszik, hogy „Porto Rico az amerikai földrész legelőretoltabb pontja a Zöld­foki szigetek és a nyugatafrikai partok felé”. A had­osztály porto ricoi útját összeköttetésbe hozzák azzal a hírrel, amely szerint az America nevű hajó paran­csot kapott, induljon Port Newsbe. A NTI jelenti Newyorkból. Az amerikai tenge­részeti miniszter táviratban utasította az „America“ nevű személyszállító hajó parancsnokát, hogy nyom­ban térjen vissza hajójával az Egyesült Államokba. Az „America“ India felé tartott. Rakományát Ha­vannában rakja ki, utasait New Port Newsben teszi partra. A Newyork World Telegram című lap a ten­gerészeti minisztérium intézkedésével kapcsolatban­ azt írja, hogy az „America” személyszállító gőzöst csapat­­szállításra használják majd fel. A csapatok behajózása New Port Newsben történik, a csapatszállítások iránya eddig ismeretlen. Az amerikai szenátus a harmadik olvasásban is elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatal­mazza az amerikai kormányt, hogy az Egyesült Ál­lamok kikötőiben horgonyzó idegen hajókat birtoká­ba vegye. Az Egyesült Államok megvehetik, lefog­lalhatják ezeket a hajókat. A törvényjavaslatot alá­írás végett a Fehér Házba küldték. Stimson amerikai miniszter kijelentette az újság­írók előtt, hogy június 7-én Amerikában nagyszabású tanfolyam kezdődik nyolcezer angol pilóta kikép­zésére. . . Az USA nem sajnálja a pénzt... Rio de Janeiróból jelenti a Stefani-iroda, hogy az Egyesült Államok kormánya nagy tevékenységet és nyomást fejt ki annak érdekében, hogy a latin-ameri­kai államok csatlakozzanak Roosevelt háborús poli­tikájához. Ennek elérésére az Unió felajánlotta, hogy megveszi a délamerikai országoknak mindazokat a terményeit és ipari termékeit, amelyek a hadiiparban felhasználhatók és amelyeket eddig Európának ad-­ JAJ A SZEKTÁKNAK! Newyorkból jelenti az MTI, hogy a különböző vallási szekták tagjait, akik nem hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, munkatáborba szállítják. EDEN NEM OSZTJA AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY AGGÁLYAIT Az MTI jelenti Amszerdamból. A londoni rádió közlése szerint Eden angol külügyminiszter kijelen­tette, hogy Roosevelt elnök beszéde nagyban hozzá­járult a tengerek szabadságára vonatkozó kérdések­­tisztázásához. Beszéde — mondotta Eden — a kor­mányzás művészetének példája. Az európai helyzettel kapcsolatban Eden megismételte ama állítását, hogy az olyan pontos hadigépezet, mint a német, a háború után könnyen megakadhat és kifejezte ama véle­ményét, hogy a munkanélküliség kérdését Angliában kell majd megoldani, amely a szabadság őrzője. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNY ELÉGEDETLEN.. Az Aftonbladet című svéd újság londoni tudósí­tójának jelentése szerint az angol közvéleményben nagy csalódást oko­zott az a hír, amely szerint Roosevelt ellök egy sajtóértekezlet alkalmával kijelentette, hogy a semlegességi törvényt nem helyezik hatályon kívül és ezért nincs is szükség arra, hogy erre vonatkozó törvényjavaslatot elő­készítsenek.

Next