Déli Hirlap, 1942. április-június (18. évfolyam, 74-147. szám)

1942-04-01 / 74. szám

i­­m­­misoara-Temesvár, XVIII. évf., 74. szfan ^*A ® Szerda, IMS AprîHs 1 Jr*­­ ~ 0ŰrJab ^«elenik nündenn­ap » vasárnapokat és ünnepeli** I —. i f........«vi.« my r« . j. n . , I A Tanis-Torontal-i törvényszék bejegyzési szám* üg. követő napok kivételével I ziarul comunității Maghiare din Romania B <dos. no. 9S4/1938> Dr­ TM^^iaroR,1 I A Romániai Magyar Népközösség lapja I **• Ausztrália nehéz órái Néhány hónappal ezelőtt a japánok legdélibb na­gyobb repülőtámpontja Hainan szigetén még körülbelül négyezer kilométerre volt Ausztrália legészakibb vasát- és hadikikötőjétől, Port-Darwintól Ma Timor szigeten leng a Felkelő Nap Országának zászlója. Timor már csak­ ötszáz kilométerre fekszik Port Darwintól, melyet a japán repülők ismételten bombáztak. A szigetország hadveze­tése, a tengeri, légi és szárazföldi erők összeműködése, mintaszerű. Először megsemmisítette az angolszász hatal­mak távolkeleti csatahajóit, majd az USA-nak különböző, teljesen elégtelenül védett támpontjainak elfoglalásával megszerezte a légi fölényt is. Nemcsak a repülőgépanya­­hajókon szállított aránylag csekélyszámú géppel fenye­getik most már a stratégiai célokat, hanem tömegtámadá­sokat is intézhetnek a legfontosabb támpontok ellen. A Maiakkal tengerszorost a japánok uralják, Szin­gapúr, a Fülöp-szigetek nagyobb része és néhány’ holland­­indiai sziget i­t­’ ris birtok­ukban van. Mivel az ellenséges hadiha­jóktól, i "alább is jó időre megtisztították a Csen­desóceán nyuga­ti részét és megszerezték magaiknak a légi fölényt, hozzáfoghattak a szárazföldi csapatok szállítá­sához is. Ma a keletindiai holland és angol szigetek jó részét japán csapatok tartják megszállva. Ezeken építik a repülőtereket, fenyegetve Ausztrália északi és keleti ré­szét. Az ideiglenes repülőterek pókhálóként veszik körül Ausztrália északi részét; különösen a Bismarck-szigete­k­­en levő telepek helyzete veszélyezteti ezt a világrészt. A csak hétmillió lakost számláló Ausztrália megtámad­­tatása Is teljesedhetik Japán álma és stratégiájának egyik legfontosabb célja. Ausztrália helyzete ma megköveteli, hogy ne csak földi csapatokat, hanem főleg légi erőket kérjen az anya­országtól, hogy komoly védelmet egyáltalán ki tudjon fej­teni Ennek a domíniumnak most igen sok repülőre lesz szüksége, mert nemcsak északi, de keleti partjait és az azok mellett fekvő nagy­városait kell megvédenie a ja­pán légi támadások ellen. Néhány száz géppel nem lehet ezt a védelmet megbízhatóan ellátni. Honnan vonja el az anyaország ezeket a gépeket, hiszen mindenütt fölényben vannak­ a tengelyhatalmak légi erői. De még ha rendel­kezésre tudják is bocsátani a szükséges nagyszámú gé­pet a kiképzett személyzettel együtt, hogyan akarják eze­ket a leh­ető legrövidebb időn belül a nagyon messze fekvő Adsz.Itt ’’'-’-a szállítani ! A re- " "kötelékek nem olyan mozgékonyak, ha igen nagy távolságra akarják őket áthelyezni, mint azt talán a laikusok gondolják. A harci vagy ideiglenes repülőterek telep^ése, berendezése, sok-sok anyagot és időt kíván. Egy­ f*cy repülőszázadnak meglehetősen nagy a földi sze­mélyzete és úgy mondhatjuk a „trón”-je. Az újonnan te­­l­­ítendő repülőtereknél gépekre,­­javító- és üzemanyagra, földi személyzetre, mesteremberekre van szükség. Ezek szállít­ásán egész vonatok, autóoszlopok, vagy hajók s­i­’ -­esek. * Nagy-Britanniából Ausztráliába légi után, a mai tart—lék­i és stratégiai vissz­on­y­ok mellett, nem lehet na­­gyobb repülőalakulatokat küldeni. Ezeket hajókon kell odaszállít­­ni. Mivel azonban a Földközi-tengeren a szál­lítás most, az olosz és a német légi- és tengeri erők be­­avatkozása folytán nagyon veszélyes, az angol hajóknak Afrikát kell megkerülniök. Azonban még a­­ 13->v, 30.000 tonnás repülőgép»nya­­kajókon­ is esre átlag 70—80 gépet lehet szállítani. Hyen különleges hajóik az angoloknak ma már hosszabb útra ,s nagyobb számban nem állanak rendelkezésre. A leg­­nevvóbbakat és le*rmodome>-beket a tenccelvhatalmak el­ső­ vesztesék va"v megrongáltál?. A szállítás közönséges teher­tiltók"n ned*g nagy nehézségeket okoz. Ha száz kor­­s 7pró gépet ekamuk s"álli*”."’, legalább is négy 3—000­ 1 tonnás teherhajóra van szükség. Mivel azonban legalább »v,i,jVn"'évre van szüksége Ausztráliának, érv e^ész flotillét kellene erre a célra alkalmazni, íme a hajótér­­hrány következményei. He sikerül is kellő s­zámú hajók fedezete­­ lstt ezt a '•olállát Ausztráliáéi el.;*rit?*»tl, állandó utánpótlásra rsr fiz­ ikséc. me-t Ausztráliában nincsenek télének, ily «agyszámú repülőgép számára. Ezeket még mind be kel­­ene rendezni s mindezekhez a nehézségekhez hozzájárul, hogy Ausztráliának ma jóformán nincsenek hadihajói, ten­deren teljesn az USA v­édelmére szorul. Ausztrál­­­ védelmének berendezése — ha a japánok így általában elég időt adnak hozzá — az angolszász ha­misnak számára nem könnyű feladat. c­ n­a­r. SZ­HAJ IMRE ^ u K­étszínű játék 350 millió ember életével Sir Stafford Cripps indiai tárgyalásai fordulóponthoz érkeztek. Többnapi tárgyalás után Cripps nyilvánosságra hozta a londoni kormány megegyezési­ tervezetét az indiai probléma megoldására vonatko­zólag. Tegnap fogadta az újságírókat, akikkel közölte a megállapodás feltételeit és hangsúlyozta, hogy ezek a kikötések teljes egészükben fedik a londoni kormány elgondolásait Líbia jövőjét és védelmét ille­tőleg. Alig képzelhető el ennél fontosabb kérdés, — mondotta Cripps, — mert ettől függ háromszázötven millió ember jövője, boldogulása és szabadsága. Cripps mellesleg megjegy­ezte, hogy Anglia az utolsó tíz évben azt tapasztalta, hogy az indusok nem dolgoztak ki közös tervet arra vonatkozólag, hogy az ország milyen kormányzatot kapjon. A tényállás ezek után a következő: Cripps napodig tárgyalt, majd egy­ előre elkészített megálla­podási javaslatot terjesztett az indusok elé, hangsúlyozva, hogy nem hajlandó alkudozni, vagy­ elfogadják vag­y visszautasítják azt teljes egészében. Ez az intranzingens magatartás érthető megdöbbenést és felhá­borodást keltett az indus nacionalisták köreiben, akik elkeseredetten állapítják meg, hogy Nagybritannia még most is diktálni akar és nem hajlandó az indusokkal, mint egyenrangú tárgyaló féllel megegyezni. Pandit Nehru ellen javaslatot terjesztett Cripps elé Bernből jelenti a Német Távirati Iroda, hogy Dazad, a pánnindu kongresszus elnöke szombaton átnyújtotta Pandit, Nehru ellenjavaslatait Crippsnek. Amszterdami jelentés szerint Cripps vasárnap Pandit Nehruval is tárgyalt. Hir szerint Cripps külön megbeszéléseket akar folytatni a­­ hindu kommunis­tákkal, majd Ceylon szigetére utazik. Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda. A brit hírközvetítő szolgálat Új-Delhiből közli, hogy­ Mahatma Gandhi több, mint két órás meg­beszélést folytatott, Sir Stafford Crinpsszel. A tanácskozások befejezése után Gandhi nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtó képviselőinek. Független India helyett • domínium A Német Távirati Iroda ismerteti a brit hírköz­­vetítő szolgálat Új-Delhiből származó hírét, mely szerint Sir Stafford Cripps közölte a nyilvánossággal az indiai kérdés rendezésére vonatkozó angol javas­latokat. London azt javasolja, hogy az ellenségeskedések beszüntetése után alkotmányt dolgozzanak ki a dominiu­mi ranggal felruházandó új India megteremté­sére. A javaslat szerint India minden tekintetben egyen­rangú lesz a többi angol domíniummal, sem belpoliti­kai, sem külpolitikai tekintetben nem lesz alárendelt helyzete és Indiát, a többi domíniumhoz hasonlóan, csak az angol korona iránti alattvalói hűség kap­csolja az anyaországhoz. Anglia elfogadja a kidolgozandó alkotmány oly értelmezését, hogy minden olyan indiai tartomány, mely­ nem volna hajlandó magáévá tenni ezt az újon­nan elkészítendő alkotmányt­, megtartja -e­Cripps nyilatkozata végén több újságíró bíráló megjegyzést tett az angol kormány javaslataira vo­natkozóan, mire Cripps indulatosan kifakadt és ezt mondotta: — Mindennek van határa! Ha azt­ hiszik, hogy ily bírálatok célravezetők lehetnek, akkor én már be is fejezem a megbeszéléseket és távozóra .. . Crippshez kérdést intéztek Ausztrália helyzeté­vel kapcsolatban is. Cripps azzal hárította el magától ezt a kérdést, hogy Ausztrália az Eg­yesült Államok felügyelete alá tartozik. Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda. A brit hí­rközvetítő szolgálat Új-Delhiből származó je­lentése ismerteti Sir Stafford Cripps újabb nyilat je­lenlegi alkotmányos állapotát. Az új alkotmány akkor lép érvénybe, ha Anglia alá­írja a faji és vallási védelem érdekében kötött szerző­dést. London felszólítja az egyes indiai tartományo­kat, hogy lakosságuk számarányának megfelelően küldjenek képviselőket az alkotmányelőkészítő testü­letbe és ezek vegyenek részt az előkészítő munkála­tokban MIKOR L­ESZ NÉPSZAVAZÁS? Az újságírók ezzel kapcsolatosan kérdést intéz­tek Crippshez, mi történik abban az esetben, ha vala­melyik tartomány nem fogadja el az új alkotmányt: Cripps azt válaszolta hogy ez esetben az alkotmány hatálya a szóbanforgó tartományira nem terjedne ki A­z ily tartományok külön unióba­n tömö­rülhetnek, de csak akkor, ha­­ egy­mással határosak. Minden olyan esetben, amikor az egyes tartományok állásfoglalása vitássá válhat n­épszavazást rendelni el mélyen részt vesz az illető tartomány minden fel­nőtt lakosa. Egyszerű szótöbbség dönt, taját. Cripps kijelentette, hogy az „Indiai Unió” sza­badon dönthet majd a Commonwealth (államszövet­ség­ többi tagállamaihoz való viszonyáról, mely a tag­államok egyike Nagybritannia. Az „Indiai Unió” szabadon dönthet majd az is, tagja marad továbbra is a brit birodalomnak kiválik abból. India védelmét azonban —­ Cr­­rint, — ez utóbbi esetben sem lehet csak »• hízni, még akkor sem, ha ezt az összes tenné'. Sir Stafford Dipps ugyanakko is, hogy javaslatát csak teljes and­j vagy7 visszautasítani Cripps hirtelen dühbe gurul A Tj Indus nép nem híyik Anglia gyi Bangkokból jelenti a Német Távirati Iroda. Az indiai nemzeti tanács rádiónyilatkozatot tett közzé azokkal a híresztelésekkel kapcsolatosan, melyek sze­rin a londoni kormány javaslata biztosítaná India alkotmányos függetlenségét­­ Indiának, mint önálló államnak részvétel­e .Minden : jelölt indul - indiai táj ' ‘ nu

Next