Déli Hirlap, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-01 / 26. szám
2 Hitler kiáltványa a német néphez: Németország addig folytatja a háborút, amíg földrészünk végleg megszabadul a veszélytől szeriatt, január 20-án volt tíz éve annak, hogy Hitler Adolf vezetésével a nemzeti szocializmus uralomra jutott a német birodalomban. A decembrn kiváló alkalom arra, hogy a német nép s az egész világ visszapillantást vessen az 1933 január 30 óta megtett útra, melyen Németország széttépte a versaillesi békediktátum béklyóit, mozgósította a nemzet valamennyi értékét és erőforrását és oly véderőt állított az európai csataterekre, mely — szövetségeseivel az oldalán — ma földrészünk történelmét évszázadokra eldöntő iruzdlimet vív a plutokrata-demokrata hatalmak és bolsevista szövetségesük ellen. Az ünnepi évforduló alkalmából a német birodalmi rádió szombaton délelőtt közvetítette Axmann ifjúsági vezető beszédét, Göring birodalmi tábornagynak a német véderőhöz intézett szózatát, délután pedig Göbbels birodalmi propagandaminiszter beszédét és Hitler birodalmi kancellár kiáltványát, melyet a propagandaminiszter olvasott fel beszéde keretében. (lorinţi marsall: •A nép öröki éveki Felnin. (Kador). Uöring Hermáin birodalmi marsall a német véderőhöz intézett szózatában hangsúlyozta, hogy ■ ■lm,ull. az az idő, amikor a németeknek lesütött szemmel kellett járniuk a szégyenletes béke miatt. Az új népközösségi gondolat alapján Hitler s a nemzet szocializmus kiemelte ebből a helyzetből a német népet. A nemzeti szocializmus lényege az, hogy a nép örök életű s a nép valamenynyi tagjának kötelessége mindenét, ha kell, életét is kockára tenni, sőt feláldozni, ha a nemzet java ezt megköveteli. A birodalmi marsall a továbbiakban kérte hallgatóit, járják be gondolatban ezt a tíz esztendőt, hogy számot vessenek azzal a herkulesi munkával, melyet Hitler kancellár kifejtett, hogy az egymás ellen áskálódó pártokra, felekezetekre, osztályokra széttagolt német népből egységet, acélos elejű nemzetet kovácsoljon. Most ez a Németország harcol a győzelemért, annyi bámulatos győzelem után az utolsó próbát állja. Európa a bolsevisták szemében csak egy tartomány, nevetséges kis országaival, csak ugródeszka további hódításra, nekünk azonban Európa szent és mindennél drágább. Csak a német népet kell legyőzniük, és Európa az övék. Ezért törtek az oroszok a finnekre, hogy a svédországi ércet és a jégtelen tengert onnan megszerezzék. Romániát is azért akarták megrohanni, és a szlávok szabadítóiként a Balkánt birtokba venni, hogy így északról és délről bekerítsék a birodalmat. Ennek a halálos veszélynek a felismerése a Führer legnagyobb történeti érdeme. Az 1941. szörnyű tél után alig hitte valaki is, hogy rögtön német tavaszi támadás lesz, de megindult s eljutott a bolsevizmus szivéig, Sztálingrádig. A második orosz tél enyhébb volt, de annál erősebb az orosz támadás, amely mindent kockára vetett. Ezért tombol a harc, amelynek legkimagaslóbb ténye a sztálingrádi hősök örök példája, mint ahogy példa maradt Leonidas és háromszáz spártai hőse. A sztálingrádi hősök is hazájuk törvényeinek engedelmeskedve harcolnak és halnak meg, mert a törvény megszabja, hogy az egyeseknek vállalniok kell a halált is a nemzet életéért. A hatalmas beszéd a Führer iránt érzett korlátlan bizalom és ragaszkodás, valamint a véme győzelembe vetett rendíthetetlen meggyőződés szavaival ért véget. A földjeírt 17- i rémet írév rendületlenüll hisz a végső trt élelemben Szombaton délután a berlini Sportpalotában az emberek tízezrei előtt Göbbels dr. birodalmi miniszter mondott beszédet és felolvasta Hitler vezér kiáltványát. Göbbels dr. miniszter beszédének bevezetőjében utalt arra, hogy 1933. január0. óta az évfordulón mindig Hitler vezér szólt a német néphez. Ebben az esztendőben azonban a Keleten folyó nagy elhárító harcok miatt sajnálattal kénytelen szakítani a hagyománnyal, mert a harctéri események a vezéri főhadiszálláshoz kötik. Elküldte azonban a német néphez kiáltványát és Göbbels dr. minisztert bízta meg, hogy olvassa fel a berlini nagygyűlésen. A német nemzetet ellenségei részéről — modotta a miniszter — sok ütés érte, ezt be kell ismerni, de a német nép minden ütésre nyomban ütéssel válaszolt. A német nép ellenségei eddig minden alkalommal túl korán örültek a diadalnak, mert az idő elmúlt felettük, a német nép és a nemzeti szocializmus azonban megmaradt. Hangoztatta, hogy a német nemzeti szocializmus sohasem kicsinyelte vagy tagadta le a nép előtt az eseményeket, de erre nincs is szükség, mert a német nép ezekből mindig új erőt merít a további harcra. Kijelentette, hogy a német nép elszántan küzd és hisz a végső győzelemben; szótárában az a szó, hogy „megadás”, nem ismeretes. A keleti tél haujaraccal foglalkozva hangoztatta, hogy a második téli hadjárat nehézségeinek leküzdésére az egész német nép harci állásba vonul, dolgozik és harcol a győzelemért. A német nép tudja, hogy ez a harc az életért és egész Európáért folyik. A német nép ellenségei és főleg a nemzetközi zsidóság nélkülünk csinálta a számlát — mondotta — mert átlátunk az ellenséges propagandán és a győzelmet ki fogjuk használni. Gyorsan és kíméletlenül cselekszünk. A vezetés elvárja, hogy a nép teljesítse feladatát és ez kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. Mindenkinek mindent a hazának kell felajánlania. Bizonyos, hogyha a nép minden áldozatot macihoz és elszántan akarja a célt, akkor el is éri. Halfeni vezér és franceSFikr IniéliváBija Gnebels miniszter azután felolvasta Hitler Adolf vezér kiáltványát, amelyben a Führer ismertette a hatalom átvételéért folytatott harcot. Vázolta Németországnak a világháború utáni helyzetét, amikor Wilson békepontjai nem a békét adták meg Németországnak, hanem a legnagyobb igazságtalanságot zúdították reá. Kifosztották és gazdaságilag tönkretették. A vinsoni békét nyomon követte a gazdasági válság és hamarosan szerte a világon a munkanélküliek milliói jártak tétlenül az utcákon. Hitler vezér és a nemzeti szocializmus az utolsó órában vette át a hatalmat, amellyel megmentették Németországot. Hitler vezér első kiáltványában négy évi időt kért arra, hogy jóvá tegye azt, amit tizennégy esztendő elpusztított. Ez sikerült is. A nagy eredményhez hasonlót csak a Duce Olaszországa tud felmutatni. Az új Németország nemzeti erejének összpontosításával a belső feladatok elvégzése után hozzáfoghatott a külső feladatok elvégzéséhez. A nemzetközi zsidóság nem akarta eltűrni az új nemzeti szocialista állam megerősödését és áramánykodásával kirobbantotta a háborút. Most látható csak, mi lett volna, ha a Gondviselés nem adta volna 1933-ban Hitler vezérnek a hatalmat. Most látható csak az is, hogy mi lett volna Európa sorsa. Nevetséges az az állítás, hogy az angolszászok biztosítékai megvédhették volna a kontinenst. A Szovjetunió húsz évig készülődött Európa megrohanására és melyik állam szállhatott veki a szembe a keleti hordákkal ? Csak Németország fiatal védereje volt képes pajzsával feltartóztatni ezt a veszedelmet. Németország ezért addig folytatja a háborút, amíg a kontinens végleg megmenekül ettől az óriási veszélytől. _ Utalt a Führer arra is, hogy többizben nyújtott békejobbot a német nép ellenségeinek, de ezt a gyengeség jelének tekintették és elutasították. Ennek oka a nemzetközi zsidóság, amely az emberiség ellensége és mindaddig az marad, amíg el nem intézik. A német nemzetet azonban sem az idő, sem a fegyverek le nem győzhetik. A nemzeti szocialista eszme erősebb, mint az ellenségnek a német nép elpusztítására vonatkozó vágya. A német nép megsemmisíti az ellenségeit és akkor felvirrad majd az újabb január 39. a végső győzelem napja. Hitler vezér végül köszönetét fejezte fe a német véderő katonáinak és hangoztatta, az otthon becsülete megívánja, hogy méltó legyen a hadsereghez. „VEZÉR PARANCSOLJ ÉS MI KÖVETÜNK!” Hitler vezér kiáltványának felolvasása után Göbbels dr. kijelentette, hogy a német nép hűségesebb vezére iránt mint valaha. A német nép vezérei pedig azért hisznek rendületlenül a győzelemben, mert ismerik népüket, amely legyőzi az összes nehézségeket. Hisznek a győzelemben, mert a német népé a Führer, aki biztosítéka a győzelemnek. A német nép egészséget és erőt kér a Mindenhatótól vezére számára és ugyanakkor biztosítja vezérét arról, hogy most is érvényes az a régi jelszó, hogy: Vezér, parancsolj és mi követünk. Göbbels dr. Hitler vezér éltetésével fejezte be beszédét. mm, 1993 február 1 Vasárnapi tévét IIHil!nillllllllliil!lillll!l!llillll!l!ll!llllllllllMt:íl1IIIIIIIIIUimiUltllUUI KEDVES SZERKESZTŐ DR! Már cstie elmondom, hogy a nyáron az egyik parkon mentem át, mikor a játszadozó gyermekek között egy ici-pici csöppség elkiáltotta: — Ott jön az én drága kicsi anyukám. Arra nézek és keresem a megnevetted anyát. Elképzeltem egy kicsiny, törékeny fiatal nőt, a milyet a „kicsi anyukám” elnevezés megjelölt. És helyette egy jól megír mutt, erős hölgy hajolt le parányi gyermekéhez. Ez hát a kicsi anyukám! Van egy ismerősöm. Hatalmas, széltébenhosszában jól kifejlett férfk Míg kis fiacskáját szeretgeti, igy szól hozzá selypítve: — Öleld meg a te piszi apukádat. Ha nem látnánk, csak hallanánk, azt hihetnénk, hogy ennek a kis fiúnak még kisebb apja van. Az apuka szó tehát épen úgy nem talál, mint az anyuka. Ifjú kort rohan volt egy leányismerősöm, ha igazat akarok mondani, kedves ismerősöm, sőt ha még igazabbat akarok mondani, ennél is több volt. Olyan kedvesen, tudta emlegetni az anyját: — Mamuka így, mamuka úgy. Alig vártam, hogy megismerjem. Előre elképzeltem a kedves kis nénit, akit leánya nagy szeretettel becézget és aki gyönge szervezetével nagyon is rászorul a babusgatásra. És a első találkozásnál a szó szoros értelmében megdöbbentem, midőn egy mázsányi nagy darab asszony állott előttem. Nosza, rögtön ki is ábrándultam az — hogy is mondjam csak — „ismeretségből” a régi példaszó alapján: „nézd meg az anyját és ne vedd el a lányát.” Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy jól is sejtettem, mert leánya —amint hallom — „mamukáját” is felülmúlta, megfogadván az intést: „különb ember légy anyádnál ” fiát Így talál a mamuka név is, pedig egészen biztos vagyok felőle, hogy ő is mamukának hivatja magát gyermekeivel. A minap fiatalokkal beszélgettem. Az egyik ifjú az apjáról akart valamit elmondani és így kezdte beszédét: — Az én faterom . . . — Oh az én fatum, — folytatta tovább a beszélgetést a másik, mire a harmadik: — Az én öregem — bevezetéssel mondotta el apjának tetteit. De a lányok sem hagyták magukat. — Az én műterem olyan szigorú hozzám, panaszkodott egy kis elkényezteti liba. — Ó, én nem mondhatom, védte anyját a barátnője, az én mutim olyan cuki... És egymásután röpködtek a különböző apai és anyai becenevek csak egy nem jött véletlenségből egynek sem az ajkára, ami, pedig miindennél több, szebb és mindegyiknél jobban kifejezi azt a viszonyt, amelyben — ha nem a gyermek a szülővel — hanem a szülő van gyermekével. Mert sokféle neve van a mi tiszta, vagy elrontott nyelvünkben az apának és az anyának, mint a mama, mamás, anyuk, anyuci, apuci, apus, apuska, vagy a komolyabb és igazán kedves megszólítás: kedves apám, kedves anyám, de mindennél szebb az, amelyhez hasonló nincsen a világ egyetlenegy nyelvében sem. Lehet, hogy van nyelv, melyben a szeretet változatosabban ki tudja magát fejezni, mikor a gyermeki szívből és gyermeki ajkon a szülő felé árad, de nincs egy sem, mely ezt a szeretetet mélyebben és igazabban tudná szemléltetni, mint a mi nyelvünkön ez a két szó: édes apája és édes anyám. Kedves Szerkesztő Úr, engedje meg, hogy e helyen hívjam fel, figyelmeztessem és kérve kérjem a szülőket, gyermekeket és minden magyar testvéremet, hogy hagyják el azokat a lehetetlen és sokszor nevetséges szülői elnevezéseket és még inkább az idegen nyelvből való kölcsönzéseket. Beszélni kezdő kis gyermekük nyelvét ne rontsák meg velük, hanem tanítsák meg a világ legszebb két szavára, mely a méretéiben eggyé olvad és úgy zeng, muzsikál, áld és boldogít: édes anyám. Egyébiránt maradok őszinte tisztelője DELI PÉTER ál 'Ti mm®. II Az évad kimagasló eseménye, az első német színes film-csoda! Az aranyváros 18.árad -------------------«**sa*ha* maamt^^iss^’^amr^saasmmaisáeaammiKmt lön!