Déli Hirlap, 1944. február (20. évfolyam, 25-47. szám)

1944-02-02 / 25. szám

Timisoara, Temesvár, XX. évf., ?5 szám FSzerkeztS 4a Ideiglenes Melós­zerkesztö: Dr. Olasz Lajos Lap tulajdon­os­a CORVIN Lapkiadó R. T. | Taxă plătită in numerar conf. ord. LEJ ) Dir. Gen. P.T.T. Nr. 206.200/1943Szerda, 1944 február 2 . Hírlap A timistorontali tör­vényszék bej. az. 83. (Dos. No. 934/1938). Alapította: Dr. VUCHETICH ENDRE la Dr. VÁRNÁT ELEMÉR Ziarul Corinţii tatii Maghiare din România A Romániai Magyar Népközösség lapja 5 Bolgár tiltakozás a bombázások ügyében Megerősíti is a bolgár megszálló haderőket Pártközi nagygyűlés Bariban: „Az olasz nemzeti felszabadítási mozgalom" Viktor Emánuel király lemondását követeli­­ London a Spanyolországba irányuló angol gabona-és szénszállítmányok felfüggesztését tervezi Hitler kancellár rádióbeszéde a fiatalok átvételének. 11-ik évfordulóján A Berlin cáfolja Papon hazautazása hírét nemzeti szocializmus hatalomra­­jutásának 11-ik évfordulója al­kalmából január 30-án, vasárnap ,délben Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár rádióbeszédet intézett a né­met néphez. Bevezetőjében a háború je­lenlegi helyzetéről szólt, majd ismerte­t­­ttée a német nemzeti szocializmus edd­gi t­ívmányait és további céljait. Ebben a­­háborúban — mondotta — csak egyet­len győző lehet és ez vagy Németország, vagy a Szovjet­ Unió lesz. A német biro­dalom vezére ez alkalommal is hangoz­hatta, hogy Európa megtartását csak a német győzelem eredményezheti. Szov­jet győzelem esetén pusztulás várna erre a földrészre, mondotta a Führer, majd kifejezést adott a német felfogásnak­­ Anglia és az Egyesült Államok helyze­­­tét illetően is. Anglia és az USA­ szá­mára, úgymond, egyáltalában nem az a kérdés, várjon a háború után a Szovjet­ Uniót le akarják-e, vagy le tudják-e küz­deni, hanem az a probléma merülne fel, hogyan védjék meg saját országukat a bolsevizmussal szemben. A német nép vezérének az a meggyőződése, hogy szovjet győzelem esetében Anglia kép­telen lenne ennek a feladatnak megoldá­sára. A továbbiakban Hitler kancellár visszapillantást vetett a nemzeti szocia­lizmus eddigi teljesítményeire, majd a német győzelembe vetett szilárd bizal­mát hangoztatta. A spanyol-angolszász feszültség A napi politika legkiemelkedőbb moz­zanata a spanyol-angolszász feszültség. A diplomáciai jegyzékváltásokat és többrendbeli tiltakozást most oly tények követték, amelyek már a feszültség sú­lyosbodásának kétségtelen bizonyítékai. A Francokormány tudvalévően a sem­­legességi politikával összeegyeztethető­­nek tartotta, hogy továbbit baráti kap­csolatokat tartson fenn a tengelyálla­­m­­okkal, így a Franco-kormány nem en­gedte szabadon a fasiszta rendszer bu­kása táján spanyol kikötőkbe menekült olasz hajókat, bár erre a szövetségesek több ízben felszólították. Nem függesz­tette fel a Németországba irányított fontos nyersanyagszállításokat Nem vonta vissza a keleti arcvonalról sem tel­jesen a spanyol önkénteseket. Jóllehet most már alig háromezer spanyol kato­na van csak a keleti fronton, ezt a tényt a szövetséges nemzetek Spanyolország háborús segélynyújtásnak tekintik. Az Egyesült Államok kormánya, a fennti kö­­rülményekre hivatkozva, szombaton be­jelentette, hogy felfüggeszti a Spanyol­­országba irányuló amerikai kőolaj-száll Utasokat. A februári szállítmányokat már vissza is tartották.­­ Az Evening Standard című angol lap — mint a Rador lisszaboni tu­­­­dósítója távirat­ozza — előkészíti a köz­véleményt arra, hogy az amerikai lépés­­hez hasonlóan angol részről is fokozni fogják a gazdasági nyomást Spanyolor­­ságra. Az angol lap diplomáciai szer­kesztője küszöbönállónak tartja a Spa-t tatkoznának ily ajánlat megkockáztatá­­sára. Hogy melyek ezek az ok­ok? Hama­rosan bizonyára rájuk is fény derül, Berlin. (Tp). Illetékes német he­lyen cáfolják azt a hírt, hogy Papén an­karai német nagykövet külön repülő­gépen Németországba utazott. Papén nagykövetnek ez idő szerint nincsen szándékában elhagyni Törökországot. A Isztanbul­ (Tp). Menemencsoglu török külügyminiszter egy heti tartózko­dásra Isztanbulba utazott. A külügymi­nsztérnbus (Tp). Balabanoff, Bul­gária ankarai követe visszatért Szófiába, i­ir szerint a diplomata utazásának csa­Szófia. (Rador). A bolgár külügy­minisztérium kebelében történt személyi változásokkal kapcsolatban a szófiai la­pok írják: A kormányzó­tanács rende­lete értelmében P­o­p­o­f­f Iván volt bol­gár külügyminisztert Bucurestibe nevez­ték ki követnek Jovoff Mihály tábor­nyolországba irányuló angol gabona- és szénszállítás felfüggesztését. — Jól tájékozott diplomáciai körök­ben az a vélemény — írja az Ecoul című bucuresti lap berni tudósítója , hogy az amerikai kőolajszállítmányok felfüggesztése Franco tábornokot arra készteti majd, hogy új álláspontot fog­laljon el. Bulgária útja Januárban Bulgáriát súlyos megpró­báltatások érték, Szójiát s más nagyobb bolgár városokat több ízben bombázta az angolszász légierő. Jelentős károk ke­letkeztek, a lakosságnak is érzékeny vesztesége volt. A nagyvárosok kiüríté­se teljes ütemben folyik. Szófia kiürí­tését lényegében véve már január har­madik hetében befejezték. A bolgár főváros ellen megismételt súlyos légi támadásnak diplomáciai kö­vetkezménye is volt. A DNR, szófiai je­lentését idézve, ma a Radar ezt je­lenti : A bolgár lapok a következő hivatalos közleményt hozták nyilvánosságra: „A bolgár kormány a Szófiát január 10-én ért megfélemlítő légitámadás után azon­nal erélyes tiltakozást jelentett be, kül­földi képviseletei útján, a szövetsége­seknek ama hadviselési módja ellen, amely a polgári lakosság, a kórházak, templomok, művelődésben emlékművek, stb. ellen irányul.“­­ A bolgár országgyűlés múlt heti rend­kívüli ülésének összehívása előtt — mint erről az Ecoul című román lap politikai helyzetképében beszámol­ó Georgieff bolgár ellenzéki vezér le­velet intézett­ a Bozsilo­ff-kormányhoz s a következő javaslatot tette: 1. A bolgár csapatok azonnali vissza­vonása a megszállt területekről. 2. A Szovjet­ Unióval való kapcsolatok német nagykövet csupán azért utazott Ankarából Isztanbulba, hogy ott meg­hallgassa a német kolónia számára tar­tandó előadást, — állapítják meg Ber­linben niszter a török­ újságírók előtt tett kije­lentése szerint pihenés végett utazott Isztanbulba. pán magánjellege van és néhány nap múlva már visszatér állomáshelyére. nok, volt miniszter Helsinkibe kerül mint Bulgária követe. Nicola©ff N. P. dr., Bulgária stockholmi követe és Popoff Iván bucureşti bolgár követ már elhagy­ta Szófiát, hogy uj hivatali állását el­foglalja, megszilárdítása. 3. A török—bolgár barátság kimé­lyítése. 4. Valamennyi politikai párt szabad és tényleges együttműködése, Bulgária egységének megőrzésére. Az országgyűlés ezzel szemben, mint ismeretes, a megszállt területeken lévő fegyveres erők fenntartása és megerősí­tése mellett döntött, egyben újabb bel­biztonsági intézkedésekhez járult hozzá. Szovlo­­jetjosztop szövetségi ajánlat A délszláv helyzet újabb mozzanatá­ról számolnak be egyes külföldi lapok. Tudvalévő, hogy Moszkva egyre hang­súlyozottabban támogatja Tito kormá­nyát, kapcsolatait azonban továbbra is fenntartja a kairói jugoszláv emigráns kormánnyal is. Ez a kapcsolat nemcsak udvariassági külsőségekre szorítkozik (Sztálin és Purics újévi távirat-váltása); ez orosz diplomácia nagy figyelemmel kíséri Péter király kormányának tevé­kenységét Bizonyos hajlandóság a Pu­­rics-kormányban már mutatkozik a Moszkvához való közeledésre, ennek jele a Deressel kötött szovjet—cseh szövet­ségi szerződés mintájára tett szovjet— jugoszláv szövetségi ajánlat. Ez az az új mozzanat, amely most délszláv vonatko­zásban a politikai megfigyelőket foglal­koztatja. A Morgen Tidningen című svéd lapnak a jelentése, hogy­­Molotov szovjet külügyi népbiztos „tel­jes közömbösséggel” fogadta ezt az ajánlatot nem meglepő, dse nem jogosít fel még messzemenő következtetésekre, főleg annak feltételezésére, hogy a Kreml elejti a tárgyalás bármily lehetőségét a kairói kormánnyal ebben a kérdésben. Az a tény, hogy a Párics-kormány mosz­kvai követe szövetségi ajánlatot tett a s­zovjetnek, közönséges diplomáciai bak­lövés lenne, ha nyomós okok nem ma­ A délitáliai helyzet A Rómától délre történt újabb angol­szász partraszállással párhuzamosan feltűnően megélénkült a politikai élet Dél-Olaszországban. A legjelentősebb politikai esemény a Badogn­o-kormány igazgatása­latt álló részeken a Bariban tartott pártközi nagygyűlés volt. A hat délitáliai fasiszta-ellenes párt eredetileg Nápolyban akarta megtartani e régóta előkészített értekezletét, a szövetséges katonai hatóságok azonban a nápolyi gyűlést nem engedélyezték. Most is csak a földközitengeri bizottság szovjet meg­bízottja, Visinszkij közbenjárására tet­te lehetővé a bari pártközi nagygyűlést. A délolaszországi pártok két hang­adóját, Sforza gróf volt külügymi­nisztert és Benedetto Croc­e-t, az is­mert filozófust és politikust Badoglio tá­bornagy már november elején igyeke­zett kormánya számára megnyerni. Mi­vel a két olasz politikus köztársasági meggyőződését hangoztatta s mindket­ten ragaszkodtak nemcsak Viktor Emá­­nuel király, hanem Umberto trónörökös lemondásához is, a Badognóval folyta­tott tárgyalások nem vezettek ered­ményre. A november 5-én Nápolyban tartott politikai nagygyűlésen S­f­o­r­z­a a köztársasági államforma mellett szállt sikra. Croce tartózkodóbbnak mutat­kozott: a monarchia megszüntetését nem tartotta célszerűnek, régens-tanács felállítását követelte. A november 16-án, szakemberekből megalakított hivatal­nok-kormányban, annak november 18- án történt átalakítása után sem vett részt a két vezető olasz politikus, hangsú­lyozván, hogy Viktor Emánuel királynak nem lehet oly kormánya, amelyben ők tárcát vállalnának. Hű előzmények után Badoglio tábornagy legalább azt igye­kezett elérni, hogy a király lemondásá­val várjanak Róma elfoglalásáig. Ba­­dogliónak az a terve, hogy Róma birtok­bavétele esetén Umberto trónörökös ve­gye át a főhatalmat s ő adjon megbízást „demokratikus kormány” alakítására. E célból Badoglio nemcsak a keresztény demokrata párt, hanem a szocialista és a kommunista párt vezetővel is érintke­­­zést keresett, ezek azonban a kormány­­zó­tanács felállítása mellett foglaltak állást. Királlyá szerintük — addig is, amíg az államformáról döntenek —* *­­ Umberto trónörökös jelenleg Svájcban tartózkodó hét éves fiát kell megtenni. Viktor Emánuel királynak és Umberto trónörökösnek ezek a körök azt vetik szemére, hogy Olaszországban megtűr­­­é­k a fasizmust. „Az olasz felszabadítási mozgalom“ határozata A Rador genfi tudósítója, a ba­nk­közvetítő szolgálat közlése nyomáig az alábbiakban ismerteti „az olasz fék szabadi­dősi mozgalom“ Bariban most tartott nagygyűlésének határozata. Viktor Emánuel király lemondására vol­t Menemencsoglu Isztanbulban IB­ulgária ankarai követe Szófiába utazott Uj bolgár követ Bucurestiben és Helsinkiben

Next