Déli Hirlap, 1944. március (20. évfolyam, 48-74. szám)
1944-03-01 / 48. szám
A firm fővárosra zúdított újabb bombazápor is érzékelteti, milyenelmetlenül várja Moszkva a végleges firm állásfoglalást a béke vagy a háború továbbfolytatása tekintetében. Finn részről viszont azt jelentik, hogy az ily „diplomáciai légitámadás“ csak arra alkalmas, hogy kétkedést támasszon a Szovjet igazi béke szándékai iránt. A finn parlament keddire várt titkos ülésének megtartásáól újabb hír nem érkezett. Helsinki hivatalos körei még nem nyilatkoztak a fegyverszüneti javaslat hat pontjáról, afelől azonban nem hagynak kétséget, hogy Finnország a feltétel nélküli megadást mindenkép visszautasítja. Kérdés, várjon Moszkva e javaslatában ragaszkodott-e a feltétel nélküli fegyverletételhez, — mondja egy stockholmi jelentés. Nem okoz már egyáltalán meglepetést, hogy az angolszász kormányférfiak, elsősorban Churchill beszédeinek alapzöngéiben minduntalan visszatér a jövő fejleményekkel szemben való óvatosság, a túlzott derűlátás helytelenítése. Churchill múlt heti alsóhlázi beszámolójában is figyelmeztetett arra, hogy a hálom gyors befejezésébe vetett remény veszedelmes ábránd. Az angol miniszterelnök főleg háborús kérdéseket taglalt, politikai vonatkozású megállapításai nem elégítették ki a várakozást. Nyilván ezért tért ki a kormányfő nyilatkozatát követő vitában Eden külügyminiszter egyes időszerű külpolitikai kérdésekre. Eden nyilatkozata Eden kijelentette, eddigi diplomáciai pályafutása során „nem volt még idő, amikor a külpolitika irányítása oly súlyos feladatokat rótt volna reá, mint mostan.” Az angol külügyminiszternek ez a megállapítása méltán keltett érdeklődést a semleges sajtóban és a diplomácia köreiben — mondja egy stockholmi jelentés ,mert a Foreign Office vezérlő szeleme ezzel nemcsak saját hivatali működésének nehézségeire mutatott rá, nemcsak a Nagy-Britanniára nehezedő felelősség súlyosságát érzékeltette, harnem kidomborította az egész katonai és politikai helyzet rendkívüli bonyolultságát is. Mégis mi volt Eden főcélja e nyilatkozat mosttételében ? — kérdezik semleges körökben. — Bizonyára az. — mondják - hogy ismételten megmosdtsa és tisztázza Najry-Britanniának az Egyesült Államokhoz és a Szovjet-Trióhoz való viszonyát s wrvfoen? leszögezte Anglia magatartásét és c**lkötHzései+ e két nagy cr/vvptccav.cáTrí»! vrnTót(működésében. Andrio és Emann Edén szükségesnek tartotta annak kijelentését, hogy a brit kormány semmiféle kötelezettséget nem vállalt bizonyos érdekövezetek kijelölése és tiszteletbentartása tekintetében és hangsúlyozta, hogy Angliától nem is kérték, hogy egyezzen bele a hatalmi befolyás ily megosztásába. Másozdal: Eden szembeszállt azokkal a brit közvéleményben és egyes politikai körökben is kifejezett aggodalmakkal, amelyek Nagy-Britannia hagyományos európai politikájának háttérbe szorulását látták a legutóbbi nemzetközi fejleményekben. Csak így érthető, hogy Eden ez alkalommal nagyon is nyomatékosan hitet tett Anglia európai küldetése mellett. — Nem fogadtunk el semmiféle korlátozást és nem is kérték tőlünk, hogy bizonyos határsorompók előtt megálljunk, — mondotta. — Teljes cselekvési szabadsággal érdeklődünk továbbra is az Eurónával és ennek a földrésznek nemzeteivel kapcsolatos kérdések iránt. S hogy ez a kijelentése ne tűnjék talán könnyelmű megalapításnak, hozzáfűzte: _Feladatunk e tekintetben sokkal súlyosabb, mint volt a múlt háború után. Mi ez a „feladat?” Eden erre a kérdésre azonnal felelt: — A béke fenntartása. „Nehézségek... csizlódások — Minden erőnkkel azon leszünk — modotta az angol külügyminiszter — hogy latba vessük befolyásunkat és tekintélyünket, a szövetségesek közötti barátság érdekeiben, amikor ez a barátság elengedhetetlen lesz a jövő béke fenntartásához. S emelt hangon hozzátette: " A tőlünk telhető teljes befolyással arra fogunk törekedni, hogy Európa visszanyerje életközösségét, de egyben azt is, hogy e földrész független nemezetei egyéni életüket is folytathassák. Minthogy ez a kijelentés, éppen a jelenlegi helyzetbei, nagyon is bonyolult kérdéseket érint, Eden untall a leküzdendő nehézségekre s arra, hogy a brit külpolitikának mily nagy erőfeszítésekre kell még felkészünie. Nem fognak hiányzani a csatolások sem _Bizonyos, hogy a most következő időben sok nehézséggel, sok csalódással kell számolnunk, — mondotta. Hadviselés és külpolitika Arra vonatkozóan semmiféle adatot nem nyújtott idén, miért kell az angol külpolitikának csalódásokkal, kiábrándulásokkal számolnia a jövőben. Azt sem jelezte, milyen téren, mily belső vagy külső tényezőik miatt várhatók nem kívánt fordulatok. A semleges hírmagyarrártok azonban máris jelenlévőnek tartanak egyes nehézségeket. Például: a lengyel kérdés, a jugoszláv kérdés, a görög kérdés, — a brit államok sorsa _ hoTV 3, sprrímilhrnf^ 3 -pnirji r,,° °rv'^1,f’cí'’^r. Német nézet szerint a brit külpolitika legfőbb nehézségei a Szovjettel kötött szövetségből fakadnak, de nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy Air Anglia hatalmas nyugati szövetségese, az Egyesült Államok befolyása is egyre nagyobb teret nyer oly kérdésekben, amelyekben eddig — Európában, Afrikában és a Közel-Keletesn is — London szava volt a döntő. Eden nem titkolta, hogy háború idején a hadviselés és a külpolitika nem választható el egymástól, de az iránt sem hagyott kétséget, hogy ha a három nagyhatalom között viszály támadna, annak Európa adná meg az árát: „Ha mi nem egyesülünk, valamennyi kis és nagy nemzet szenved majd miatta.” Ahelyett, hogy a moszkvai és teheráni értekezlet után hangoztatott „egyetértésiről” szólott volna, a brit kormányférfi„ az ,,egyetértés szükségességére” figyelmeztet, amiből nyivánvaló — ha annyi más jel nem is mutatná — hogy a szövetségesek hadviselése és külpolitikája között korántsem kielégítő a viszony. A teheráni „egyetértésről” egyébként Churchill is igen óvatosan fogalmazta meg véleményét: „Semmi sem veszett még el abból, amiben teret nyertünk Teheránban.” Az invázió Az európai invázió időpontját Churchill nem említette, amiből általában arra következtetnek, hogy Anglia beavatkozására ismét elhalasztották az előtörvés megkezdését. Bár ez csak feltevés — nem is lehetne más — szintén arra mutat, hogy a nagy ostrom előtt London még tisztázni kíván bizonyos kérdéseket. A következő hetekre ilyenformán nagy élénkség várható a nemzetközi politikában s bizonyára a legközelebbi jövő megmutatja már, mily mértékben szorulnak háttérbe egyes politikai problémák a készülő, vagy folyamatban levő katonai események miatt. Göbbes dr. német propagandaügyi miniszter legutóbb éppen az invázióról írt cikket a Reich című politikai hetilapba .Egyre jobban közeledik az az időpont, amelyet az angol—amerikai hadvezetőség az európai szárazföld nyugati részének katonai elözönlésére kitűzött — írja Göbbes. A lengyel kérdés A londoni lengyel emigráns kormány határozata, amelyet Römer külügyminiszter hivatalosan is közölt Edennel, s amelynek értelmében visszautasították a lengyel-orosz határ megállapítására vonatkozó kiegyezéses javaslatot, egyre nagyobb hullámokat ver a nemzetközi sajtóban. A lengyel kormány — mint előző számunkban már hírt adtunk erről — a lermerevebben eltekstórik a Curzon-vonal alapján történő bármily határmegvonástól. Ez a határozat annál inkább kelt feltűnést, mert a január 11-i szovjet nyilatkozat óta — amelyben ,,némi kiigazítások lehetőségének” fenntartásával, Moszkva a Curzon-vonalat jelölte meg tárgyalási alapul — semmi jele nem mutatkozott annak, hogy a Szovjet Unió engedne valamit keletlengyelországi területi követeléseiből. A lengyel kormány mostani határozata ilyenformán újabb éles szembehelyezkedés Moszkvával s bizonyára súlyos következményekkel jár majd. Az angol lapok félreérthetetlen célzást tesznek a várható súlyos bonyodalomra, amikor sietnek hangoztatni, hogy a további fejleményeken a lengyel kormány felelős. Még a lengyel ügyben oly óvatos Nowa Chronicle is így ír: „Ha a Dzennik Polski, a lengyel kormány londoni félhivatalos lapja valóban a kormány felfogását fejezte ki legutóbbi cikkében akkor a szovjet-lengyel viszály elsimítására alig van már remény. A lengyel lap cikkében kevés nyoma van a hálának, az iránt az állandó erőfeszítés iránt, amelyet Churchill és Eden a Szovjet Unió és Lengyelország között felmerült súlyos ellentétek elsimítására kifejtett”, — állapítja meg a News Chronicle. (Az angol lap e cikkét, londoni értesülés alapján, az Europapress idézi). A Daily Sketch című angol lap szerint addig nem is lehet szó most már közeledésről a lengyel és az orosz kormány között, amíg a londoni emigráns kormány összetételét lényegesen meg nem változtatják . A Wanda Wasilewska vezetése alatt álló moszkvai lengyel bizottság folytatja erőfeszítéseit, hogy minél több ellenzéki politikust tömörítsen a Szovjettel együttműködni hajlandó lengyelek táborába, — mondja az Europapress lisszaboni jelentése. Argentína Az argentin válságról szóló hírek egyre bonyolultabbak, az azonban nyilvánvaló már, hogy a tengelyhatalmakkal való diplomáciai kapcsolatok megszakítása külsőleg nem hozott békét s belsőleg sem hozott nyugalmat. A külső nyomás, az USA és Anglia együttes gazdasági nyomása tovább tart. Argentina még most sem részesedik a kölcsön- és bérbeadási szerződés alapján a szövetséges államoknak juttatott szállítmányokból, nem kapott meghívást az UNRRA-ban való részvételre sem. A belviszonyok továbbra is ziláltak. Jóval többről van szó, mint kormányválságról. Svájci tudósítások szerint Argentínában három párt, vagy helyesebben: három csoport versenyfutása folyik a hatalomért. Az egyik Ramirez elnök csoport■* ja, amely a tengely államokkal szal A parlament sorsdöntő határozata előtt szomkazápor* Helsinkire Hitasa^o«linn körött még nem nyilatkoztak a fegyverszüneti javaslat hat pontjáról Nemesparat tiszti csoport ragadta magához a főhatalmat Argentinéban - Ramirez tábornokot menekülés közben letartóztatták . Washington az Argentínával való kapcsolatok megszakításáról tárgyal amerikai szövetségeseivel A lengyel kérdés ismeretlen, talán végszeles irányba terelődött — arja az Observer Nmrhmis és ideiglenes Wfliw serkeszte: Dr. Olosz Lajos Laptulajdonos a IXIKVM Lapkiadó R. T.Déli Hírlap Ziarul Constitutii Miliiare din Románia A Romániai Magyar Népközösség lapja XX. W, 4A száw AMA LSB* To xn TTTTltThT mmerar w»of vrd. Dir. G«b. P.T.T. Nr. 5506.300/1948 Szerda, 1944 március 1 A tunaiszorontali törvényszék bej. sz. 88. (Dos. No. 934/1938). Alapította: Dr. VUCHETICH ENDRE és Dr. VARNAY ELEMÉR