Déli Hirlap, 1944. augusztus (20. évfolyam, 163-185. szám)

1944-08-02 / 163. szám

I Szerda, 1944 augusztin 13 Az új nemzedékek feladata " Gabriel Țepelea ismert román közíró „A népek közötti együttműködés érde­kében” c. cikkéből (Ardealul, 25. szám) vesszük az alábbi részletet: A nemzeti érzés mozgalmait Euró­pában arra az igazi vonalra kell visz­­sza­vezetnünk, amely egyedül képes megbirkózni a jövővel, saját népünk szeretetére, e nép magas életszínvo­nalra való emelésére és nem­ más né­pek gyűlöletére. A népek közötti együttműködés és a jövő békéje ezt a módosítást kívánja. Egy új korszak küszöbén az euró­pai új nemzedékek célja a küzdelem folytatása a társadalmi igazságos­ságért, az emberi jogokért és a népiek közötti közeledés légkörének meg­teremtése kell hogy legyen. Azt a jogot, hogy minden nép a maga nemzeti életét élhesse és hogy ápolhassa nyelveit és megtarthassa hagyományait, már végleg kivívták maguknak Európa népei. Nincs az a hatalom, amely ezt a jogot megszün­tethetné. Bármely népnek azonban nemcsak önmaga iránt vannak köte­lességei, hanem a nemzetek közös­sége, a többi nép iránt is. Hogy a jövő nemzedéke meg is va­lósíthassa az európai összhangot, arra a következő kötelezettségei van­nak: 1. Alakítsa fel a nemzetek között a közeledés légkörét, eltávolítván a visszaesést­­jelentő eszméket. 2. Arra helyezze a hangsúlyt, ami a népeket összeköti és nem arra, ami elválasztja. 3. Követelnie kell a saját országá­ban a másnyelvű népek nemzeti és művelődésben életének tiszteletét. 4. Küzdenie kell a tömegek föl­emeléséért. 5. Szítsa fel a nemzetek közt ki­alakuló új erkölcs, valamint egy más nevelés lángját. Soha még az írók és újságírók hiva­­tása nem volt annyira fontos, mint éppen most. Nem szabad sem elefánt­­csontból való tornyaikba zárkózniok, sem megelégedniük sürgönyök közzé­tételével és magyarázgatásával, ha­nem komoly elhatározással haladja­nak előre, abban a feladatukban, hogy kibogozzák a népeik közt való együttműködés értelmét. A repülőgép, a rádió, a gépi világ megszüntette a távolságokat a népek között. Csak a lelkek közt lévő távol­ság marad­t meg változatlanul, mert nem történt ebben az irányban őszin­te kezdeményezés, olyan, amelyhez ne kapcsolódott volna az érdekek va­lamelyes árnya. A politikai gondolko­dás nem volt képes követni a techni­kai fejlődést. Európa és az emberiség­­ jövőjének szempontjából van szükség­­ a népek közti közeledés légkörének­­ megteremtésére, hogy ledöntsük a kí­­nai falakat és hogy horgonyunkat a nyugalom, a béke, a haladás kikötő­jében bocsássák le. Az erőszak kanosok­­tain­ak jogi kapcsolatokká kell átalakulniok. Pilsudskytól a moszkvai bizottságig Napirenden ismét a lengyel kérdés. Az angol—amerikai—szovjet politikai­­együttműködést súlyosan zavaró pontok­­ egyike ez a probléma, amely most a moszkvai lengyel nemzeti felszabadítási­­bizottság megalakulása folytán ismét az érdeklődés előterébe került. London­tól Washington ugyanis nem ismerte el­­a moszkvai bizottságot A lengyel kérdés vizsgálatakor két Bzempontcot kell minden esetben figye­lemre méltatni: 1. az orosz és lengyel nép egymás iránti mélységes antago­­nizmusát és 2. a Szovjet egyre nagyobb befolyását két szövetségesére, Anglia és Amerika egyes eddigi érdekterületére. A lengyel és az orosz nép a történe­lem évszázadain keresztül többször ál­lott egymással ellenséges viszonyban, mint békességben. A lengyel történelem a lét biztosításé (tele kihagyhatatlan küzdelme. Háromszori felosztása után is ez az élni-­­ akarás valósította meg az 1918 nov­i vsember 11-ét, amikor Pilsudszky veze-­­­tésével megalakult az új lengyel állam. A lassan felépülő lengyel államinak ve­szedelmes ellenfelévé válik a szovjet birodalom. A párizsi környéki békekonfe­renciák meghúzták ugyan a két ország keleti,­lletve nyugati határa­t, de ez korántsem alakult történelmi tényeken. Tizenöt esztendő pergett le, s ez idő alatt az oroszok nem mulasztottak el egyetlen kínálkozó alkalmat sem, hogy a lengyeleknek ne kellemetlenkedjenek. Németország 1939 augusztus utol­só hetében megnemtámadási szerződést kötött a Szovjet­ Unióval, s így Lengyel­­ország hét hatalmas szomszédjának gyűrűjébe hezült. Szeptemberben már mind­ a német, mind a szovjet csapatok átlépték a határt és főarcok közepette nyomultak előre a lengyel területen. A két hadsereg breszt- Utovszki találkozása egyben Lengyel­­ország negyedik felosztását is eredmé­nyezi, a lengyel kormány emigrációba vonul. Az 1941 június 22.-i szovjet—né­­­met ellenségeskedés beállítja a mai helyzetet. A londoni emigrációban Si­­feorski tábornok, a lengyel kormány­elnök kezdőbben a legmerevebben elzár­kózott minden olyan lépéstől, amely en­gedékenységre késztette volna a Szov­jettel szemben. Ennek az oka az oroszok megszállta területről elhurcolt lengyelek sorsa volt. A viszony nehezen alakult ki a két nép vezetői között, az angol és amerikai közbelépések is meghiúsultak a merev szovjet magatartáson. Végre mégis, megegyezés következtében, ki­alakult a diplomáciai összeköttetés s a londoni lengyel kormány nagykövetsé­get létesített Moszkvában. Hamarosan azonban kitört a hatnyi botrány és az ottani borzalmas feltárások a dip­lomáciai viszony megszakításához ve­hettek. Sikarski 1943 május 3-i rádióbeszédében szögezte le kormánya álláspontját a lengyel—orosz kérdésben: 1. Kész ba­rátságos kapcsolatokat ápolni a Szov­jettel. 2. Kéri a Szovjet­ Unió területéről a lengyel katonák, a fegyverforgató len­gyel férfiak és államférfiak szabadon­­ksocsájtását. 3. Tiltakozik a Kelet-Len­­gyelországgal szemben támasztott szov­jet igények ellen. 4. Szovjet segítség az önálló Lengyelország megteremtésére. Az orosz—lengyel diplomáciai bonyo­dalommal az angolszász lapok i is beha­tóan foglalkoztak. Visinszkij akkori he­lyettes külügyi népbiztos gróf Ra­­czinsky lengyel külügyminiszterhez in­tézett levelében a felelősséget lengyel részre akarta hárítani s egyben közötte . Szovjet feltételeit a lengyel—orosz együttműködés tekintetében: 1. A len­gyel kormány szovjetellen­es tagjai vál­janak­­. 2. Szüntesse meg a szovjet­ellenes propagandát. 3. Vonják ellenőr­zés alá a lengyel emigráns sajtót. 4. Szüntessenek meg minden további vitát Lengyelország jövendő határairól és a háború utáni helyzetéről. Az angolszász államférfiak és a kor­mányok kínos helyzetbe kerültek a két nemzet hivatalos álláspontjának fuh­ó­­dó malomkövei között. Mi sem jellem­zőbb erre, mint hogy Sikorski táborno­kot ,,repülőszerencsétlenség” kellett f érje, mert ezzel remélték a lengyel állás-­­ pont merevségének megtörését. .(Folytatjuk)­­ . - Augusztus 2, szerda Bem. kat.: Alfonz Protest.: Lehel Ortod.: István Napkelte: 4.36 ó. Napny.: 19.36 ó. Holdkelte: 18.05 ó Holdny.: 2.01 ó. Szerkesztőség: Timişoara 1., Bd­. R­egina Maria L, távbeszélő 50-78._K­i­­adóhivat­al: Timişoara L, Piata Bnatium 3, távbeszélő 28-10. — Előfizetési ár: Egy hónapra helyben és vidéken, kézbesíti­sael 200 lej, előre fizetve háron­ hónapra 170 lej, címszalaggal küldve, vidékre, post­án egy hónapra 154 lej. Vidéki előfizetők ha nem csekken fizetik az előfizetési díjat, és 20 lejjel nagyobb a bélj­ogi lerék miatt! Postatakarékpénztár! (CEC) «Ckkszámla 85.628. — Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. — Aradon előfizetések Metianu­ utca 8. hirdetőik *m-Jitson utca 1. szám alatt, teclama r ódában, Távbeszélő, 17.h­. Augusztus A régi római naptárban Sexilis néven az év hatodik hónapja volt, amelyet Au­gustus császár több szerencsés esemény emlékére a maga nevéről neveztetett el. Cézárig 29 napos volt, azóta 31 napos, és a hónapok sorában a nyolcadik helyre került. Augusztusban a nap a Szűz jegyébe lép. A hőmérséklet még mindig nyári, de a hónap vége felé az éjjelek már hű­vösödnek. Nálunk augusztus hónap kö­zépmérséklete 21,3 fok. Augusztus népies elnevezései: Kis­asszony hava, másképpen Szűz hava, vagy Nyárutó. A nappalok rövidülése egyre szembeszökőbbé válik. Elsején a nappal hossza pontosan 15 óra, a hónap végéig a nappal hossza másfél órával fogy­ A Hold fényváltozásai augusztusban: 4-én holdtöltő, 11-én utolsó negyed, 18-án újhold és 27-én első negyed. Leg­közelebb lesz a Földhöz a Hold 5-én este 11 órakor és legtávolabb 21-én reggel 7 órakor. Időjárás augusztusban: a Százéves Naptár, szerint: augu­sztus első harmada változó, 11-től esős, később mindvégig nagy meleg. Herschel csillagász szerint: Augusztus változékony gyakori esőzés­sel, az utolsó napokban tikkasztó meleg. . Gazdasági teendők augusztusban. Kezdődik a korai burgonya kiszedése. A tarlószántások befejezése után követ­kezik a trágyahordás. A sarjú széna le­vágása. Lucerna vetése, mely a tél vé­géig teljesen megerősödhetik. A lehul­lott gyümölcsből a nem rothadtat pálin­kafőzés céljából gyűjtjük edényekbe. Tanácsos a paradicsomot bordói lével permetezni. A szőlőben itt a csonkázás ideje. Augusztusban fogjuk be a kará­csonyi hízókat. A hizlalás első szakában szecskázott lucernával, korpával tágít­suk ki a sertések gyomrát és beleit. — BEIRAT­ÁSOK, JAVÍTÓ ÉS FELVÉTELI VIZSGÁK A KÖZÉP­­ISKOLÁKBAN. (Bucureşti). A nem­­zetművelési minisztérium közli, hogy a behratások az ország valamennyi kö­zépiskolájában augusztus 1-én kez­­dődnek és augusztus­á ig tartanak. A javító vizsgákat szeptember 4 és 5., a magánvizsgákat augusztus 28. és szeptember 8., az I. osztályba a fel­vételi vizsgát szeptember 6 és 10., az V. osztályba szeptember 10. és 14. kö­­zöt­t tartják. Az érettségi vizsga szep­tember 18-án kezdődik. — Behratások a timişoarai temesvári piarista líceumba. A timişoarai­ temes­­vári piarista líceum minden osztályába, tehát az első osztályba is, a tanulók be­­íratása augusztus 1. és 10.e között, na­ponta délelőtt 10 és 12 óra, valamint dél­után 3 és 5 óra között történik. A beira­tás a líceum igazgatóságánál, I. kerület, Horatiu­ tér 1. szám alatti földszinti he­lyiségben történik. _ Arad megyei gyapjúgyű­jtő közpon­­tok. (Saj. tud.) Augusztus 1-től kezdő­­dőleg Arad megyében az alábbi két köz­ségben működik a gyapjú­gyűjtő­­köz­­pont: minden kedden reggel 8 órától Chişineu Criş-Kisjenön, minden pén­teken reggel 8 órától pedig Zimandu­ Nou-Zimándujfalun. — Külön díjszabás a zsidó rádióelőfiző részére. (Bucureşti)­­ A hivatalos lap juline 26-i száma minisztertanácsi naplót közöl, amely a rádiótársaság zsidó előfizetői ré­­szére külön díjszabást állapított meg. E szerint a kristálydetektoros készülék előfi­­zetési díja 4800 lej, lakásban használt lám­pás készülék 12.000 lej, kulturházakban, iskolákban felszerelt lámpás készülék 24.000 lej, rádiókészülék vagy rádióalkat­­részek árusításával foglalkozó cégek Üzlet­helyiségében felszerelt készülék 36.000 lej évente. A behratási díj kristálydetektoros készülékre 200, lakásban használt lámpás készülékre 1000, más készülékre 2000 lej. A tulajdonképeni előfizetési és beiratási dí­jon kívül a zsidó előfizetők ugyanazt a bis­­tosítékot kötelesek letétbe helyezni, mint a keresztény előfizetők. — Aradi üzletek új zárórája. (Laj. tud.) Az aradi kerületi munkafelügyelőség az ér­dekelt kereskedőkkel egyetértésben elhatá­rozta, hogy Aradon újabb intézkedésig az alábbi időpontokban nyitnak és zárnak az üzletek: pékségek, mészárszékek, zöldség-, tojás- és háziszárnyas-kereskedések, tej- és hal­csarnokok délben 1 órakor zárnak, dél­után 4—8 óra között tartanak nyitva, szom­baton és ünnepet megelőző nap délután egy órával későbben zárnak. Fűszer és csemege­kereskedések délelőtt 7—1, délután 4—8 óra között tartanak nyitva, a külvárosiak reggel már 6 órakor nyithatnak és szomba­ton, valamint ünnepet megelőző nap egy órával később zárnak. Minden más üzlet délelőtt csak 7,fél 9 óra között tart nyit­va, délután pedig 2 órakor nyit és fél 7 óra­kor zár, szombaton és ünnepet megelőző nap este 7 órakor zár. Az üzletek az esti záróra után egy óra időtartamra igénybe vehetik az alkalmazottakat az elmaradt munkaidő pótlására. Borbélyüzletek dél­előtt 7—10, délután 2—fél 8 óra között van­­nak nyitva, szombaton és ünnepet megelőző este a belvárosban 9 órakor, a külvárosban 10 órakor zárnak. Női fodrászok 1 órakor nyitnak és este 8 órakor zárnak Szombaton és ünnepeit megelőző este egy órával ké­sőbb. Az ipari és kereskedelmi vállalatok irodái, valamint az összes műhelyek az ed­digi munkarend szerint dolgoznak és ha más zárórát óhajtanak, engedélyt kell kérn­­iök a felügyelőségtől­. Rendelet a vállalatok tűzoltási felsze­reléséről. A timisoarai-temesvári katonai tű­zoltóparancsnokság közleményt adott ki, amelynek értelmében minden vállalatot ar­ra köteleznek, hogy megfelelő tűzoltási fel­szereléssel rendelkezzék, mellyel légitáma­dás esetén támadt tüzek ellen védekezhes­sék. A tűzoltási felszerelést állandóan ké­szenlétben és jó karban kell tartani, a be­gyakorolt személyzettel együtt­ Ahol a fel­szerelés nem hozható összhangba a tűzoltó­ság felszerelésével ott a kiigazításról gon­doskodni kell, s ebből a célból érintkezésbe kell lenni a tűzoltósággal Ha a bombázás 97, illető vállalat területet, vagy a kijelölt körzet-t nem érte, akkor a tűzoltó készült­ségeknek felszerelésükkel p-’-ütt K­ör rendelet nélkül a bombázás után az-’-nál ? negyedik kerületi tűzoltó-parane­nc’---*~-il kell jelentkezniök, hogy oz* » s*a­­­rancsnok rendeltet átvegyék Az .­Ural munkálatok idme alatt, a kö’,1'"v­ény sze­rint, a tűzoltói készü­ltségek narancsa csak Chitu tábornoktól Crişan s­t*w légvédelmi parancsnoktól vagy Murgu tűzoltóparancsnoktól fogadhatnak d rancsot. *' i ■ • • ; P . I ’. UR­AN­­A-mozgó Arad­­ Távk. 12-32.___________ Ma bemutató: Két szerelmes küzdelme a sors játékai ellen. ANNA I) AMMAN, KARL LUDWIG DIEHL, HANS SHÖNKER A bnesa éftszabája című szerelmi drámában, sscsimmis DBU Hírlap

Next