Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-01 / 1. szám
t dé POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 1. szám 1969- szeptember 1. ■ [UNK] [UNK] [UNK]1 ÁRA: 1 FORINT KÖSZÖNTŐ Írta: Havasi Béla, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára Városunk politikai-szellemi élete a mai napon gazdagodott: először jelenik meg a nyilvánosság előtt napilapunk , a Déli Hírlap. Ebből az alkalomból a városi pártbizottság és a magam nevében köszöntöm az olvasót. Köszöntöm gyáraink, üzemeink, intézményeink, kereskedelmünk, hivatalaink munkásait, fizikai és szellemi dolgozóit, akik e várost csaknem 25 esztendeje elindították a fejlődés útján. Miskolc az utóbbi években valóban nagyvárossá lett. És az elkövetkezendő esztendőkben még inkább azzá lesz. Móricz Zsigmond jövendölése benne lüktet városunk életritmusában; gazdasági és kulturális élete dinamikusan fejlődik. Gyorsan fejlődő, tekintélyes ipara alapot teremtett ahhoz, hogy a város méreteiben és külsőleg is korszerű formát öltsön. Nem szükséges lokálpatriotizmus, elegendő a puszta tárgyilagosság annak az ínynek az elismerésére, hogy Miskolcot méltán nevezik az ország második városának. Jóllehet a felületes nézelődő joggal bírálhatja ittott valóban létező, szembetűnő kopottas foltjait. A városát szerető miskolci ilyenkor ellenérvül azt mondja: de milyen volt negyedszázada! És igaza van. Csak mi, akik itt éltünk, tudjuk, miért volt szükség a város peremén húzódó új lakótelepek megépítésére ahhoz, hogy végre hozzányúlhassunk a belvároshoz , a régi Miskolchoz. Hiszen a város körül, a réteken, kukorica- és „bolgárföldeken” időközben egy új Miskolcot építettünk, s az elkövetkezendő években ehhez igazítjuk azt, ami elavult. is a város múltjának és jövendőjének gondjait eléggé nem ismerőnek még azt is elmondhatjuk: törekvéseink mindmáig — és ezután is — egybefonódtak az ország megújhodásával; nekünk — miskolciaknak — az a fő célunk, hogy a szocialista társadalom építésének gazdasági bázisát növeljük a magunk szőkébb pátriájában. Miskolcnak a múltban voltaképpen két jelentős iparága volt: a kohászat és a gépgyártás. E kettőt hatalmas méretekben fejlesztettük tovább és mellettük még sok más ipari objektumot hoztunk létre, amelyek együttesen emelték gazdaságilag is tisztes rangra városunkat. A gyorsabb ütemű városfejlesztés mindössze bő tíz évvel ezelőtt kezdődött. Manapság Miskolcon alig találunk olyan területet, ahol ne tűnnék szembe a kisebb vagy nagyobb szabású építkezés. Miskolc már évekkel ezelőtt kinőtte ruháját, számolnunk kell vele, hogy néhány év, és a lélekszám eléri a kétszázezret. Előzetes becslések szerint 1971-re a város lakossága meghaladja a 190 ezer főt. Gazdasági, oktatási, kulturális és egészségügyi centrum jellegénél fogva már ma is naponként mintegy 210—230 ezer ember ellátásáról gondoskodunk. (S ebben a számban még nem is szerepelnek azok, akik — különösen nyári idényben — turistaként látogatnak hozzánk.) Ez a körülmény nagyon átgondolt fejlesztési politikát követel a városgazdálkodás, a lakásépítés, a közoktatás, a közlekedés, a kommunális ellátás, a munkaerő-gazdálkodás és más tennivalók szempontjából. A fejlődésnek ahhoz a stádiumához érkeztünk, amikor Miskolcon csak nagy számokban beszélünk. Tekintsen el az olvasó a hosszadalmas felsorolástól — bár jóleső érzés az efféle felsorolás! —, csak néhány számadatot említek — érzékeltetőül. A tervek szerint a harmadik ötéves terv időszakában 7731 lakás épül. A város lakói számára e számok a legfontosabbak. De éppúgy szükségesek a közérdekű létesítmények, amelyek szintén — erőnkhöz mérten — szép számmal gyarapodnak: az újabb bölcsődék, orvosi rendelők, a kórházi férőhelyek, iskolák, a megyei és városi könyvtár, a csúcsvízmű, szállodák, kenyérgyár, az új nagyáruház, a sportcsarnok, több kilométer út — és sok-sok közérdekű létesítményt sorolhatnék még. Épül, szépül Miskolc. Még néhány év és a város körül emelt út a belvárosban összetalálkozik — kialakul a városcentrum. Tisztább, korszerűbb, fényesebb, szemet-szívet örvendeztetőbb lesz a panoráma. Nyilvánvaló, hogy büszkék vagyunk — mert lehetünk! — mindarra, amink van, és arra, amink a közeljövőben lesz, nem is szólva a távolabbi tervekről. De szóljon ezentúl a beteljesedett álmokról és a jövendő elképzeléseiről — minden városát szerető lakóval együtt — a város új krónikása, a Déli Hírlap. Miskolc megérett arra, hogy saját napilappal rendelkezzék. E lapot a közigény hívta életre, s az igény megértésre talált országos és megyei fórumokon egyaránt. Azt várjuk a vidék első déli megjelenésű politikai napilapjától, hogy olvasóit — elsősorban Miskolc lakosságát — frissiben tájékoztassa a világ, az ország, de főleg a város eseményeiről: jól tolmácsolja a politikai, gazdasági, társadalmi, művelődési és sportélet történéseit. Legyen gyors és rugalmas, igazságos és igazságot kereső, tárgyilagosan kritikus. Segítsen a lap a város jelenének és jövőjének, gondjainak és örömeinek jobb megismeréséhez bennünket, miskolciakat, hogy e tájékoztatás alapján büszkébben szeressük városunkat. Segítse a lap a nem miskolciakat is munkánk, törekvéseink megismeréséhez, elismeréséhez. Miskolc politikai vezető testületének kérését tolmácsolom, amikor arra kérem városunk dolgozóit, lakosságát: fogadja szeretettel „a tanév kezdetén” útjára indult újságot — önnön lapját: a Déli Hírlapot. Svoboda Varsóban Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök ma hétfőn délelőtt Marian Spychalskinak, a Lengyel Államtanács elnökének a meghívására különrepülőgépen Varsóba érkezett. Svoboda jelenlegi útja során megbeszéléseket folytat a lengyel vezetőkkel a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Részt vesz Varsóban a dolgozók háborúellenes tömeggyűlésén, valamint a 30 évvel ezelőtt lengyel földön megalakult csehszlovák légió évfordulós ünnepségein. Irak kiscsúcs Kairóban Kairóban ma nyílik meg az arab „kiscsúcs”, amelynek három részvevője már az egyiptomi fővárosban tartózkodik. Husszein jordániai királyon kívül Atasszi szíriai államfő is megérkezett Kairóba, s mára várják Al Bakr iraki elnököt. ♦ Gasch, a DVTK ifjúsági válogatott csatára elől ezúttal elvitte a labdát az ETO középhátvédje, a szálas termetű Orbán Keglovichnak (aki különben a mérkőzés előtt megjósolta az ,,X”-et), ez már kevesebb alkalommal sikerült, hiszen a labdával együtt Gascht is többször „lekezelte". A DVTK- Rába ETO mérkőzés többi eseményéről a 7. oldalon számolunk be olvasóinknak. (Ágotha Tibor felvétele) Szélütés érte a brazil elnököt ‘ l Junta vette át a hatalmat Katonai junta vette át a hatalmat Brazíliában, mert szélütés érte Judia t íyíva álmaitól. A brazil hadsereg három fegyvernemének vezetőiből alakult triumvirátus „felhívással fordult a néphez” , és bejelentette, hogy a 61 éves Costa e Sylva vérkeringési zavarokkal küzd, s így képtelen ellátni államelnöki teendőit. A tábornokok közölték, az országot továbbra is rendeletekkel fogják kormányozni, és közölték, hogy — ellentétben a korábbi bejelentéssel — nem hívják össze a brazíliai kongresszust. A közlemény hangoztatja, hogy azok, akik a hatalmat átvették, „hűek maradnak az 1964-es forradalom eszméihez”. 1964 a brazil katonai diktatúra kezdetének időpontja: ekkor döntötte meg a Costa e Sylva vezette katonai junta Goulart elnök demokratikus rendszerét. A közlemény bejelenti, hogy a triumvirátus — Tavares tábornok, Grünewald tengernagy és Souza e Mello légimarsall — azonnal visszaadja a hatalmat Costa e Sylva elnöknek, amint annak állapota megengedi, hogy államelnöki teendőit ellássa. A Reuter hírügynökség a brazíliai eseményekhez fűzött kommentárjában meglehetősen kevés esélyt ad arra, hogy ez utóbbi bekövetkezzék, és — megfigyelőket idézve — úgy véli, hogy Brazíliában meghatározatlan időre elhalasztanak minden olyan lépést, amely a demokráciának akár csak egy korlátozott formáját is visszaállítaná. Felhős, szeles idő Várható időjárás Miskolc területére kedd délig, az évszaknak megfelelő hőmérséklet. Időnként kissé megnövekedő felhőzet, valószínűleg eső nélkül. Éjszaka gyenge, napközben kissé megélénkülő, változó irányú szél. A hőmérséklet hajnalban 11, kedden délben 25 fok körül lesz. Különleges riadókészültség Saigonban Dél-Vietnam légvédelme ismét lelőtt egy pilóta nélküli amerikai felderítő gépet az ország területe felett. Különleges riadókészültségbe helyezték a dél-vietnami rezsim Saigon körül állomásozó csapatait. Attól tartanak, hogy a hazafiak általános támadást indítanak a főváros ellen a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának huszonnegyedik évfordulóján. Az amerikaiak szárazföldi tüzérsége és egy cirkáló órákon át lőtte a fegyvermentes övezet északi részét. Líbiában megdöntötték a királyságot A benghazi rádió ma reggel bejelentette, hogy a fegyveres erők képviselőiből alakult „forradalmi parancsnokság tanácsa” megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Köztársaságot. Líbiában kijárási tilalmat rendeltek el, lezárták az ország valamennyi légi és tengeri kikötőjét, így valószínű, hogy a jelenleg Törökországban üdülő 78 éves Idris király ha akarna sem térhetne haza országába. % Néhány útbaigazító adat, amelyet Kiss József igazgatóéi hallottunk. Az új általános iskola a szentpéteri-kapui lakótelep nyugati vonulatában épült, norma szerint: ezer lakás vonzójaként. Tízmilliót költöttünk rá, ebből csaknem kétmilliót a minden igényt kielégítő, s immár valóban korszerű berendezésre. Nyolc kényelmes tanterem, fizikai-kémiai előadó, tornaterem, audio-vizuális oktatásra alkalmas helyiség — nem uniformizált az iskola. Sok szülő, 22 pedagógus és félezernyi gyereksereg jött ma el az első ünnepélyes csengőszóra, a felszabadulás utáni huszonötödik tanév megnyitására. Az egyelőre még 10-es számot viselő általános iskola neve, életünk negyedévszázaddal ezelőtti sorsfordulóját örökíti majd meg; A modern épület homlokzatára Miskolc felszabadulásának dátuma kerül. Marcziniák Sándorné, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, aki maga is osztozott a megnyitó ünnepség örömeiben, lapunk munkatársának elmondotta: — Ma délelőtt 19 200 miskolci általános iskolás és tízezer középiskolás köszöntötte egymást. A több mint félszáz tanintézet között megkülönböztetett figyelem jár a szentpéteri-kapui új általános iskolának, amely korszerűségénél fogva meggyőzően jelképezi negyedszázados szocialista oktatáspolitikánk célratörését. (P) i