Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-01 / 1. szám

t dé POLITIKAI NAPILAP I. évfolyam, 1. szám 1969- szeptember 1. ■ [UNK] [UNK] [UNK]1 ÁRA: 1 FORINT KÖSZÖNTŐ Írta: Havasi Béla, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára Városunk politikai-szel­lemi élete a mai na­pon gazdagodott: elő­ször jelenik meg a nyilvános­ság előtt napilapunk , a Déli Hírlap. Ebből az alkalomból a városi pártbizottság és a magam nevében köszöntöm az olvasót. Köszöntöm gyáraink, üzemeink, intézményeink, ke­reskedelmünk, hivatalaink munkásait, fizikai és szellemi dolgozóit, akik e várost csak­nem 25 esztendeje elindítot­ták a fejlődés útján. Miskolc az utóbbi években valóban nagyvárossá lett. És az elkövetkezendő esztendők­ben még inkább azzá lesz. Mó­ricz Zsigmond jövendölése benne lüktet városunk élet­ritmusában; gazdasági és kul­turális élete dinamikusan fej­lődik. Gyorsan fejlődő, tekin­télyes ipara alapot teremtett ahhoz, hogy a város méretei­ben és külsőleg is korszerű formát öltsön. Nem szükséges lokálpatriotizmus, elegendő a puszta tárgyilagosság annak a­z ínynek az elismerésére, hogy Miskolcot méltán neve­zik az ország második váro­sának. Jóllehet a felületes né­zelődő joggal bírálhatja itt­­ott valóban létező, szembetű­nő kopottas foltjait. A váro­sát szerető miskolci ilyenkor ellenérvül azt mondja: de mi­lyen volt negyedszázada! És igaza van. Csak mi, akik itt éltünk, tudjuk, miért volt szükség a város peremén hú­zódó új lakótelepek megépí­tésére ahhoz, hogy végre hoz­zányúlhassunk a belvároshoz , a régi Miskolchoz. Hiszen a város körül, a réteken, ku­korica- és „bolgárföldeken” időközben egy új Miskolcot építettünk, s az elkövetkezen­dő években ehhez igazítjuk azt, ami elavult. is a város múltjának és jö­vendőjének gondjait eléggé nem ismerőnek még azt is el­mondhatjuk: törekvéseink mindmáig — és ezután is — egybefonódtak az ország meg­újhodásával; nekünk — mis­kolciaknak — az a fő célunk, hogy a szocialista társadalom építésének gazdasági bázisát növeljük a magunk szőkébb pátriájában. Miskolcnak a múltban voltaképpen két je­lentős iparága volt: a kohá­szat és a gépgyártás. E ket­tőt hatalmas méretekben fej­lesztettük tovább és mellet­tük még sok más ipari objek­tumot hoztunk létre, amelyek együttesen emelték gazdasá­gilag is tisztes rangra váro­sunkat. A gyorsabb ütemű vá­rosfejlesztés mindös­­­sze bő tíz évvel ezelőtt kezdődött. Manapság Miskol­con alig találunk olyan terü­letet, ahol ne tűnnék szembe a kisebb vagy nagyobb sza­bású építkezés. Miskolc már évekkel ezelőtt kinőtte ruhá­ját, számolnunk kell vele, hogy néhány év, és a lélek­­szám eléri a kétszázezret. Elő­zetes becslések szerint 1971-re a város lakossága meghalad­ja a 190 ezer főt. Gazdasági, oktatási, kulturális és egész­ségügyi centrum jellegénél fogva már ma is naponként mintegy 210—230 ezer ember ellátásáról gondoskodunk. (S ebben a számban még nem is szerepelnek azok, akik — kü­lönösen nyári idényben — tu­ristaként látogatnak hozzánk.) Ez a körülmény nagyon át­gondolt fejlesztési politikát követel a városgazdálkodás, a lakásépítés, a közoktatás, a közlekedés, a kommunális el­látás, a munkaerő-gazdálko­dás és más tennivalók szem­pontjából. A fejlődésnek ahhoz a stá­diumához érkeztünk, amikor Miskolcon csak nagy számok­ban beszélünk. Tekintsen el az olvasó a hosszadalmas fel­sorolástól — bár jóleső érzés az efféle felsorolás! —, csak néhány számadatot említek — érzékeltetőül. A tervek sze­rint a harmadik ötéves terv időszakában 7731 lakás épül. A város lakói számára e szá­mok a legfontosabbak. De éppúgy szükségesek a közér­dekű létesítmények, amelyek szintén — erőnkhöz mérten — szép számmal gyarapod­nak: az újabb bölcsődék, or­vosi rendelők, a kórházi férő­helyek, iskolák, a megyei és városi könyvtár, a csúcsvíz­mű, szállodák, kenyérgyár, az új nagyáruház, a sportcsar­nok, több kilométer út — és sok-sok közérdekű létesít­ményt sorolhatnék még. É­pül, szépül Miskolc. Még néhány év és a város körül emelt út a belvárosban összetalálkozik — kialakul a városcentrum. Tisztább, korszerűbb, fénye­sebb, szemet-szívet örvendez­­tetőbb lesz a panoráma. Nyil­vánvaló, hogy büszkék va­gyunk — mert lehetünk! — mindarra, amink van, és ar­­r­a, amink a közeljövőben lesz, nem is szólva a távolabbi ter­vekről. De szóljon ezentúl a beteljesedett álmokról és a jövendő elképzeléseiről — minden városát szerető lakó­val együtt — a város új kró­nikása, a Déli Hírlap. Miskolc megérett arra, hogy saját napilappal rendel­kezzék. E lapot a közigény hívta életre, s az igény meg­értésre talált országos és me­gyei fórumokon egyaránt. Azt várjuk a vidék első déli meg­jelenésű politikai napilapjá­tól, hogy olvasóit — elsősor­ban Miskolc lakosságát — frissiben tájékoztassa a világ, az ország, de főleg a város eseményeiről: jól tolmácsolja a politikai, gazdasági, társa­dalmi, művelődési és sport­élet történéseit. Legyen gyors és rugalmas, igazságos és­­ igazságot kereső, tárgyilago­san kritikus. Segítsen a lap a város jelenének és jövőjének, gondjainak és örömeinek jobb megismeréséhez bennün­ket, miskolciakat, hogy e tájé­koztatás alapján büszkébben szeressük városunkat. Segítse a lap a nem miskolciakat is munkánk, törekvéseink meg­ismeréséhez, elismeréséhez. Miskolc politikai vezető tes­tületének kérését tolmácso­lom, amikor arra kérem vá­rosunk dolgozóit, lakosságát: fogadja szeretettel „a tanév kezdetén” útjára indult újsá­got — önnön lapját: a Déli Hírlapot. Svoboda Varsóban Ludvík Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök ma hétfőn délelőtt Marian Spy­­chalskinak, a Lengyel Állam­tanács elnökének a meghívá­sára különrepülőgépen Varsó­ba érkezett. Svoboda jelenlegi útja so­rán megbeszéléseket folytat a lengyel vezetőkkel a két or­szág kapcsolatairól és a nem­zetközi élet időszerű kérdései­­ről. Részt vesz Varsóban a dolgozók háborúellenes tö­meggyűlésén, valamint a 30 évvel ezelőtt lengyel földön megalakult csehszlovák légió évfordulós ünnepségein. Irak kiscsúcs Kairóban Kairóban ma nyílik meg az arab „kiscsúcs”, amelynek három részvevője már az egyiptomi fővárosban tartóz­kodik. Husszein jordániai királyon kívül Atasszi szíriai államfő is megérkezett Kairó­ba, s mára várják Al Bakr iraki elnököt. ♦ Gasch, a DVTK ifjúsági válogatott csatára elől ezú­ttal elvitte a labdát az ETO közép­hátvédje, a szálas termetű Orbán­ Keglo­­vichnak (aki különben a mérkőzés előtt megjósolta az ,,X”-et), ez már kevesebb al­kalommal sikerült, hiszen a labdával együtt Gascht is többször „lekezelte". A DVTK-­ Rába ETO mérkőzés többi eseményéről a 7. oldalon számolunk be olvasóinknak. (Ágotha Tibor felvétele) Szélütés érte a brazil elnököt ‘ l Junta vette át a hatalmat Katonai junta vette át a hatalmat Brazíliában, mert szél­ütés érte­­ Judia t íyíva álmaitól. A brazil hadsereg három fegyvernemének vezetőiből alakult triumvirátus „felhí­vással fordult a néphez” , és bejelentette, hogy a 6­1 éves Costa e Sylva vérkeringési zavarokkal küzd, s így kép­telen ellátni államelnöki te­endőit. A tábornokok közöl­ték, az országot továbbra is rendeletekkel fogják kormá­nyozni, és közölték, hogy — ellentétben a korábbi beje­lentéssel — nem hívják ös­­­sze a brazíliai kongresszust. A közlemény hangoztatja, hogy azok, akik a hatalmat átvették, „hűek maradnak az 1964-es forradalom eszméi­hez”. 1964 a brazil katonai diktatúra kezdetének idő­pontja: ekkor döntötte meg a Costa e Sylva vezette kato­nai junta Goulart elnök de­mokratikus rendszerét. A közlemény bejelenti, hogy a triumvirátus — Tavares tá­bornok, Grünewald tenger­nagy és Souza e Mello légi­­marsall — azonnal vissza­adja a hatalmat Costa e Syl­va elnöknek, amint annak ál­lapota megengedi, hogy ál­lamelnöki teendőit ellássa. A Reuter hírügynökség a brazíliai eseményekhez fűzött kommentárjában meglehető­sen kevés esélyt ad arra, hogy ez utóbbi bekövetkez­zék, és — megfigyelőket idézve — úgy véli, hogy Bra­zíliában meghatározatlan idő­re elhalasztanak minden olyan lépést, amely a demok­ráciának akár csak egy kor­látozott formáját is visszaál­lítaná. Felhős, szeles idő Várható időjárás Miskolc területére kedd délig, az év­szaknak megfelelő hőmérsék­let. Időnként kissé megnö­vekedő felhőzet, valószínű­leg eső nélkül. Éjszaka gyen­ge, napközben kissé meg­élénkülő, változó irányú szél. A hőmérséklet hajnalban 11, kedden délben 25 fok körül lesz. Különleges riadókészü­ltség Saigonban Dél-Vietnam légvédelme is­mét lelőtt egy pilóta nélküli amerikai felderítő gépet az ország területe felett. Külön­leges riadókészültségbe he­lyezték a dél-vietnami rezsim Saigon körül állomásozó csa­patait. Attól tartanak, hogy a hazafiak általános támadást indítanak a főváros ellen a Vietnami Demokratikus Köz­társaság megalakulásának huszonnegyedik évfordulóján. Az amerikaiak szárazföldi tü­zérsége és egy cirkáló órákon át lőtte a fegyvermentes öve­zet északi részét. Líbiában megdöntötték a királyságot A benghazi rádió ma reggel bejelentette, hogy a fegyve­res erők képviselőiből alakult „forradalmi parancsnokság tanácsa” megdöntötte a ki­rályságot és kikiáltotta a Lí­biai Köztársaságot. Líbiában kijárási tilalmat rendeltek el, lezárták az ország valamen­­­nyi légi és tengeri kikötőjét, így valószínű, hogy a jelenleg Törökországban üdülő 78 éves Idris király ha akarna sem térhetne haza országába. % Néhány útbaigazító adat, amelyet Kiss József igazgató­éi hallottunk. Az új általános iskola a szentpéteri-kapui la­kótelep nyugati vonulatában épült, norma szerint: ezer lakás vonzójaként. Tízmilliót költöttünk rá, ebből csaknem kétmilli­ót a minden igényt kielégítő, s immár valóban korszerű beren­dezésre. Nyolc kényelmes tanterem, fizikai-kémiai előadó, tor­naterem, audio-vizuális oktatásra alkalmas helyiség — nem uniformizált az iskola. Sok szülő, 22 pedagógus és félezernyi gyereksereg jött ma el az első ünnepélyes csengőszóra, a fel­­szabadulás utáni huszonötödik tanév megnyitására. Az egye­lőre még 10-es számot viselő általános iskola neve, életünk negyedévszázaddal ezelőtti sorsfordulóját örökíti majd meg; A modern épület homlokzatára Miskolc felszabadulásának dá­tuma kerül. Marcziniák Sándorné, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, aki maga is osztozott a megnyitó ünnepség örömeiben, lapunk munkatársának el­mondotta: — Ma délelőtt 19 200 miskolci általános iskolás és tízezer középiskolás köszöntötte egymást. A több mint félszáz tanintézet között megkülönböztetett figyelem jár a szentpé­teri-kapui új általános iskolának, amely korszerűségénél fog­va meggyőzően jelképezi negyedszázados szocialista oktatás­­politikánk célratörését. (P) i

Next