Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-02 / 257. szám
TANÁCSKOZIK A BORSOD MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról) szerű piackutatásra. A termékforgalmazás rendje nem korszerűsödött a kívánt mértékben. A fogyasztói árak színvonala 1968—69-ben emelkedett, majd ez évben a központi intézkedések és egyes kereskedelmi vállalatok körültekintő üzletpolitikája következtében az emelkedés üteme némileg mérséklődött, szervezetek az elmúlt négy esztendőben tovább erősödtek, növekedett eszmei, szervezeti, cselekvési egységük. Előbbre léptünk a párttagság kommunista nevelésében, a párt és a munkásosztály vezető szerepének erősítésében. Erre utal az az aktivitás, amit a küldöttértekezleteken, valamint az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken A pártértekezletek vitáit elemezve Bodnár elvtárs megállapította, hogy a küldöttek nagy felelősséggel, sokrétűen elemezték a politikai, az ideológiai és a gazdasági munka pozitív, valatapasztalni lehetett. Az eredmények mellett szóvá tették azt is, hogy kedvezőtlen változás következett be a foglalkozás szerinti összetételben. Mégis megállapítható, hogy a bekövetkezett arányeltolódás nem veszélyezteti a párt munkásjellegét, sőt, növeli politikai befolyását olyan társadalmi rétegekre, ahol ez kívánatos is, mint negatív jelenségeit. Tanulságként jelentkezett az a kívánság, hogy a párt különböző helyeken dolgozó vezetői jobban éljenek a pártszervek tagjaival való beszélgetések lehetőségével. A pártértekezletek jó munkáját bizonyítja, hogy a választások eredményeképpen több, vezetésre alkalmas, tehetséges fizikai dolgozó, fiatal és nő került a testületekbe, a különböző vezető posztokra. Minőségileg javult a választott szervek összetétele, politikai, szakmai felkészültsége, vezetői készsége. Ezt követően az előadó megállapította: — A megyei pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága a IX. kongresszus óta eltelt időszakban biztosította, hogy a megyei vezető pártszervek tevékenységében érvényesüljenek a pártélet lenini normái- a demokratizmus centralizmus, a kollektív vezetés és a személyes felelősség. — Eredményeinkhez, sikereinkhez mindenkor biztos támasz volt a Központi Bizottság elvi, politikai irányítása és az illetékes osztályok rendszeres, konkrét segítsége. A pártirányítás hatékonyságát segítette az országos állami szervekkel való kapcsolatunk erősödése is. Azt kérjük a Központi Bizottságtól, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtásához is nyújtson hasonló támogatást. Az állami szervek pártirányításáról és az ott folyó pártalapszervezeti munkáról szólva megállapította, hogy növekedett a differenciáltság, s javult a hatékonyság. A párt- és az állami szervek tevékenységében a feladatok ma már jobban elhatárolódnak, bár községi szinten még tapasztalható bizonyos átfedés. Arra kell törekedni, hogy az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatait sikeresen oldjuk meg. A bevezetett, és a tervezett intézkedések megkövetelik a pártirányítás hatékonyságának növelését, a pártvezetés módszereinek és stílusának további javítását. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a szocialista törvényességre, a jogalkalmazási, jogpolitikai elvek érvényesítésére. j. Bodnár elvtárs előadásának befejezéseként megállapította : — Az a négyéves időszak, melyről most beszámolunk, szerves része az MSZMP 1956 óta folytatott politikájának. — Ha tekintetünket a megtett út összegezésével előre, társadalmi céljainkra irányítjuk, látjuk, hogy feladataink sokrétűvé váltak. A szocializmus építését, a párt politikáját magasabb szinten kell megvalósítanunk. Feladataink sikeres megvalósításához a társadalom erőinek magasabb fokú aktivitására, megyénk minden dolgozójának öntudatosabb munkájára van szükség. Erre lehetőséget biztosít a munkáshatalom, amely nemcsak hatalmat jelent, hanem az emberek meggyőződését és ezen alapuló cselekvő részvételét is igényli a feladatok megvalósításában. Érvényesültek a pártélet lenini normái a pártértekezlet elnöksége (Ágotha Tibor felvétele) Miskolc kiemelten kezelt város Kedves Elvtársak! — A negyedik ötéves terv időszakában megyénk gazdasági fejlődése még dinamikusabb lesz. A megye arculata, a termelőerők struktúrája és területi elhelyezkedése szempontjából továbbra is nehézipari jellegű marad. A várható beruházás értéke mintegy 40—■ 45 milliárd forintra tehető, amely a harmadik ötéves terv teljesítéséhez képest mintegy 50—60 százalékos növekedést jelent. A fejlesztéssel összefüggő feladatok ismertetése mellett különösen kiemelte dr. Bodnár Ferenc elvtárs az olyan — számottevő — tennivalókat, amelyek szorosan összefüggnek a lakosság életkörülményeivel. Ezek: a lakásépítés, a lakossági javító-szolgáltatás, a kommunális ellátás. A negyedik ötéves terv időszakában mintegy 17 ezer tanácsi, bér- és szövetkezeti lakás épül. Ebből Miskolcon, amely Budapesthez hasonlóan kiemelten kezelt városnak számít, várhatóan 11 ezer 900 lakás felépítésére kerül sor. Állami és magánerőből összesen mintegy 31 ezer lakás megépítésével számolunk. A mezőgazdaság fejlesztésében elért kedvező változások és a még meglevő problémák elemzését követően hangsúlyozta Bodnár elvtárs: — Úft véljük, hogy mezőgazdasági üzemeink pártalapszervezeteinek javuló munkája, termelőszövetkezeti gazdáink szorgalma, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek rátermettsége kellő biztosíték a további eredményes munkához. A megye társadalmi arculatát elemezve Bodnár elvtárs elmondotta, hogy azt a munkásság nagy száma határozza meg. A szocialista iparban foglalkoztatott több mint 140 ezer munkás közül 110 ezren a nehéziparban, a nagyüzemekben dolgoznak. A számszerű növekedéssel együtt jár a politikai aktivitás fokozódása is. A megye legjelentősebb osztályára ezekben az években a generációváltás a jellemző. Fokozza a pártszervezetek és gazdasági vezetőik felelősségét az ideológiai, a politikai nevelőmunkában az a tény, hogy természetszerűen hosszabb idő szükséges a munkába álló fiataloknak ahhoz, hogy öntudatos munkásokká váljanak. A mezőgazdasági munkák gépesítése nyomán a parasztság száma szükségszerűen csökken, új tartalmat kap a parasztság fogalma. Változik életformájuk, gondolkodásmódjuk, erősödnek a szocialista vonások. A párt politikai célkitűzésének megvalósításában becsülettel vesz részt megyénk értelmisége. Részt vesznek a politikai, ideológiai munkában, ott találjuk őket a különböző vezető testületekben, valamint a propagandisták között is. Nagyobb figyelmet a közművelődésnek A megyében folyó ideológiai, politikai és kulturális munkákról szólva hangsúlyozta : — Előbbre léptünk például a szocialista erkölcsre nevelés terén. E folyamat bonyolultságát jellemzi, hogy egyrészt figyelemmel kísérhető a munkához való szocialista viszony erősödése, másrészt még sok helyen laza a munkafegyelem. Szükséges, hogy a gazdálkodási tevékenység, a szabályozás jobban feleljen meg a követelményeknek. Következetesebben kell felelősségre vonni azokat a vezetőket, akik elnézik a technológiai és technikai mulasztásokat, a hanyagságot és a munkafegyelem megsértését. Változatlanul igen fontos feladatunk, hogy ahol szükséges, konkrét intézkedésekkel, neveléssel fellérnünk a kispolgári anyagiassággal. az eftyenfősdi né Az előadó megelégedéssel állapította meg, hogy az erősödő demokratizmus kedvez a gondolatok kicserélésének, a különböző nézetek őszinte, szabad megnyilvánulásának. Az aggályoskodóknak válaszolva mondotta: — A marxizmus—leninizmus iránti érdeklődés, a párt eszmei, politikai befolyása az elmúlt négy évben erősödött. A különböző helytelen nézetek és megnyilvánulások során a torzítások elleni harcban tovább szilárdultak a marxizmus—leninizmus pozíciói. Külön is kiemelte azokat a figyelemre méltó eredményeket, amelyeket a Miskolc városi Pártbizottság ért el aideológiai munkában. A megyei pártbizottság megítélés szerint kétségtelen eredmények tapasztalhatók a propaganda- és agitációs munkákban, ugyanakkor nem sikerült kellő mértékben előbb lépnünk a kulturális életben Elsősorban a tárgyi és személyi feltételek elégtelensége gátolta ezt a munkát, ezért a jövőben nagyobb anyagi támogatás szükséges a közoktatás, a közművelődés fejlesztéséhez. A megye pártszervei és Dojcsák János elvtárs szóbeli kiegészítője Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a kongresszusi irányelvekhez, valamint a szervezeti szabályzat tervezetéhez kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat összegezte és értékelte szóbeli kiegészítőjében. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a párttagság nagy többsége részletesen megismerte és tanulmányozta a dokumentumokat. A párttagok és pártonkívüliek a Központi Bizottság által követett gyakorlatot olyan példamutató módszernek tekintik, amely lehetővé teszi a széles tömegek aktív részvételét a párt és a kormány politikájának formálásában. A X. kongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzat-tervezet főbb tapasztalataival kapcsolatban Dojcsák elvtárs arról szólt, hogy a dokumentumok vitáját mindenütt összekapcsolták az adott területen kialakult gyakorlattal. Sokoldalúan, példákon keresztül mutatták be a párt politikájának érvényesülését, de azt is, hogy milyen hibák gátolják a fejlődést, a végrehajtás során a helyes elveket. Sok helyütt a dokumentumok szellemében határozták meg a helyi tennivalókat, amelyekkel mi is egyetértünk. Számos esetben utaltak a IX. kongresszus határozataira, szenvedélyes hangon szóltak a párt, a munkásosztály vezető szerepének következetesebb érvényesítéséről, ebben a helyi pártszervezetek és a kommunisták szerepéről. Építőmunkánk egyes kérdéseinek vitája során kitűnt, hogy a társadalmi tevékenység szinte minden területére vannak érvényben levő, végre nem hajtott helyes párt-, vagy kormányhatározatok. A helyes elvek általánosan ismertek. Mindebből azt a következtetést vonták le — és ezt tesszük mi is: pártunk politikája helyes, de a végrehajtás szintjén még előfordul, hogy nem eléggé fegyelmezett a jó és helyes elképzelések valóra váltása. Az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-tervezettel kapcsolatban — mint az írásos előterjesztésből is kitűnik — sok felelősségteljes, jó szándékú, segíteni akaró javaslat, észrevétel hangzott el. Ezeknek jelentős részét indokoltnak, helyesnek tartjuk, de találhatók közöttük a megalapozottságot nélkülöző, irreális, vagy önmagukban helyesnek is tűnő, de jelenleg anyagi erőforrások híján meg nem valósítható kívánságok is. Az irányelvek vitája, az állásfoglalások kialakítása olyan munkát jelentett pártszervezeteinknek, amelyben tovább erősödött a megyében a párt eszmei, politikai és cselekvési egysége. A szervezeti szabályzat tervezetének legnagyobb aktivitást kiváltó fejezetei azok voltak, amelyek a pártba való felvétellel, a párttagok kötelességeivel, jogaival, a párthoz való tartozással stb. vannak összefüggésben. Osztatlan egyetértést és helyeslést váltottak ki a pártdemokrácia további fejlesztésére, valamint a bírálók védelmére vonatkozó előírások. Általános volt az a vélemény — s ez a mi állásfoglalásunk is —, hogy a módosított szervezeti szabályzat magába foglalja mindazokat a változtatásokat, amelyeket a politikai munka magasabb színvonalra való emelése jövőbe mutatóan megkíván. Segíteni akaró javaslatok Osztatlan egyetértés A dokumentumokat megvitató fórumokon az aktivitás élénk volt. Párttagságunk számottevő része tett javaslatot, észrevételt, kritikai megjegyzést. Miskolcon például több mint kilencezren, Leninvárosban háromszázötvenen, az ózdi járásban százhatvanan nyilvánítottak véeményt. Az irányelvek vitájában igen élénk reagálást és osztatlan egyetértést váltottak ki a nemzetközi helyzetre, külpolitikánkra, valamint pártunkra és a nemzetközi munkásmozgalomra vonatkozó megállapítások. Az alapszervezetek taggyűlésein a legnagyobb érdeklődést az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése, a szocialista gazdasági építőmunka, társadalmunk ideológiai, kulturális állapota, az életszínvonal és a szociálpolitika című fejezetek keltették. Minden fórumon sok szó esett a munkások, a tsz-tagok, az ifjúság, a nők, az értelmiség különböző rétegeinek fejlődéséről és helyzetéről. Mindenütt hangsúlyozták: az irányelvek megállapításaival és a jövőt felvázoló elképzelésekkel — egyes egyéneket, vagy kisebb csoportokat kivéve — teljes az egyetértés, azokat pártunk X. kongresszusa erősítse meg. Ezt a véleményt osztjuk mi is. Éljünk jobban a lehetőségekkel! Az augusztusi taggyűlések határozatai, ha kiegészülnek a viták és állásfoglalások kialakítása során elhangzott helyi értékelésekkel, illetve feladatokkal, jó munkaprogramot adnak pártszervezeteinknek, pártbizottságainknak, de a megyei pártbizottságnak is. Az elhangzott észrevételek, javaslatok esetében olyan tennivaló hárul ránk. (Folytatás a 3. oldalon^