Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Fen­yő Miksa Budapesten Fenyő Miksa, a Nyugat egyik alapítója — a Magya­rok Világszövetsége, a Pen Klub és a Petőfi Irodalmi Múzeum vendégeként — Bu­dapesten tartózkodik. Az idős író a Magyarok Világszövet­ségénél rendezett összejöve­telen találkozott a Nyugat második nemzedékének né­hány tagjával. Keresztúry Dezső irodalomtörténész, a Magyarok Világszövetségének alelnöke köszöntötte Fenyő Miksát, Illyés Gyula pedig a Nyugat első nemzedékének érdemeit méltatta hangsú­lyozva, hogy milyen jelentős szerepük volt a nemzeti kul­túra remekeinek megalkotá­sában. Fenyő Miksa meghatott sza­vakkal mondott köszönetet a meghívásért és a bensőséges hangulatú találkozásért. J „Amikor felnyitjuk a könyvet, a szellem világába lépünk be, ezt pedig éreztetnie kell a nyom­dásznak is a maga eszközeivel.” (Kner Imre) „ ... A helyi munkaerők szakmai továbbképzése érde­kében hozzájárulok és enge­délyezem ...” A Könnyűipari Minisztérium iskolaalapító levelén még alig száradt meg a tinta, a nyomdászok szak­középiskolája azonban már teljes létszámmal működik. A vidéki városok köz­ül első­ként — a Borsodi Nyomda­ipari Vállalat kezdeménye­zésére és közbenjárására — Miskolcon hozták létre a nyomdaipari szakközépisko­lát. Akik a nyomda közelé­ben élünk, szinte magától ér­tetődőnek tartjuk ezt, hiszen tudjuk, hogy mennyire fon­tos ebben a nagyüzemben — melytől egy egész országrész vár gyors, pontos és jó minő­ségű munkát — a szakembe­rek képzése, továbbképzése. Az új intézmény a gép­ipari technikum épületében kapott otthont, itt beszélge­tünk az egyik tanítási napon Komlósi Imre tanár úrral, az iskola vezetőjével és néhány növendékkel, Gergely Gyula géptermi csoportvezetővel, Németh Zoltánné korrektor­ral és Berger József gépmes­terrel. A növendékek termé­szetesen már a nyomdáiból régi ismerőseink. Nemcsak ők, hanem a most létrehívott első osztály 35 tanulója évek óta dolgozik a szakmában, többségük szakmunkás bizo­nyítvánnyal rendelkezik, s csaknem valamennyien az itteni nyomda dolgozói. Tu­lajdonképpen miért tanulnak tovább? Az új diákok, akik közül bizony legtöbben már régen kinőttek az­ iskolapad­­­ból (Gergely Gyula például 42 éves), szinte egymás sza­vába vágva mondják­ el; ma­napság a zavartalan terme­lés érdekében már nem elég az, ha ki-ki a saját szűk munkaterületén jól dolgozik, komplex ismeretekre van szükség. A nagy fejlődés előtt álló nyomdaipar meg­követeli, hogy majdan az új berendezéseket jól felkészült és sokoldalú szakemberek fogadják. A gépmesterekből természetesen a szakiskola elvégzése után sem lesznek kéziszedők vagy klisé-készí­tők, de a szakmában való jártasságuk nagyobb és terv­szerűbb együttműködést tesz lehetővé munkatársaikkal. Nem kétséges, hogy a nyomdászok sokat vállalnak azzal, hogy ismét beülnek az iskola padjaiba. Hétfőn, ked­den és csütörtökön reggel 6-tól este fél 8-ig tart a nap. Műszak után azonnal sietnek az iskolába, ahol természete­sen nemcsak a szaktárgyak­kal (magasnyomó formaké­szítés, anyag- és áruismeret, reprodukciós fényképezés, műszaki rajz) kell foglalkoz­ni, hanem minden szakiskola tantervi követelményeként előírt közismereti tárgyakkal is; magyarral, fizikával, ma­tematikával stb. A nyomdaipari vállalat sa­ját ügyének tekinti az iskola zavartalan működését. (Nem­csak a vállalat főmérnöke — aki a szaktárgyaik oktatója­ként délután is együtt van nyomdászaival —, hanem a munkaügyi osztály is.) En­nek köszönhető, hogy az in­tenzív termelés mellett biz­tosítanak időt és gépet a szakmai gyakorlatokhoz. A­­ tanterv szerint erre havon­ként csak 6 óra áll rendel­kezésre, a nyomdában dol­gozók azonban tulajdonkép­pen minden szabad idejüket felhasználhatják arra, hogy a gyakorlatban is megismer­jék a szomszédos üzemágak tevékenységét. A szakmai ismeretek bőví­tésén kívül milyen haszon­nal járhat a szakiskola el­végzése? Furcsa módon a hallgatók ezen még nem is gondolkodtak. Annak azon­ban nagyon örülnek, hogy egy minisztériumi rendelet értelmében négyéves tanulá­sukat még egy fél esztendő­vel megtoldva, technikusi ok­levelet kaphatnak. Azt hiszem, idejében kezd­ték a tanulást. Néhány esz­tendő múlva az egyre bo­nyolultabb gépek mellé már technikusok kellenek. GYARMATI BÉLA ÓLOM ÉS ISKOLA Kunt Ernő rajza Ecu Queimada Queimada sziget az Antil­lákon. A film kezdetekor por­tugál fennhatóság alatt, rab­szolgasorban élnek néger lakói. Ide érkezik egy angol férfi. Megkeresi azt az em­bert, akinek segítségével fel­lázíthatja a rabszolgákat. Rö­vid harc után kikiáltják a függetlenséget, hogy még rövidebb szabad élet után most már az angolok ellen folytassa hosszú élet-halál harcát a bennszülött lakos­ság. Röviden ennyi, bár sok éves történést ölel fel a szí­nes olasz film forgatókönyve. Mögötte pedig a gyarmatosí­tás korainak sok évszázados története áll. Azok az évszá­zadok, amelyeket azóta szá­molunk, hogy a XV., XVI. században a ,,fehér ember”, az európai sok száz kilomé­terre kimerészkedett az At­lanti-óceánra és megismerte túlsó partját. Rájött, hogy hol van a „mesés” India és megismerte a Csendes-óceánt. A világ meghódítóit pedig követték a világ leigázói. Queimada, azaz felégetett. Nem egyszer, de sokszor égette fel a fehér ember a távoli világokat, irtotta az őslakosságot, majd az Afri­kából erőszakkal behurcolt néger rabszolgákat. A pa­rancs Európából érkezett Előbb királyi udvarok ügye a hadsereg ügye, később ha­talmas kereskedelmi és ipar­­vállalatoké, hogy erejükön túl nekik dolgozzanak a tá­voli népek. A leigázónak semmi nem drága a pénzért, a Leigázotd­nak az élete a leg­drágább, amit adhat a sza­badságért. Gillo Pontecorvo kevés fil­met rendezett (Kapó, Az al­gíri csata), de ha saját maga választotta témáját megold­hatja, hibátlant alkot. Ezút­tal is a régen látott legjob­­bak közé sorolható a filmje. A kor, a történés, a lélek­tani mozgató rugók egyaránt hitelesek. Egyszerre igaz, monumentális és szép, amit csinál. A gyarmatosítás korának hosszú évszázadaiból azt a néhány évet válasz­tja ki, amikor Anglia már erősebb az első spanyol, portugál hó­dítóknál, és amikor már a világ legerősebb hódító ha­talma sem elég erős ahhoz, hogy büntetlenül elnyom­hassa az igazukra ébredt né­peket. A nagy történelmi változások szele éppúgy ki­­érzik filmjéből, mint ahogy megcsodálhatjuk a népvezé­rek mindig visszajáró mi­tikus hősiességét. Egy nagy színész, Marion Brando, és egy Pontecorvo által felfedezett tehetség, Evaristo Marques játékára épít a rendező, aki méltán bízott tehetségében, amikor a hatalmas statiszta tömege­ket mozgatni, és az újkor tá­voli gyarmatai életének be­mutatását vállalni merte. A kimagasló színészi játék, a tehetséges és biztosan irá­nyító rendezői kéz hálás se­gítője a kép (Marcello Gatti) és a zene (Ennio Morricone) (makai) Új ifjúsági klub Városunkban új ifjúsági klub nyitotta meg a kapuit. A Bartók Béla Művelődési Ház a fiatalok kérésének en­gedve a Vasasklubban (Sé­tány u. 1.) ifjúsági klubot rendezett be, amelyet minden szombaton fél 6-tól látogat­hatnak a helyszínen váltott klubigazolvánnyal rendelke­zők. Már az elmúlt szombati ,,próbadélutánon” is érde­kes előadásoknak tapsolhat­tak a szép számban megje­lentek. Különösen nagy tet­széssel fogadták Tarczai Béla fotóművész dia­bemutatóját. A hét végi zenés-táncos dél­után is tartogat néhány meg­lepetést. Csillagászati napok Leninvárosban a már ne­gyedik alkalommal megren­dezésre kerülő művelődési hetek keretében ma este nyitják meg a csillagászati­földrajzi napokat. Apolló­­program címmel dr. Kulin György csillagász tart elő­adást a művelődési központ­ban, majd levetítik az Apollo űrhajókról készített színes filmet. Október 20-ig még to­vábbi öt, diavetítéssel illuszt­rált összejövetelre kerül sor, közte dr. Szabó Gyula csilla­gász: Utazás a naprendszer­ben című előadására. A Ha­zánk szép tájai sorozatban Kőszeget, Sopront és Fertő­­döt mutatják be a vegyész­város lakóinak, majd Spa­nyolország és Olaszország ne­vezetességeiről, természeti szépségekben gazdag tájairól rendeznek előadást. Bérfejlesztés, iskolázás A városi tanács művelő­désügyi bizottságának leg­utóbbi ülésén Marcziniák Sándorné, a tanács műve­lődésügyi osztályvezetője tá­jékoztatta a bizottság tag­jait a beiskolázásról. Elmon­dotta, hogy az új tanévben 2250 új elsőosztályos kezdte meg tanulmányait az álta­lános iskolákban. Ez az adat majdnem megegyezik a ta­valyival. A következő évek­ben azonban mintegy 10 szá­zalékos növekedés várható. Az általános iskolások szá­ma jelenleg 17 600—17 700. (1966-ban 22 000 általános is­kolás tanult Miskolcon.) A tanulók 26,5 százalékát tud­ták az idén napközi otthonos ellátásban részesíteni. A gimnáziumokban 984 el­sős kezdte meg a tanévet. Velük együtt a város gim­náziumaiban tanulók száma 4280. Mintegy 40 százalékuk munkásszülők gyermeke. A szakközépiskolákban a tava­lyi 5760 elsőshöz képest az idén 6027 diák kezdte a tan­évet, 60 százalékuk fizikai dolgozók gyermeke. Csökkent az érdeklődés a gépipari és kohóipari szakközépiskolák iránt.­­ Az oktatási intézmények felszereltsége — az országos adatokat is figyelembe véve — Miskolcon kielégítő. So­kat javított a helyzeten, hogy a városi tanács az el­múlt évben 10 millió forin­tot biztosított a felszereltség javítására. Az idén ilyen cé­lokra 5 millió forint áll ren­delkezésre. Javultak az oktatási intéz­ményekben a személyi felté­telek is. Miskolcon nincs be­töltetlen pedagógusállás, sőt bizonyos fokú munkaerőkí­nálat jelentkezik. A peda­gógusok közérzetét javítot­ta a bérrendezés. Miskolcon egy nevelőre átlagosan 417 forint bérfejlesztés jutott. Ezzel a pedagógusok átlagfi­zetése elérte a 2500 forintot. A szóródás azonban még rendkívül nagy. (nyikes) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer mai — 12.30: Melódiákoktól. — 33.40: Házhoz jön a meleg. — Ri­­portműsor. — 14.00: Kóruspódi­um. — 14.11: Haydn: D-dúr (London) szimfónia. — 14.40: Legkedvesebb verseiről beszél Sánta Ferenc. — 15.10: A magyar népdal hete. A népdal előadás­módjáról. — 15.24: Walter Giese­­king felvételeiből. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Ci­gánydalok, csárdások. — 16.25: Művelődés és gazdaság. — 16.45: Lely Pons énekel. — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.15: A magyar népdal hete. „Százszorszép.” — 17­36: Nyitott stúdió. Petress István műsora. — 18.01: Beethoven: í-moll (Ap­­passionata) szonáta. — 18.2«: Si­­mándy József operettdalokat énekel. — 18.43: Bemutatjuk új felvételeinket. — 19.25: Kritiku­sok fóruma. — 19.35: A Caravelli zenekar játszik. — 19.45: Verdi: Otelló: Négyfelvonásos opera. — 22.57: A Dunánál. Történeti fi­gyelő. — 23.17: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Rádió­reklám. — 12.33: Csajkovszkij: A pikk dáma. Az I. felvonás záró­jelenete. — 12.45: Miskolci stú­diónk jelentkezik. — 13.03: Doh­­nányi- és Ravel-művek. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Körmen­di Vilmos táncdalaiból. — 18.20: Rádióegyetem. (Ism.) — 18.50: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 19.09: Rádióhangver­senyekről. — 19.39: A magyar népdal hete. Madarász Katalin felvételeiből. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Gabi. Somogyi Tóth Sándor rádiójátéka. I. rész. — 21.15: Zenés hangképek a Mátyás pincéből. — 21.45: A madárhang felfedezése. — 22.05: A magyar népdal hete. Kodály-kettősök. — 22.19: Erre táncol a világ .. . 23.15: Mendelssohn: III. (Skót) Szimfó­nia. Miskolci rádió: A megye életé­ből. — Tudósítóink jelentik. — Újdonságok a miskolci házépítő kombinátban. — Az ózdi Cent­rum Áruházban. — A Martin­­telep könyvtárában. — Mit lát­hatunk a mozikban a téli hó­napokban? — Nyolcadik kong­resszusára készül a KISZ. Kül­döttértekezleten. — Fiatalok ze­nés találkozója. Televízió: 13.10: Iskolatévé: Ma­gyar irodalom. — 14.55: Magyar nyelvtan. — 16.50: Életet az évek­nek. Nyugdíjasok műsora. — 17.35: Hírek. — 17.40: „Hang-vil­la”. Csukás István zenés soroza­ta. — 18.15: Pillantás a sportvi­lágba. Filmösszeállítás. — 18.35: „Rizi-bizd.” — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hír­­adó. — 20.00: A zord folyó. Szov­jet tévéfilm. 1. rész. A Gromo­­vok. — 21.20: A rajzfilmek ked­velőinek. — 21.30: Pagodák, szobrok, városok. — 22.20: Tv­­híradó. Bratislava: televízió. 16.20: Hí­rek. — 16.25: Fizika. — 16.55: Da­lok Leninről. — 17.40: Ifjú szem­mel. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A tv-híradó jegyzete. — 19.30: Publicisztikai adás. — 20.00: Meghívás a kelet­­szlovákiai kerületbe. — 20.15: Én. Axel Cézár Sphringer, NDK tévé­sorozat. 8. rész. — 21.15: Emigrá­ció. Publicisztikai műsor. — 21.55: Tv-hiradó. — 22.15: A jégkoron­gozás hírei. Filmszínházak: Béke (3, 16, 8): Queimada (színes olasz). — Kos­suth (13, 15, 17): Kockázatos ak­ció (szovjet). — Filmklub (6): Lány az országútról (angol, 1« éven felülieknek!). — Fáklya (15, 17): Diploma előtt (színes ameri­kai, 16 éven felülieknek!). — Pe­tőfi (15, 17): Zöld rakéták (szov­jet). — Ságvári (15. ház): Csapda a tábornoknak (színes jugoszláv) — Szikra (5,7): Rekviem (színes jugoszláv). — Táncsics (15, 17): Két úr, esernyő nélkül .­(román). Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő (Schiller bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11 —19 óra között): Kazincbarcika Miskolcon. — Libresszó (13—20 óra között)- Bozsik István gra­fikái. — Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ (10—18 óra között): Kazincbarcikai képző­művészek kiállítása a színházi előcsarnokban PÉNTEK Kossuth rádió: 8.15: Mozart-mű­­vek. — 9.03: Eötvös József élete és művészete. VI. rész. — 9.23: A magyar népdal hete. „Bogár Imre nótája.” — 10.05: Iskolará­dió. — 10.40: Édes anyanyelvünk. (Ism.) — 10.45- Az MRT énekkara énekel. — 10.59: Lottó. — 11.00: Utazás Geológiában. VII. rész. — 11.10: Carmen: Bizet operájából. Petőfi rádió: 8.05: Operettmu­zsika. — 8.50: Időszerű nemzet­közi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.59: Lottó. — 11.44: Ivan Dracs uk­rán költő versei. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Élő­világ. — 8.25: Orosz nyelv. —9.55: Fizika. — 11.05: Élővilág. — 11.55: Francia nyelv. i DIÓSGYŐRIEK FIGYELMÉBE! Miskolcon, a III. ker. Pálma utca végében újonnan létesített ÁTVEVŐ HELY nyílik október 15-én Borsod megyei Vállalat, Miskolc, Sajó-part

Next