Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Korszerűbb taneszközök A jövőben több új bútor szolgálja a korszerű oktatást, nevelést. Új óvodai eszköz a Minimat-készlet, amelynek segítségével még iskoláskor előtt a gyermekek tapaszta­lati úton sajátíthatják el a mennyiségi, forma- és téris­mereti fogalmakat. Megkez­dődött a „Maci” bútorgarni­túra és a biztonságos kivite­lű, esztétikus óvodai székek gyártása. Korszerűbb kivi­telben kapható például az el­ső osztályosok betűtáblája. Az idegen nyelvek oktatá­sát segítik elő a programo­zott nyelvtani gyakorlatok, amelyek a nyelvi laboratóriu­mi munkához is alkalmasak. Tíz új oktatófilm készült el. Az iskolabútorok tipizálása, korszerűsítése több éve fog­lalkoztatja a szakembereket: a pedagógusok észrevételei alapján új napközi otthonos bútorokat terveztek, amelyek a kiscsoportos foglalkozáshoz és a szabad idő eltöltéséhez esztétikus környezetet bizto­sítanak. Körülbelül százféle taneszköz, mérő-, szerkesztő és rajzolóeszközök s a leg­fontosabb mérőműszerek — tartoznak ide. A Tanértnek körülbelül egy évre van szük­sége ahhoz, hogy ezeket a taneszközöket legyártassa és raktárait feltöltse. Megkezdődött a vadászati szezon Puskások rajtra készen szarvasbikák már most pus­kavégre kerülnek, de csak szeptember közepén kezdődik a szarvasbőgés. A dúvadak irtása folyamatos, s most, hogy lassan beérik a termés, nagyobb lendületet vesz a kukoricásokban nagy kárt okozó agyarasok elleni haj­sza. A több mint kétezer bor­sodi puskás rajtra kész. A Nimród vadászati szaküzlet élénk forgalmán is lemérhe­tő, hogy megkezdődött az őszi szezon. Különösen nagy keletje van a golyós fegyve­reknek, s aki nem sajnálja a pénzt, az 12 000 forintnál drá­gább Manlichert is vásárol­hat. A sörétes fegyverek kö­zül az olasz Berettára es­küsznek a szakmabeliek, de aki sokallja az árát, az már 1500 forintért is kaphat pus­kát. A fegyvervásárlás szer­tartása már hetekkel ezelőtt elkezdődött, mert hiszen pus­kát csak alapos megfontolás után vesz minden valamire­való vadász. Elhozza az üz­letbe rokonait, fegyverszak­értő ismerőseit is, s csak a kölcsönös véleménycsere után jön létre az üzlet. A rossz­nyelvek szerint a vadász leg­alább olyan gon­ddal választ­ja ki hűséges társát, a fegy­verét, mint a feleségét. Bár az idén már augusztus 1-től lehetett vadkacsát lőni, az igazi vadászati szezon ma, szeptember 1-én kezdődik. A golyóérett és selejtezésre váró Ez jó lesz. Tóth Béla arlói vadász tegnap vásárolt új fegyvert (Vadas Zsuzsa felvétele) S mit tesz Ön? A kiváló cím tr rv őrzői A VIMELUX Miskolci Fi­nommechanikai Javító Vál­lalat elmúlt évi munkájával kiérdemelte a „Kiváló válla­lat” címet. A Béke mozi­ban rendezett ünnepségen többször is elhangzott: a si­ker az egész kollektíva együttes erőfeszítéseinek ered­ménye, így igaz. De ez a kollektíva is egyes emberek­ből áll. Mit tett vajon X. Y. a maga helyén azért, hogy a vállalat kiváló lett? S mit tesz most, hogy ismét az le­gyen? Liftpanaszok Talán nincs olyan nap, hogy a város valamely pont­ján el ne hangzana: már megint rossz a lift! Ilyen­kor mindenki a 33­ 705-öt tárcsázza. A vasgyári Béke lakótelepen levő felvonósze­relő üzem telefonjánál Mitró Andrásné ül. • Négy éve alakult az üzemrész, s ma már 80 kar­bantartóval, szerelővel dol­gozunk. Ne csodálkozzon, hogy senki nincs bent; nem­csak Miskolcon, hanem Le­­n­invárosban, Egerben, Buda­esten, Nagykanizsán. Szé­­esfehérvárott is dolgoznak, s egy hónapra mintegy 180 karbantartás s 4—5 új lift beszerelése jut. — Mit tehet ezen a hé­­t­­en azért, hogy a vállalat jól szerepeljen az idén is? — Látszólag nem sokat, szén­a munkáját mindenk­i igyekszik becsületesen él­vezni, én is. A panasz hi­rtelentő füzetbe kerül, szinte automatikusan megy minden a maga útján. De a tudná, hány erélyes han­­g sőt sokszor durva ügy­elünk van! Nem tudják, hogy a VIMELUX nem te­het arról, ha egy liftnek rossz a motorja, s vissza kell küldeni Budapestre. Úgy gondolom, ha ilyenkor szép szóval sikerül elérnem, hogy az Oei­fél ne szidja a­z rTMELUX-ot, már a mun­kámon felül is tettem vala­mit a vállalatért. A VIMELUX termelőüze­mei közül az egyik legjobb az automatika üzem pere­­cesi, vertikális részlege. Sok kicsi, sokra megy — Mi készül itt? — kér­dezem Hudiczius György lakatos brigádvezetőtől. — Kapcsolószekrények, fő­elosztók, szellőzőberendezé­sek, fogyasztásmérő szekré­nyek s még sok minden. Most például a BÁÉV-nek csinálunk 436 darab mérő­­blokkot. Sokat dolgozunk az építőipari vállalatnak, a ter­mékek bérházakba kerül­nek. — Vagyis: ez a kis rész­leg is befolyásolhatja a vál­lalati eredményeket, s ezen belül az Ön munkája is? — Úgy gondolom, hogy sok kicsi sokra megy. Aztán, amellett, hogy termelési ér­téket állítunk elő, a vállalat hírnevét is védhetjük jó munkánkkal. Én csak az idén márciusban kerültem a VIMELUX-hoz, így legfel­jebb az idei eredményekhez tudok hozzájárulni a ma­gam módján. Kilenctagú brigádunk májustól küzd a szocialista brigád címért, s talán nekünk is van ré­szünk abban, hogy a verti­kális részleg több mint 24 százalékkal túlteljesítette féléves tervét. A Búza téri kirakat” Néhány napja egyéves volt a VIMELUX Búza téri új szervize. Afféle „kirakata” ez a vállalatnak. — Ebben a hónapban több mint hétszáz kocsi járt ná­lunk — mondja Borbély László művezető. — Már van olyan ügyfelünk, aki Pestről jön hozzánk rend­szeres szervizre, s megsze­rettek bennünket a kassaiak is. Mindent megteszünk azért, hogy a gépkocsi­­tulajdonosok jó véleménnyel távozzanak: vendégköny­vünkben egyre szaporodnak az elismerő bejegyzések. Ny. I. Soproni erdők A Soproni városi Tanács részletes tervet dolgoztatott ki a város környékén levő erdők megóvására. A terv szerint öt év alatt — 1975- ig — több mint hét és fél millió forintot költenek az újratelepítésekre, sétáló- és turistautak kiépítésére. Szövetkezeti évkönyv A megye 35 ipari szövet­kezete megalakulásuknak ne­gyedszázados évfordulójára Szövetkezeti évkönyvet ad ki. A dokumentum feldolgozza a szövetkezetek történetét. A 150 oldalas kiadványt fotók­kal is illusztrálják. Az év­könyv anyaga már össze­gyűlt, most rendezik sajtó alá. A tervek szerint 1973 első negyedében jelenik meg ötezer példányban. REFLEKTOR Ma Budapesten a postafor­galmi szolgálat dolgozóinak élet- és munkakörülményei­ről tartott ülést a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. ★ Debrecenben évadnyitó társulati ülést tar­tott a Csokonai Színház­ is: Dunaújvárosban indokínai szolidaritási gyűlés lesz a városi tanács székházának dísztermében. + Gyenesdiá­­son országos fakitermelő öt­tusaverseny volt. Győrött műbőrgyártási konferenciát rendeztek a Technika Házá­ban. * Pécsett a Tanárképző Főiskola épületében megkez­dődött a Magyar Anaesthe­­siologus és Reanimations Tár­saság kétnapos vándorgyű­lése­ Ije Székesfehérvárott országos ankéton foglalkoz­nak a könnyűszerkezetes épí­tési program helyzetével. Táncol a fedő... ... a József Attila utca 29. számú házban. És nemcsak ak­kor ám, ha az alatta levő fazékban fő az ebéd vagy a va­csora, hanem akkor is, amikor az edény üres. Szellemek jár­nak talán az öreg épület falai között? Aki nincs tisztában a körülményekkel, talán még hitelt is adna a babonának — az élmények hatása alatt —, hiszen repedezik a mennyezet, hul­lik a vakolat, sőt néha még gőz is szivárog a falakból, olyan dübörgés, lárma kíséretében, mintha a pokolbéliek ülnének lagzit odaát. Odaát azonban nem pokolbeliek, hanem tisztességes mun­kásemberek tevékenykednek. S bár a fedőtáncoltatás, zaj, gőzszivárgás, mind-mind az ő művük, őket senki sem hibáz­tathatja. Annál inkább munkaadójukat, a Beton- és Vas­betonipari Műveket. E vállalat igazgatósága Budapesten ta­nyázik. Miskolcon, a József Attila utcában „csak" egy telepe van. Idézőjelbe tettem a csak szót, mert a telep szomszéd­ságában lakó húsz-egynéhány család szerint ez is sok — el­viselhetetlenül sok. Amióta három műszakban dübörögnek a gépek, se éjjelük, se nappaluk. Az üzemet ugyanis mindössze egy tűzfal vá­lasztja el a lakásoktól. Ahhoz kevés, hogy szigeteljen, de ah­hoz elegendő, hogy a rezgést és a zajt átvezesse a lakásokba. De hogyan alakulhatott ki ez a kellemetlen társbérlet? A lakók panaszát vizsgáló idős népi ellenőr szerint már az ő gyermekkorában is szomszédos volt a betonüzem a laká­sokkal. Csakhogy akkor még gépeknek híre-pora sem volt, s lényegesen kevesebbet termeltek a magánvállalkozó műhe­lyében. Következésképpen, kisebb volt a zaj és a lárma is. Most viszont... a lakók szerint jobb nem is beszélni róla. De ők azért persze beszélnek, panaszkodnak hosszú hónapok óta. Egyebek között felkeresték a járási-városi népi ellenőr­zési bizottságot is. A közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálat szerint korábban tanácsi határozat született arra, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehet üzemeltetni a betonelemgyár­­tó gépeket. A vállalat vezetősége azonban fittyet hány erre a határozatra és arra hivatkozik, hogy a telepen készült gyártmányokra szükség van. Hallani sem akarnak a munka beszüntetéséről. Legfeljebb a harmadik műszakról mondanak le, de arról is csak akkor, ha­ „csökken a lakosság igénye” termékeik iránt. * Véleményünk megegyezik a népi ellenőrzésével: nincs olyan magyarázat, melyet elfogadhatnánk, ha húsz-egynéhány csa­lád nyugalmát, egészségét veszélyeztetik. Haladéktalanul ér­vényt kell szerezni a tanácsi határozatnak, a pénzbírság itt már kevés. Amennyiben a telepen készült betonelemekre va­lóban olyan nagy szükség van, akkor teremtsen a vállalat olyan körülményeket — hang. és gőzszigeteléssel —, melyek elfogadhatóak a szomszédok számára. A népi ellenőrzés utóvizsgálatát lapunk is figyelemmel kí­séri, s a lakókkal együtt reméljük, hogy addigra megnyug­szanak a fedők és az idegek is a József Attila utcában. BÉKÉS DEZSŐ Garancia a — Szufla kartárs, maga már megint­ el­­késett! — mondta szemrehányóan a fő­nököm. A kritika használt, még aznap vettem egy csinos éb­resztőórát. S este nyu­godtan tértem, nyugo­vóra, rábízva ma­gam halkan ketyegő örömre. Másnap reggel így fogadott a főnököm: — Szufla, utoljára fi­gyelmeztetem ... — Dühös volt. Én is. Ó­rám, én az órámra, amely nem költött fel. Elfelejtett csörögni... Vagyis rossz. Ponto­sabban gyári hibás. A Garanciális Javí­tóban a jótállási jegy­ből levágtak egy szel­vényt, s közölték ve­lem: majd nézzek be. Benéztem. Aztán ké­sőbb megint benéz­tem. Minek következ­tében másnap renget­gen fogadott a főnö­köm: — Jé, a Szufla kartárs! Nahát! — És a boldogságtól dele­­lőre futott a szeme, miközben én szemle­sütve. Szerény öntu­dattal­ álltam előtte. A technika beava­tása által magamra kényszerített munka­­fegyelem azonban mindössze két napig tartott. A harmadik nap reggelén megint nem csörgött a vek­ker, megint elkéstem, megint megintett a főnököm, megint vis­­­szavittem az órát a Gar. Jav.-ba, ahol megint közölték ve­lem, hogy majd néz­zek be.­ De előzőleg megint levágtak egy szelvényt, s most már csak egy maradt. És ez nem tetszett ne­kem. Mondtam is tüs­tént a kis ablakon kinyúló kecses női kéznek: tessék már elolvastatni ott az ab­lakon belül, hogy mi áll a jótállási jegyen. Ez ni. .......azonos hi­bánál újabb szelvény levágása nélkül.” Márpedig a hiba azo­nos: ugyanaz a csör­gő nem csörög, amit egyszer már megjaví­tottak, egy szelvény ellenében. Vagy ami ide vagyon írva, az nem számít? „A­z nem!” —felelte a kéz tulajdonosa az ablak mögül. De akkor itt vala­mi nem stimmel! Job­ban szemügyre vet­tem a jótállási jegyet, s rádöbbentem, hogy tulajdonképpen nagy szamár vagyok, mi­nek erőltetem a dol­got?! Ugyanis az iménti mondat foly­tatásaként ez olvas­ható: „Mindhárom szelvény felhasználá­sa után a gyári hibás óra cserére kerül.” Két szelvénynek már fuccs! Maradt egy. Ha legközelebb nem csörög, ugrik a har­madik is. Kapok egy új órát. Én nem fize­tek rá. A gyár igen. Igenám, csakhogy még valami nem stim­mel ezen a jótállási jegyen. A lap alján ez olvasható: „Garanciá­lis javításnál a javí­tó vállalatnál 8 hó­nap és 15 nap a jót­állás.” És ugyanezen lap felső részén: Jót­állási idő: 12 hó. Hát most melyik felének higgyek: az alsónak vagy a felsőnek? Ta­lány. A jövőben en­gem csak az nyugtat meg, ha a jótállási jegy mellé kapok egy másik jótállási jegyet is, amelyik jótáll a jótállási jegyért. Bár annak kivitelezhető­ségére egyelőre nem látok garanciát. De nem ez a baj. Inkább az, hogy éjje­lenként nem merek mélyen aludni. Csak szendergek, álmaim zaklatottak. A múlt hét egyik éjszakáján is arra riadtam, hogy a főnök egy torony­óra nagymutatójaként így kiabál rám: „Szuf­la, én tovább nem bí­rom szuflával!” S az­tán alálibegett, lepe­­dőnyi jótállási jegyet vett elő, hatalmas ol­lójával levágta a har­madik szelvényt, a fejemhez csapta, s ka­ján vigyor kíséreté­ben ezt mondta: „Maga ki van rúgva!” Kisvártatva még hoz­zátette: ..De azért még nézzen be . . Azóta nem késtem el. Megegyeztem a házfelügyelővel, hogy havonta kap egy hú­szast, ha reggelen­ként, a járdát söpör­ve, úgy hat óra táj­ban, a seprő nyelv­vel megkocogtatja az ablakomat. Jól csinálja. Garan­­­­táltan jól! cs. Kezdődik a meteorológiai ősz Augusztusi A csillagok állása szerint csak szeptember második fe­lében, a napéjegyenlőségkor kezdődik az ősz, de a me­teorológusok naptári hóna­pok szerint, tehát szeptem­ber első napjától számítják. Ezért aktuális az a gyors­mérleg, amelyet a Meteoroló­giai Intézet készített az idei nyárról. október... Az idei nyár­­ rendkívül szeszélyes volt. A százéves napi középhőmérsékleti át­laghoz hasonlítva Budapes­ten június 30 napjából 22 volt a szokásosnál 4,7 fok­kal melegebb. Augusztus 16-án szökött fel legmagasabbra a hőmé­rő higanyszála, 34,9 fokra, bár e napon a középhőmér­­séklet kereken egy fokkal el­maradt a július 16-i maxi­mumától. A három nyári hónapban a leghidegebbet, a 13,8 fokos napi középhőmér­sékletet augusztus 21-én mérték, amikor ez az érték 7 fokkal maradt el a sokévi átlagtól, és tulajdonképpen az október 5-i időjárásnak felelt meg. A szeszélyes nyárra utal, hogy általában 10—11 nap­nál tovább nem tartott a jó idő. Július 11. és 14. között rendkívül viharos, csapadé­kos volt az idő. Különösen bőséges volt a csapadék jú­liusban, amikor országosan a szokásosnál kétszerte több hullott, de Dél-Dunántúlon az átlagosnál háromszorta­­ötszörte több csapadékot ka­pott Baranya és Somogy me­gye. És milyen lesz az ősz? Kisebb távlatra, a jövő hét keddjéig érvényes prognózis szerint a meteorológiai ősz első napjaiban az augusztus véginél kevesebb csapadékra kell számítani. A szelesebb idő jobban megtisztítja az ország légterét a felhőktől, s így majd valamelyest emel­kedik a hőmérséklet, elérhe­ti a 19—25 fokot. Szálloda-otthon Egerben felavatták Heves megye legkorszerűbb ipari­­tanuló-otthonát. A szálloda­­szerűen berendezett három­­emeletes épületben 120 épí­tőipari tanuló kap kényelmes otthont,

Next