Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-02 / 232. szám
Shakespeare és a Rubicon A házi feladattal az elmúlt tanévben fordult hozzám kétségbeesetten az egyik miskolci gimnázium elsőosztályosa, így hangzott az irodalomból másnapra feladott lecke: írj arról, hogy milyennek képzeled a római polgár életét. Shakespeare Julius Caesar című drámája alapján. Gondolkodni kellett rajta, hogy mit és hogyan válaszoljak a gyereknek. Azért is mert a kérés váratlanul jött, és azért is, mert miután felfogtam, meghökkentem: hogyan lehet ilyen nehéz feladatot adni egy elsősnek?! De a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a gyerek— mintegy mentegetőzésképpen — elmondta: történelemből még nem tartanak Rómánál, egyelőre Görögországot tanulják. Igaz, a Julius Caesar fel volt adva, el is olvasta, de tessék mondani, mi az, hogy légió? A leckét megcsináltam a kislány helyett, és sajnáltam. Egy egész délutánt kínlódott, hogy elképzelje az ókori Róma életét és bár nagyon tetszett neki, hogy 2000 évvel ezelőtt ismerték a vízvezetéket, csoda volt a Via Appia, a Forum, a Colosseum, de nem fogta fel, hogy a római birodalom és Róma, a város, két különböző dolog, és hogy nem volt mindenki római polgár, aki a római birodalomban élt. Azóta is remélem, a későbbi történelemórák hozzásegítették, hogy még az életben találjon valami kapcsolatot Shakespeare remekműve, a Rubicon folyó és esetleg Aquincum között. De az összefüggésekre már saját magától kell, hogy rájöjjön. Arra, hogy az iskolában segítsenek, nincs idő és főként nincs rá lehetőség. Mondhatná bárki, hogy hajánál fogva ráncigálom elő ezt a szélsőséges példát, hogy illusztrálni lehessen a tételt, amely a szakemberek előtt régen nem titok, hogy tudniillik a középiskolákban — de az egyszerűség kedvéért szűkítjük a kört, a gimnáziumokban — az egyes tárgyak oktatása, pontosabban ezok tanterve mennyire nincs összhangban. A szaktanárok, az érettségi elnökök és a vizsgabizottságok azonban vég nélkül sorolhatnák az ilyen és ehhez hasonló példákat. De nem is kell hosszú szakmai tapasztalat ahhoz, hogy felismerjük, milyen sziszifuszi munka a négy évre előírt tananyagot nemcsak tanítani és tanulni, hanem megtanítani és megtanulni, vagyis tudásanyagot úgy átadni, hogy befogadja és nemcsak a záróvizsgán, de évek múlva is hasznosítani tudja a gyerek. Lássa az összefüggéseket az egyes tárgyak egyes anyagrészei és az egymáshoz kapcsolódó tantárgyak által nyújtott ismeretek között is. Öt évvel ezelőtt gyakorló iskolákban ezt verték a tanárjelöltek fejébe: a tankönyvet tanítjuk. Tankönyvet kellene tanítani valóban, de — kimondhatjuk bátran — jó néhány tantárgy jó néhány gimnáziumi tankönyve nem jó. Az egyes anyagrészek közötti logikai összefüggéseket 50—60 oldal vágja el egymástól, hogy az itt leírtak újabb ötven oldal után folytatódjanak. Még nagyobb szakadék tátong az egyes tantárgyak között. Mondjuk, hogy kiválóan meg lehet tanulni a negyedikes gimnazista történelemkönyvből a második világháború Magyarországának történetét rekonstruáló adat- és névgyűjteményt, — de milyen messze van ettől Radnóti Miklós költészete! Művelődésügyi szakemberek elemzik a gimnáziumi oktatás helzetét, tantervét. Csökkenteni igyekeznek a megtanulandó adathalmazt, azon vannak, hogy megszűnjön a tananyagod ,,mozaikszerűsége” és összehangolják az egyes tantárgyakat. Jó lenne, ha a vizgálatok eredményeként egy-két év múlva már nem ,,kergetnék” egymást az egyes tárgyak tantervei, és olyan okos tankönyvekre épülhetne a tanmenet, amelyek nemcsak bevágandó penzumként állnának a diák előtt, hanem tiszta logikájukkal tanulni is megtanítanának. MAtIAI MARTA sk Megkezdték a 35 évvel ezelőtt készült „Lila akác” című film újraforgatását. A színes film amerikai—magyar koprodukcióban készül. Rendezője ismét Székely István, az operatőr Hildebrand István. Főszereplők: Halász Judit és Bálint András. Képünkön: Székely István és Halász Judit forgatás közben. Huszonnégy oldalon A XVII. évfolyam 40. száma, a Rádió- és Televízióújság első 24 oldalas példánya már eljutott milliós olvasótáborához. Az eddigi 16 oldalnál nyolccal vastagabban, 1 forinttal drágábban, s a korábbinál gazdagabb tartalommal. A megszokott rovatok helyett és mellett újak vannak, szokatlan a lap tördelése, a rádió- és tévéműsorokat megkülönböztető embléma. Egy pillanatig sem kétséges, hogy az előfizetők és a „zsebből vásárlók” az egyforintos árkülönbözet ellenére ezután is megveszik a lapot. Sőt, alighanem többen fogják olvasni — a tegnap délelőtti ,,beharangozó” rádiókabaré jóslata ellenére is —, mint eddig. A helyhiány miatt már meglehetősen zsúfolt volt az újság; szerkesztői nem győztek eléggé szelektálni, hogy csak a legfontosabb írások férjenek a lapba — és így kimaradtak az esetleg még fontosabbak. A helyszűke már akkor bekövetkezett, amikor a Televízió, sok évvel ezelőtt, „felnőtt” a Rádió mellé. A szerkesztők nem gondolkodhattak azon, hogy melyiket szeressék: mind a kettő műsorának hely kellett, és hely kellett az egyes programokat magyarázó, a hallgatókat, nézőket a műsorok kapcsán érdeklő írásoknak. „Afölötti örömünket szeretnénk megosztani az Olvasóval, hogy mostantól kezdve megkísérelhetjük teljesebben tájékoztatni, többrétű, magvasabb olvasnivalóval ellátni, némiképp tán még szórakoztatni is. Egy műsorlap célja nem lehet ennél több — meg annál, hogy hasznos eligazítást próbáljon adni a rádió és tévéműsorok tömegében — írja köszöntőjében a szerkesztőség. ..Forradalmi újításról’ nincs szó, mert nem is volt szükség rá. Mindössze az történt, hogy több helyet kapnak a műsorismertetések, s több hely jut az egyes programok írásos beharangozásának, és azoknak a cikkeknek, amelyek a Rádió és a Televízió műhelymunkájával ismertetnek meg. M. M. Zütyög velünk a vonat. Nyíregyháza és Miskolc között minden állomáson és megállóhelyen megáll. Megáll? Megáll, megindul, de az iramodástól még messze Miskolc. Sajátos közönsége van a vasárnapi vonatoknak. Vasutasok a tudói, hogy a hétköznapi munkás-, a pénteki-hétfői hét végi jegyeket ilyenkor kiszorítják a nyugdíjas félárú és az egész árú menetjegyek, a ,,retúrok". És nem túlzás azt mondani, hogy nagymamákkal telik meg a vonat. Ülök és hallgatom őket. Ötven kilométernyire a várostól velük üzen Miskolc. Fonott kosarak, táskák, szatyrok. Szőlő, már illatos vonatán alma, töltött káposzta, és talán a főtt tyúkhús szaga is érzik. Ezekkel üzen a városkörnyék, a nemzedékek között immár váltó életforma utazik. Egyszer érdemes lenne szociológusoknak feltérképezniük ezeket a vonatokat, lírikusoknak megmérni a kosarak súlyát, összeadniuk az ízeket. Ez a riport nem is lehet több, mint kóstoló a vasárnapból a hétfőhöz, keddhez, a hétköznapokhoz. Ennyinek viszont lennie kell, hiszen a zötyögő vonaton megindul hamar a beszélgetés: — Én is, éjfél elmúlt, mire kisütöttem a tésztát. — Én egész nap hús után szaladgált am ombaton ... — Az enyim szüretre ígérte, hogy haza jön... Az ..enyim” „i"-jében érzik a Nyírség, de Bereg is üzen a tiszta hangzókkal. Összeszámlálni se lenne könnyű, hogy hány távoli falu üzenetet hordja a vonat. — Mérnöknek tanul a fiam... — Két unokám van. Nemrégen kaptak lakást... Nehéz, törődött testek ingának, töri őket az út. — Hajnali háromkor indulni kellett... — Hívtak már, hogy legyek velük, de így még elsegítgetem őket... Korunk története minden mondat. Nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok, élet-elnyűjtó öreg emberek jönnek a kortynyi örömért. Fiút, lányt, unokát látni, szélesen mosolyogni, ha ízlik nekik a hazai íz. Talán még hajnalban is kiszaladtak az udvarra, utolsó percben megfogni a ,,búbost'’, a vén tyúkot, amely most már csak élve utazik főtt, sült, paprikásnak megcsinált társai után. . Szép a vasárnap. Utazik a tengernyi örömet adni akaró szándék. És — hús, gyümölcs, végtelen tájak, füstös kis konyhák — otthoni szaga van a vonatnak. — Az én fiamat ott nagyon becsülik. A múltkor is egy ezrest kapott csak úgy. Jutalomnak, mert... — A mienk is azért kapta, a vállalattól kapott lakást... — A kislányom most érettségizik majd. Ő is idejön, ha megsegít az Isten ... Vágyakat hord a vonat. És az Istent emlegető reménység mögött a gyors nagyváros már formáló törvényei szülnek terveket érlelő reményt. A vonat meg-megáll, elindul. Egyre közelebb a város. Távoli kép, füstös gyárkémény üzen. Valaki, egy immár bizalmas beszélgetésben szégyenkezve vallja be, hogy a lányáéknál megfürdik minden vasárnap. És más valaki szégyenkezve mondja, hogy nem akarta elengedni a gyereket, de ha már így hozta a sors ... És most kellene a szociológus, hogy pontos számokkal kimutassa, hány televízió, rádió, hány napilap, folyóirat munkája érződik a változó véleményekben. Hányfajta más, hányfajta új igény él abban a töltött káposztát hozó nagymamában, aki az otthoni szennyest is a „lányoméknál”, mosógépen mossa. És hány abban, aki az otthoni mosógéphez viszi majd el a gyerekek „nagyobb szennyesét Örömet hord a vasárnapi vonat. Az állomáson a „gyerekek” állnak. Ki taxival, ki gyalog, ki villamoson indul. És már a villamoson olvad a szájban az első szőlőszem. Otthoni üzenetként a mamák, nagymamák által már felfedezett teljesebb világhoz. Ma már hétfő van. Este sok családban hazai lesz a vacsora. Aztán kedd lesz, megszokott napi gondokkal, aztán szerda és a sok-sok faluban készülődni kezdenek a jövő vasárnap utazók. Nincs szakadék a két világ között. A vonat a hídja. A nagyra nőtt, otthont adó város pedig az esti vonatok után fényekkel küld üzenetet az itt boldoguló gyermekekről BARTHA GÁBOR rnapi utasok Harminckét nevem volt A Kossuth mozi és a DH pályázata Ki volt az OIB (Országos Ifjúsági Bizottság) vezetője 1942-ben? ...................................................................................... Ki volt 1942-ben a VKF 2 vezetője? Ujszászy István (1), Rideg Rajmund (2), Kudat Lajos (x). .................................... Hol vallatták a csendőrség kezére került, illegális munkával gyanúsított kommunistákat? ............................................ Az október 2-től 11-ig tartó rejtvénypályázat összegyűjtött szelvényeit (a filmképekkel együtt) a Déli Hírlap szerkesztőségének címére kell beküldeniük a pályázóknak, október 19-ig. A borítékra kérjük ráírni: „Harminckét nevem volt.” A helyes megfejtők között a következő díjakat sorsolja ki a bíráló bizottság: I. díj: 2000 forintos vásárlási utalvány, II. díj: 1000 forintos, III. díj: 800 forintos, IV. díj: 700 forintos, V—VI. díj: 500— 500 forintos, VII. díj, "00 forintos, VIII. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. Az ünnepélyes díjkiosztás 1972. október 25-én, 13 órakor lesz a Hevesy Iván Filmklubban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypályázat időtartama alatt mindennap 20 lappéldányt bélyegzővel látunk el; a kivágott bélyegzőlenyomatok belépőjegyül szolgálnak a „Harminckét nevem volt” című filmnek a Kossuth moziban október 12-től 18-ig tartandó előadásaira. D o © Ki a film zeneszerzője? HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 13.49: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.04: Édes anyanyelvünk. (Ism.) — 14.09: Kóruspódium Kőszegen. I. rész. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Landlerek fúvószenekarra. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Hatvani diákjai. Részletek a daljátékból. — 16.34: Népzene Németországban a XV—XVI. században. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Népszerű baritonáriák. — 17.40: A hétköznapok etikája. I. rész. — 18.00: Húszas Stúdió. Polpresszó. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A Rádió Kabarészínháza. Októberi műsor a 6-os stúdióból. — 20.53: Műsoron kívül. . . Zenés emlékezés az olimpiára. — 22.20: Holnap közvetítjük... — 22.40: Aragon a wurlitzerben. — 23.10: A tegnap slágereiből. — 0.10: Artur Rubinstein Chopin-etüdöket zongorázik. Petőfi rádió: 12.00: Mágó Károly népi zenekara játszik. — 12.30: Schumann: fisz-moll szonáta. — 13.03: Van-e időnk gyermekeink nevelésére? — 13.20: Mozart: Esz-dúr hegedűverseny. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Új könyvek. — 18.23 : Hangverseny a stúdióban. — 19.10: Iskolarádió. — 19.25: Reklám. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: A Moszkvai Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. — Kb. 21.55: Népdalok. — 22.25: Berlini slágerkoktél. — 23.15: A hét zeneműve. Beethoven: cisz-moll vonósnégyes. (Ism.) — 23.45: Operakórusok. Miskolci rádió: A hét első napján. — Ahol a hétvégi házak készülnek. — Hosszabb lesz-e a villamospálya Miskolcon? — Stoplámpa. — Kórusmuzsika. — Közoktatás, közművelődés. — Iskolák és üzemek kapcsolata. — A Vöröskereszt kongresszusának előkészületeiből. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 17.05: Hírek. — 17.10: Pedagógusok fóruma. — 17.25: Fair play. Sportmagazin. — 18.15: Fúvószene. — 18.40 : Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Hótorlaszok. Tévéjáték. — 21.10: Ember és történelem. — 21.50: Tv-híradó. — 22.10: A labdarúgás hírei. Filmszínházak: Forró vizet a kopaszra! (színes magyar) 14. Sztrogoff Mihály (magyarul beszélő színes bolgár—olasz) linü, 8. Béke. — Meteorvadászok (színes NDK—lengyel) 13. 13. 17. Kossuth. — Az ördög fogadója (japán) 16. 17. Filmklub. — Harkály (magyarul beszélő színes lengyel) 16. 17. Fáklya. — Hippolyt, a lakáj (magyar) 15. f7. Petőfi. — A pap felesége (színes olasz) 5, 7. Szikra. — Az ellopott vonat (bolgár—szovjet) 15. 17: Táncsics. — A bűnügyi nyomozó (magyarul beszélő szovjet) 8. Tapolca. KEDD Kossuth rádió: 8.19: Harsan a kürtszó! — 8.54: Rossini: Olasz nő Algírban. Kétfelvonásos vígopera. — Közben 10.05: Iskolarádió. — 11.18: Beethoven-zongoraművek. Petőfi rádió: 8.05: Barokk zene. — 8.40: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből. — 9.03: Nótacsokor. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben, kb. 10.30: Útikalauz üdülőknek. — 11.53: Könyvek, tájak, emberek. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Számtan-mértan. — 8.40: Az ellenőrzött tengeri csendőrök. A Tv politikai tanfolyamának adása a honvédség számára. — 9.00: Iskolatévé. Környezetismeret. — 9.55: Fizika. — 11.55: Filmesztétika.