Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-23 / 70. szám

Kéményseprő-üdülő épül Bogán Az elmúlt évben több száz­ezer forint béren kívüli jut­tatást kaptak a Borsod me­gyei Kéményseprő Vállalat dolgozói Védő- és munkaru­hája 141­ ezer, üzemi étkez­tetésre 30 ezer, tisztálkodási átalányként 60 ezer, kerék­­párhasználati díjként 35 ezer, a munkába járás segítésére pedig 40 ezer forintot köl­tött a vállalat. A dolgozók nagy része törzsgárdatag, akik a része­sedési alap felosztásakor ös­­­szesen 120 ezer forint törzs­­gárdajutalomban részesültek. Segíti a vállalat a dolgozók lakásépítkezéseit is: eddig mintegy 120 ezer forint köl­csönt kaptak erre a célra a kéményseprők, amiből 50 ezer forint máris viszatérült. Ez újabb kölcsönök folyó­sítását teszi lehetővé. A közelmúltban a vállalat vezetői Bogács tanácsi veze­tőivel tárgyaltak, s meg­egyeztek, hogy 36 ezer fo­rintért telket vásárolnak. Ezen vállalati üdülő épül, amelyben egyszerre két-há­­rom dolgozó és családja pi­henhet. + Uzsonna (Ágotha Tibor felvétele) A miskolci vendéglátó számvetése • kevesebb ital, több étel Eredményekben változatos, nehéz esztendőt zárt az el­múlt évben a miskolci ven­déglátóipar. Ez tükröződött a vállalat tegnapi termelési ta­nácskozásán is, melyen őszin­te hangú, önkritikus beszá­molóban értékelték tavalyi munkájukat. A vendéglátás forgalmának fejlődése Miskolcon az elmúlt évekhez képest lassult: ár­bevételi tervét a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 1972-ben csak 95,2 százalék­ra teljesítette, s forgalmuk részaránya a város kiskeres­kedelmi és élelmiszer-ellátá­sában csökkent. Ez nagyjából egyezik az országos tenden­ciával, de amíg országos vi­szonylatban a szeszes­­ italok forgalma az ételek rovására nőtt, mi miskolciak a válla­lat egységeiben 1,5 százalék­kal kevesebb italt és 8,3 szá­zalékkal több ételt fogyasz­tottunk, mint egy évvel ko­rábban. S bár ez dicséretes tény, a szakemberek mégis elsősorban ezzel magyaráz­zák, hogy a vállalat az idén a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb nyereséget fizet dolgozóinak. Meglepő, hogy italforgal­­muk árbevétele a sör árának egy évvel ezelőtt, központilag végrehajtott 20 százalékos emelése ellenére is csökkent. A vállalat egységeiben tavaly csaknem tízezer hektoliterrel kevesebb sör fogyott, mint egy évvel korábban, s ez több mint kétmillió forint bevételcsökkenést jelentett a vállalatnak. Számottevően rontotta a vállalat eredményeit az is, hogy 1972-ben csaknem négy­millió forint értékű pohár, tányér, evőeszköz tört el, vált használhatatlanná egységei­ben. Egyes presszókban és éttermekben a fogyóeszközök felhasználása a forgalom csökkenése ellenére, indoko­latlan mértékben is növeke­dett. A tönkrement, eltört és ,,elveszett" poharak, tányé­rok, evőeszközök növekvő mennyiségét a vendéglátó­­ipar vezetői — bizonyára nem alaptalanul — elsősor­ban a fogyasztók számlájára írják. Az elmúlt évben különböző vétségek miatt a vállalatnál 95 dolgozót vontak fegyelmi felelősségre és a vásárlók megkárosítása miatt 31 fe­gyelmi határozatot hoztak. A bírságok és fegyelmi ha­tározatok lényegesebben szi­gorúbbak, mint korábban, egyes üzletekben azonban még mindig gyakoriak a vis­­­szaélések. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy néhány üz­letvezető túlságosan elnéző a vétkes dolgozókkal szemben. L P. Tornásszon az üzemben! A szakszervezeti szervek megyénk területén is jelen­tős erőfeszítéseket tesznek a munkahelyi testnevelés be­vezetése érdekében. Két év­vel ezelőtt 15 vállalatnál mintegy 1600 dolgozó rész­vételével kezdődött meg szer­vezetten a munkahelyi test­neveléssel kapcsolatos fel­adatok végrehajtása. A szak­­szervezeti szervek a gyakor­latvezetőket tanfolyamokon képeztették ki. Mindezek el­lenére 1972-ben alig történt előrelépés. A Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa most ismét felhívta a gyá­rak, üzemek szakszervezeti vezetőinek figyelmét a mun­kahelyi testnevelés népsze­rűsítésére, feltételeinek biz­tosítására, így az idén várha­tóan tovább nő azok száma, akik a napi műszak során néhány perces tornával fris­sítik fel magukat. REFLEKTOR Ma Budapesten az Írók Könyvesboltjában sajtótájé­koztatót tartanak, r­e Fajszon öntözési tanácskozáson vesz­nek részt a Duna-menti tsz­­ek szakemberei. + Hódme­zővásárhelyen VIT-vetélkedőt rendeznek. + Pécsett regio­nális gyűlést tart a Magyar­­országi Németek Demokrati­kus Szövetsége, Salgótar­jánban ülést tart az ország­járó diákok országos talál­kozójának szervező bizottsá­ga. A Sárrá rótt első orszá­gos találkozójukon vesznek részt a cukoriparban dolgozó fiatalok képviselői. Nemcsak anyagi kérdés a­z anyaság társadalmi megbecsülése (Folytatás az 1. oldalról) „Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerülje­nek a szülő nők és a gyer­mekgondozási segélyt igény­be vevő asszonyok.” Matula Katalin munkaerő­gazdálkodási csoportvezető szerint a Pamutfonóipari Vál­lalatnál elenyészően kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik a gyermekgon­dozási segély három évének letelte előtt visszatérnek dolgozni. Aligha kell bizony­gatni, hogy milyen hátrányo­san érinti a gyermek értelmi és érzelmi fejlődését a hirte­len változás, ha „félidőben" kerül az otthoni környezet­ből a bölcsődébe. A pamut­fonóban dolgozó 1120 nő egy­­harmada pillanatnyilag is ,,gyermekgondozásin” van. Ha a három év letelte után visszajönnek dolgozni, bérbe­sorolásukat újólag állapítják meg, s az átlagos üzemi bér­­fejlesztéssel arányosan növe­lik órabérüket vagy teljesít­ménybérüket. Létrehozták az úgynevezett gólyabrigádot, ahol változatlan fizetésért azok az asszonyok dolgoznak, akik túl vannak terhességük negyedik hónapján. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat mun­kaügyi osztályán megtudtuk: a kisgyermekes anyák leg­nagyobb gondja, hogy a böl­csődék, óvodák ugyanabban az időben nyitnak, amikor az áruházak. A vállalatnál jelenleg 150- en vannak „gyes­en”, s ne­kik nem kell félniük attól, hogy anyagi hátrányt szen­vednek a kiesés miatt. Vis­­szatérésük után újból beso­rolják őket, s a vállalat ga­rantálja az átlagos bérszín­vonal-növekedést. „Örvendetes, hogy a terve­zettet jelentősen meghaladó mértékben növekszik az óvo­dai férőhelyek száma, sok esetben a költségvetés fel­emelése, a társadalmi össze­fogás az üzemek segítsége révén.­ Jelenleg Miskolcon több mint 8000 bölcsődés korú gyermek van. Ha az idei fej­lesztési tervek valóra válnak, 1314 apróság (100 közül 16) kerülhet bölcsődébe. Az óvo­dai férőhelyek száma 1970 és 1973 között 3000-ről 4000 fö­lé nőtt. Minden második mis­kolci gyerek járhat óvodába. Alacsony ez az arány. Az óvónők a megmondhatói há­nyan állnak most is sorban, bebocsátásra várva. A Ta­nácsház téri óvodában pél­dául 40, a Hoffmann Ottó utcaiban 80 előjegyzést tar­tanak nyilván. Az óvodák költségvetési előirányzata 5,5 millióval nőtt, de még ez is kevés, hi­szen nagy a zsúfoltság. Tíz férőhelyre tizenöt gyerek jut, annak ellenére, hogy — gyakran szükségmegoldások árán is — az óvodai férőhe­lyek növekedése Miskolcon a negyedik ötéves tervben elő­irányzott mértéket meghala­dóan nőtt. Segítenek az üze­mek is. Az LKM saját ere­jéből 200 férőhelyes új, mo­dern létesítménnyel járult hozzá a saját s egyben a város óvodai gondjainak mérsékléséhez. További üze­mek kötöttek szerződést a tanáccsal az óvodaépítés anyagi támogatására. „Mindent met? kell tennünk annak érdekében, hogy az ú­j nemzedék erős és egészséges legyen.” A testkultúra, a tudomá­nyosan irányított testedzés jószerével kimerül a heti egy-két testnevelési órával. Sportlétesítményeink az egye­sületi sportolók edzéslehető­ségét is alig képesek bizto­sítani, uszoda csak a követ­kező tervidőszakban épül. Büszkélkedünk azzal, hogy a mai kamaszok magasabbak, mint apáik, nagyapáik vol­tak, viszont korántsem olyan edzettek, korántsem olyan erősek. Szinte alig hihető, hogy minden harmadik fia­talember alkalmatlan fegy­veres szolgálatra. A testileg gyenge, betegségre hajlamos ember nemcsak a fegyveres szolgálatra, hanem a jókedv­vel végzett alkotó munkára is alkalmatlan, és képtelen beleilleszkedni a közösségbe. A kiegyensúlyozott és har­monikus életnek — és ezt aligha kell bizonygatni — nemcsak az anyagiak az alapja, hanem az ép testben lakozó ép lélek is. „A szocialista társadalom minden területén azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakí­­­ásáért felelősséget éreznek és annak érdekében gondo­kat is vállalnak magukra.” A megbecsülés alatt ter­mészetesen nemcsak az anya­gi megbecsülés értendő. Vi­tathatatlanul fontos a nők szerepe a termelésben, ám nem kevésbé fontos a társa­dalom számára az a szerep sem, melyet anyaságnak ne­vezünk. Sajnos, a közmeg­ítélés nem találkozik mindig ezzel az alapvető igazsággal. Van, aki maradi gondolko­dásúnak nevezi a nőt, ha gyermekek világra hozását és felnevelését vállalja. Még családon belül sincs minden rendben a megbecsüléssel. A tettekre váltott megbecsülés­sel ! Gondolunk itt arra, hogy a férfiak egy része munkahe­lyén a demokratikus munka­­megosztás híve, ám otthoná­ban mindent elutasít, mi ké­nyelmét veszélyezteti. E szemlélet megváltoztatására gondolt Fock Jenő, amikor hangsúlyozta, hogy a dolgo­zó anyák megbecsülése nem­csak anyagi kérdés. (békés—brockó) Szólnak mellette és ellene is Jelölő gyűlés a Berekalján Kislány áll a viharban. Fi­gyel. Mellette szólnak és el­lene is. Született 1952-ben. Húsz éve él itt, személyes ismerős, aki mellette szól és személyes ismerős az is, aki ellene. Jelölő gyűlés a 118-as vá­lasztókerületben. A 24-es ál­talános iskola szomszédos termében is jelölő gyűlés. Úgy tűnik, itt adott ma randevút egymásnak Berekalja. Meglepetések Fejkendős idős nénike, jegyzetel. Még a folyosóról őrzöm egy mondatát: „Nem érdekel, de eljöttem azért...” Csizmás, bajuszos bácsi. Amikor 1945-ben a körülöt­tünk levő világ építéséhez kezdtünk, ilyen emberek vol­tak az akkori forró hangula­tú gyűlések szónokai. A ké­sőbbi vitában senkit sem ja­vasol. Javaslatokat mond el. Hasznosakat. Fiatalasszony: a három­órás vita közben kijött a fo­lyosóra. „Nem nő kell ide, férfi, aki érti a dolgát. Egy gyereklányt mindenki elza­varhat. Egy asszonyt is. Férfi kell.” Bajuszos fiatalember. Csak néhány mondata van a vitá­hoz. Arról beszél, hogy a fiatalokat az idősebbek ne­velték. Tükörbe néz, aki el­lenük beszél. (Igaza van!) Rend a vezérfonálnak Tokár György előadó a Ha­zafias Népfront ajánlása alapján tett javaslatot. A je­lölt Pálinkás Julianna. Min­denki ismeri gyerekkorától, rosszat senki sem tud róla mondani. Nem is mond, de az indulatok elszabadulnak. Margóczy Imre, a jelölő­gyűlés elnöke vezérfonálnak kínálja a rendet. Ismerteti a törvényes lehetőségeket, a jelölő gyűlés jogát és dolgát. Egy kislány áll a vihar­ban, Pálinkás Julianna, és figyel. „Pálinkás Julika rendes kislány, de nekünk idős em­ber kell...” Asszony suttogja: „Nem kell asszony, nem kell lány. Ide férfi kell!” Javaslatként elhangzik Tóth Béla neve. Egy ciklussal korábban ta­nácstag volt. Nyugdíjas. Nincs ott a jelölő gyűlésen. A rend jó vezérfonálnak, de ezt a rendet a gyűlés résztvevői nem tudják. Majd egy órán át üres malomban őrölünk. Érv és ellenérv, mellette, el­lene. Az elnök többször ko­pog az előtte álló vizeskan­csón. Sokadszor mondja el: ide kell hívni Tóth Bélát és akkor szavazhatunk. Autóval indulnak el, meg­keresni Tóth Bélát. Várakozás közben Vita a folyosón: a nők so­hase tehetnek annyit a kör­zetért, mint a férfiak. A fia­talok csak kezdők. Olyan körzet ez, ahol rengeteg a gond. Érvek, érvek ellen. A köz­életi munkát el kell kezdeni. Julikának ehhez jó iskola volt a KISZ. A gyakorlat mutatta meg, hogy a köz­életünkben aktívan részt ve­vő nők semmivel sem tettek kevesebbet a közért, mint a férfiak. Szavazás Pálinkás Julianna a részt­vevők egyharmadánál több szavazatával a jelölőlistára került. Három mondatot mond, de a három mondatából is ér­zik: az indulatokra nem hiá­ba figyelt. Segítséget kér és megköszöni a bizalmat. Megérkezik Tóth Béla. Megkapja a résztvevők egy­­harmadának bizalmát. A je­lölést elfogadja. Suttogva in­dul az asszony beszéd Juliké­ról. Aki előbb még „haragu­dott” rá, az most jót mond róla. És a két jelölt? Ők nem is haragudtak egymás­ra. A választók majd dön­tenek. Férfi? Nő? Fiatal? Öreg? Az első győzelmek között mindenképpen fel­jegyzendő, hogy a gyűlés után megbékélt, elégedett csoportok indultak haza, pe­dig ki sem mondtuk azt a szót: demokrácia. A történet végét majd megtudjuk április 15-én. BARTHA GÁBOR Az LKM új kiváló brigádjai A Lenin Kohászati Művek több mint 15 ezer dolgozója vett részt az elmúlt évben a szocialista brigádmozgalom­ban. Az ezernyi versenyző kollektíva legjobbjai az ága­zat és a vállalat kiváló bri­gádja címért versenyeztek. Pályázataikat már értékelték, az ünnepélyes eredményhir­detésre hétfőn délután a Há­mor étteremben kerül sor. Ugyanekkor értékelik a vál­lalat újítómozgalmában részt vevők elmúlt évi eredmé­nyeit is.

Next