Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-11 / 239. szám
a miskolciaké a szó kioktatott bennünket Vasárnap délután családommal a Bömbösi-tetőről mentünk hazafelé. A gyalogosok részére kijelölt területen jöttünk — 4—7 éves gyermekeimet kerékpáron toltam —, amikor feltűnt a CU 82—32 rendszámú személygépkocsi. Nem tudtam hirtelen félreugrani a kocsi elöl, ezért nyomdafestéket nem tűrő hangon kioktatott bennünket, és nagyobb gyermekemet, aki szintén kerékpárral jött, fellökte. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de az ilyen magáról megfeledkezett „úrvezetőket” nem ártana figyelmeztetni a KRESZ és az emberi magatartás szabályaira. Bán István Miskolc Nagy lárma egy üveg bor miatt Szombaton délután a Győri kapui Szuperettben az átlagosnál nagyobb volt a forgalom. Sokan álltak sorba a húspult előtt is, így történhetett, hogy valaki levert egy üveg bort a polcról. A bolt alkalmazottai azonnal a karjánál fogva húztak vissza a pénztártól egy idősebb hölgyet. A megszeppent vásárló sírva bizonygatta, hogy a hét deci bor nem az ő lelkén szárad — a rámenős üzletvezető előtt nem tudta magát tisztára mosni. Mivel azonban annyi pénze nem volt, hogy a „ráruházott” portékát is kifizesse, a kereskedők sajátos módon hajtották be rajta a huszonvalahány forintos kárt: kivették a kosarából a vasárnapi ezrédre szánt kiló húst. Több vásárlótársammal együtt magam is felháborodtam az eseten. Hiszen elképzelhető, hogy nem is azt büntették meg, aki a kárt okozta. És ha mégis? Megért ekkora jelenetet az az üveg bor? Használt ez az üzlet hírnevének? Mennyivel lett volna szegényebb az amúgy is nagy forgalmú bolt, ha a kárt — mivel az okozó személye a szigorú „ítélet” kiszabásakor is tisztázatlan volt — a kálóhoz írják? K. János Miskolc Mit tilt? Itc Tapolcán, a Kisvadász vendéglő fölött látható ez a „Behajtani tilos!’’ tábla. Valamikor valóban volt itt egy utcácska, most már azonban járhatatlan ez a terület. Ittmaradt táblát valahol fel lehetne használni, mivel itt teljesen szükségtelen. Nem vagyunk egyformák Tudom, hogy a Katowice étteremben, nagyon sokféle ember fordul meg naponta, s a fiatalok sokszor gondot okodnak. Viszont sokan vagyaíJik* difik Valóban a tánc, a szórakozás kedvéért keressük fel ezt az éttermet. Szeretnénk, ha nem vennének egy kalap alá bennünket. Megengedhetetlen, hogy a korrektül viselkedő fiatalokkal is gorombán beszéljenek az üzlet dolgozói. Menyasszonyommal szórakoztam az étteremben vasárnap este és igen sértő hangon beszéltek velünk. Nem azonosítom magamat azokkal, akik botrányt csapnak és kihívóan viselkednek, éppen ezért én is másfajta elbírálást és hangnemet várok el az étterem dolgozóitól. Ceglédi László Miskolc, II. Téglási J. u. 23. Versenyfutás az állomásra Évek óta autóbusszal megyünk ki Móráról az állomásra, s onnan vonattal a munkahelyünkre. Sajnos, gyakran lekéssük a vonatot, mert nem egyeztetik össze a busz érkezési és a vonat indulási idejét. Sőt, az is előfordult, hogy a községben csak egy helyen állt meg az autóbusz, a másik két megállóban nem vette fel az utasokat. Többször kértük már, hogy minden vonathoz indítsanak autóbuszjáratot, erre ígéretet is kaptunk, sajnos, azonban ez csak ígéret maradt. A szombat reggel 4.01-kor induló autóbusz például késve indul, s bár a gépkocsivezető igyekszik, hogy időben kiérjen az állomásra, „időhiány” miatt sokszor hajmeresztő látványnak lehetünk tanúi. Az idősebbek és a kisgyermekekkel utazók nem egykönnyen tudnak felszállni a már induló vonatra, sokszor a jószerencsén múlik, hogy nem következik be baleset. Az lenne a kérésünk, hogy minden vonathoz és időben közlekedtessenek autóbuszt. Lipóczki István Szalaszend, Jókai u. $9. sz. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SÁNDORNÉ TELEFONSZÁMA: 18-324 Nagytohonya, Jósva Aszály híró források Egyre aggasztóbb Miskolc vízellátása. A kutak, források mind gyérebben buzognak, rákapcsolták a hálózatra az összes létező, az utánpótlást biztosító tartalékokat. A szárazság ugyanakkor makacsul tartja magát. Mit várhatunk a közeljövőben? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Mauha Lászlót, a jósvafői karsztvízkutató állomás vezetőjét. Vizsgálódásaik eredménye ugyanis magyarázatot adhat a Miskolc környéki bükki források csökkenő teljesítőképességére is. A Styx medre száraz . A mi kutatási területünkön 45 számottevő forrás van. Ebből 10 elapadt, a többi hozama pedig jócskán visszaesett. Csak némi vigaszt nyújthat, hogy vannak olyan források, amelyek sohasem apadnak ki. Legalábbis a mi éghajlati övünkben, ahol azért a négy-öt hónapon túl tartó száraszság elég ritka. Például a Nagytohonyavagy a Jósva-forrás évekig sem apadna el csapadék nrányában. Bármilyen mélyre húzódik is a talaj nedvessége, a Jósva-forrás legkevesebb 5—6 ezer liter vizet ad percenként. Tekintélyes hozama miatt villanyerőművet hajtatnak vele. Korábbi tapasztalataink szerint ehhez hasonló kiapadhatatlan forrás az is, amelyik a bükki Garadnát táplálja. Az ilyen források nagy vízgyűjtőterülettel rendelkeznek és sok évre tárolnak. A kutatók számára nem meglepő, hogy a huzamos szárazság után a víz mennyisége nem rohamosan, hanem egyre kisebb mértékben csökken. Ez a csodálatos matematikai kiegyenlítődés a természet önvédelme. — Ezek után feltételezhetjük, hogy például a Miskolc számára rendelkezésre álló ivóvíz mennyiségét a források egyre kisebbedő mértékben való csökkenéséből előre kiszámíthatjuk? — Azért ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a kérdést. Mint ahogy nincs két egyforma ember, két egyforma forrás sincs. Eleve más a helyzet, ha föld alatt siető vizek barlangokat, üregeket érintenek. Az ilyen források sajnos kellemetlen meglepetésekkel is szolgálhatnak. Megtörténhet például, hogy rohamosan csökken a víz mennyisége, sőt teljesen el is tűnhet. Jelenleg az aggteleki barlang hangversenytermében levő Styx-patak medre is teljesen száraz, ami ritkán fordul elő. Keményebb lesz a víz — Ha csökken a hegyi források hozama, változik a víz minősége? — Mindenképpen. A természetes oldott anyagok koncentrálódnak, magasabb a víz oldott mésztartalma is. Ezt persze csak anaii<cai kémiai eljárással lehet kimutatni. A fogyasztó ezt nem veszi észre. Egyszerűbben csak úgy mondják: keményebb lett a víz. A kutatóállomás vezetője elmondta azt is, hogy a szárazság miatt a barlangok pára- és nedvességtartalma minimálisra csökkent. Ahhoz, hogy akár a Jósvafő környékén levő, akár a bükki források hozama lényegesen megváltozzon, tartós esőzésekre, rengeteg csapadékra lenne szükség. Kisebb záporokat szinte nyomtalanul felszívna a hegyvidék, a vízgyűjtőbe már nem jutna felszíni csapadék. A barlangok alsó szintjének, a járatoknak a telítődéséhez több napos esőkre lenne szüksége. NAGY JÓZSEF Korszerűsítik az oktatótermet A Lenin Kohászati Művekben korszerűsítik a központi munkavédelmi oktatótermet. Többek között tíz új vitrint helyeznek el, ezekben szemléltető tablókat, korszerű védőeszközöket láthatnak majd a dolgozók. Monokon keresztelték meg Kossuth Lajost! Zsuffa Tibor a Déli Hírlap október 5-i számában megjelent írásában „határozottsággal koppintotta” oda a felkiáltójelet: bonokon keresztelték meg Kossuth Lajost!!” Szeptember 26-án megjelent írásomban felkiáltójel nélkül én is ugyanezt tettem. Bár célom nem a „legújabb kutatások eredményeiről nyert ismereteknek” az olvasók elé állítása volt — ezt Schmidt lelkész a múlt században megtette —, inkább az, hogy érzékeltessem, mennyire él ma Kossuth emléke a tányai emberekben. A világért sem akartam a keresztelés jogát Monoktól elvenni, annál inkább nem, mivel úgy írtam, „hogy nem Kossuth Lajost hozták Tállyára keresztelni, hanem a lelkészt vitték Monokra.. Zsuffa Tibor jeles Kossuth-kutató történeti megalapozottságú kiegészítését örömmel olvastam, s úgy érzem, „tárgytalan tévedésem” is hozzájárult Kossuth emlékének ápolásához. G. KOVÁCS LÁSZLO Most jöttünk Tanzániából is. A büszke maszájok Tanzánia lakosainak túlnyomó többsége bantu. Nagyobb népcsoportot alkotnak a csagga, haja, makonde, wagogo wadzsaga, maszáj törzsbeliek, kisebb számban élnek itt arabok és indiaiak is. Egy etióp mítosz szerint isten az embereket egy óriási kemencébe rakta, közülük egyeseket korán kivett: ezek a fehérek. Másokat a szükséges ideig benntartott, szépen megpirította őket, ezért lettek az etiópok és a maszájok a többi afrikainál világosabb bőrűek. Végül a harmadik fajta emberről megfeledkezett az isten, ez az „oka” annak, hogy a bantuk annyira megfeketedtek. AZ AKÁCIA MŰVÉSZEI A makonde törzsbeliek messze földön híresek művészi tehetségükről. A szinte fémkeménységű akáciából gyönyörű szobrokat, dísztárgyakat faragnak. A parányi figuráktól kezdve az embernagyságú szoborkompozíciókig a legkülönbözőbb méretekben és témákban munkálják ki a fekete akáciát. Ezek a népművészeti faragványok igen kelendők. Dar es Salaam utcáin, barázsorain, boltjaiban mindenütt kínálják, árusítják, és ez a legkedvesebb szuvenír, amit a turisták, vendégek emlékül hazavisznek Tanzániából. Persze, vannak európai, amerikai, sőt ázsiai cégek is, amelyek a helyszínen felvásároltatják a legszebb népművészeti makondókat (ugyanis a készítőikről a szobrokat is makondóknak nevezik), aztán busás haszonnal eladják a világ metropoliszaiban. — A másik érdekes nép Tanzániában a maszáj — hallottuk dr. Odzsut Józseftől. — Egész Kelet-Afrikában ismerik őket harciasságukról, amit a múlt században még szó szerint kellett érteni, mert rettegésben tartották a többi népet. Törzsi hitük azt tartja, hogy isten a szarvasmarhákat azért teremtette, hogy azok a maszájok állatai legyenek. Ezért amerre csak kóboroltak, onnan elhajtották a feketék tebucsordáit. Ebben az ősi , ,szokásukban” ma már megakadályozza őket a civilizáció, de azért a nomád élettel a többségük még ma sem hagyott fel. Országhatártól függetlenül vándorolnak Tanzániában, Kenyában, Ugandában. Éppen ezért a számukat sem lehet tudni pontosan. Vannak, akik 100—120 ezerre, mások 250 ezerre becsülik őket. — Más népekkel sohasem keveredtek, és nomád életmódjuk ellenére is szigorúan megőrizték harcias törzsi szervezetüket. Természetesen vérengzésről ma már nincs szó, a harciasságuk inkább csak büszkeségükben, rátartiságukban nyilvánul meg. Különbnek tartják magukat más törzsbelieknél. Magasabbak is azoknál, széles vállúak A maszájok niloták, vagyis a Felső-Nílus vidékéről származnak, ezért világosabb a bőrük színe. A férfiak rozsdavörös vászonból varrt, tógaszerű ősi öltözetet hordanak. MARCONA KÍSÉRŐK — Először Dar es Salaam központjában találkoztam maszájokkal. Éppen vidéki kiszállásra indultam, amikor megállt a gépkocsimnál két harcias kinézésű férfi. Csak a szokásos általvető vert rajtuk, a felső fülcimpájukból nagy színes karika függött, amolyan fülbevalóféle, a nyakuk is tele volt csillogó üvegfüzérekkel. A hajuk hosszú, kissé szálas, más, mint a négereké. Több fonatba fonva, furcsa frizurát „kreáltak” maguknak — színes agyag segítségével. Mert a maszájoknál a férfiak is cicomázták magukat, nemcsak a nők. De velük volt régi harciasságuk emlékeként az elmaradhatatlan tőr és a lapos lándzsa is. Arra kértek, vigyem el őket a bush-ban, azaz a bozótos szavannában levő településükre, ahol a családjuk él és a zebucsordájuk legelészik. Izgalmam feleslegesnek bizonyult, mert a két marcona maszáj férfi valósággal fegyveres testőrként vigyázott rám és a gépkocsimra. S amikor pár órai út után a telepüket megpillantották, megérintették a vállamat, valami köszönésfélét mondtak és barátságosan búcsút vettünk egymástól... HEGYI JÓZSEF (Következik: Kirándulás a kráterba). A civilizáció és a táplálkozás Ezzel a címmel rendeznek ma este 7 órakor előadást az Ady Endre Művelődési Házban. A rendezvény a kertészeti jellegű mezőgazdasági szakkörök részére szervezett előadássorozat kezdete. Ünnepélyes megnyitót tart: Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő. Az előadó: dr. Rigó János egyetemi docens, az Országos Dietetikai Intézet igazgatóhelyettese. Az előadássorozat keretében az I. kerületi tanácsi hivatal kistermében minden hétfőn este 6 órakor, az Ady Endre Művelődési Házban minden héten csütörtökön este 6 órakor, míg a Pereces-erenyői Általános Iskolában minden héten kedden, este 6 órakor szervez hasonló rendezvényt a Buday József, a Kocsis Pál, illetve az Mathiász János mezőgazdasági szakkör.