Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-29 / 75. szám
* Tanárokdiákok Kérdezem a gyerekeket — óvatosan közelítve a témát —, s aztán kérdezem tanáraikat is: a vélemények nem mondanak ellent egymásnak. Az iskolákban, ahol — mindenféle elfoglaltságot számítva — többet tartózkodik a diák, mint valaha is tartózkodott, nem jut idő a nevelés „alanyára”. A furcsa ellentmondás azonnal érthetővé válik, ha belépünk az oktatási intézménybe, s látjuk a jól szervezett apparátus működését. Helyesebben: üzemszerű működését. Úgy tűnik, nincs vagy alig van megállás. Szorít a tanterv, amit számon kérnek. Csengetések osztják kis időközökre a napot, osztályok vándorolnak teremről-teremre. A szünetekben kicsit fellélegzik az ember, de felszabadulni nem tud, mert már a következő órára készül gondolatban, és sokszor könyvet biflázva is. Régebbi diákok (akik azért megtanultak egyet s mást) sűrűn emlegetik, hogy hányszor elbeszélgették az órát. Hát ilyen most vajmi ritkán fordul elő. Jog, s törvény szerint ez a helyes. Mi is lenne, ha a tanárok — mit sem törődve az iskolai gépekkel, audiovizuális eszközökkel — belefeledkeznének a beszélgetésbe... Ki merem mondani: senki nem látná kárát. Más kérdés persze, hogy mi felnőttek (iskolában és családban nevelők) tudunk-e beszélgetni a gyerekekkel. Mintha túlságosan sok lenne a magyarázat és a számonkérés. Már a hangnemünk is többnyire oktató, s a gyerekeit érzik, hogy kérdéseink mögött csak afféle kincstári érdeklődés lelhető fel. (Ha egyáltalán kérdezünk, s nem bízzuk ezt is az okos gépekre.) Úgy érettségizünk le — mondta az egyik gimnazista a minap (megengedem, tán túlozva, de őszinte keserűséggel), hogy alig tudnak rólunk valamit a tanárok. Ne feledjük: a mostani tizenévesek (mert őszintébb világban élnek, s félelem nélkül) még inkább szeretnék magukat megmutatni, mint a korábbi generációk. Hiányozna tanárainkból a kérdezgető kíváncsiság? Nem hiszem. Inkább az üzemszerű iskola köti és nyomasztja őket. Néha még a szakköri foglalkozások is olyanok, mint a tanítási órák, a napközi otthopedig (mindenki tudja) egy másik iskola. A nap folyamán tanár is, diák is, eleget tesz kötelességének, de kevés élménnyel térnek haza. A tárgyi ismeretek oda-vissza áramlásának folyamatában nem mutatkozik meg kellően (nem tárul fel) sem a tanár, sem a diák személyisége. Az oktatás korszerű módszerei és eszközei néha azt hitetik el velünk, hogy a tanár munkatársa a diáknak. Abban az iskolarendszerben, ahol elődleges a nevelés, ez lenne a helyes. Persze a tárgyakkal, eszközökkel való közös manipulálás még nem okvetlenül teremt munkatársi viszonyt. A közös tevékenység lehet mechanikus, vagy keményebben fogalmazva: lélektelen is. Nem akarunk vészharangot kongatni, de talán nem árt megismételni a régi igazságot: csak az egymás iránt őszintén érdeklődő, egymást becsülő és tisztelő emberek teremthetnek igazán jó, sőt alkotó légkört. Ez vonatkozik a tanárdiák viszonyra is. „Az iskola és a tanuló közösség” — szoktuk mondani, de kevés alkalommal gondoljuk végig, hogy itt sok-sok személyes kapcsolatról van szó. Ha jó ez a kapcsolatrendszer (emberséget, melegséget sugárzó), akkor elégszilrnl révül Egy ésoknál 11 őseik a»eanjrűll Toeszelhetünk, ahol a nagyobb robotemberek csengetésre tölteni kezdik az üzemanyagot a kisebb robotokba. (gyarmati) Felolvasóülés A Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportjának tudományos tagozata felolvasó ülést rendez ma délután 2 órakor a Herman Ottó Múzeumban. A borsod-abaúj-zempléni helytörténeti kutatás eredményeit ismertető felolvasóülésen ezúttal az ózdi gyár fejlődésének főbb kérdéseiről hangzik el referátum. Tóth Pál tudományos munkatárs előadását vita követi. Kernstok-emlékkiállítás a Galériában A kortárs képzőművészet bemutatására hivatott Miskolci Galéria évenként legalább egyszer rendez olyan kiállítást, amelyet a magyar festészet és grafika nagyjainak műveiből válogattak. Emlékszünk még a Gadányiemlékkiállításra, most pedig Kernstok Károly művészetét reprezentáló tárlat nyílik. Kernstok Károly 1873-ban született és 1940-ben halt meg. Úgy tervezték, hogy még az elmúlt évben, a művész születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezik az emlékkiállítást. Az, hogy nem kerek évforduló tiszteletére, hanem néhány hónappal később nyílik a tárlat, minden bizonnyal semmit nem ront a képzőművészet, és ezen belül a Kernstok-művek ismerőinek és kedvelőinek örömén. A Miskolci Galéria két bemutatótermében látható szép anyagban megtaláljuk mindazokat a képeket, amelyek a művész különböző alkotói korszakaira jellemzőek, amelyeket csak reprodukciókról ismerünk, vagy ismételten szívesen megnézünk — a középiskolák diákjainak különösen figyelmébe ajánljuk a kiállítást. A kiállított 33 festmény legnagyobb részét a Nemzeti Galéria anyagából válogatták. A tizennyolc rajzot és tizennégy rézkarcot Horváth Béla, a zebegényi Szőnyi-emlékmúzeum művészettörténésze gyűjtötte össze. Három olajkép a tatai múzeum anyagából való, és néhány magángyűjtő is szívesen bocsátotta a birtokában levő műkincseket a kiállítás nyitva tartásának idejére a Miskolci Galéria rendelkezésére. Kernstok Károly művészetét, mint valamennyi nagy alkotónk munkásságát, jól ismerjük. Tiszteljük a festő nagyságát, a politizáló művész hitvallását, ránk hagyott művei becses nemzeti értékeink közé tartoznak. Ezért öröm, hogy 20 év után először éppen Miskolcon rendeznek műveiből emlékkiállítást. A két kiállítási intézmény, a Nemzeti Galéria és a Miskolci Galéria mellett az érdem vitathatatlanul Horváth Béla művészettörténészé, aki jelenleg a legfelkészültebb és legismertebb Kerstok-kutató. Ő rendezte a kiállítást is, melynek a bemutatóhoz méltó művészi katalógusa és plakátja Szakál Edit munkája. Az április 21-ig látható tárlat ma este 6 órakor nyílik. Megnyitót Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond. (M—) * Rajz Szép Heléna elrablásához. MISKOLCI EMLÉKEIM ŐZE LAJOS 1957-ben ismerkedtem meg vele, amikor a főiskola után Miskolcra szerződött. A színészklubban ültünk többen, amikor Őze Lajos sugárzó arccal és egy vaskos könyvvel a hóna alatt megérkezett. — Sikerült! Megkaptam! — mondta és fáradtan hanyatlott az egyik fotelba, magához szorítva kincsét, egy ritkaságnak számító könyvet. — Jó, jó, de mit eszel a hónap végén? — kérdezte ironikusan egyik művésztársa, mert a pályakezdő színészek akkoriban nem kaptak nagy gázsit. — Nem elég a tehetség, ha nem párosul hozzá a tudatosság is. Márpedig sokat kell ahhoz olvasni valakinek, hogy művésszé váljon! — vágott vissza nem minden él nélkülöre. „Gondolkodó színész” — hangoztatták a rendezők, ha róla esett szó. Essze Lajos szerepeiben bizonyított. A Koldusoperában Horgasujjú Jakabot játszotta, olyan egyéni karakterfigurát teremtve, hogy a közönségsiker mellé tekintélyt szerzett a szakmabeliek előtt is. Tudott nevettetni és tudott gyűlöletessé is válni. Sohasem akart szép fiú zsnni. Egyik legnagyobb sikerét az Ármány és szerelem Wurm szerepében érte el. Simulékony modor, enyhén félreszegett fej, az egyik pillanatban nyájas, a másikban pedig félelmetesen villanó tekintet, attól függően, hogy kivel állt szemben a színpadon. Megdöbbentünk és csodálkoztunk, hisz szerény, halk szavú és mindig udvarias embernek ismertük a magánéletben és nem tudtuk elképzelni, hogy ilyenné tud válni a színpadon. Tehetsége, emberismerete, megfigyelőképessége és gondos felkészülése ízig-vérig élő figurákat teremtett. Nem voltak „nagy sztorijai”, csak Györffyvel és Szabadossal tartott meghittebb kapcsolatot, egyébként a színpadon kívül zárkózott életet élt, a könyvek közé vonult. 1959-ben a Budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött. Számos alakítását „jegyezték” a kritikusok. Azóta látjuk mozi- és tv-filmekben, halljuk rádióhangjátékokban és szinkronszerepekben. Sokoldalú művész. Február 10-én mutatta be a Katona József Színház Ibsen A nép ellensége című darabját, melyet Artur Miller alkalmazott színpadra. Őze Lajos játssza Peter Stockmannt, aki felfedezi, hogy városának gyógyvize fertőzött, s az igazságért küzdve szembekerül a polgári osztály képviselőivel, akiknek érdekeit sértené a fürdő bezárása. A nép ellenségének kiáltják ki azok, akiknek semmi közük a néphez. Őze ebben a szerepében ismét meglepett mindenkit. Stockmannja tántoríthatatlan, érvel, hiszi, hogy megválthatja a világot, s hogy gúny tárgyává válik, az nem az ő bűne. Aki ismeri és ezekben a napokban találkozik vele, furcsa változást észlel. Még zárkózottabb, s talán egy icipicit mogorva is. Titka: nagy szerepre készül, Az utolsó játszma című tv-játékban Napóleont alakítja. Amikor szerepéről érdeklődöm, felhúzza vállát. — Mit mondjak? Ha játékommal nem tudom elmondani, amit akarok, akkor kár a magyarázatért! Különben írjál, amit akarsz, én nem mondtam semmit. Ez is Őze Lajos! Érdeklődéssel várjuk Napóleonját. Nem hiszem, hogy Waterlootól kellene tartania ... IMREH JÓZSEF Hétvégi kalauz Sándor, József, Benedek, meghozták a meleget és a szombati, vasárnapi szabad idő egy részét sokan fogják a természetben eltölteni. A kellemes túrák megtervezéséhez segítséget nyújthat a könyvesboltokban is kapható bükki turistatérkép. A kirándulás mellett azonban más lehetőségek is kínálkoznak a délutáni, esti program kialakításához. * A komoly zene kedvelői szombaton este 7 órai kezdetel a Kassai Konzervatórium Szimfonikus Zenekarának hangversenyét hallhatják a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében. * A napokban jelent meg a könyvesboltokban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Joszif Lavreckij Che Guevara című könyve. A mártír forradalmár életútját kíséri végig a könyv, s párhuzamosan felvázolja mindazoknak a latin-amerikai országoknak gazdasági, társadalmi, politikai arculatát, amelyekben Guevara élt, harcolt, dolgozott. A gazdag képanyag mellett számos izgalmas részletet tartalmaz a legendás bolíviai naplóból. * A fiatal házasok holnap este 6 órakor a Gárdonyi Géza Művelődési Házban levő rendszeres klubjukban találkozhatnak. Vers- és népdalesttel fogják szórakoztatni őket a Ki mit tud?klub tagjai . Divatos, népszerű műfaj a science fiction. Filmek, könyvsorozatok sikere is bizonyítja ezt A jövő titkait kutató tudományos-fantasztikus filmek könyvek iránt érdeklődők bizonyára örömmel mennek el a Kossuth moziba. A Filmbarátok Köre Hálózatban már levetített Solaris című szovjet filmet most újból műsorra tűzik. A Stanislaw Lem regényéből készített film egy neves rendező (Andrej Tarkovszkij) és a sci-fi műfaj érdekes találkozása. Garas Dezső szombat este egy postarabló alakjában jelenik meg a képernyőn. A Szép maszkok című tévéfilmsorozat befejező része Az utcai postarablás hiteles története — mai történet. Egy fortélyos módon elkövetett postarablás megfilmesítésével járó bonyodalmak biztosítják, hogy jól szórakozzunk. A krimirajongók is elégedettek lehetnek. A Gyilkosság, mondta a hölgy című amerikai bűnügyi filmet vasárnap este 20.05 perces kezdettel láthatják. A film érdekessége, hogy az örökifjú Agatha Christie nemrégen nálunk is megjelent Paddington 16.50 című regényéből írták a forgatókönyvét. (tamás) PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Téli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Az Akarni Népi Együttes műsorából. — 13.45: Üzletről — üzletre. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: „Nyitnikék.” — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva... — 15.25: Inge Borkh és Vlagyimir Atlantov énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Ezeregy mesterség. — 16.35: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Beethoven: VII. szimfónia. — 18.00: Sajtókonferencia Heves megyéből. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A pódiumon: Lisa MinneUi. — 20.31: Nyugaton a helyzet változó. — 21.09: Hírek. — 21.03: Ifjú Magyari Imre nótáiból. — 21.20: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.40: Vladimir Horowitz zongorázik. — 22.00: Hírek. — 22.20: Népdalok. — 22.50: Meditáció — a hierarchia válságáról. I. rész. — 23.00: Bibi Johns, Pierre Dudan, az Onda Nuova énekegyüttes és az Aldemaro Romero együttes műsorából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operettkettősök Petőfi rádió: Zenekari muzsika. — 12.45: A kobzos 160 évvel ezelőtt született. — 13.30: Gitárral angolul I Catch the Words. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Népdalcsokor. — 18.54: Szívesen hallgattuk. Dunántúli történetek. — 19.54: Jó estét, gyerekek. — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Coleman Hawkins felvételeiből. — 20.46: Nicolai: A windsori nők. Háromfelvonásos vígopera. Közben 21.40: Katedra. — 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi tükör. (Búcsú a régi üzemtől. Híradás az egyetemről. A mezőgazdasági munkák állásáról.) — Válogatás a Kaláka-együttes felvételeiből. — Kulturális krónika. — Kernstok Károly emlékkiállításáról. A Történelmi Társulat megyei csoportjának felolvasóüléséről. — Lemezbemutató. — „Nemcsak játszottam a miskolci színházban, hanem építettem is” Agárdy Gábor emlékeiből — Imreh József sorozata. — Hol töltsük a hét végét? — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: A nő — három szerepben. Mozogni jó ... — 17.35: Dúdolat Debussy: A lenhajú lány. — 18.15: Öt perc meteorológia. — 18.20: Érdek és érdekeltség. 11. rész: Törekvések és realitások. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ötszemközt Picker Ignáccal. — 21.00: 144 nóta. A televízió slágerlistája. — 22.00: A TV Galériája. Arday Ildikó bemutatója. — 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 16.50: Aranykapu. — 17.45: Híradó. — 18.10: A cseh szatíra lapjai. — 19.00: Híradó. — 20.35: A szocialista államok dalaiból. — 21.20: Híradó. — 21.45: Segítsétek meg a serifet! (amerikai film). — 23.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Moliére bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (18): Kernstok Károly-emlékkiállítás. — József Attila Klubkönyvtár (10—18): Feleny Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (14, hn6): Illatos út a semmibe (szí. magyar). — (3): Felszarvazzák őfelségét (szí. francia). — Kossuth (f3): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — (f5): Solaris I—H. (Másfélszeres helyár szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (15, 17): Az audiencia (16 éven felülieknek! mb. szí. olasz). — Fáklya (15, 17): Dél csillaga (mb. szí. angol). — Pető (15, s7): Elátkozottak (18 éven felülieknek! mb. szí. olasz—NSZK). — Szikra (5, 7): Nyílhegy és aranyöv (szí. szovjet). — Táncsics (4, 6): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek szí. magyar). — Hámor (4): Elefántkirály (amerikai). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.49: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Lendvay Kamilló kórusaiból énekel. — 9.00: Rádiószínház. Élményközvetítés. — 10.00: Hírek. — 10.05: A magyar operett sikerei. Gül Baba. — 11.20: Tartozik — követel. 50 éves a Magyar Nemzeti Bank. — 11.30: Debussy-művek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 8.50: ■ Jelképek erdején át..." Balogh László műsora. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. — Közben 11.00: Hírak.