Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

5^ „Bányák árvája” — Gyurián Vince 12 éves korában. Kálmán Kata albumába ezt írja róla Boldizsár Iván: „ez a világ legöre­gebb gyereke. Az bánt rajta a legjobban, hogy annyi mindent tud. Mert mindent tud, de semmit sem ért és semmit sem bocsáthat meg... öt kistestvérével alszik egy szobá­ban, s ő a családfő.” Hiába keressük a munka hősi pózait. Csak a föld munkását látjuk, akin letöröl­­hetetlen nyomokat hagytak a tarlók és a kukoricaföldek. De akit — mert a felvétel már egy jobb világban készült — beragyog­nak a késő délután napsugarai. (Korniss Péter felvétele) Inkább látni tanít, mint fotografálni Tele-fény-kép Korniss Péter emlékkönyvébe Agyonfirkált Rádió- és Tv­­újságunkban Korniss Péter műsora nemigen van megje­lölve. Mindig csak véletlenül találkozom a kiváló művés­­szel. De újabban, ha hallom a fotografáló masina zárszer­kezetének jellegzetes csatto­gását, mindig figyelni kez­dek. Mondhatnám, gyermeki figyelemmel. Mert az igazán szuggesztív beszélő mindig gyermekké tesz bennünket. Nem tudom, a gyerekeknek mennyire tetszik ez a gyer­mekműsor, de az bizonyos (megérdeklődtem), hogy a fel­nőttek szeretik. Azok is, akik fényképezőgépet soha, ’vagy csak nagy ritkán vesz­nek a kezükbe. S már — úgy érzem — meg is talál­tuk a műsor kulcsát. Mert Korniss nem fényképezni ta­nít elsősorban, hanem látni. Úgy látni, hogy a szubjektív élményt örökítse meg a gép objektívje. Az alkotót viszonylag jól ismerhetjük (Miskolcon is volt a közelmúltban kiállí­tása), tanítóként, nevelőként azonban csak ezek a műso­rok mutatják be igazán. Mi­után mindent tud a mester­ségéről, művészetéről, képes arra, hogy a legfontosabb dolgokat a legegyszerűbben közölje. Vasárnap délelőtt arról be­szélt, hogy a képeknek tük­rözniük kell a fotós vélemé­nyét, gondolkodásmódját. Így jutott el a szociofotók bemu­tatásáig. S ettől kezdve meg­rázó, megragadó „történelmi lecke” tanúi lehettünk. Pe­dig a nyitott ingű pulóveres fiatalember nem beszélt a hárommillió koldus Magyar­­országáról, az agrárválságról, az Amerikába kitántorgó másfél millió emberről. Csak éppen bemutatta Kálmán Ka­ta Tiborc-kötetének képeit, a — miként Móricz Zsigmond írja — tiborci mélységben élőket. Egy „cédulakatalógust a nehéz testi munkában s az ezzel járó gyermeteg csö­­kevényességben, így testileg, lelkileg sivár összeroppan­­tottságban élő magyarság tí­pusairól”. A vajas kenyeret is fity­máló gyerekeink bizonyára csodálkoztak a harapás, a ke­nyérféltés felajzottságában. megörökített kisfiún; hát ilyen is volt? Vagy Escher Károly Kubikusain, a Kila­­koltatottakon, a Falusi isko­lán. (Ezek apám egykori ta­nítványai — döbbent belém, s szinte éreztem az uraság­tól kapott ingyen tej szagát — nagy szociális vívmány volt a napi öt liter tej —, s a repedezett vaskályha bű­zös melegét. Öröm volt, ha nem rossz szén füstölgött, pa­­rázslott, hanem akáctuskók sírtak a tűzön ...) A fényképek — a kor leg­jobb képei, mert láttunk a hivatalos Magyarország gyön­­gyösbokrétás parasztjaiból is — egy ilyen világról beszél­tek. S aztán Korniss Péter egyetlen vágással korunk igazmondó fotóiról szólt. Ar­ról, hogy — miként Féner Tamás teszi — nem a munka hősi pózait kell ma sem ke­resni, ha munkásokat aka­runk ábrázolni. Egyszerűb­ben, de mégiscsak arra biz­tatta nézőit, hallgatóit: ke­ressék meg — öntörvényeik szerint — az objektív világ igazságait. Mert a fotóművé­szet alkalmas erre. Tudjuk. Tudjuk? (gyarmati) Ismeretlen Arany-levél Arany Jánosnak Garay Já­noshoz írt — a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen — le­velét jelentették meg Szek­­szárdon, a Tolna megyei Könyvtár időszakos kiadvá­nyának legutóbbi számában. Dr. Kisasszondy Éva levéltá­ros „Költősorsok a szabad­ságharc leverése után” című tanulmányában — fénykép­másolattal illusztrálva — is­merteti az 1850. év őszének végén Szalontáról Szekszárd­iba küldött levelet. Arany János saját nehéz sorsa el­lenére, nagy lelkierőről ta­núskodva, a csüggedés le­küzdésére buzdította költő­társát. A kétoldalas levelet Arany János születésének közeledő 160. évfordulója alkalmából hozták nyilvánosságra. Az Aranyszoborig ért a sor A korona a közönség előtt Hiába hívtam tegnap dél­előtt a Nemzeti Múzeumot, Füle­p Ferenc főigazgató a díszteremben volt. Az első napon, amikor a nagyközön­ség megtekinthette a méltó helyére került magyar koro­nát és a koronázási jelvénye­ket, a szakemberek ugyan­olyan izgalommal várták az első vendégeket, mint a láto­gatók az élményt. Órák múl­va beszélgettünk. — Hogy kezdődött, hogyan telt a korona első napja? — A havas eső, az­ időjá­rás biztosan beleszólt, hogy kapunyitás előtt nem volt túlságosan nagy tömeg — mondta Fülep Ferenc. Dél­előtt jöttek sokan, ebédidő­ben kissé megcsappant az érdeklődők száma. A leg­hosszabb sor Arany János­nak a Nemzeti Múzeum előtt levő szobráig ért. Az egyik látogatót megkérdeztem: fél órát kellett várnia a bejutás­ra. Egyébként, ahogy az egyik, ritka figyelemmel kí­sért, a perui aranykincset be­mutató kiállításunk jelezte, egy nap maximálisan 8000 embert tud átereszteni a múzeum. — Utoljára a Parlament ku­polacsarnokában láttuk a mű­kincseket, amelyeket azonnal a múzeumba vittek. Mi történt azóta? — A kulturális miniszter döntése alapján rövidesen megalakul egy tudományos bizottság, amely megkezdi a korona és a jelvények tanul­mányozását; a szakértők ed­dig csupán nagyjából nézhet­ték meg a tárgyakat. Az új­ságok egyébként alaposan tájékoztatták a közönséget arról,, amit például a korona egyes részeiről, az alkotóele­mek koráról nem tudunk pontosan. Művészettörténeti és fémvizsgálatok hosszú so­ra következik ezután; a pon­tos históriát várjuk tőlük. — Mikor látták magyar szak­emberek utoljára a koronát? — Szó szerint, csak látták, mert amikor 1938-ban meg­tekinthették, nem nyúlhattak hozzá. Üveg alatt fotózták, tapasztalataikat csak a sze­mük igazolta. Ma már meg­bízhatóbb vizsgálatokat vé­gezhetünk. — Több hetes munkával ké­szítették elő a kiállítást... — Svájcból szereztük be azt a kondicionálógépet, amely a vitrin megfelelő hő­mérsékletét, belső páratartal­mát biztosítja. Ez a koroná­nak, jogarnak, országalmá­nak is fontos, de az 1031-ben készült koronázási palást a legkényesebb. Nagyon régi, és textil. A századokat jól állta, és jól kell állnia a ki­állítást is. A selyem alap­anyag az erős­­ világítást egyáltalán nem tűri, sötétben pedig nehéz lenne bemutat­ni. Nem volt könnyű a meg­felelő fényerőt eltalálni. — Hány hétig, hónapig jöhet­nek az érdeklődők? — Szó sincs semmiféle ha­­táridőről, beláthatatlan ideig nyitva áll a közönség előtt az ajtó. Mint közöltük, kedden, szombaton és vasárnap dél­előtt 10-től este hatig, csü­törtökön déli tizenkét órától este nyolcig várjuk az érdek­lődőket. Aki hétköznap és napközben nem tud jönni, az kihasználhatja a hét végét Csak egyet kérünk: a közön­ség vegye tudomásul, hogy a múzeum ezután is pontosan zár, tehát egy órával a láto­gatási idő letelte előtt már nem ad jegyet a pénztár. — Mennyi a belépődíj? — Mint egyébként. Felnőt­teknek két forint, diákcso­portoknak ingyenes. Szomba­ti napokon pedig senkinek sem kell fizetni. (makai) Az egyezmény jubileumán A varsói Magyar Kulturá­lis Intézetben nagy sikerű ünnepi estet rendeztek az el­ső magyar—lengyel kulturá­lis egyezmény aláírásának harmincadik évfordulója al­kalmából. Az eseményen részt vett Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke és Demeter Sándor, a KKI elnökhelyet­tese, akik az évforduló al­kalmából érkeztek Varsóba valamint Garamvölgyi Jó­zsef, hazánk varsói nagykö­vete. FEBRUÁR­TÓL a Pótkerék Csárda EMŐD ÉS NYÉKLÁDHÁZA KÖZÖTT, AZ M—3-AS ÚTON, A 165-ÖS KILOMÉTERKŐNÉL ÚJBÓL NYITVA­ , naponta 8—19 óráig, hétfőn szünnap. Az autóklub segélyszolgálata a helyszínen az autósok rendelkezésére áll. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — A2.2u: Ki nyer ma? Ja­­tek es muzsu&a tíz percben. — 12.­­ö: Taxicigenei koi­ten — x5.2u: Bornemisza Béter: uraögi kisír­tCctuv.­­— xo.ou: KepaainÄ,. —xo.od: xuacskúk könyve. — xx.^j: Csaj­kovszkij : Hegedűverseny. — Ij.üu: ixuek. — xo.iu: xskcuarádio. — Ió.oü: xvxai daiok. — lb.uo: Út­közben. — 16.xü: Farkas Ferenc luuvtiUüi. — xo.*4: xvanuenki ís- Koxaja. — 17.00: Hírek. — x­.ur: xvxeecii a pénzét? — H.52: Monte­­veili-Kórusok. — 17.on­: Mozart: A­uur zuiitíofaverbaiy. — xu.2o: Mai könyva jamatouk. — 16.30: xsstx ivxagazin. — xo.xj: Gonuolat. a xiauiu irodalmi lapja. — zu.uo: Nótapöt. — zo.uo: xvi.­ magyar néprajz. — 20.uo: Prokofjev: A naruut narancs szeremnese. Négy­­rexvunasus opeia. — Zo.oz: xviau­­nee cuiuté uoitioitán játszik. — 24.00: Hírekt. — u.xo: Nemem Ga­­oor tancaataiból. Petőfi rádió: 12.00: A Lipcsei Kallio íúvuszuiicxtai­­a játszik. — iz.oo: IxirtiA.. — i2.«ic>: ooiuoert: nujsain unua-kísérozene. — io.33: Macitueureszto. a t­r^ err­ekrauio Zenei utuboiü. — 14.0ü: Kettőtől ötig. A iJeiui­ i ráciiu zeins Ucj.­­Uccuija. — xi.oü: Uiuaik sebesség. ij.jut.czg., poutika, Kultúra. —iu.üo: Mit vallal a vallakozo? — ld.iu: iacxi anguxas régi nanglemezexe kö­zött. — 18.30: Hírek. — io.üj: xn j­ui­ rá^.u ugene uaia. — ly.04: Exananc: Resztetek polgár Tibor naijaiextábou — libZo: ju estet, gyerekek! — 19.30: Böngészőé — az elm­últ hónap zenei eseményei­ből. — 20.30: Hiirek. — 20.33: Kí­váncsiak Klubja. — 21.26: x­épze­­neked­velőknek. — 21.55: Könnyű­zene Bágya András szerzeményei­­ből. — 22.50: Hírek. — 22.33: Le­hár operettjeiből. — 23.30: Dzsesszfelvételekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Euró­pai színvonalú termékek a Mis­­kolci üveggyárban. Riporter: Sü­tő Enikő. — A miskolci spirituá­lé együttes felvételeiből. — A Hatvani Vadásztársaság fácánte­nyésztési és vadászati program­járól. Riporter: Borsodi Gyula.— Versek, zenével. — Sport. — 18.00 —18.30: Észak-magyarországi Kró­nika. (Ülést tartott a Hazafias Népfront B.-A.-Z. megyei elnök­sége. — A lakásfenntartó szövet­kezetek egyesülésének tapasztala­tairól tárgyaltak.) — Jose Feli­ciano énekli dalait. — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 14.30: Isko­latévé. — 16.15: Hírek. — 16.20: Alpesi sí VB. — 17.40: A tudo­mány a termelésért. — 18.00: Ró­lunk van szó! Ifjúsági vitamű­sor. — 18.45: Szépen, jól magya­rul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna — 19.30: T­v-híradó. — 20.00: A bunker. Tévéjáték. — 20.55: Az én apám. Dokumen­tumfilm. — 21.10: Műkorcsolya EB. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ham­burg: SPD ’77. — 20.45: Tv-hír­­adó 2. — 21.10: A csengő. Doni­­zetti-vígopera. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Kiállítások: József Attila Klub­­könyvtár (12—20): Hincz Gyula grafikái. — Mini Galéria (10—18): Mata János fametszetei. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — Észak-magyar­országi üveghuták. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. BÉKE: FILMSZÍNHÁZAK Túl a félelmen Szt. francia film 18 éven felülieknek! Másfél helyár ! Kezdés: 14, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: A macskás öregúr Szí. amerikai film Kezdés: 13 órakor A zsoldoskatona Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: hn5 és 7 órakor SAGVARI Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja Mb. szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor SZIKRA: A suttogó fantom Csehszlovák film Kezdés: 16 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Csehszlovák szerzők ope­ráiból. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.30: Schumann, a-moll vo­nósnégyes. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Ber­lioz: Fantasztikus szimfónia. — 11.25: Acélháború?! — 11.40: Kü­lönös házasság. Mikszáth Kál­mán regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Bágya András dalaiból. — 8.20: Mit fújt el a téli szél? — 8.30 Hírek. — 8.33: Slágermúze­um. — 9.15: Magyar fúvószene. — 9 33: Tamási István: Forintok Juhásznénak. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Gyerme­kek könyvespolca.

Next