Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-01 / 27. szám
Távolságtartó lények • Első hallásra talán csak keveseket, a „szőkébb szakmát” érdekli Brenner Magda szociológusnak a rádióban elhangzott jegyzete, ám, ha jobban végiggondoljuk nagyon is közügyről van szó! Nézzük csak mindjárt a címben szereplő furcsa kifejezést: a távolságtartó lényeket, amelyet egy másik, szintén divatba jövő „szakmától”, az etnológiától kölcsönzött a szerző. Kik, illetve mik ezek a távolságtartó lények? Hát a tehenek!Kimutatták (igen egyszerű: pulzusvizsgálattal) a szakemberek, hogy nagyon szoros összefüggés van a tehenek térigénye és a tejhozam között. Ezek az alapjában békés, „nyálalkotó” kérődzők nagyon érzékenyen („idegesen") reagálnak a lakóhelyük — szakszerűbben: az istálló — sűrűségére. Olyan tényező ez, amelynek a figyelembevétele komoly gazdasági érdek. Ezek után talán profánnak tűnik, holott nagyon is kézenfekvő, hogy a szociológusnak az ember jut az eszébe. Esetünkben éppen a tudósok, illetve a tudomány és a technika, illetve az ipar kapcsolata, ezek hatékonysága. Az első észrevétel negatív: hamis az az elképzelés, mely szerint a tudományos eredmény egyenesen arányos a feladat megoldásával foglalkozó tudományos kutatók számával. Nem vált be az a feltételezés sem, amely a tudományos munkát a termelés alá, illetve mellé rendelte, hisz a két feladat: a kutatás és a termelés eleve más jellegű: más és más képességeket, felkészülést, mentalitást feltételez. A tudós „térigénye” eleve nagyobb, s ezt nem lehet semmiféle szabályozókkal, ösztönzőkkel befolyásolni. Az ipar, a technika megint más feltételeket követel, s a kettő: a tudós és a technokrata „összerázása" igen rossz hatásfokot eredményez. Nos, ez az a pont, ahol a dolog általánosítható, és a társadalom egésze számára izgalmassá válhat. A gondolat megszületésének is megvannak a feltételei, s ha ezeket nem biztosítjuk, akkor a tudós is selejtet termel. Ugyanakkor minden szakmának, sőt minden embernek megvan a maga térigénye. Nem csupán a tehenek pulzusa lesz gyorsabb a zsúfoltságban, zajban ... Sokszor mintha megfeledkeznénk erről. Példaként hirtelen a közlekedés kínálkozik, mert azt mindenki átéli. A zsúfolt „fekete vonatokon” sokkal több alkohol fogy, s csak alkohol fogy ... A meccsek vagy a beatkoncertek hangulata éppen a leszűkült térélmény miatt válthat ki agresszivitást a deviáns elemekből. Tres faciunt collegium, három ember alkot (egy) társaságot — mondja a latin. A távolság, térélmény és az összetartozás, a társaság-igény kölcsönösen, dialektikusan — feltételezik is egymást. A XX. század embere — noha ritkán lehet igazán , egyedül — magányos. Igenis távolságtartó lények vagyunk, mindenki szeretné megőrizni személyisége szuverenitását, amitől az, aki. Ez. nem embergyűlöletet vagy életidegenséget jelent. Csupán időt és teret arra, hogy „rendben tarthassuk magunkat”. Nos, ez a történik olykor elviselhetetlenül szűknek, s ezért mozdulunk rá ingerülten embertársunkra. Civilizációs ártalom lenne ez csupán? Brenner Magda is utal rá: a mezőgazdaság, vagy ha úgy tetszik, a természet a legnagyobb katasztrófát is kiheveri, korrigálja önmagát. A civilizáció, az urbanizáció azonban az ember tudatos beavatkozása nélkül képtelen az önkorrekcióra. A városokat, a közlekedést, a munkahelyet, a lakásokat, életünk tereit mi, az ember terveztük! Nem árt néha eltöprengeni azon, hogy miért is szenvedünk tőlük, bennük ... (horpácsi) . A budapesti Nemzeti Színház holnap este mutatja be Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Képünkön: jelenet az előadásból. sz Új múzeum Kecskeméten Tavaszra új idegenforgalmi látványossággal — Néprajzi Múzeummal — gazdagodik Kecskemét: az 1786- ban épült műemléki Klapka-házban állandó jellegű kiállítást rendeznek Bozsó János, a megyeszékhelyen élő neves festőművész magángyűjteményéből. Egyebek között évszázadok magyar bútordivatját láthatja majd a közönség. A legrégebbi bútort, egy XV. századi ácsolt, festett kelengyés faládát, erdélyi mester készítette. Különlegességek az 1500-as évek második feléből származó ónedények, a több száz éves habán és fajansz tányérok csakúgy, mint a díszes óramatuzsálemek. A képzőművészeti terembe XVI. századi olasz festők művei, valamint Munkácsy-, Benczúr-, Réti- és Iványi-Grünwald-festmények, Mednyánszky-grafikák kerülnek. A mintegy 500 év kultúrtörténeti értékeit szemléltető új kecskeméti múzeum májusban nyílik meg. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: A rendőr sétál az utcán. Riport. — 12.50: Zenemúzeum.— 14.20: Szabadpolc. Világirodalmi könyvszemle. — 13.00: Hírek. — 13.10: Fúvósesztrád. — 13.23: Vízi Péter és Vízi Pál. Magyar népmese. — 13.50: ..Van itt egy szekrény . . .” Versek gyermekeknek. — 10.00: Útközben. — 10.03: Magyar remekírók. Balassi Bálint összes művei. Könyvszemle.— 10.13: Kamarazene. — 17.00: fizek. Útközben. — 17.07: Írott malaszt? Stefka István műsora. III. rész. — 17.32: Első csengetés. A Rádiószínház hiradója. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 10.15: Melis György nótákat énekel. — 10.33: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — Kb. 21.43: Operettdalok. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Mendelssohn és Schubert kórusműveiből. — 24.00: Hirek. — 0.10: Som Lajos táncdalaiból. A Piramis együttes játszik. Petőfi rádió: 12.30: Hirek. — 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. Délszláv népdalok, néptáncok. — 12.33: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. Város született. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Dürmügö muzsika. A Gyermekrádió műsora. — 14.op: Szine-java. Az elmúlt tizenöt év derűs műsoraiból. — 10.00: Énekszóval, muzsikával. A Mákvirág együttes felvételeiből. — 10.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.33: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek. — 17.30: Ritmus a köbön. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.30: Couperin: Győzelem (Rals István — csembaló). — 18.00: Disputa — arról, hogy vannak-e előítéletek. Résztvevők: diákok: Huszár Tibor és Rékai Gábor. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.53: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kabarécsütörtök. A Rádió Kabarészínházának kívánságműsora. — 21.33: Üljünk fel az időgépre! Egyed László műsora. — 22.03: Nótacsokor. — 23.00: Hírek. — 23.13: Fali operettjeiből. — 24.00: Hírek. ,Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés. — Fiatalok fél órája: Egyenruhában... (Huszonéves sorkatonák és hivatásosak szolgálatban és szolgálaton kívül.) összeállítja: Dobog Béla. — Beatkedvelőknek: a Color műsor együttes játszik. — 18.00—13.30: Észak-magyarországi Krónika. (Nőbizottsági ülés — Sajtótájékoztató a Borsod megyei Testnevelési és Sporthivatalnál — A KISZ Heves megyei Bizottsága az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól tanácskozott) — Willy Boskowsky zenekarának felvételeiből. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, I. műsor: 16.35: Hírek. — 16.40: Tízen Túliak Társasága. — • 17.20: Forradalmak nemzedéke. Emelt fővel. Beszélgetés Zrinya Istvánnal. — 10.05: Telesport. — 18.35: Segítség! Dokumentumfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szeresd, vagy hagyd el! Lengyel film. — 21.20: Műkorcsolya Európa-bajnokság. Férfi szabadon választott gyakorlatok. Közben: kb. 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Az ,,alsó tízezer". A terrorizmus gyökerei az NSZK-ban. — 20.35: Tv-híradó 2. 21.20: Élni a magunk módján. Szovjet film. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Máz. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Balla Demeter fotóművész kiállítása. — Mini Galéria (10—18) : Dobrik István kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Stett«er Béla grafikusművész kiállítása. — Vasas Galéria (14—19) : Csete Ildikó textiltervező és Kun Éva keramikus kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918—1919. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (8—20) : Török László fotókiállítása. — Nehézipari Műszaki Egyetem (10—iü): Tar György kollázskiállítása. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Ragadozó madarak Szt. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Másfél helyár! Kezdés: 14, hn6, R órakor PERECES S’ácurak Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A halhatatlanság járművei. A jégbe fagyott Fram. Pataki Béla Pál írása. — 8.37: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. — 9.33: Árkot ugrott a szúnyog. Óvodások műsora. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hétszínvirág. A Gyermekrádió zenei magazinja. — 10.35: Ha mennél hideg szélben. Robert Burns versei. — 10.40: Debussy: Játék — zeneköltemény. — 11.00: Változatok egy pályára. Zétényi Lili műsora. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Kalmár Magda zenés játékokból énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Béres Ferenc, Kovács Apollónia. Dombhidy László és Talabér Erzsébet énekel. Kállai Kiss Ernő klarinétozik. — 9.28: Tíz perc rémület. Gellért Endre írása. — 9.40: Sportdalok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelőtt — 11.45: Tánczenei koktél. KOSSUTH A nő illata Szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyér! Kezdés: 13, ha3, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Hurrá, nyaralunk! Mb. szovjet film Kezdés: 15, 11 órakor FÁKLYA Egyszeregy Szí. magyar film Kezdés: £ 5, £ 7 órakor TÁNCSICS Detektív két tűz között Mb. szí. amerikai flim Másfél helyár! Kezdés: f6, 17 órakor SZIKRA A fej nélküli lovas Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Félelem a város felett Szí. francia film 16 éven felülieknek! Másfél helyér! Kezdés: 15, n órakor HÁMOR Kialudt tüzek fénye Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor rseny a Városunk lakóinak ritkán adatik meg, hogy a rádió és a televízió műsoraiból jól ismert, világhírű gyermekkórusunk művészetét élő koncerten is megcsodálhassa. Ma este az új, Avas-déli 42. számú Általános Iskola aulájában viszont mód nyílik rá. Az iskola és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház közös rendezésében itt szerepel a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, Boltka Valéria és Csányi László vezényletével. A műsoron többek között Mozart: Alkonyóra, Kodály: Zöld erdőben, Sandia: A kis póniló című kórusművei szerepelnek. A februári Napjaink Egy évvel ezelőtt, 1978. január 30-án halt meg Nagy László, kortárs líránk kimagasló alakja. Kabdebó Lóránt Már fénybe öltözötten című tanulmánya ebből a szomorú alkalomból elemzi a költő munkásságát. Ahogy az alcím mondja, arról ír: milyen, hogyan idézhető fel Életünk Nagy László képeiben. Hétköznapjainkkal foglalkozik mindjárt a lapszám elején az az olvasói levél, amely egy korábban megjelent, az Avas-déli lakótelep jelenéről és jövőjéről szóló Szavak a tiszta lapon c. írása reagál. Végvári József az elmúlt hetekben, hónapokban született eredményeket és a közeli jövőben megoldásra váró gondokat összegzi. Körmendi Lajos szociográfiai indíttatású Lina és a jutalom című riportja országos viszonylatban érvényes fonák helyzetről szól. Arról, hogy az anya, aki sok gyereket hoz a világra, minden további csecsemő születésekor jutalmat kap. Csak az a baj, hogy minden anya jutalmat kap, még az is, akinek kisgyereke a kórházak csecsemőosztályáról egyenesen állami gondozásba kerül. Béri Géza Karácsony című riportjának igaz történetéből megtudjuk, hogy amilyen nehéz Miskolcon szállodai szobát kapni, olyan nehéz egy fiatal párnak kettejük, sőt — ha megszületik az első gyerek — hármójuk életét sínre tenni. Bartha Gábor Könyvek haszon nélkül című riportja (örvendetesen sokszor fordul elő ez a mélyen elemző és olvasmányos műfaj a februári Napjainkba?) pedig más oldalról, a kultúra iránti fogékonyság és igény oldaláról közelíti meg néhány mai család életét. A múlt év végén Debrecenben találkoztak a mai magyar irodalom képviselői; a novemberi tanácskozás tanulságait A szolgálat lépcsőfokain című cikkében Köteles Pál összegzi. Egy új, és egyre jobban elterjedő közművelődési, a fiatalok irodalmi nevelését szolgáló formáról Mi az olvasótábor? címszó alatt Bánlaky Pál, Kamarás István és Varga Csaba, a hétnyolc éves olvasótábori mozgalom három alapító tagja beszélget. Fried István Kézfogások városa című írása a pozsonyi irodalmárok, Rózsa Endre Bokor Levente verseiről című írása egy magyar költő munkásságáról szól. Közli a lap Csohány Kálmánnak a miskolci téli tárlat megnyitóján elmondott, vizuális kultúránkat féltő, vagy ebben a nehéz kérdésben eligazodni segítő gondolatait, az Emlék (?) Könyvtár (?) című cikk pedig a Lévay emlékkönyvtár sorsáért aggódik. A Ti és Mi című tévévetélkedőhöz Novák István fűz véleményt. Színházról komolyan és kíváncsian címmel egy néző levelére a kritikusok nevében Papp Lajos írt választ. A szépirodalmat Baráth Lajos regényének (A szörnyeteg) folytatása, és természetesen versek képviselik. M— Kiállítás a Vasas Művelődési központban Ki, mit csinál a szabad időben? A Lenin Kohászati Művek propagandaosztálya, a szakszervezeti bizottsággal és a Vasas Művelődési Központtal együtt, pályázatot hirdetett. A témája tulajdonképpen szabadon választott, s azt hivatott reprezentálni, milyen hobbival töltik ki a dolgozók a szabad idejüket. A pályázatra 49 szerző 299 pályaművet küldött be. Van ezek között tusrajz, linómetszet, fafaragás, rézkarc, akvarell, népi hímzés, dió és fotó, ötvösmunka és bronz kisplasztika, s még sok más. A zsűri 47 pályázó 175 alkotását fogadta el, és 23 alkotó munkáját díjazta. A Szabad időben pályázat kiállítását a Vasas Művelődési Központban ma délután fél háromkor Gácsi Ferenc, az LKM szakszervezeti bizottságának titkára nyitja meg, a díjakat pedig Spisák Jánosné, a propagandaosztály vezetője adja át. A kiállítás február 28-ig tart nyitva. A VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér utca felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltételek: • betöltött 21 éves életkor, © legalább 8 általános iskolai végzettség, ® „C" kategóriára érvényes vezetői engedély, © 2 éves hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, ® büntetlen előélet. Jelentkezés 1979. február 5. és 10. között a személyforgalmi üzemnél (földszint, 13. szoba). A nő illata Íme, lehet ilyen filmet is csinálni! Amelynek hősén — annak testi fogyatékosságán — felszabadultan tudunk nevetni. Gúnyt űz talán a remek rendező — Dino Risi — a vak Fausto kapitányból, akinek ráadásul a bal keze is odavezett egy hadgyakorlaton? Nem. Nevetésünk nem gonosz, nem az egészséges ember leplezett vagy leplezetlen fölényéből táplálkozik, hanem a főhős életereje, férfiassága, fogyatékossága ellenére is mindent „látó” — önmagát és környezetét is kíméletlen őszinteséggel, éleslátással figyelő — okossága, a pompás helyzetek, párbeszédek, szabadszájú szövegek jelentik a humorforrást. (A forgatókönyvet Ruggero Mesetárt és a rendező írta Giovanni Arpino Sötétség és méz című regényéből.) Erős, nemritkán erőszakos, kemény férfi ez a Fausto kapitány, akit — mintha csak ráírták volna a szerepet, olyan tökéletesen — a nagyszerű Vittorio Gassman alakít. Nápolyba utazik tisztiszolgájával, a kamaszos bájú Ciccióval — Alessandro Momo játssza —, embert ölni. Hadd ne mondjuk el, hogy kit és miért akar Fausto kapitány meggyilkolni. Annyit azért sejtethetünk — mert a néző is sejti, már a film elején is —, hogy bármily feszes a tartása hősünknek, éreznie kell, hogy nem teljes értékű ember. Persze, ha az ilyen-olyan nők után igazi társra lelne... De nem, fél a szánalomtól, a sajnálattól. Pedig van valaki, aki így is szerelemmel szereti, az erős, bölcs férfit látja benne és nem a kiszolgáltatottat. Az életörömről, a soha fel nem adásról szól Dino Risi filmje. Sajátos bájjal megrajzolt hősében olyan útra merészkedett, melyen kevés művész járt még előtte. Ha már a regényt nem ismerhetjük — magyarul nem jelent meg —, a filmmel érdemes találkoznunk. (szabados)